A változó jogszabályok kapcsán kevés eljárás maradt jegyzői hatáskörben. Ezen szabályok az 1993. évi III. törvényben (Sztv.), az 1997. évi XXXI. törvényben (Gyvt.), ennek végrehajtási rendeletében, a 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendeletben (Gyer.) és a gyámhatóságok hatásköri és illetékességi szabályait rögzítő 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendeletben találhatóak meg.
Gyakorlatilag a lényeges, gyermekvédelmi területet érintő eljárások már korábban a kormányhivatalok gyámhivatalaihoz kerültek (pl. védelembe vétel) vagy már eleve ott is voltak (pl. kiskorúak vagyoni ügye, kapcsolattartás, kiskorú házasságkötésének engedélyezése, kiskorúakról való állami gondoskodás körébe tartozó eljárások stb.).
2014. január 1-jétől a 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a jegyzői hatáskört még inkább szűkítette. A gyámhatósági feladat- és hatáskört gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási ügyekben meghagyta a jegyző tekintetében is, azonban ez egy jelentősen megnyirbált hatáskör és - a gyámhivatali feladat- és hatáskörökkel ellentétben, mely többnyire jogi és államigazgatási ismereteket igényel - inkább szociológiai és pszichológiai ismeretekre támaszkodik.
A 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés első három pontja gyakorlatilag összefügg egymással, nagyjából hasonló tevékenységeket takar. A 3. § c) pontja értelmében a jegyző megkeresésre környezettanulmányt készít. Ezen megkeresés érkezhet bármely szervtől, leggyakrabban bíróságtól, gyámhivataltól.
Korábban én is gyámhivatalban dolgoztam, de amióta ügyvéd vagyok egészen más szemszögből látom az ilyen környezettanulmányokat. Életemben nem láttam még annyi semmitmondó környezettanulmányt, mint az utóbbi két évben, de természetesen sokszor találkozom nagyon részletes, kiterjedt környezettanulmánnyal is, ahol az ügyintéző veszi a fáradtságot és megemeli a telefont, beszél a családgondozóval, védőnővel, iskolai pszichológussal stb., illetve amikor kimegy, megkérdezi a szomszédokat és ezek eredményét is megemlíti, tehát ténylegesen feltárja a gyermek környezetét. Sokszor fontos például, hogy az ott lakókon kívül még vannak-e családtagok, ők milyenek, esetleg tudják-e fogadni a gyermekeket, ha erre szükség lenne (problémás gyermekelhelyezési perekben, a gyermekek veszélyeztetettsége esetén stb.).
Mint említettem, sajnos az ilyen részletes környezettanulmányok ritkák, többnyire megtudhatunk belőlük minden lényegtelen körülményt, pl. hogy van hűtő és porszívó a lakásban, de a fontos dolgokról nincs szó bennük. Egyik esetben például a lakás rendkívül lepusztult állapotban volt, tele mindenféle állattal: kígyóval, denevérrel, patkánnyal, még a kádban is macska aludt, ami arra utalt, hogy nagyon régen nem használták. Minden rendetlen és csupa kosz volt (az ügyfél képeket is csatolt róla, és a lakás tulajdonosa is kiposztolta az internet egy közösségi fórumán, amelyeken szintén látszott a tényleges helyzet), a környezettanulmány szerint azonban minden rendben volt. Utóbb kiderült, hogy a környezettanulmányt készítő személy egyetlen helyiséget látott, a többit a tulaj "elmesélte" és ennek eredményeképpen nagyjából annyit lehetett tudni, hogy hány négyzetméter a lakás. A bíróság számára nem derült fény sem arra, hogy a lakóhely egy egy éves gyermek számára alkalmatlan a kapcsolattartás helyszíneként, sem arra, hogy aki benne lakik, a házban mindenkivel rossz viszonyban van, mert mindenkit feljelent, beperel vagy lejárató cikket tesz róla közzé az interneten, tehát mind a környezet, mind a személy a legkevésbé sem alkalmas arra, hogy egy egy éves gyermek ott tartózkodjon.
Normál esetben a környezettanulmány elkészítése során az ügyintéző kimegy és feltárja azon körülményeket, amelyek az ügy elbírálásához szükségesek. A szempontokat elviekben a megkeresés tartalmazza, ez azonban néha semmiféle támpontot nem ad, a megkereső szerv csak annyit jelez, hogy környezettanulmányt kér. Ilyen esetekben érdemes a megkereső szervet rövid úton (értsd: telefonon) felhívni, hogy adjon tájékoztatást, az általános dolgokon felül (kiről/kikről szóljon, ezen személy hol él, milyen körülmények között, mekkora lakásban, milyen anyagi körülmények között és mi a lakókörnyezetében a róla kialakult általános kép) még mire is kíváncsi (pl. van-e elég élelmiszer a lakásban, tapasztalható-e alkoholos, netán egyéb befolyásoltságra utaló jel stb.).
Fontos tudni, hogy az ügyintéző a környezettanulmány készítése során sem ronthat ajtóstul a házba, engedélyt kell kérnie a tulajdonostól, hogy bemenjen, ha pedig a tulajdonos kijelenti, hogy nem kívánja beengedni, akkor ezt kell leírnia. Fontos azonban, hogy figyelmeztesse a tulajdonost, hogy ezt jelezni fogja és ez esetben bírsággal "értékelheti" a hatóság az együttműködésének hiányát. Természetesen ilyen esetben az ajtót nyitó személy nem szokta magát igazolni, tehát ilyenkor (ha a környezettanulmányt készítő személy nem ismeri személyesen) érdemes egy rövid személyleírást adni arról, hogy hogyan nézett ki ezen személy. Később ugyanis ezt nehéz tisztázni és jelentősége lehet, ami viszont általában hónapok múlva derül ki, amikor már senki sem emlékszik semmire, vagy lehet, hogy az a személy, aki akkor a környezettanulmányt készítette már nincs is a hivatalban.
Fontos lenne, hogy:
• az ügyintéző ne egyedül menjen ki, hiszen előfordulhat, hogy akár az élete is veszélybe kerül, ha például egy erőszakos bűncselekmény miatt többszörösen elítélt személy családjához megy ki, vagy egy gondnokolt "jelöltnél" kell környezettanulmányt készítenie (ezért is érdemes előre tájékozódni, hogy mit várnak tőle és mire számíthat).
• Ily módon elkerülheti, hogy megpróbálják megvesztegetni annak érdekében, hogy "megfelelő" környezettanulmány készüljön vagy pusztán, ha nem szimpatikus az, amit leírt, akkor azt állítsák (akár többen a családból), hogy ő követelt pénzt.
• Ne csak a célszemélyt, hanem a lakókörnyezetét is keresse fel, tehát a szomszédokat is, akiktől megtudhatja, hogy milyen embernek ismerték meg a szomszédjukat.
• Sajnálatos módon sok esetben előre egyeztetnek a családdal, azonban ezzel a környezettanulmány lényege vész el: ha valaki tudja, hogy a hatóság felkeresi - és például attól függ, hogy kap-e segélyt, vagy nála helyezik-e el a gyermeket, hogy mit tapasztal-
- 9/10 -
nak nála -, akkor átmenetileg ennek megfelelő környezetet igyekszik teremteni, hiszen 2-3 órás időtartamra még ő is képes rendet tartani. Kitakarít, rendet csinál, netán az értékesebb holmikat eltünteti a látókörből (pl. tartásdíj felemelése iránti eljárásokban). Természetesen az egyeztetésnek az ügyintéző szempontjából gyakorlati haszna van, hiszen így bizonyosan nem kell többször mennie, azonban az ügy szempontjából kifejezetten hátrányos. Ha igazán lelkiismeretesen kíván eljárni, akkor váratlanul keresi fel a családot, hiszen akkor nem egy megrendezett környezetet láthat. Azon "előnyhöz" képest, hogy bizonyosan otthon van a család, túl sok hátrányt jelent, hogy egy megrendezett környezet alapján kell jó döntést hozni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
