Az új Alaptörvény és az azt követő sarkalatos törvényalkotás okozta közjogi sokk a magyar alkotmányjogász-szakma képviselőit jelentős mennyiségű alkotmányjogi elemzésre indította. Az elmúlt parlamenti ciklus közjogi átalakítási jogalkotásának az egyik legérdekesebb, és a 2014. évi választásokkal rendkívüli politikai jelentőségűvé vált fejezete volt a választójog átalakítása, megújítása. Óvatosan választunk szavakat - a választási rendszer nagy részben átalakult, a választójogi szabályozás széles körben megújult, még a választási alapelvek tartalmát illetően sem maradt érintetlen. Ebben a környezetben, noha kapcsolódó jogtudományi kutatási témát (pl. OTKA) keveset találunk, az új választási rendszerrel és a választójoggal több projekt (pl. valasztasirendszer.hu; vagy Cserny Ákos szerkesztésében a Választójogi kommentárok) foglalkozott. Ezek közül kiemelkedő Bodnár Eszter A választójog alapjogi tartalma és korlátai című disszertációja. Azért emelem ki a hazai szakirodalom neves szerzőinek munkái közül, mert monografikus igénnyel megírt műve kétségkívül hiánypótló, több értelemben is.
Először is, mivel monográfiát a választójognak a legutóbbi évtizedben nem szenteltek idehaza. Talán a pártalkukon nyugvó, jórészt mozdulatlan választási szabályozás nem tűnhetett elég érdekesnek, talán átfogó, a jogintézmények lényegét elemző munkára épp az alapfogalmak körüli konszenzus felbolygatása miatt lett szükség. Másrészt az európai (nemzetközi) alkotmányos, választójogi standardok és a hazai szabályozási viszonyok egymás mellé állítása szintén üdvözlendő módszer. Az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata mellett az EBESZ és a Velencei Bizottság dokumentumai szerepelnek a magyar jogszabályok és jogalkalmazók döntései, az Alkotmánybíróság ítéletei mellett. Ez az összevetés kiválóan alkalmas arra, hogy a magyar alkotmányos kultúrát a nyugati demokráciák választójogi standardjaihoz mérjük. (Megjegyzem, a nemzetközi standardok összefoglaló bemutatásához sincsen jelen pillanatban hasonlóan alapos magyar nyelvű munka a kezünkben.) Az összevetés szép kihívásokat is rejteget, abban az esetben, amikor az európai standardokat megfogalmazó szervezetek véleménye "fejlődik", l. például a fogyatékkal élők választójogának esetében (206-207. o.). Ezen a ponton nem egyszerűen a nemzetközi dokumentumok zsinórmértékként használatát valósítja meg Bodnár Eszter, hanem álláspontokat mérlegel, majd állást foglal alkotmányos kérdésekben.
A monográfia kézikönyvként használható a választójog dogmatikájának és problematikájának széles spektrumában. Funkcionális megközelítéssel vezeti fel (helyesen) a választójog szerepét az alkotmányos demokráciákban, az alapjogi megközelítéshez fogalmi kapaszkodókat kínál (alapjoggá válás folyamata, a választójog igazolása, részjogosultságai, tartalmi elemei, kötelezővé tétele elleni érvek).
A választójog alapjogok körében elfoglalt helyét kiemelkedő pozícióban kell meghatározni. Ez fakad nemcsak az alkotmányos demokrácia működtetéséért felelős részvételi jogokhoz sorolásából, hanem más olyan jogokkal való kapcsolódásából, amelyek szintén kiemelt védelmet élveznek, előkelő helyen állnak az alapjogok rendszerében. A szerző kiváló érzékkel mutat rá a választójog és az alapját képező jogok kapcsolatára (a véleménynyilvánítás szabadsága, az információjogok, az egyesülési és gyülekezési jog stb., 128-130. o.), valamint az állam intézményvédelmi kötelezettségére (90-98. o.).
A monografikus feldolgozás révén (szinte) teljes képet kaphatunk a választójog nemzetközi és hazai forrásairól, valamint az alapjog és a választási elvek kapcsolatát kifejtő jogesetekről, az alapjog - alanyi kört szűkítő, továbbá a választási rendszerből, illetve a választási eljárásból fakadó - korlátozásának eseteiről, valamint a hazai és nemzetközi alapjogvédő intézményekről (hatáskörükről, gyakorlatukról).
A kötetben megtalálhatjuk a választójoggal kapcsolatos, az utóbbi években népszerű szakirodalmi és publicisztikai témává vált alapjog-korlátozási eseteket, próbálkozásokat. A szerző ezeket igényesen, széles jogforrási és tudományos bázison, mérvadónak tekinthető érveléssel tekinti át. Tudományos színvonalú feldolgozását találjuk
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
