2015. május 7-én JOG-OK címmel a gyermekek, fiatalok jogismeretének, jogtudatosságának és jogérvényesítésének kérdésével foglalkozó szakmai műhelybeszélgetésnek adott otthont az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH). Az alapjogi biztos kiemelt feladata, hogy az alaptevékenységének ellátásán túl elősegítse az emberi jogok érvényesülését és védelmét, társadalmi tudatformáló, felvilágosító tevékenységet végezzen, továbbá együttműködjön azokkal a szervezetekkel és nemzeti intézményekkel, amelyek célja az alapvető jogok védelmének előmozdítása. Minderre a szélesebb társadalmi és a szűkebb szakmai közvélemény irányába egyaránt ható figyelemfelhívó, érzékenyítő, problémafelvető, fórumteremtő, illetve közvetítő tevékenységre a legnagyobb szükség a különösen sérülékeny, kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok, például a gyermekek jogainak védelme, érvényesülése kapcsán van.
A műhelybeszélgetés egyik apropója, mozgatórugója az ombudsman 2015. februárban kiadott, AJB-2601/2014. számú vizsgálati jelentése volt, így érdemes röviden ismertetni ennek lényeges megállapításait és javaslatait.[1] Ebben a vizsgálatban az alapvető jogok biztosa a gyermekek, különösen pedig a fogyatékossággal élő és a nemzetiségekhez tartozó gyermekek általános és speciális alapvető jogainak megismertetését biztosító jogtudatosító tevékenység helyzetét monitorozta. A Gyermekjogi Egyezmény a részes államok feladatává teszi a gyermekek jogtudatosságának növelését, előírja, hogy a gyermek oktatásának egyik célja, hogy tudatába vésődjön az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a Gyermekjogi Bizottság a 2014 őszén elfogadott, Magyarországról szóló harmadik, negyedik és ötödik összevont időszakos jelentésre vonatkozó záró észrevételei között aggodalmát fejezete ki a jogtudatosság helyzete kapcsán.[2]
Az előzmények között említendő az ombudsman OBH-2096/2008. számú jelentése, amely összefoglalóan azt állapította meg, hogy Magyarországon a gyermekek alapvető jogainak átfogó oktatását is magában foglaló képzések sem számukban, sem elérhetőségükben nem képesek eleget tenni annak a kötelezettségnek, amelyet az Egyezmény ír elő.[3] Az átfogó vizsgálat célja volt, hogy a gyermekjogok hazai oktatásában bekövetkezett változásokat elemezze. Kiindulópontként megállapította a biztos, hogy a jogi keretek biztosítják az emberi jogok, a gyermekek jogainak oktatását, hiszen a NAT és a kerettantervek széles körű lehetőséget kínálnak a jogtudatosító tevékenység iskolai oktatásban való folytatására. Ennek alapján vizsgálta, hogy a felsőoktatási intézmények képzési és kimeneti követelményeiben, valamint az oktatási intézmények gyakorlatában miként érvényesül a jogtudatosságra nevelés.
A biztos megállapította, hogy a gyermekek jogtudatosításának fejlesztését szolgáló intézkedések egyre nagyobb számban lelhetőek fel a felsőoktatási intézmények képzéseiben. Egyre több példa és precedens van olyan civil, állami, szakmai szervezésű programokra is, amelyek aktívan bevonják, tanítják és érzékenyítik a gyerekeket az alapvető emberi jogok és értékek irányába. Ennek ellenére az átlagos köznevelési intézmények napi gyakorlatában, érdemben e jogok tartalma és értelme továbbra is csak eshetőleges formában, kivételesen kerül ismertetésre. További aktivitásra van tehát szükség e jogok tartalmának gyermekbarát közvetítésére, a megfelelő jogtudatos magatartás aktív elősegítésére.
A biztos álláspontja szerint továbbra is eshetőleges és a szerencsés élethelyzeten, vagy egy-egy elkötelezett pedagógus, igazgató vagy más, e terület iránt érzékeny személy aktív szerepvállalásán múlik, hogy a gyermekek felismerik-e egyáltalán jogaik megsértését, például azt, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket, és azt is tudják, hogy kikhez fordulhatnának segítségért. A hétköznapok valósága, hogy a jogtudatosság előmozdítását a megkérdezettek mindig alapvetően más szerv, személy vagy szereplő feladataként fogják fel: a jogalkotó a jogalkalmazó szerepét, a jogalkalmazó pedig a jogi (és financiális) feltételek hiányát emeli ki.
A jelentés kitér arra, hogy - a biztoshoz érkező eseti panaszokból kitűnően - a jogsérelmet a gyermekek fel sem ismerik, ebben környezetük sem tud nekik segítséget nyújtani, számukra az esetek többségében a jogérvényesítést elősegítő rendszerek egyszerűen elérhetetlenek. A sikeres, de egyelőre eseti jellegű, tematikus kampányok, figyelemfelhívások és programok mellett nincsen olyan közép-hosszú távú, számon kérhető stratégia, amely világos, nyomon követhető intézményes garanciákkal szolgálna a jogtudatosság növelésére.
A biztos azt állapította meg, hogy a gyermekeket megillető jogokkal kapcsolatos kérdésekben a jogtudatosítás, az információkhoz és a jogérvényesítési eszközökhöz való hozzáférhetőség jelenlegi helyzete hosszú távon, hatásában alkalmas a gyermekjogok tekintetében alapjogsérelem közvetlen veszélyének előidézésére. A biztos két átfogó ajánlást fogalmazott meg az emberi erőforrásokért felelős miniszter számára. Az első javaslat egy olyan intézkedésekből álló, egységes jogtudatosságot növelő stratégia kialakítására irányult, amely alkalmas arra, hogy a gyermekek legkisebb kortól történő, napi oktatásában ténylegesen megjelenjen a gyermekjogok,
- 72/73 -
a fogyatékossággal élő és az egyes nemzetiségekhez tartozó személyek jogainak megismertetése és ez alapján kialakuljon a tanulókban a jogtudatos magatartás. A másik javaslatában a biztos a gyermekekkel foglalkozó szakemberek felsőoktatási képzésében a gyermekjogok, a fogyatékossággal élő és az egyes nemzetiségekhez tartozó személyek jogai kötelező stúdiumának bevezetését kezdeményezte.
Az alapvető jogok biztosa nyitóbeszédében külön is kiemelte, hogy a gyermekek jogai és az emberi jogok területén tudatos, a saját jogait, azok kereteit belátó és így más jogaira is figyelő állampolgár hatalmas érték a magyar társadalom számára. A biztos ezért párbeszédet kíván kezdeményezni és fenntartani a gyermekek jogaiért dolgozó intézmények és szakemberek között a gyermekek jogai érvényesülésének magyarországi helyzetéről, illetve jövőjéről. A közös gondolkodás révén felmutathatóak azok a módszerek és megoldások, amelyekkel a gyermekek és fiatalok megszólíthatóak, a jogtudatosságuk fejleszthető, átadható számukra a jogérvényesítési lehetőségeik és azok érvényesítésének ismerete. Székely László bejelentette, hogy a törvény adta feladataival összhangban kezdeményezni fogja az alapjogok védelmével foglalkozó valamennyi alkotmányos intézmény vezetőjénél, hogy jelöljenek ki összekötő-koordináló munkatársakat, akik feladata az adott intézmény profiljába tartozó, a gyermekeket és fiatalokat megszólító programok, a jogismeret, jogtudatfejlesztési tevékenység és az együttműködés előmozdítása lesz. Javasolni fogja, hogy jöjjön létre e munkatársakból egy "JOG-OK munkacsoport", amely - a folyamatos kapcsolattartás lehetősége mellett - évente egyszer tapasztalatot tudna cserélni az AJBH meghívására.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
