Megrendelés
Közjogi Szemle

Fizessen elő a Közjogi Szemlére!

Előfizetés

Drinóczi Tímea: Hol a tervezés, a koordináció és a szakmaiság? Alkotmánymódosítások - 2010. április-július (KJSZ, 2010/3., 66-72. o.)

2010. július 22-ig a Kormány egy, a kormánypárti képviselők pedig öt alkotmánymódosító javaslatot nyújtottak be, amelyeket - legutóbb az Országgyűlés július 22-i ülésén - el is fogadtak.1 A megszavazott módosítások közül kettőt ugyanazon a héten nyújtottak be, a többit egy- vagy kéthetes, illetve tíznapos különbséggel.2 Önmagában természetesen nem az Alkotmány módosításával van a probléma, hanem az érzékelhető - az indokolásokban is megjelenő - szakmai átgondolatlansággal, koordinálatlansággal és kapkodással, illetve - bizonyos esetben (T/359) a sietség következtében - a konzultáció teljes hiányával.

Az alábbiakban néhány előterjesztés értékelése következik mind alkotmányjogi, mind jogalkotástani szempontból3, ami előtt azonban érdemes némi információval szolgálni arról, hogy a jogalkotástani értékelés mi alapján történik. Ezért az alábbiakban az indokolás céljai, illetve a szövegezésre vonatkozó általános szabályok szerepelnek.

A törvényjavaslat indokolása a szabályozás általános politikai, jogpolitikai indokait ismerteti, és feltárja azokat a gazdasági, társadalmi és szakmai szempontokat, amelyek az adott jogi megoldáshoz vezettek. Ennek során kerülni kell a jogszabály ismertetéséből álló, kizárólag leíró jellegű indokolást, és normatív rendelkezések nem szerepelhetnek benne. A részletes indokolás célja, hogy "az egyes rendelkezések magyarázatául szolgál, mintegy háttérinformációt adva a képviselőknek az előírások lényegéről. Bár nem az a célja, hogy a laikusok számára is érthetővé tegye a törvény normatív rendelkezéseit, de a normaszöveg interpretációja során támaszkodni lehet rá."4

Az jogszabályoknak érthetőeknek kell lenniük. Az "érthetővé tétel" a jogszabály nyelvezetével szemben azt a követelményt állítja, hogy a címzettek (érintettek) a szöveget pontosan megértsék. A jogszabályszerkesztőnek fáradhatatlanul kell keresnie azt a szót vagy kifejezést, amelyik a legpontosabban közvetíti a szándékolt összefüggésben a szándékolt jelentést. Egy szót csak egy szándékolt jelentésre használhat, máskülönben azt a konzekvenciát lehet levonni, hogy a jelentés változása szándékolt. A szó kicserélésének legfőbb oka a figyelmetlenség, de a szándék - helytelenül - lehet stílusbeli fejlesztés is. A jogszabály szerkesztőjének azonban minden esetben meg kell találnia a legjobb szót, és ahhoz ragaszkodnia is kell.5

1. Az alkotmánybírák megválasztási szabályainak módosítása egyáltalán nem illeszkedik a fejlett alkotmányos demokráciák által alkalmazott előírásokhoz, amelyek általában többcsatornás jelölési rendszerrel operálnak.6 Nem erősíti az alkotmánybírói függetlenséget és így az Alkotmánybíróság függetlenségét, továbbá számításba sem veszi a Velencei Bizottság által már 1995-ben megfogalmazott elvet: azt, hogy a tisztség megújításának megakadályozásával lehetne a függetlenséget erősíteni.7 Nem tartja be azt az elvet, hogy az alkotmánymódosítás/alkotmányozás nem szolgálhatja egyetlen politikai erő kizárólagos szándékait.8 Az indokolás érdeminek szánt megállapítása ugyanis - miszerint "[a] jelölő bizottság összetétele, igazodva a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz, biztosítja a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit" - a jelenlegi, 2010-es választások alapján megalakult Országgyűlésben önellentmondás. Legalábbis akkor, ha az egyeztetés azt jelenti, amit a szó implikál. Ráadásul az indokolás e része - teljesen ellentétben a valódi szerepével - normatív tartalmú, mert olyan értelmet tulajdonít a szövegnek, amivel az nem feltétlenül rendelkezik. Az alkotmánymódosításra előterjesztett szöveg ugyanis a következő: "[a]z Alkotmánybíróság tagjaira az országgyűlési képviselőkből álló nyolctagú jelölő bizottság tesz javaslatot."

Ugyanez a javaslat helyezte hatályon kívül az Alkotmány 24. § (5) bekezdését, amely arról rendelkezett, hogy "[a]z új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges." Ez a szabály arra volt hivatott, hogy az alkotmányozáshoz és az alkotmány elfogadásához szükséges alapkonszenzust9 megteremtse. Ezt a szabályt a már elfogadott javaslat úgy "csempészte ki" a jogrendszerből, hogy az indokolás e változást figyelemre sem méltatta. Egyébként az indokolásnak nem volt általános és részletes változata.

2. Az, hogy a titkár a helyi bíróság hatáskörébe tartozó, törvény által meghatározott ügyben egyesbíróként eljárhat, nem érvényesíti sem az igazságszolgáltatásban szükséges szakmaiság követelményét, sem a bírói úthoz való jogot, sőt utóbbi esetében annak meghatározását, hogy mely ügyekben dönt bíró, garanciális rendelkezések nélkül bízza a törvényhozó hatalomra. 2010. július 12-én a bizottsági ülésen a módosító javaslattal - amely beemelni javasolta a szövegbe, hogy a titkár "e tevékenysége során független, csak a törvényeknek van alárendelve" - az előterjesztő egyetértett. Mindenesetre furcsa, hogy az ilyen jelentőségű, alapjogot, alkotmányos elvet érintő kérdést az előterjesztő Kormány nem fontolt meg már korábban, pedig számára rendelkezésre állhatott a szakértelemmel rendelkező apparátus; a szakmai előkészítő munkát csak koordinálni kellett volna.

A rendelkezés nem veszi figyelembe azt sem, hogy az eljárások egyszerűsítése (gyorsítása) nem lehet mindenáron elérendő cél.10 Ez akkor is így van, ha alkotmányozó hatalomról van szó, tekintve, hogy az nem jelent korlátlan hatalmat. Az indokolás szerint a tervezet az Alkotmánybíróság 1/2008. (I. 11.) AB határozatában foglaltak miatt, illetve az OIT kezdeményezésére került megfogalmazásra. A részletes indokolás a következőt tartalmazza: "A Javaslat a helyi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek esetében megteremti az alkotmányos alapját annak, hogy törvényben meghatározott ügyek tekintetében bírósági titkár is eljárhasson."

3. Az Alkotmány alaptörvényi szinten deklarálja a "jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelem" fogalmát. A kérdés, hogy ezt vajon miként kell majd értelmezni egy normatív alkotmányban? Alkotmányi értékként,11 célként, alapelvként vagy feladatként? Vannak tehát olyanok, akiknek joguk van jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelemre, és akkor a jó erkölcsbe ütköző szerződés mégsem semmis (Ptk.)? Vagy csak akkor nem ütközik jó erkölcsbe, ha az az államtól származik? Vagy "mindenkire" vonatkozik, és ezért van a mondat elején a "közterhek viselésére szolgáló források" kitétel? És akkor ez mit jelent?

Az indokolás nem sok segítséget nyújt e kérdések megválaszolásában: "A Javaslat figyelembe veszi, hogy az adónak szabályozó funkciója is van; azt célozza, hogy a jogalanyok az adópolitikailag nem támogatott jogviszonyokat ne, vagy csak magas adóteher mellett kössenek. Erre tekintettel az alkotmányozó a társadalmi igazságérzetet sértő, jó erkölcsbe ütköző jogviszonyok ellen kíván fellépni az adóztatás eszközével. Az alkotmányozó az adójogszabályok tekintetében el kíván térni az Alkotmánybíróság 903/B/1990. AB határozatban megfogalmazott megállapításával, amely szerint az adókötelezettséget érintő szabályozásnál az adókötelezettség keletkezésének időszakát, és nem a bevallás időpontját tekinti irányadónak. A Javaslat ezért lehetővé kívánja tenni, hogy a jó erkölcsbe ütköző módon szerzett juttatások adóztathatóak legyenek az adott adóév egészére vonatkozóan. Az alkotmánymódosítással bevezetett 70/I. § (2) bekezdése az ott meghatározott jövedelemadók esetében az adó mértékének meghatározását a törvényhozó szabad belátására bízza." A részletes indokolás szövege a következő: "Az Alkotmány 70/I. §-át új bekezdéssel egészíti ki. Felhatalmazást ad a törvényhozónak a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatására az adott adóévben." Látható, hogy a fentiekben megfogalmazott kérdéseket az előterjesztő még csak fel sem tette magának. Megkockáztatható, hogy ebben az esetben a jogalkotó a lehető legrosszabbul választotta meg a szabályozás eszközét, ami azt is sugallja, hogy nincs eléggé tudatában az alkotmány szerepének, jelentőségének, normatív mivoltának.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére