A mű ismertetésének elején szükséges leszögezni, hogy már a témaválasztás miatt dicséret illeti a szerzőt: a gyermekpornográfia ugyanis mindenkit érdekel, arról laikusnak, jogásznak, kriminológusnak is van véleménye, így bizonyosan számos leendő olvasót önmagában már a cím is meggyőz arról, hogy levegye a polcról Parti Katalin művét. A téma ezen "népszerűsége", a médiában történő időről időre való ismételt felbukkanása ellenére azonban mindezidáig nem született olyan átfogó mű, amely a gyermekpornográfiával általánosságban - de egyes vetületeit kellő mélységben elemezve - foglalkozott volna.
A könyv tartalma tehát nem szűkíti a cím értelmezését, azaz a szerző nem kevesebbre vállalkozott, mint a pornográfia ezen szegmensének - egyébként hiánypótló - teljes körű bemutatására. Azt, hogy ezt milyen alapelvek, irányvonalak mentén teszi, megadja nekünk a bevezetésben, ahol az alábbi két kérdés megválaszolását tűzi ki célul maga elé:
1. Szükséges-e a pornográfia és a gyermekpornográfia szabályozása a büntetőjogban?
2. Alkalmas-e a büntetőjog eszköze a jelenség visszaszorítására, azaz hatékony-e?
A szerző már itt sejteti a végső konklúzióját, miszerint nem csak egyetlen lehetséges válasz adható ezekre a felvetésekre. Lássuk, sikerült-e Parti Katalinnak a saját maga által felállított "részcélokat" teljesítenie, amelyek "a téma kulturális, filozófiai, kriminológiai, büntetőjogi értelemben is speciális jellegéből adódó, országonként eltérő, szuverén felfogásának és jogi szabályozásának bemutatása", valamint a "gyakorlat elemzése" és "a hibákra, hiányosságokra"1 való rámutatás.
* * *
A könyv hat részre tagolódik, amelyek funkcionálisan és szerkesztési megoldásaikat tekintve is jól elkülönülnek egymástól. A bevezetés egy elméleti, a posztmodern társadalom pornográfiájáról szóló tanulmány, amit a tiltott pornográfia kriminológiájának bemutatása követ, s a művet végül a téma anyagi jogi és eljárásjogi kérdéseinek felvetése és megválaszolása tesz teljessé. A kötetet a korábbi részek lényeges gondolatait részben megismétlő, részben kiegészítő összegzés, és a szerző bevezetőben feltett kérdésekre adott válaszai zárják - megadva ezzel a könyv szerkezetének keretét.
* * *
Technokulturális kölcsönhatások, avagy mivé lett a pornográfia a modern társadalomban? Teszi fel nekünk és magának a kérdést a szerző, s válaszképpen átfogó elemzést ad az internet általános hatásairól: előnyeire és káros következményeire egyaránt kitér. Munkájának egészére jellemző a szakmai igényességgel, a tudásanyag birtoklásának magabiztosságával történő vezetés a téma felszínéről a mélyebb rétegek felé, amely már e fejezet olvasásakor lenyűgözi az olvasót.
Ötletes megoldásként a könnyebb érthetőség kedvéért egyes megállapításokat mind ezen, mind a későbbi fejezetek során táblázatokkal is illusztrál a szerző.
A tiltott pornográfia kriminológiája című rész érezhetően a szerző egyik kedvenc fejezete, hiszen ennek során részben a saját, kriminológusként végzett vizsgálatainak eredményét is felhasználhatta. A Parti Katalin által végzett kutatás azért is bír nagy jelentőséggel, mivel a gyakorló jogászok - sokszor alappal - vetik a jogtudomány pusztán elméleti oldalával foglalkozó kollégáik szemére, hogy az írásaikban felvázolt utópisztikus jogszabályi megoldások, kitalált rendszerek a gyakorlatban nem működnek/nem működhetnek - jelen mű szerzője éppen ezen kutatásokon keresztül szerzett tapasztalatai alapján sikerrel védekezhet az ilyen tartalmú kritikák ellen.
A tiltott pornográfia anyagi jogi és eljárásjogi szabályait ismertető fejezetek felosztásukkal, valamint a főbb gondolatok kiemelésével igen jól megoldják a tudományos munkát írók örök problémáját: a helyes arány megtartását. Hiszen, bár "adná magát" a lehetőség, Parti Katalin mégsem vész el a részletszabályok túlzott ismertetésében, hanem mindenkor a közérthető megfogalmazásra törekszik. Tekintettel arra, hogy a jogszabályokra a szerző legfeljebb a lábjegyzetekben hivatkozik, a tisztán jogi elemzést tartalmazó részek ügyesen mellőzik a száraz, pusztán leíró jelleget, és sokkal inkább a hazai gyakorlati tapasztalatok - külföldi példákkal cáfolva-alátámasztva - összefoglalását tartalmazzák. A hivatkozott fejezetekben fellelhető széles körű ismeretanyag részletezését mellőzve, példálózó jelleggel bemutatok néhány, Parti Katalin által vizsgált kérdéskört:
- A passzív alannyá válás feltételeinek meghatározása életkor alapján (konkrét életév be nem töltése) vagy más sajátosság (pl. kiskorúsághoz kötés vagy az elkövető és a felvételen szereplő közötti korkülönbség minimalizálása) szerinti célszerűsége;
- A pszeudo-gyermekpornográfia büntetőjogi értékelése;
- Az egyes elkövetési magatartások, így különösen a megszerzés, a tartás és a hozzáférhetővé tétel problematikája;
- A pornográfia fogalmának szubjektív voltából eredő jogalkalmazási és jogbiztonsági nehézségek;
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
