2022. szeptember 26-án a következő tartalmú hír jelent meg a rendőrség honlapján: "A Budapesti Rendőr-főkapitányság [...] közlekedési ellenőrzést tartott a kerület kiemelkedően forgalmas útján. Az akció fő célja a gyorshajtók kiszűrése volt. Három óra alatt, egy helyszínen 57 gyorshajtóról készített felvételt a traffipax [...]. A szabálytalankodók közigazgatási bírságra számíthatnak, a helyszínen megállított tizennyolc sebességtúllépő pedig helyszíni bírságot kapott."[1]
A hírt olvasva az első értelmezési lehetőség az lehet, hogy az 57 gyorshajtóból tizennyolcat tudtak megállítva a helyszínen közigazgatási bírsággal sújtani, a többi érintett jármű üzembentartója pedig majd az automatikus döntéshozatali eljárás eredményeként számíthat közigazgatási bírság kiszabására.
Csakhogy a helyszíni bírság kifejezés nem is olyan egyértelmű (hiszen azt szabálysértés és közigazgatási szabályszegés esetén is lehet alkalmazni), így érdemes kicsit tovább böngészni a rendőrségi hírek között, ahol néha akad olyan is, ami pontosabb képet ad arról, hogy mit is ért a rendőrség helyszíni bírság alatt: "[a]z egyenruhások hat óra alatt 68 gyorshajtót mértek be. A rendőrök 60 szabályszegővel szemben közigazgatási eljárást kezdeményeztek, 4 gépjárművezetőt helyszíni, 3 sofőrt közigazgatási bírsággal sújtottak, valamint 1 esetben szabálysértési eljárást kezdeményeztek."[2] Ez a hír már azt állítja, hogy gyorshajtás miatt indult számos közigazgatási eljárás, de a helyszínen is szabtak ki közigazgatási bírságot, ugyanakkor szabtak ki helyszíni (szabálysértési) bírságot is és kezdeményeztek szabálysértési eljárást is.
Lehetséges, hogy ugyanaz a cselekmény bizonyos körülmények között szabálysértésnek minősül, míg más esetekben közigazgatási bírsággal kell sújtani? Miért kerülhet erre sor és miért lehet erre egyáltalán szükség?
A szabálysértési szankció és a közigazgatási bírság párhuzamos jelenléte a közigazgatási szankciórendszerben nem új keletű. Évtizedek óta vannak olyan tevékenységek és mulasztások, amelyekre közigazgatási hatósági eljárásban szabnak ki szankciót, míg más közigazgatást sértő cselekményeket a szabálysértési jogon keresztül szankcionálnak. A tendencia azonban változik, a közigazgatás az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan kivonult a szabálysértési jog területéről, párhuzamosan pedig dogmatikailag is egyre jobban kiépült a közigazgatás saját szankciórendszere. Az átmenet azonban nem mindig zökkenőmentes. A közlekedés rendjével kapcsolatos szabályok megszegése kapcsán ez pedig különösen is igaz. Eleve csak a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.), a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.), a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Szankciótv.), a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bírságrendelet) és a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) együttes értelmezésével kísérelhető meg a szabályokon való kiigazodás, de a rendszer logikája még így is nehezen átlátható.
Amíg az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése szabálysértés,[3] addig a kötelező haladási irányra vonatkozó rendelkezések megsértése közigazgatási szabályszegés.[4] Amíg menet közben a kézben tartott mobil rádiótelefon használata szabálysértés,[5] addig a biztonsági öv használata nélküli közlekedés[6] közigazgatási szabályszegés. Amíg a nem megfelelő sebesség alkalmazása (relatív sebességtúllépés) szabálysértés,[7] addig a megengedett legnagyobb sebesség túllépése[8] (a továbbiakban: gyorshajtás) közigazgatási szabályszegés. A vasúti átjárón való áthaladás pedig bizonyos esetekben szabálysértés,[9] más esetekben pedig közigazgatási szabályszegés.[10]
A rendszer eleve elég átláthatatlan, a helyzetet csak tovább bonyolítja, hogy a fenti példák alapján még mintha átjárás is lenne a kettő között. Vajon lehetséges ez?
- 37/38 -
A közigazgatás ügyintézés állami tevékenység.[11] Lényeges eleme, hogy konkrét ügyekben kell folyamatosan döntéseket hozni. Egyik legfontosabb célja az együttműködő cselekvés elérése.[12] Az együttműködést számos úton el lehet érni, de kétségtelen, hogy végső eszközként rendelkezésre kell állnia a szankció lehetőségének. A szankció alkalmazásának előfeltétele pedig a felelősség megállapítása.
A közigazgatási jog felelősségi rendszerével kapcsolatosan gyakran hangoztatott tétel, hogy az az objektív felelősség talaján áll. Ezzel szemben a büntetőjog (és a szabályozási logika szempontjából idesorolható a szabálysértési jog is) a szubjektív felelősséget vizsgálja. A kettő közötti különbség meghatározó jelentőséggel bír.
Tamás András megfogalmazásában a jogi felelősség a jogilag értelmezhető viszony tényállásszerűen meghatározott kötelezettségei feltételeinek megfelelő helytállás. Megállapíthatóságának lényeges pontja a felelősség jogszabályban való absztrakt előírása, továbbá e szabály konkrét alkalmazása a tényleges jogviszonyokban. Minden magatartást előíró jogszabály elvileg és többnyire gyakorlatilag is felelősségi szabály.[13]
A jogi felelősség alapvetően nem jogágaktól függő, inkább azokon átívelő kategória, amely alapvetően a jogalkotó elhatározásától függ, az egyes felelősségi formák (és ehhez társuló szankciók) pedig nehezen köthetők kizárólagos jelleggel egyes jogágakhoz.[14]
A jogi felelősség általában vagy szubjektív, vagy pedig objektív jellegű. Előbbi esetén a normában foglalt előírás vagy tilalom megsértése nem elegendő önmagában a jogkövetkezmény alkalmazásához, vizsgálni kell az érintett jogalany saját magatartásához fűződő tudati viszonyát is. Objektív felelősség esetén viszont a normasértés önmagában elegendő a szankció alkalmazásához, függetlenül attól, hogy az érintett jogalanynak mi volt ehhez a pszichikus viszonya.[15] Az objektív és szubjektív felelősség közötti megkülönböztetés alapja tehát az emberi akarat beszámítása, az objektív felelősség lényegében eredményfelelősség.[16]
A közigazgatás komplex felelősségi rendszert alkalmaz, ugyanis a jogellenes cselekmények súlyához és típusához igazodva a közigazgatási jog mellett más jogterületek eszközrendszerét is igénybe veszi. Emiatt a közigazgatás-ellenes cselekmények egy része büntetőjogi felelősséget von maga után, a közigazgatás személyi állományára speciális munkajogi szabályok is vonatkoznak, de a közigazgatási kárfelelősség is ismert eleme a felelősségi alakzatoknak.[17] Kétségtelen azonban, hogy a legtöbb közigazgatási jogi szabály előíró, megparancsoló tartalmú. Ebből következően az alany helytállása a közérdekű megparancsoláshoz képest vehető csak számításba, nem pedig azon az alapon, hogy a jogszabállyal kötelezettnek a szubjektív akarata szerint az miként értelmezhető. Ez a kógens előírás fő szabályként objektív felelősség.[18]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
