Dr. Mitták Tünde: Jegyzők az adatvédelmi szupersztrádán, avagy kompetenciák és feladatok az adatkezelés és adatvédelem terén (Jegyző, 2014/2., 30-32. o.)

A jegyző feladatai igen sokrétűek annak ellenére, hogy a járási hivatalok felállításával egy sor hatáskör elkerült tőlük. Különösen igaz ez a szerteágazó ismereteket igénylő adatkezelés tekintetében. A Jegyző és Közigazgatás korábbi lapszámai már több ízben foglalkoztak ezzel a témával, főként azonban az önkormányzati kötelezettségek oldaláról szemlélve és elemezve ezen feladatot. Így az adatkezelés önkormányzati vonatkozásaira és ezzel kapcsolatos jegyzői teendőkre már külön nem térünk ki. Jelen írás elsősorban a jegyzők számára kíván néhány támpontot adni az e tárgykörben szükséges szabályzatok készítéséhez, illetve egyes területeken az adatvédelem tekintetében.

1. A jegyző, mint adatkezelő

2012. január 1-jétől új törvény váltotta fel a hosszú éveken keresztül hatályos, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. §-ának 9. pontja értelmében adatkezelő az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely

- önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza;

- az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és

- végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.

Ugyanezen szakasz 10. pontja szerint pedig adatkezelés az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl.: ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

Magából a törvényi definícióból is kiderül, hogy szinte alig van olyan jegyzői hatáskör, amelyhez ne kapcsolódna valamilyen adatkezelői funkció is. Az adatkezelés azonban nem csupán a törvényben foglalt kötelezettségek szakszerű teljesítését jelenti, hanem igen gyakori ennek során a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogokkal való ütközés lehetősége. Így például a Jegyző és Közigazgatás 2014/1. számában megjelent Jegyzői hatáskörben maradó, a gyermekvédelmet érintő eljárások című írásban részletesen kifejtett hatáskörök gyakorlása esetén is felmerülhet ez a probléma.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) az adatkezelésre vonatkozó speciális szabályok a törvény hatodik rész XXI. fejezetében, a 134-136/B. §-ok között nyertek elhelyezést. Ezen túlmenően azonban a törvény egészében találunk olyan rendelkezéseket, amelyek szintén a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat védik. Ilyen szabályozások a következők:

- A gyermekjogi képviselő köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni. [Gyvt. 11/A. § (3) bekezdés]

- A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt, és annak megszűnését követően az általa nevelt gyermekkel, a gyermek vér szerinti családjával és a gyermeket örökbe fogadni szándékozó személlyel kapcsolatban tudomására jutott személyes adatot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet jogszabály alapján nem kell más számára megismerhetővé tennie, csak a törvényben azok kezelésére feljogosított szervnek vagy személynek hozhatja a tudomására. [Gyvt. 66/A. § (5) bekezdés]

- A nyílt örökbefogadások előmozdítása érdekében közhasznú szervezet örökbefogadást elősegítő tevékenységet folytathat. Ez a tevékenység azonban az örökbe fogadható gyermek vagy

- 30/31 -

az örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatainak, képmásának hirdetés útján történő közzétételére nem terjedhet ki. [Gyvt. 69/B. § (2) bekezdés]

- Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatás esetén az ellátási szerződés tartalmazza a szolgáltatást végző nem állami szerv nyilatkozatát a nyilvántartási kötelezettség, az adatkezelés és az adatvédelem szabályainak ismeretére és betartására. [Gyvt. 97. § (3) bekezdés]

A Gyvt. 134. § (1) bekezdése értelmében a gyermekek védelmét biztosító feladat- és hatáskört gyakorló állami és nem állami szerv, mint adatkezelő szerv a törvényben szabályozott feladatai ellátásához és a meghatározott célok teljesüléséhez elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat kezelheti. Az adatkezelő szerv feladata:

- gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelmének biztosítása érdekében az érintett az adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez vagy a törléshez való jogát;

- gondoskodik arról, hogy a tárolt adatokat töröljék, ha azok oka e törvény rendelkezése szerint megszűnt;

- biztosítja az adatok védelmét a véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben;

- biztosítja, hogy az adatokhoz arra jogosulatlan szerv vagy személy ne férjen hozzá.

A személyes adatok felhasználására a törvényben meghatározott mértékben és módon következők jogosultak:

- a miniszter,

- a helyi önkormányzat,

- a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási hatáskört, illetve szociális hatáskört gyakorló szerv,

- a személyes gondoskodást nyújtó személy és intézmény,

- közoktatási és felsőoktatási intézmény,

- az ügyészség,

- a nyomozó hatóság,

- az ingatlan-nyilvántartási szerv,

- valamint pénzintézet, külföldi hatóság és bíróság.

A személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek a gyermek nevelkedésének megtervezését - külön jogszabályban meghatározott - környezettanulmány, elhelyezési javaslat, egyéni elhelyezési terv, egyéni gondozási-nevelési terv alapján végzik. Az adatkörök pontos tartalmát a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi nyilvántartás rögzíti. Ez a jogszabály a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet. A személyre szóló nyilvántartás adatlapjait a szakmában csak "Macis nyomtatványok" néven emlegetik a szakemberek. Dr. Regász Mária ügyvéd a fent említett cikkében részletekbe menően mutatta be a környezettanulmány készítése során tapasztalt gyakorlatot. Kitért arra is, hogy "meddig mehet el" az ügyintéző a környezettanulmány elkészítése érdekében, amelynek nyilvánvalóan az ügyfél személyhez fűződő jogainak gyakorlása szab határt. E körben is hasznos szerzői észrevétel, hogy a későbbi jogviták elkerülése érdekében - még az együttműködés megtagadása esetén is - fontos a hatóságnak ajtót nyitó fél azonosítása, illetve a személyazonosság igazolásának elmaradásakor a további, szükséges és lehetséges intézkedések megtétele.