A sport világszerte több mint egymilliárd embert vonz résztvevőként és nézőként. Sajnálatos, hogy egyre több kriminális, a büntető törvénykönyvekben tilalmazott tevékenység övezi, amelyek a sportolókhoz, sportvezetőkhöz vagy a szurkolókhoz kapcsolódhatnak. Jelen tanulmány a sportolók és a sportvezetők tipikus visszaéléseit tekinti át, terjedelmi okok miatt kihagyva a szurkolói rendbontásokat, a garázda és egyéb, a sportolók vagy a hatóságok elleni, a sportlétesítmények biztonságát sértő magatartásokat, azok jogi minősítéseit. Kimaradnak a sportolókat sújtó hirtelen halálesetek is. A tanulmány utal a büntető törvénykönyvben szereplő tényállások esszenciájára.
Sports attract more than one billion people worldwide either as a participant or as a spectator. Sadly, more and more criminal phenomena surround it that are prohibited activities in the criminal codes, and they can be connected to athletes, leaders in sport or the supporters. This study reviews the typical abuses by sportsmen and sports leaders but for the reasons of space leaving out the disorder caused by the supporters, the disorderly and other conducts against the athletes or the authorities, or conducts that breach the security of sports facilities and also leaving out their legal qualifications. The cases of athletes' sudden deaths were also omitted. There are references in the study to the essence of the statutory elements of the criminal code.
Sport zieht weltweit mehr als 1 Milliarde Menschen an, entweder als Teilnehmer oder als Zuschauer. Leider sind immer mehr kriminelle Phänomene damit verbunden, die sind verbotene Aktivitäten gemäß dem Strafgesetzbuch und sie können mit Sportlern, Sportführer oder Fans in Verbindung gebracht werden. In dieser Studie werden die typischen Missbräuche von Sportlern und Sportführer untersucht, aber aus Platzgründen werden die von den Fans verursachte Störung, das ordnungswidrige Verhalten gegen die Athleten oder die Behörden und die Verhaltensweisen, die die Sicherheit von Sportanlagen verletzen, und ihre rechtliche Qualifizierung auch weggelassen. Die plötzlichen Tode von Athleten wurden ebenfalls weggelassen. In der Studie wird auf die Essenz des gesetzlichen Tatbestands des Strafgesetzbuchs verwiesen.
A sport vonzereje a mérkőzések, versenyek izgalmában, kiszámíthatatlanságában, a mérkőzések hangulatában, a szurkolókkal közös élményekben, a mozgás örömében, sőt a szerencsejátékok térhódításában áll. Egy-egy izgalmas verseny, mérkőzés megtekintése feledtetheti a napi feszültségeket. A "rákészülés" a sporteseményekre, a médiumok információinak elolvasása, megosztása másokkal, az esélylatolgatás, a totó-, tippmixkészítés - mind-mind a mérkőzések, versenyek várásához kapcsolódik.
Napjaink lenyűgöző sportversenyei, a versenyzők kiélezett küzdelmei rengeteg érdeklődőt vonzanak, ez a médiának nézettségét hoz, a kimagasló nézettségnek pedig jelentős reklámértéke van, ami az üzleti érdekből fakadó szponzori támogatások és reklámok megjelenítésének profitábilis lehetőségét jelenti. A reklámok, a szponzorált versenyek, a sportolók teljesítménye, a színvonalas sportesemények eladhatóvá teszik a termékeket és szolgáltatásokat, és ebből komoly összegek kerülhetnek a sportba, ki nem mondottan üzleti érdekből. A top sportolók bevételeinek nagyobb része származik szponzori pénzekből, mint versenydíjakból.[1]
Ugyanakkor - mintegy circulus virtuosusként - a média nagy nyilvánossága előtt zajló világversenyeken, olimpiákon, a komoly pénzdíjas versenyeken való részvétel lehetősége a sportolókat minél nagyobb teljesítményre, minél jobb eredmény elérésére ösztönzi. Ahhoz, hogy a sportoló[2] a "verseny - média - szponzoráció" sikert és hasznot hozó "háromszögébe" kerülhessen, óriási erőfeszítésre, életvitelének a sporthoz rendelésére, a sport iránti töretlen alázatra, lemondásra, továbbá támogatott, jól megválasztott szakmai, technikai, sportorvosi háttérre és más, a versenyeken[3] szokásos "szerencseszeletkére" (sorsolás, bíróküldés, mérkőzés, verseny időpontja stb.) van szüksége.
A győzelem vágya nemcsak erőt ad a mindennapi edzésekhez, hanem arra is indíthatja a sportolót, már
- 1/2 -
az ókor óta,[4] hogy az "önkínzása" mellett teljesítményét tiltott szerekkel és eljárásokkal növelje. Az egyéni becsvágy mellett volt, van és lesz rá példa, hogy az állam a saját politikai érdekei miatt is segítséget nyújt ehhez; a legkirívóbb példa a Német Demokratikus Köztársaság sportolóinak doppingolása, "doppingoltatása" volt.
Számunkra szomorú és fájó az 1954-es, az akkori Német Szövetségi Köztársasággal szemben 3:2-re elvesztett világbajnoki döntő. Különösen bosszantó, hogy évekkel később kiderült - bár ez vélhetően csak a nyilvánosság számára volt nóvum -, hogy a németeket a náci hadseregben is használt, pervitin nevű doppingszer segítette.
A 2000-es évek elején a hamis reményekkel kecsegtető EPO-ért több, elismerten nyolc kiváló kerékpározó fizetett az életével. Megmosolyoghatnánk, ha nem lenne komoly, annak a hét, "hófehérkének" nem nevezhető orosz atlétanőnek az esetét 2008-ból, akiknek a vizeletéből ugyanazt a DNS-t mutatták ki.
Az egyik legelborzasztóbb Alexandre Dougnier ügye, akit 2012-ben, 19 évesen három évre eltiltottak Franciaországban, mert a szervezetében 12-féle (!) doppingszert találtak.[5]
A doppingesetek elszaporodása, kereskedelmi tevékenységgé "fejlődése", a szervezett bűnözés befolyásának növekedése egy sor országot, többek között Ukrajnát, Észtországot, Finnországot, Németországot, Lengyelországot, Olaszországot és Spanyolországot[6] arra indította, hogy a büntetőjog eszközeit is bevesse a dopping elleni küzdelemben.
Így Magyarországon is büntetendővé vált a teljesítményfokozó szerrel visszaélés.[7] A büntetési szigor a jellemzően forgalmazói magatartásokat veszi célba, azaz azt kriminalizálja, aki előállít, kínál, átad, forgalomba hoz, orvosi vényen vagy állatorvosi vényen rendel.[8]
A törvényhozó kiemelten védi a 18. életévüket be nem töltött személyeket azzal, hogy a számukra való doppingszerjuttatást, valamint a szer előállítását, kínálását, átadását, forgalomba hozatalát, továbbá a 18. életévet be nem töltött személy felhasználásával történő elkövetést szankcionálja.[9]
Szintén büntetendő a 18. életévet be nem töltött személy rábírása tiltott teljesítményfokozó szer fogyasztására vagy az ehhez történő segítségnyújtás.[10]
A WADA listáján azonban szerepelnek kábítószerek is, amelyek vonatkozásában a magyar büntető törvénykönyv rendkívül szigorú szankciókat helyez kilátásba. A WADA listáján az S6. pontban felsorolt stimulánsok között szerepel az amfetamin, a kokain, az S7 pontban, a narkotikumok közt találjuk a morfint, az S8. pontba sorolt kannabinoidok pedig nevükben jelzik a hasist, marihuánát.[11]
A magyar jogban kábítószernek minősített tiltott teljesítményfokozó szerek esetében már nemcsak a forgalmazói magatartások kriminalizáltak, hanem e szerek tartása, az ország területére való behozatal, a kivitel, illetve az ország területén való átszállítás is.[12] Továbbá büntetőjogi szankciót von maga után a kábítószer fogyasztása is.[13] Ez utóbbi esetben viszont van lehetőség a büntetőútról elterelésre.[14]
Jogászi szemmel a legizgalmasabb kérdés a testi sérülés okozásának megítélése. A sértett, in concreto a sportoló beleegyezése büntethetőségi akadály a büntetőjog szerint, bár a törvény nem említi. De mibe is egyezik bele a sportoló? A sportoló a pályára lépésével elfogadja azt, hogy a játékidőben, a sportágra jellemző szabályok keretei között szabálytalanságot követhetnek el vele szemben.[15] Igen ám, de a szabálytalanságból akár súlyos sérülés is származhat, és - véleményem szerint - az ebbe való beleegyezés aggályosnak tűnik. Nem várható el, hogy annak tudatában lépjen pályára, hogy ott egy másik ember súlyos, akár az életét, további sportkarrierjét veszélyeztető sérülést is okozhat. Ismert ezzel szemben álló vélemény is.[16] Más megközelítésben a sporttevékenységekben ab ovo benne van a sérülés elszenvedése, az egészségkárosodás veszélye, tehát ezt a kockázatot önkéntesen felvállalja;[17] a büntetőjogban ezt a helyzetet nevezik "kockázati beleegyezésnek" is.[18]
A kérdés a jogász szemével nem ilyen egyszerű. Az elmélet felől közelítve: a büntetőjogban a testi sértés bűncselekményében különbséget teszünk a sérülés okozásának szándékossága vagy gondatlansága, valamint a magatartásért és a sérülésért való felelősség között.
A büntetőjog értelmezésében gondatlan bűnelkövető az, "aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában, vagy cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja" (Btk. 8. §).
A testi kontaktusokkal járó sportágakban, így - többek között - a labdarúgásban egy páros lábbal történő szabálytalan becsúszás, stoplis lábbal a másik játékos nem fedett lábrészére, térdére lépés stb., a kézilabdában a felugró játékos lövő kezének visszarántása, visz-
- 2/3 -
szafeszítése, valamint a kosárlabdában a zsákolni készülő játékos mindkét kezére irányuló nagy erejű ütés vagy a felugró játékos lerántása, a kézi- és kosárlabdában a felugró játékos hátulról történő ellökése súlyos sérülést is eredményezhet. Ezekben az esetekben a védőjátékos, aki ismeri, átélte, átélhette ugyanezeket a szabálytalanságokat, előre láthatja magatartása következményeit, bár - nem kétséges, legalábbis remélhetőleg - könnyelműen bízhat játékostársa sérülésének elmaradásában. Nagy a felelősség a játékvezető vállán, hogy a sportszerűtlen mozdulatokat a kellő mértékben szankcionálja.
A büntetőjogban a gondatlanságból elkövetett könnyű testi sértés nem büntethető, viszont a 8 napon túl gyógyuló súlyos testi sértés kriminalizált.[19] Mivel a sportoló cselekménye megfelel a büntető törvénykönyv rendelkezéseinek, így felelősségre vonásnak kellene következnie, viszont ekkor jön figyelembe büntethetőséget megszüntető okként "a sértett (azaz a sportoló) beleegyezése".
Ismételve a fenti dilemmákat, a sportoló a játékszabályokat fogadja el, nem a sérülés elszenvedésébe egyezik bele. Néhány sporttörténeti kivételtől[20] eltekintve a védőjátékos még gondatlanul sem akar semmilyen sérülést okozni a támadójátékosnak.
Más esetben a szándékos sérülés okozásának büntetőjogi megítélése aggálymentes, idetartozhat az, ha a sérülés okozása játékidőn kívül történik (pl. időkérés során, szünetben, holtidőben), ha a végrehajtott mozdulat az adott sportágba nem tartozik bele (pl. ököllel leüti játékostársát, belefejel játékostársa arcába), vagy ha játéktéren kívül (pl. a partvonalon túl, a kispadnál) okoz sérülést.
A sportban az egyre gyorsabb és kiélezettebb, kiegyenlítettebb küzdelem magával hozza a sérülések lehetőségét. A mindenáron győzni akarás alattomos magatartásra indíthatja a játékost. Tudatosítani kell a játékosokban, hogy büntetőjogi felelősségük nem szűnik meg azzal, hogy a pályára lépnek.[21]
Konklúzióként leszögezhetjük azt, hogy további sport- és büntetőjogi kutatások szükségesek e kérdéskörben.[22] Tudom, hogy komoly nehézséget vetne fel az, ha a sportpályákon történt szabálytalanságok ügye, ha nem is minden, de sok esetben a bíróságon folytatódna, ha a férfias küzdelmek izgalmát visszavetné a vádemelés réme.[23] Úgy vélem azonban, hogy az alattomos sérülésokozások, illetve a biztosítások fontossága felvetheti a büntetőjogi igényt,[24] ahogy az Egyesült Államokban is.[25]
Ugyanakkor elkerülhetetlen a büntetőjogi beavatkozás akkor, amikor a sportoló a játékostársának nem mérkőzésen, sporteseményen saját maga vagy más által végrehajtva okoz sérülést. Sajnos erre is van példa. 1994-ben, hat héttel a lillehammeri téli olimpiai játékok előtt egy edzés végén megtámadták Nancy Kerrigant, az Egyesült Államok női műkorcsolyázónőjét Detroitban. Vetélytársnője, Tonya Harding ezt az irigység motívumától megszédülve hajtatta végre barátjával. Szerencsére Kerrigan kiheverte sérülését, és ezüstérmet szerzett. Nagyon bízunk abban, hogy nem lesz többé ehhez hasonló eset, akár aljas motívumtól megszédülve.
Az előre megbeszélt eredmény kialakítása, a "bundázás" sajnos létező jelenség. Valljuk be, sokszor a szemünk előtt zajló mérkőzésen sem vesszük észre a csalást. A mérkőzéseken, versenyeken életszerű az, hogy a játékosok, a csapat formája ingadozik. Döntő helyzetben hibázhatnak (kihagyhatják a gólhelyzetet, ziccert ronthatnak), az izgalom, a fáradtság növekedésével a koncentráció lankadhat, és emiatt eladhatják a labdát, rossz helyre passzolhatnak, a kapus "bevédhet" egy védhetőnek látszó lövést, netán öngólt véthet egy védő vagy a kapus.
2012 áprilisában letartóztatták Andrea Massiellót, aki a 2011. májusi, 2:0-s vendéggyőzelmet hozó Bari-Lecce mérkőzésen szándékosan öngólt rúgott. Tettét elismerte.[26]
A nézők és a média a mérkőzést, versenyt követően általában a csapat összteljesítményét értékeli.[27] Az össz-
- 3/4 -
képbe beleférnek a kiemelkedő és gyengébb teljesítmények, a kirívó egyéni hibák akkor is, ha ezek dönthették el a mérkőzés kimenetelét. A következő fordulóban, mint egy mesebeli főnixmadár, feltámadhatnak a játékosok, akik a manipulált mérkőzés eredményének kialakításából kivették szerepüket, és most - íme - kettőzött erővel küzdenek a csapat győzelméért, feledtetve a fiaskót.
Az eredmény befolyásolásában a játékvezetőre is hárulhat szerep. Rajta múlhat egy-egy büntető, kapuközeli szabadrúgás, támadó abstoß vagy védőfault megítélése, a szabálytalanság (sárga vagy piros lappal) szankcionálása, leshelyzetek értékelése, egy-egy játékos kiállítása, kizárása, kipontozása, a feljövőben lévő csapat sújtása egy-egy ítélettel azért, hogy lendületüket megtörjék. A sportközvetítések és a labdarúgásban bevezetett videóbíró (VAR, Video Assistant Referee) nyilvánossága visszafoghatja a játékvezető befolyását.
A játékvezetői, bírói részrehajlás különösen azoknál a sportágaknál jelentkezik élesen, ahol a versenyző teljesítményének megítélésében, a pontok kialakításában a szubjektív szempontok döntően és döntőnek hathatnak (pl. ökölvívás, torna, műkorcsolya, jégtánc vagy a birkózás, cselgáncs és más sportágakban). Ezekben az esetekben egy-egy pontozó elfogult vagy csalárd pontozása eldöntheti a verseny, a mérkőzés kimenetelét, horribile dictu a sportoló további pályafutását, egzisztenciáját.
Természetesen ahogy a versenyzők, játékosok is lehetnek indiszponáltak, fáradtak, fásultak, a pályán kívüli (emberi, családi) problémákkal küszködők, ami nyilván visszafogja a teljesítményüket, úgy a játékvezetőkkel, bírókkal is előfordulhat ugyanez. A szakmai vezetés is megpróbálhat kibúvókat találni munkájuk gyengesége, hibázásuk elkendőzésére. Ám ez az érvelés szakmai szemmel kontrollálva hamar elbukik.
Sajátos bundázás, a "békés döntetlenekben" való megegyezés előfordulhat, ezáltal tervezhetővé válnak a megszerzett pontok.[28] A sportbeli korrupciót segíti az a körülmény, hogy a résztvevők (sportvezetők, játékosok, játékvezetők, játékosügynökök, menedzserek stb.) általában korábbi sportpályafutásukból vagy a sporthoz kötődő üzleti kapcsolatokból ismerik egymást. Tetten érhető a korrupciós bűncselekmények általában ismert sajátossága, a szűk körben lezajlódó tranzakciók, a bizonyítékhiány, mindkét fél közös érdeke a hallgatásra.
Az egyéni érdekből, indíttatásból eredő csalások ritkák, egyre ritkábbak.
A régi világban, 1899-ben Jack Hillman, az angol Burnley kapusa 2 fontot ajánlott fel a bennmaradás reményében a Nottingham játékosainak, majd a szünetben állítólag 5 fontra emelte az összeget. Ennek ellenére a Burnley kiesett, Hillmant pedig egy évre eltiltották.[29]
A "bundatörténelemből" a "bundázók" szerepének szokatlansága miatt emelem ki az 1962. december 1-jei Ipswich Town - Sheffield Wednesdays mérkőzést, amelyen a hazaiak 2:0-s győzelmet arattak. Három sheffieldi játékos saját csapata vereségére fogadott. Két évvel később az egyik bundázó játékos jó pénz reményében eladta a sztoriját, végül a három játékost, köztük a saját magát leleplezőt is, és örökre eltiltották.[30]
A kommunikációs lehetőségek világméretűvé bővülése, a sport, a játék iránti szurkolói érdeklődés, a szerencsejáték iránti vonzalom, nem utolsósorban a versenyek, mérkőzések eredményét váró izgalom fokozása magával hozta és hozza a különböző szerencsejátékok, elsősorban a fogadási játékok népszerűségét. Ezt a növekvő érdeklődést és az ezzel járó növekvő pénzbeáramlást a szerencsejátékokba használják ki azok, akik a sporthoz kapcsolódó illegális játékokat szerveznek, emellett megpróbálják a szerencsejátékból a "szerencse" elemet kiiktatva a számukra kedvező (anyagi hasznot hozó) eredmények kialakítását vesztegetéssel (játékosok, bírók megkeresésével, azok "lefizetésével" - fordítva ritkább), netán zsarolással elérni. Nem beszélve a valós vagy virtuális térben az illegális szerencsejátékok szervezéséről, amelyek a legális fogadóirodákénál magasabb oddsokat kínálnak, persze annak kockázatával, hogy a nyereményéhez a nyertes valaha hozzáfér.
A bűnözői csoportokat egy piramisnak képzeljük el, amelynek tetején a fizikai és jogi védelemmel körülbástyázott vezetők ("keresztapa", "don", "boss") ülnek. Tapasztalatok szerint nagyon nehezen, sokévi szívós munkával ismerhetők meg. A piramis közepén vannak azok, akik a kitervelt cél érdekében az akciókat szervezik, a lebonyolításhoz szükséges személyi, tárgyi feltételeket előteremtik, de maguk csak ritkán vesznek részt személyesen a műveletekben, ez védi meg őket a felelősségre vonástól. A piramis alján vannak a beáldozható, cserélhető végrehajtók, akik az akcióhoz képest elenyésző díjazás fejében vállalják a végrehajtást.
Az olasz másodosztályban (Serie B) a 2010/11-es szezon 32. fordulójában, március 19-én az Atalanta 3:0-ra nyert a Piacenza ellen. A végeredmény már az első félidőben kialakult. A mérkőzés a Serie A osztályba való feljutás szempontjából fontos volt. E mérkőzés kapcsán 2011. június 1-jén egy nagyszabású, az Ultima Scommesa (Utolsó fogadás) fedőnevet viselő rendőrségi akcióban 16 személyt tartóztattak le, köztük Giuseppe Signorit, aki Magyarországon is megfordult a Sopron csapatában. Később képbe került Cristiano Doni is, akit 2011 augusztusában három és fél évre eltiltottak a labdarúgástól egy korábbi bunda mérkőzés miatt. Doni tudott a márciusi Piacenza-mérkőzés megbundázásáról, és ennek ismeretében fogadott is a mérkőzésre. Azt viszont tagadta, hogy a bűnszervezet tagjaként követte volna el, és szavai szerint csak az Atalantáért tett mindent. A mérkőzésen - nem véletlenül - Doni kitett magáért, két gólt is szerzett az első félidőben. A sors különös fintora az volt, hogy a rivális Ascoli a Cittadellától idegenben vereséget szenvedett.[31]
- 4/5 -
A 2011-ben leleplezett olaszországi bundaügyben három bűnözői csoport vett részt: egy svájci központú, egy albán és egy olasz szervezet.[32]
A 2010-es években több országot, így Magyarországot is érintő bundabotránynak szingapúri szervezői voltak.
Nota bene tévhit az, hogy a csalásoknak nincs sértettje, a sportban sérül:
- a fair play szelleme,
- a tisztességes fogadók érdeke, játéka,
- a sporteseményt a helyszínen vagy a médiában figyelemmel kísérő nézők érdeke, élménye,
- és azok a sportolók, akik becsületes, tisztességes versenyre, mérkőzésre készültek, ám tudásukat, képességeiket nem mutathatták meg a nézők és a sportszakma előtt, mert versenyük, mérkőzésük eredménye előre tisztázott, "lefutott" volt.
Sajnos a sportolók körében (is) létező jelenség az újonnan a csapatba kerülő fiatalabb sportolók megaláztatása, megszégyenítése. A kiskorú kigúnyolása, mezét rángatva üvöltés az arcába, esetleges hibái miatt bűntudat keltése, vizes törülközővel, papuccsal, kardlappal, gumi ugrókötéllel a lábra, felkarra, fenékre suhintás, bezárás akár rövidebb időre is a szertárba, felszerelésének szétszórása, zuhanyzóban való áztatása, a tusoló átengedésére vagy medicinlabdával békaügetésre kényszerítése, az idősebb sportolókkal szexista játékokra kényszerítése mind beletartozik a megaláztatások lehetőségei körébe, és nyilván sorolhatnánk még. Az ilyen bántalmazás jellemzően nem okoz sérülést, de a fizikai fájdalmon túl lelki sérülést - ha csak időlegesen is - előidézhet. A lelki sérülések egész életükre kihathatnak, az ismétlődés veszélyétől félve szorongás alakulhat ki a sportolóban az öltözőbe lépések, a csapattársakkal való találkozás során. Minden bizonnyal előfordult az is, hogy a megaláztatást szenvedett sportoló a sportpályafutásának mondott (végső) búcsút.
Ezek a "beavatási szertartások", "bátorságpróbák" (netalán a hosszabb időn át tartó "csicskáztatás") olyan helyeken fordulnak elő, ahol az alá-fölé rendeltség meghatározó. Célja ennek a függő viszonynak, egyszersmind a csapathoz tartozásnak a hangsúlyozása, manifesztálása. Az idősebb sportolók a saját beavatásukra, e cselekedetek hagyományára hivatkoznak. Ők talán viccesnek is vélhetik, de ez sporttársuk fizikai-lelki megalázása, ami nem megengedhető. Ne feledjük, hogy bizonyos esetekben akár büntetőjogi felelősségre vonást is vonnak maguk után. Ha a megfélemlítés rendszeresen, rövid időközönként ismétlődve vagy tartós, huzamosabb időn keresztül történik, akkor a zaklatás bűncselekménye jöhet szóba (Btk. 222. §). A 8 napon belül gyógyuló (hámhorzsolás, vérömleny megjelenése stb. esetén) könnyű testi sértés bűncselekménye [Btk. 164. § (2) bekezdés] állapítandó meg. A bűncselekmény a bírósági vagy ügyészségi panasznapon szóban, írásban előterjesztett feljelentés formájában magánindítványra büntetendő. Ajánlott látleletet vetetni.
A túlzott edzői elvárások következményei is lehetnek ilyen és ehhez hasonló cselekmények a mindenáron való teljesítmény elérése, növelése céljából, ami miatt személyes konfliktusok is keletkezhetnek az edző és a sportoló között, a sportoló és a szülők vagy a szülők és az edzők között. Nincs kétségünk afelől, hogy a túlhajszolt gyerekek igyekeznek megfelelni az edzői és a szülői elvárásoknak, és a felnőttek sok esetben nincsenek is tisztában azzal, meddig mehetnek el az elvárások tekintetében, mit engedhetnek meg maguknak a gyerekekkel szemben.[33] A kiskorú, azaz a 18. életévét be nem töltött személy nevelésére, felügyeletére köteles személy (edző, tanár stb.) mindazon magatartása, amely a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi fejlődését veszélyezteti, a kiskorú veszélyeztetése bűncselekménynek (Btk. 208. §) minősül.
Ha a sportolót szexuális cselekmény véghezvitelére kényszerítik, az szexuális kényszerítés bűncselekményének[34] minősül. Ebben az esetben egy kisebb fokú erőszak és fenyegető kijelentések is elegendők egy szexuális cselekmény[35] kierőszakolására. A szexuális kapcsolat motívuma közömbös ("így kerülhetsz be a csapatba" vagy "a verseny előtti szexuális élet ellazítja az izmokat, és emiatt holnap jobb lesz az eredményed" stb.). Kiskorú személy szexuális tevékenységre kényszerítése nagyon súlyos bűncselekmény, jelzésképpen akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő [Btk. 196. § (2) bekezdés].
Sajnos a szakmai vezetők általában szemet hunynak e cselekmények felett, és bár tudhatnak ezekről, a szülő esetlegesen erőteljes felszólalása sem vezet eredményre minden esetben.
A sportegyesületeknek, szakosztályoknak tevékenységükhöz, a sportsikerek elérésére (egyre több) anyagi forrásra, vagyonra van szükségük. De sikert csak pénzzel nem lehet elérni, szükséges a szakmai munka is, többek között egy együtt dolgozni tudó stáb, a játékosok hozzáállása, a közös cél, az ezért történő áldozatvállalás elfogadtatása, aztán persze a sportdiplomácia, a bírók "jó házigazdaként" fogadása, ami még nem minősül vesztegetésnek a jogban.
- 5/6 -
Sajnos mind szembetűnőbb az ellenérdekeltség a rövid és hosszú távú érdekek között. Rövid távlatban az eredményesség felmutatása a cél, amihez a más országokban, klubokban már bizonyított játékosok leigazolása tűnik kézenfekvőnek, míg hosszú távon az utánpótlás kinevelése a célszerű. Ez utóbbi kiegészül azzal a nemzeti érdekkel, hogy a válogatott csapat eredményessége a hazai játékosok kvalitásától függ, persze lehet honosítani is. Ugyanakkor a kiváló képességű, respektált, remek mutatókkal rendelkező sportolók (sztárok) leigazolása, megtartása a következő idényre komoly anyagi erőfeszítést igényel. Nagy a harc a sztárokért, például egy magas, kosarazni is tudó női center vagy egy kézilabdakapus, akár a női, akár a férfi szakágban szinte megfizethetetlen.
Vessünk egy pillantást a sportszervezetek gazdálkodási környezetére.
A hivatásos sport fő piacai:
- a fogyasztói piac,
- a helyszíni nézők piaca (a jegyeladás bevétele, a "kapuk" bevétele),
- a médiumokon keresztül, az elektronikus és nyomtatott sajtó fogyasztói,
- a közvetítési jogok piaca (műsorszolgáltatóktól származó bevétel),
- a szponzori piac (a szponzoráció és a mecenatúra bevételei),
- a merchandising piac (az arculatátviteli kereskedelem bevételei),
- a játékosok piaca (játékosok játékjogának eladásából származó bevételek).[36]
Ezen a piacon kell a sportszervezeteknek helytállniuk, pénzt szerezniük eredményes működésükhöz.
Bevételt szerezhetnek gazdasági és vállalkozási tevékenységekből (mezek, sporteszközök bérnyomtatása, egyesületi sajtótermékek bevételei, más szervezeteknek reklámfelületek és eszközök, pl. fényújság bérbeadása), a sportcsarnokban, sportpályán működtetett büfé bérleti díjából stb.[37] Forrást jelenthetnek a létesítményeik hasznosításából eredő bevételeik is (kulturális, zenei, ballagási, egyéb bálok és netán politikai rendezvények bérleti díjai), a kihasználatlan ingatlanok (raktározás, garázs vagy más célból történő) bérbeadása, továbbá a sportszervezet által lebonyolított sportbálok esetleges bevételei. Ez utóbbiak a mostani és a régi játékosok családi találkozásán túl a helyi politikai és gazdasági vezetőkkel való kapcsolattartás erősítésére is alkalmasak.
A sportegyesület vagyonát képezhetik:
- a forgóeszközök:
- a bankszámlán levő bevételek,
- a házipénztárban levő összeg,
- gépjárművek (autók, buszok),
- egyéb ingóságok (sporteszközök, sportruházat, egyéb felszerelések stb.) és az
- ingatlanvagyon (az irodaház, a sportpálya, a sportcsarnok, a raktár stb.).
A sportszervezet céljának megvalósítása érdekében a vagyonával önállóan gazdálkodik.[38] A vagyonkezelés során a jogszabályban előírtak vagy a vagyon tulajdonosának (vagy tulajdonosi jogai gyakorlójának, a továbbiakban: tulajdonos) a jogszabályi keretek között különböző jogi normákban, szerződésben konkretizált utasításainak kell eleget tenni.
A vagyonkezelői kötelességszegés jellemző típusai:
1. A jogszabályban előírt vagyonkezelői kötelezettség megszegése.
- Nem könyvelik el a szponzori, mecénás, tao-bevételeket, hanem abból "zsebbe fizetnek" a játékosoknak.
- A sportszervezetek nevében az élsportolók részére "bútorok és egyéb berendezési tárgyak vásárlását biztosították, amelyeket az év végén leselejtezték, így az ingóságok a sportolók tulajdonába kerültek, és azzal az egyesülettől történő távozás után is szabadon rendelkeznek".[39]
- Ismert a "jogellenes pénzkifizetések különböző vendéglátóipari egységektől beszerzett üres, lebélyegzett és aláírt számlák mint fiktív bizonylatok felhasználásával történő legalizálása".[40]
- "Kettős könyvelés" folytatása. Ez a fogalom nem a számviteli törvényben[41] meghatározottakat jelenti, hanem azt, hogy az egyik könyvvezetés a valóságos folyamatokat mutatja, míg a másik az ellenőrzésre hivatott szervek felé készül.
- A taóból származó jövedelmek céltól eltérő felhasználása (a sportszervásárlást az utánpótláscsapat számára könyvelték le, ám a felnőttcsapat használja azokat, papíron az utánpótláscsapat utazik, ám valójában a felnőttcsapatot szállítja a busz stb.).
- Idesorolhatók a jogszerűtlen, így például hatáskör hiányában a költségvetési előirányzatok önkényes túllépése, átcsoportosítása, más célra történő felhasználása és más jogellenes cselekmények (így például prémiumok, jutalmak fizetése, korrupció fedezése).
2. A vagyonkezelő a tulajdonossal kötött szerződés rendelkezéseivel ellentétesen cselekszik, ideértve az e szerződés alapján adott tulajdonosi utasítást is. A Polgári Törvénykönyv rögzíti, hogy a megbízási szerződés szerint a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, illetőleg a megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.[42] Ezzel szembemegy az az eset, hogy a gyermek-, ifi stb. korosztály által fizetett
- 6/7 -
tagsági díjat a sportszervezet szabályzatával szemben a felnőttcsapatra fordítják.
3. Vagyonkezelői kötelezettségszegés az is, ha a vagyonkezelő nem figyelmezteti a tulajdonost jogszerű, ám észszerűtlen, illetve szakszerűtlen utasításokra.
Példaként említhető az, amikor a sportszervezet kedvező megítélésének kivívása, a támogatás megtartása miatt a település politikai vezetőit, gazdasági potentátjait, netán a sportszövetség munkatársait vagy más VIP-vendégeket, azok ismerőseit utaztatják a csapattal, különösen a külföldi mérkőzéseikre, azok számára feltűnően értékes ajándékokat vesznek. A feleslegesen kifizetett költségek vagyoni hátrányként jelennek meg.
4. Vagyonkezelői kötelezettségszegés az is, ha a vagyonkezelő tevékenysége bár jogszerű, a tulajdonossal kötött szerződéssel, alapszabállyal stb. sem ellentétes, de a tulajdonos érdekeivel szemben áll.
E körben említhető az a jellemző eset, amikor a sportszervezet vagyonkezelési kötelezettséggel megbízott személye olyan munkával bíz meg külső személyt vagy szervezetet, amelyet a saját dolgozói is el tudnának végezni, így a szükségtelenül kifizetett díjazással vagyoni hátrányt okoz.[43] Továbbá ha a sportolók családtagjai számára fiktív munkavégzést biztosít, fizetés fejében.[44]
5. Vagyonkezelői kötelezettségszegésként értékelhető az az eset, amikor a vagyonkezelő a jogszabályoknak, a tulajdonossal kötött szerződésnek, alapszabálynak megfelelően ténykedik, ám ezt az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon teszi. E körben figyelmeztető lehet:
- Egy irreális üzleti terv. A költségvetés tervezésekor - a korábbi évek pénzügyi folyamatainak alapján - látható, hogy a bevételi oldal (támogatások, szponzori és egyéb bevételek stb.) felültervezett, a kiadási oldal (költség, ezen belül pl. a fizetés) alultervezett. A költségvetési tartalékok sem fedezhetik a különbözetet.
Szakértői bizonyítást igényel, hogy a versenyidőszakot megelőzően az egyesület céljaihoz rendelt költségvetés - ha nincs szignifikáns eltérés a korábbi időszakok célkitűzéseihez készített költségvetéséhez, vagy hasonló célokat vállaló más sportegyesületek költségvetési főösszegeihez képest, tekintettel a versenyidőszakban a sportegyesületek működésére (is) ható bevételi-kiadási kockázatokra - az észszerű gazdálkodás követelményével ellentétes volt már a tervezés időszakában. Sajnos egy-egy költségvetési évet agyonvághat egy a mostanihoz hasonló világjárvány vagy más hasonló vis maior ok.
- A piaci árnál jóval magasabb áron történő áruvásárlás vagy szolgáltatás igénybevétele (pl. járműbérlés, étkezésfizetés) az észszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes. Ám emögött más okokat, célokat is találhatunk (korrupció, sikkasztás célú "pénzkivonás", pénzmosás stb.).
- A megingott gazdálkodást gyakorta a játékosokkal, a személyzettel, a beszállítókkal történő egyezkedéssel, a tartozás átütemezésével, rendszerint valamilyen ellenszolgáltatás (magasabb kamat, fizetésemelés, további szolgáltatás igénybevétele, jutalmazás stb.) ígéretével leplezik.
6. Vagyonkezelői kötelezettségszegés, továbbá a tiltott gazdasági tevékenység folytatása.
Sportegyesületnek sporttevékenységre kell szerveződnie, azt kell folytatnia, elősegítenie.
- Gazdasági-vállalkozási tevékenységet elsődlegesen sportegyesület nem folytathat[45] (pl. rendezvény-, utazásszervezés, vendéglátóipari, nyomdai tevékenység, ajándékkészítés, -árusítás, egyéb kereskedelmi tevékenység). Ezek legfeljebb kiegészítő tevékenységként, jövedelemfokozás, bevételnövelés céljára folytathatók.
- Kiegészítő gazdasági tevékenységként sem szervezhet sportegyesület koncessziós engedély nélkül szerencsejátékot[46] vagy jogosulatlan pénzügyi tevékenységet.[47]
Viszont sem a civil szervezetekről szóló, sem a sporttörvény nem említi azt, hogy egy sportszervezet milyen kiegészítő gazdasági tevékenységet folytathat és milyeneket nem. A sportszervezetnek a sporttevékenységgel, egészséges életmóddal össze nem függő, azzal ellentétes, a renoméját rontó tevékenységre vállalkozás tilalmát de lege ferenda kellene kimondani jogszabályban.
A vagyonkezelői kötelességszegés, ha az vagyoni hátrányt[48] okoz, akkor vagy hűtlen, vagy hanyag kezelésnek minősülhet. A hűtlen kezelés (Btk. 376. §) bármilyen jogszabályban, szerződésben, megbízásban rögzített kötelességek szándékos megszegése, míg a hanyag kezelés (Btk. 377. §) törvényen, törvényi rendelkezésen alapul, elkövethető felügyeleti jog megsértésével, elhanyagolásával és gondatlanul.
Természetesen az anyagi háttér megteremtése érdekében a vezetők különböző praktikákkal próbálnak élni. Ezek lehetnek jogszerűek is, a jog határain belül, legfeljebb etikai kifogások vethetők fel.
A sportnak, amely a maga nemében akár mint versenysport, akár mint amatőr sport a mozgás, a testedzés, a győzelem - sokszor önmagunk legyőzésének - örömét, nem utolsósorban egészségünk fontos zálogát jelenti, árnyoldalai is jelentkeznek, és ezek ellen küzdenünk kell, ha szükséges, a büntetőjog eszközeivel is, mert mindannyiunk érdeke azok visszaszorítása, hogy a sport megmaradhasson az emberiség örömforrásának. ■
JEGYZETEK
[1] Deborah Healey: Sport and the Law, Sydney, University of New South Wales Press, 2010, 110.
[2] A sportolókhoz, sportvezetőkhöz vagy a szurkolókhoz kapcsolható büntetőjogilag szankcionált (egyéb) magatartásokat illetően lásd Fejes Péter - Sárközy Tamás - Szekeres Diána - Tóth Nikolett: A magyar sport jogi szabályozása: Az első magyar sportjogi egyetemi tankönyv, Budapest, HVG-ORAC, 2019, 220-230.
[3] A sportlétesítmények biztonsága elleni magatartásokat illetően lásd Tóth Nikolett Ágnes: Sportrendészet a sportigazgatás rendszerében. In Gaál Gyula - Hautzinger, Zoltán (szerk.): Pécsi Határőr Tudományos Közlemények, XVII. Pécs, 2012, 293.
[4] Az akkori atléták fehérjében gazdag húsokat és herét fogyasztottak, ópiumos kenyeret sütöttek, vásznon átszűrt és leülepített növényi kivonatokat (decoctumokat) ittak.
[5] Nemzeti Sport, 2012. január 25., 15.
[6] Lásd https://amazoniainvestiga.info/index.php/amazonia/article/view/1193
[7] Fejes-Sárközy-Szekeres-Tóth: I. m., 209-212.
[8] 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (a továbbiakban: Btk.) 185. §.
[10] Btk. 185. § (6) bekezdés.
[11] Lásd https://www.antidopping.hu/editor_up/MK_19_198.pdf
[12] Btk. 178. § (1) bekezdés.
[13] Btk. 179. § (6) bekezdés.
[14] Btk. 180. § (1) bekezdés.
[15] Jeffrey Standen: The Manly Sports: The Problematic Use of Criminal Law to regulate Sports Violence. Journal of Criminal Law and Criminology, vol. 99. Issue 3. (Spring) 2009, 638.
[16] Rippel-Szabó Péter: A játék során okozott sportsérülések következményei, https://twobirdsideas.hu/a-jatek-soran-okozott-sportserulesek-kovetkezmenyei.
[17] Sávolt-Szabó Tünde: Sportsérültek jogai, a sportolók védelme. PhD-értekezés, http://real-phd.mtak.hu/732/1/szabo.tunde.d.pdf
[18] Belovics Ervin: A büntethetőséget kizáró okok, Budapest, HVG-ORAC, 2009, 181.
[19] Btk. 164. § (9) bekezdés.
[20] "Sajnos nagyon gyakran előfordul, hogy az ellenfél legeredményesebb játékosának »kikapcsolása« érdekében vagy tekintélyt parancsoló, megfélemlítő szabálytalanságokat alkalmaznak már a mérkőzés elején vagy egyszerűen sérülést okoznak neki. E körben emlékezhetünk az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon a csoportkörben 8:3-ra megnyert nyugatnémetek elleni meccsre, ahol Puskást a németek lerúgták, emiatt kihagyva a brazilok elleni mérkőzést is, a döntőben is sérülten lépett pályára.
Vagy egy friss történés is eszünkbe juthat: a 2018-as labdarúgó Bajnokok Ligája-döntője, amikor a sajtóból is ismert volt, hogy vállsérüléssel küszködik a Liverpool csatára, Mohamed Szalah, akit aztán Sergio Ramos, a Real Madrid védője a karját befogva lerántott, ami után Szalah-t, a Liverpool legeredményesebb játékosát le kellett cserélni a 25. perc tájékán, 0:0-s állásnál. Alapos a gyanú Ramos alattomosságára. A csatár vállficamsérülést szenvedett. A védő még csak sárga lapos figyelmeztetést sem érdemelt, vélhetően megvédte őt a Real respektje. Az Európai Judo Szövetség szerint ez a mozdulat tiltott a judóban is." Lásd https://24.hu/sport/foci/2018/05/29/sergio-ramos-mohamed-szalah-bl-donto-real-madrid-liverpool-cselgancs-illegalis-szabalytalan.
"Bár Ramos udvariasan bocsánatot kért, a nemzetközi sportközvélemény nem felejti el alattomosságát és nyelvöltögetését, amikor Szalah kénytelen volt elhagyni a pályát." Lásd https://twitter.com/search?q=salah%20case%20sergio%20ramos&src=typed_query.
"Remélem, erről a mérkőzésről inkább Gareth Bale csodálatos ollózásos gólja marad meg emlékeinkben!"
[21] William Hechter: The Criminal Law and Violence in Sport, http://heinonline.org/HOL/LandingPage?handle=hein.journals/clwqrty19&div=40&id=&page=.
"Ha Pete Jackson állampolgárt elítéljük testi sértés okozásáért, akkor miért tennénk másként egy jégkorongjátékos esetében" - kérdezi Richard B. Horrow: Sports violence: the interaction between private lawmaking and the criminal law, Carrolllon Press, 1980, 158.
[22] Csizmók Adrienne: Erőszak a pályán, https://arsboni.hu/eroszak-a-palyan.
[23] Sávolt-Szabó Tünde: Fejsérülések a futballpályákon: egészségügyi és sportjogi szabályozás. Magyar Sporttudományi Szemle, 2016, 67. sz., 45-50.
[24] Sávolt-Szabó: I. m., 23.
[25] Todd Bertuzzi jégkorongozó esete, akit büntetőbíróság ítélt el: https://www.cbc.ca/sports/hockey/nhl/steve-moore-confirms-settlement-in-bertuzzi-case-1.2756008.
[26] Nemzeti Sport, 2012. április 3., 7.
[27] Egy nyilatkozó sportoló elmondta, hogy békés döntetlen ellenére a szaksajtó háromcsillagosra értékelte az inkriminált mérkőzést, ami az akkori ötcsillagos skálán kifejezetten jó színvonalra utalt. Tehát a nézők is, a sajtó is "megkapta" a jó mérkőzést. Csak éppen bunda volt. Megtévesztették, becsapták a nézőket, a sajtót. Természetesen (?) ez (is) csak évekkel később derült ki. Bocsák Miklós: Elátkozott sporttörténetek, Budapest, Sport, 1985, 38.
[28] Bocsák: I. m., 38.
[29] AIPS Magazine, 2006. február 10.
[31] La Gazetta dello Sport, 2011. december 28., 17. Egy apró észrevétel: a 17 gyanúsítottat érintő bundaügy a sportnapilap 17. oldalára került a karácsonyi ünnepeket követően. Hazánkban a bundaügy sajnos az igazi sporthíreket megelőzve a címlapokon, első oldalakon szerepelt a sportnapilapban: http://sportgeza.hu/futball/2011/12/25/doni.
[32] Lásd http://focitipp.hu/?content=cikkek&id=5013.
[33] "Gyermekek tapasztalatai a sportban" (az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány által támogatott kutatási jelentés, Budapest, 2014). A jelentésben szomorú adatok is olvashatók a megaláztatások eseteiről. https://unicef.hu/wp-content/uploads/2014/10/UNICEF-sport-jelentes_2014.pdf
[34] A szexuális bűncselekmények etiológiájáról, történetéről és nemzetközi összehasonlításáról átfogóbb ismereteket olvashatunk Merényi Kálmán: A szexuális erőszak. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987.
[35] Btk. 459. § (1) bekezdés 27. pont: "szexuális cselekmény: a közösülés és minden súlyosan szeméremsértő cselekmény, amely a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas, vagy arra irányul."
[36] András Krisztina: A hivatásos labdarúgás piacai. Vezetéstudomány, 2004, különszám, 40-57., idézi Gyömörei Tamás: Magán és közfinanszírozás a sportban. In Ács Pongrácz (szerk.): Sport és gazdaság, Pécs, 2015, 120., https://www.etk.pte.hu/protected/OktatasiAnyagok/%21Palyazati/SportEsGazdasag.pdf
[37] Supplementum: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról (a továbbiakban Civil tv.) 17. § (3) bekezdés: "A civil szervezet a létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) - ideértve a közhasznú tevékenységet is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti."
[38] Civil tv. 17. § (1) bekezdés: "szervezet a létesítő okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható."
[39] A Bírósági Határozatok Tára (BH) 1989. évi 474. döntésében egy sor szabálytalanság szerepel.
[40] BH 1989.474.
[41] 2000. évi C. törvény a számvitelről 8. § (3) bekezdés.
[42] 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 6:273. § (1) bekezdés.
[43] Általános vagyonkezelői kötelezettség megszegéseként BH 2005. évi 43. döntés, BH. 2018. évi 161. döntés.
[44] BH 1989. évi 474. döntés.
[45] Az egyesület felfogható a gazdasági tevékenység végzésére alakított társaságok ellenpólusaként. Kecskés László: Magyar polgári jog. Általános rész II. A személyek joga. Budapest-Pécs, Dialóg Campus, 1999, 184.
[46] A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 1. §-a határozza meg a szerencsejáték fogalmát.
[47] A Btk. 408. §-a határozza meg a jogosulatlan pénzügyi tevékenység fogalmát.
[48] Btk. 459. § (1) bekezdés 17. pont: vagyoni hátrány - a Btk. eltérő rendelkezése hiányában - a vagyonban okozott kár és az elmaradt vagyoni előny.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző habilitált egyetemi docens (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar); habilitált egyetemi docens (Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar).
Visszaugrás
