A "II. Jogalkotás és Jogalkalmazás a XXI. század Európájában", 2015. május 15. napján megtartott konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata.
Párhuzamosan zajlott és szinte egyszerre fejeződött be a magyar polgári jog területén az utóbbi idők két legnagyobb kodifikációja. Az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15. napjával, a teljes földforgalmi törvény 2014. május 1. napjával lépett hatályba. Az új földforgalmi szabályozás a több, mint 200 §-t kitevő szabályaival terjedelemét tekintve beillene az új Polgári Törvénykönyv egy könyvének. Joggal várhatnánk, hogy a két nagy kodifikáció az új szabályokkal párhuzamos síneket alkotva sínpárt hozzon létre, hogy a jogalkalmazók békésen tudjanak rajta vonatozni. Sajnos a párhuzamosan futó sínek nem a végtelenben találkoznak, hanem már a következő állomáson. A két kodifikációs bizottság ugyanis nemcsak, hogy egyáltalán nem kommunikált egymással, hanem egymásra tekintet nélkül alkotta meg a törvényjavaslatát.
Jelen tanulmányomban azt fogom bemutatni, hogy a két kodifikáció egymás ellen hatása indokolatlanul megszorítja a végintézkedési szabadságot, elnehezíti mind a túlélő házastárs által örökölt haszonélvezeti jog természetbeni megváltását, mind a kötelesrész igény természetbeni kielégítését.
A szerzőképesség a jogképesség folyománya, így az öröklési képesség nem más, mint a jogképesség különös neme. Az általános szabály szerint minden személy jogképes, és ekként öröklési képességgel is rendelkezik. Az öröklési képesség és a jogképesség azonban nem esik szükségszerűen egybe. A csonka jogi személyek is rendelkeznek öröklési képességgel, és jogképes jogalanyok is lehetnek szerzőképtelenek a hagyaték tárgya tekintetében. (Anka Tibor, In: Észrevételek az új Polgári Törvénykönyv tervezetének öröklési jogi szabályaihoz, Közjegyzők Közlönye, 2007/7-8., 3.)
- 13/14 -
A régi Polgári Törvénykönyv az öröklési képességet nem szabályozta. Hiányzott az a szabály, hogy öröklésre képes minden jogalany, kivéve, ha a törvény szerint nem örökölhet. Ez a szabály nem került be az új Ptk.-ba sem. A törvényjavaslat indokolása szerint a szerzőképességre vonatkozó általános szabályok alkalmazásával ez a probléma megoldható lesz. A szerzőképességre vonatkozó általános szabályok nem adnak választ arra, hogy mi történik akkor, ha az örökös a hagyaték tárgyát nem szerezheti meg.
A választ a régi Ptk. a kiesési okok között adta meg. Az öröklési képesség hiányát a régi Ptk. akként szabályozta, hogy kiesik az öröklésből, aki a hagyatékot jogszabálynál fogva nem szerezheti meg. Ez a szabály az új Ptk.-ba nem került be. A kodifikációs bizottság ezt azzal indokolta, hogy a személyi tulajdonban tartható vagyon - a személyi tulajdon, mint kategória és a személyi tulajdonban tartható vagyontárgyak zárt köre megszűnésével, ez a szabály értelmét vesztette.
A szabálynak azonban a rendszerváltás után a régi Ptk. hatálya alatt is volt létjogosultsága, hiszen a régi Ptk. idején hatályban volt, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Tftv.) szerint végrendelet alapján [4. § (1) bekezdés] öröklés jogcímén belföldi természetes személy termőföldre főszabályként 300 hektárig volt szerzőképes [Tftv. 5. § (1) bekezdés], jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet - a Magyar Állam, az önkormányzat és a közalapítvány kivételével - [6. § (1) bekezdés], valamint a külföldi személyek [7. § (1) bekezdés] teljes mértékben szerzőképtelenek voltak. Nem igaz, amit szinte minden kommentár állít: "a szerzőképtelenség egyetlen törvényben szabályozott esete a Ptk. 601. § szerinti eset volt". (Lásd: Orosz Árpád, In: Az új Ptk. magyarázata I/VI. kötet, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2013, 176.; Vékás Lajos-dr. Weiss Emilia, In: Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz II. kötet, Wolters Kluwer, Budapest, 2014, 2380.; Fabó Tibor, In: A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja IV. kötet, Opten Informatikai Kft., Budapest, 2014, 403.; Sőth Lászlóné In: A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2. kötet, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001, 2003. o.)
Az állítás csak annyiban igaz, hogy a szerzőképtelenség egyetlen Ptk.-ban szabályozott esete a túlélő házastársnak az életközösség megszakadás miatt a törvényes öröklésből történő kiesése szerinti eset volt, de e mellett voltak külön törvények által szabályozott szerzési tilalmak is. [Fábián Ferenc In: Előadásvázlatok az öröklési jog köréből (2. átdolgozott és kibővített kiadás), Patrocinium, Budapest, 2014., 11-12.]
A Tftv. hazánk Európai Unióhoz történt csatlakozása előtti időszakban lépett hatályba. A törvény a hazai gazdaságok érdekében a külföldiek tulajdonszerzését gátolta. (Bővebben: Kurucz Mihály In: Gondolatok a termőföldjog szabályozás kereteiről és feltételeiről, Geodézia és Kartográfia, 2008/9., 21.) A földmoratórium, azaz a külföldiek tulajdonszerzésének kizárhatóságára vonatkozó türelmi idő elteltével azonban ezek a szabályok nem tarthatóak, ugyanis Magyarországnak a saját állampolgáraival azonos feltételek mellett kell lehetővé tennie az EU, az Európai Gazdasági Térség (EGT) tagállamai és a külön nemzetközi szerződés szerinti államok földműveseinek a termőföld tulajdonszerzést.
Ennek ellenére a földszerzési korlátok nem tűntek el. Az új földforgalmi törvény szakít a külföldieket diszkriminatív módon földszerzéstől elzáró szabályokkal, helyette a mezőgazdasági termelést folyató személyek, a földművesek tulajdon és használati jog szerzését teszi lehetővé és indokolt kivételektől eltekintve kizárja a mezőgazdasági termelést nem folytató bármely személyek tulajdonjog, illetve földhasználati jogosultság szerzését. (A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényhez fűzött miniszteri indokolás.)
Tekintettel arra, hogy a szerzőképesség hiánya a régi Ptk.-ban az öröklésből kiesési ok volt, a Tftv. rendelkezései folytán szerzőképtelen külföldi természetes személy végrendeleti örökös kiesése esetén annak törvényes vagy nevezett helyettes örököse örökölt, illetve a növendékjog szabályai folytán a többi végrendeleti örökös örökrésze növekedhetett a szerzőképtelen örökös örökrészével. Tehát a végrendeleti örökös szerzőképtelensége - ami kiesési ok volt, így kiesése esetén - azt a termőföldet, amit a szerzőképtelenség folytán a végrendeleti örökös nem szerezhetett meg, vagy a helyettes örököse, vagy növedékjog folytán a többi végrendeleti örökös szerezte meg. (Orosz Árpád In: Öröklési jog - Anyagi jog, HVG-ORAC Kiadó, 2014, 19.)
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Fftv.) hatálybalépésével a szabályozás abból a szempontból változatlan maradt, hogy a földforgalmi törvény a Tftv.-hez hasonlóan nem vonta szabályozási körébe a törvényes örökléssel való tulajdonszerzést [Fftv. 6. § (2) bek.]. Sőt, még ennek esetköreit is bővíti azzal, hogy a földforgalmi törvény életbeléptető törvénye törvényes öröklésnek minősíti azt is, ha végrendelet [helyesen: végintézkedés (az új Ptk. öröklési jog könyve szerint a végrendelet csupán a végintézkedés egyik formája, viszont az új Ptk. más könyvei helytelenül a "végintézkedés" szinonimájaként használják a "végrendelet" fogalmat, lásd: 2:31. § (4) bek. és 4:226. § (1) bek., ezt teszi a földforgalmi törvény is Pl.: Fftv. 34. § (1) bek. és 34. § (3) bek., tanulmányomban nem korrigáltam mindenhol a jogszabály pontatlanságát] folytán olyan végrendeleti (helyesen: vagy szerződéses) örökös örököl, aki feltételezve a végrendelet (helyesen: végintézkedés) hiányát és más törvényes örökösöknek az öröklésből való kiesését - törvényes örökössé válhat [a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról rendelkező 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fftvé.) 8. § (1) bekezdése szerint].
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
