A Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája "A jogállamiság 20 éve" címmel 2009. május 8-án konferenciát rendezett Győrött.
A plenáris ülés első előadását - Verebélyi Imrének, a Doktori Iskola vezetőjének köszöntőjét követően - Szigeti Péter tartotta meg, aki a jogállami átmenet gondolatkörében három rendszerváltás-értelmezési álláspontot (a csendes forradalmi-felfogást, a nemzeti radikalizmus "nem volt rendszerváltás"-álláspontját, valamint a békés átmenetet vallók felfogását) ismertetett és vizsgált meg kritikai szemmel.
Ezt követően Stumpf István "Az állam szerepe a globális válság korában" címet viselő előadásában - Szigeti Péterhez kapcsolódva - fejtette ki véleményét az állam napjainkban betöltendő funkcióiról. Stumpf István a választójog példájával bizonyította, hogy a nyitott kérdések okán egy évvel a hatodik választások előtt milyen deficitekkel küszködik a magyar alkotmányos demokrácia. Hangsúlyozta, hogy az államot nem leépíteni, hanem megerősíteni és hatékonyabbá kell tenni annak érdekében, hogy az alapkérdéseket "rendbe lehessen tenni".
Finszter Géza "Közbiztonság és jogállam" című előadásában - Szamel Lajost idézve - kifejtette, hogy a közbiztonság fogalma a rendészeti igazgatás kulcskategóriájának minősíthető. Álláspontja szerint nincs "általában" közbiztonság, hanem helyi, lokális biztonság van; ebből áll össze a közbiztonság. A közbiztonság-elmélet fő kérdését akként vetette fel, hogy hogyan jelenik meg a közbiztonság a polgárok mindennapjaiban? A problémát abban látta, hogy amennyiben a közbiztonság kooperációs termék, akkor a létrehozásához társadalmi kooperációra van szükség; a mai magyar társadalomból éppen ez hiányzik, következésképpen a közbiztonság helyzete meg van pecsételve.
Lenkovics Barnabás "Jogunk a tulajdonhoz" címet viselő előadásában - az Antall-kormány "A nemzeti megújhodás" címet viselő kormányprogramjából kiindulva - fejtette ki nézeteit a tulajdonoz való jog újszerű értelmezéséről, utalva az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatára is. Végkövetkeztetése szerint "a tulajdont meg kell fékezni", mert azután, hogy már több világháborút is előidézett, most természeti katasztrófát készül okozni.
Kukorelli István "A békés, jogállami rendszerváltozás, az 1989. októberi Alkotmány 20 éve" című előadásában kifejtette, hogy 1989. október 23-án "gyakorlatilag új Alkotmány lépett hatályba". Az idáig vezető út állomásait három szakaszra osztva utalt az "új" Alkotmány számos eredendő fogyatékosságára is, megemlítve, hogy annak egységes szerkezetű szövegét utoljára 1990-ben tették közzé. Az alaptörvényt - az előzményekre visszautalva - a "kölcsönös bizalmatlanság és a kölcsönös félelem alkotmányának" nevezte.
Verebélyi Imre "Közigazgatási rendszerváltás" címmel megtartott előadásában kifejtette, hogy a helyi önkormányzati rendszer megalkotása "nemcsak rendszer, hanem típusváltó reform is". Sikeresnek minősítette az "önkormányzati rendszerváltást", elsősorban azért, mert az nem volt tárgya a kerekasztal-tárgyalásoknak, hanem szakmai előkészítés zajlott, amit két - egymást követő - kormány is támogatott. Problémaként hozta fel a megyerendszer rossz irányba történt továbbfejlesztését, valamint azt, hogy a kialakulás óta felmerült új kihívásokra rossz válaszok születtek és születnek napjainkban is.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
