Lapu Árpád[1]: "Házasság mindenkinek" - az osztrák Alkotmánybíróság decemberi döntése[1] (Fontes, 2018/1., 67-71. o.)

I. Összefoglaló

Legkésőbb 2018. december 31-ét követően házasságot köthetnek az azonos nemű párok Ausztriában az osztrák Alkotmánybíróság döntése alapján. Az Alkotmánybíróság a G 258-259/2017-9. számú döntésében, 2017. december 4-én kimondta az Általános Polgári Törvénykönyv (Osztrák Polgári Törvénykönyv, ABGB) 44. §-ának "különböző nemű" szókapcsolatának alkotmányellenességét, módosítva ezzel a házasság fogalmának meghatározását. A bíróság továbbá alkotmányellenesnek nyilvánított egyes rendelkezéseket a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényből (Eingetragene Partnerschaft-Gesetz, BGBl. I Nr. 135/2009).

Korábban házassági szerződést csak két "különböző nemű" személy köthetett - az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatról nyilatkozhattak. Az Alkotmánybíróság döntésében kifejtette, hogy a házasság, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat (amelyet kizárólag azonos nemű párok köthetnek) habár két különböző jogintézmény, az utóbbi időben tartalmilag olyan mértékben közeledett egymáshoz, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat kizárólag azonos nemű párok számára, valamint a házasság intézményének különböző nemű párok számára való fenntartása alkotmányellenessé vált.

A jelenlegi szabályozás a bíróság indokolása szerint sérti az egyenjogúság elvét és a diszkrimináció tilalmának követelményét, mivel a két jogintézmény közötti különbségtétel lényegében kizárólag a szexuális orientáción, tehát mindössze egy bizonyos személyes tulajdonságon alapszik, tartalmilag azonban hasonló, így az személyes tulajdonság alapján tesz különbséget azonos nemű és különböző nemű párok között.

Az alkotmányellenesnek nyilvánított szakaszok érintett részei 2018. december 31-ig maradnak hatályban, amennyiben a jogalkotó korábban nem módosítja a vonatkozó törvényeket. A törvényhozásnak tehát 2018. december 31-ig van l ehetősége a jelenlegi szabályozás módosítására, ezt követően az Osztrák Köztársaság szövetségi alkotmánytörvényének 140. cikke alapján, az Alkotmánybíróság döntésében meghatározza a törvények sorsát.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, ha az azonos nemű párok nem köthetnek házasságot, hiszen a bejegyzett élettársi kapcsolat intézménye megfelelően biztosítja az alapjogok érvényesülését. Ausztria az első állam a 16 EU-tagállam közül, ahol az Alkotmánybíróság döntése alapján engedélyezik az azonos nemű párok számára a házasságkötést.

II. Jogszabályi háttér

Az Általános Polgári Törvénykönyv 44. §-a meghatározza a házasság fogalmát: "[...] A házassági szerződésben két különböző nemű személy tesz akaratnyilatkozatot [...]". Ebből az Alkotmánybíróság a "különböző nemű" ("verschiedenen Geschlechtes") szókapcsolatot alkotmányellenesnek ítélte.

Az Alkotmánybíróság kimondta továbbá a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény (Eingetragene Partnerschaft-Gesetz, BGBl. I Nr. 135/2009) egyes részeinek alkotmányellenességét, az egyenjogúság elvével és a diszkrimináció tilalmával ellentétesnek nyilvánította az érintett szakaszokat, így a törvény 1. §-ának, valamint 2. §-ának a "különböző nemű" szókapcsolat, valamint az 5. § (1) bekezdésének egészét. A törvény további rendelkezései hatályban maradnak, így - amennyiben a jogalkotó a törvényt nem módosítja - 2018. december 31-től azonos és különböző nemű párok is élhetnek bejegyzett élettársi kapcsolatban egyaránt, valamint azonos és különböző nemű párok is köthetnek házasságot.

A bíróság a döntés indokolásában kifejti, hogy a jogalkotó célja a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 2009-ben történt elfogadásakor az azonos nemű párok elleni hátrányos megkülönböztetés feloldása volt, ugyanakkor egy bizonyos tradicionális felfogást, valamint a társadalmi viszonyok szem előtt tartását elengedhetetlennek tartotta. A törvény létrehozta a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményét, amely 2009-ben eltérő joghatásokkal járt, mint jelenleg, így az Alkotmánybíróság véleménye alapján ekkor még tartalmilag is különböző jogintézményről volt szó. Az utóbbi idők jogfejlődésének eredménye, hogy a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményei közötti tartalmi különbségek fokozatosan megszűntek. A bíróság a III. (2.1.) bekezdésben felhívja a figyelmet, hogy a jogalkotó nem egy "light-házasságot", avagy "kiskapacitású házasságot" kívánt létrehozni a bejegyzett élettársi kapcsolat

- 67/68 -

létrehozásával, hanem egy teljesen más célból létrehozott jogintézményt.

A bíróság indokolásában a két intézmény közeledése mellett érvel. A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párok gyermekeket fogadhatnak közösen örökbe az Általános Polgári Törvénykönyv 191. § és 197. § alapján, továbbá bizonyos asszisztált reprodukciós eljárások útján közösen gyermeket vállalhatnak, hozhatnak világra az orvosi reprodukciós eljárásokról szóló törvény 2. §-a alapján (Fortplanzungsmedizingesetz, BGBl. 275/1992). A bíróság érvelése alapján tehát egyes szórványos eltérések még megfigyelhetőek a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő és a házassági kötelékben élő személyek között (4.4. bekezdés), ugyanakkor a két jogintézmény lényegi közeledése figyelhető meg tartalmát, joghatását és célját tekintve. Amikor a jogalkotó 2009-ben kiemelte a házasság eltérő jellegét a bejegyzett élettársi kapcsolattól, rámutatott, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatban élők nyilatkozattételének a célja nem a közös gyermekvállalás, szemben a házassággal, ez ugyanakkor a törvény elfogadása óta jelentős változáson ment keresztül (Indokolás, II. fejezet 5.2. bekezdés). A diszkrimináció tilalmának elkerülése érdekében a jogalkotó számos alkalommal bővítette a bejegyzett élettársi kapcsolat tartalmát, így annak célja immár a közös gyermekvállalás is lehet. Így, habár a jogalkotó "konzekvensen megkülönböztette a két jogintézményt", mégis a kettő szabályozása maga a jogalkotó által hozott törvények - valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának egyes ítéletei (örökbefogadás) -alapján egyre közeledik egymáshoz (5.3. bekezdés). A bíróság érvelése szerint a hátrányos megkülönböztetés "már első ránézésre is észrevehető", hiszen a "bejegyzett élettársi kapcsolat" az említett jogfejlődés fényében kizárólag egy bizonyos személyi tulajdonság megkülönböztetése érdekében létezik.

III. Az panasz elbírálása

Az indítványozók - két 2012 óta bejegyzett élettársi kapcsolatban élő nő, akik egy kiskorú, örökbefogadott gyermeket közösen nevelnek - a Szövetségi Alkotmánytörvény 141. cikke alapján nyújtottak be panaszt az Alkotmánybírósághoz, miután a Bécsi Városi Önkormányzati Hivatal (Magistrat der Stadt Wien) a házasságkötés engedélyezését megtagadta az Osztrák Polgári Törvénykönyv 44. §-ra hivatkozva. A fellebbezési fórum, Bécsi Közigazgatási Bíróság a Bécsi Városi Önkormányzati Hivatal döntését helybenhagyta.

Az Alkotmánybíróság a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvénnyel együtt vizsgálta a polgári törvénykönyv említett rendelkezését és kimondta, hogy a jogrendszerben fellelhető alkotmányellenességek kiküszöbölése érdekében szükséges nem csak az ABGB 44. §-ának, hanem a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény bizonyos szakaszainak módosítása is, amelyek az "azonos nemű" fogalmat tartalmazzák. A bíróság döntésében kihangsúlyozta, hogy az egyenjogúság elve és a diszkrimináció tilalmának követelménye a jogalkotót is köti.

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény egészének megsemmisítése felmerült a tanács bírái között, ugyanakkor úgy látták, hogy ebben az esetben (ha a jogalkotó nem tesz lépéseket 2018. december 31-ig) a már bejegyzett élettársi kapcsolatban élők bejegyzett élettársi kapcsolata jogalap és szabályozás nélkül maradna. Az Alkotmánybíróság a lehető legenyhébb beavatkozási módot igyekezett alkalmazni az alkotmányellenesség feloldására, így végül csak az említett rendelkezéseket nyilvánította alkotmányellenessé, tehát ezek a rendelkezések 2018. december 31-ig hatályosak (avagy a jogalkotó általi módosítás időpontjáig). A bíróság döntésének következménye, hogy a panaszbenyújtó azonos nemű pár már 2019. január 1. előtt házasságot köthet, azonos nemű párok pedig 2019. január 1-jétől. Különböző nemű párok 2019. január 1-jétől a házasságkötés lehetőségén kívül nyilatkozhatnak bejegyzett élettársi kapcsolatról is.

IV. Politikai és társadalmi reakciók, következmények

Az osztrák Alkotmánybíróság 2017. december 4-i döntését megelőzően a szabályozás hasonló volt, mint Magyarországon: a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény értelmében kizárólag azonos neműek tehettek nyilatkozatot bejegyzett élettársi kapcsolatról (Eingetragene Partnerschaft-Gesetz, BGBl. I Nr. 135/2009).

A Nemzeti Tanács legutóbbi választását megelőzően az azonos neműek házasságáról számos közéleti vita folyt, a téma újból felkapottá vált. A Zöldek (Grüne), valamint a Szociáldemokraták (SPÖ) egyértelműen az azonos neműek házassága mellett foglaltak állást, az ÖVP (Osztrák Néppárt) többsége ellenezte az azonos neműek házasságkötésének engedélyezését - köztük Sebastian Kurz jelenlegi kancellár is. Az ÖVP koalíciós partnere, az FPÖ (Osztrák Szabadságpárt) a tradicionális családi modell mellett érvel, elutasítva az azonos neműek házasságkötésének engedélyezését. Az Alkotmánybíróság határozatát követően az ÖVP (utolsóként nyilatkozó pártként) a következő nyilatkozatot adta: "A legfelsőbb bíróságok ítéleteit minden körülmények között el kell fogadni, így a döntést tudomásul vesszük".[2]

Az FPÖ politikusai Sebastian Kurz politikáját többször kritikával illették az ügy kapcsán, véleményük szerint a jelenlegi kancellár és pártja "kettős játszmát játszott" és nem állt ki eléggé az azonos neműek házassága ellen. Az FPÖ szerint már a 2009-es bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény is "kapunyitó" döntés volt, amely megelőlegezte a jelenlegi alkotmánybírósági döntés meghozatalát is, amelyben "az egyenlőtlent az egyenlővel azonos módon kezelik". Ennek ellenére a párt kifejezte, hogy a bíróság döntését tiszteletben tartja. A Zöldek, az SPÖ, Neos és Liste Pilz pártok ünnepelték a szóban forgó döntést.[3]

- 68/69 -

A Római Katolikus Egyház éles kritikával illette a döntést. Christoph Schönborn bíboros kiemelte, hogy nyugtalanító, ahogyan az alkotmányjogászok döntésükben figyelmen kívül hagyták a házasság intézményének különleges mivoltát, a gyermekek érdekeit. Véleménye szerint a döntés nélkülözi a realitást és mindenkinek súlyos károkat okoz - azoknak is, akiket védeni hivatott. A bíboros felhívta a figyelmet továbbá arra a tényre, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint nem sérti a diszkrimináció tilalmának elvét, ha házasságot kizárólag két különböző nemű személy köthet, hiszen a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye lehetőségként biztosított.[4] Bejegyzett élettársi kapcsolatból 2010-2016 között Ausztriában összesen 3194-et kötöttek, 262-őt bontottak fel.[5]

Ausztria a 16. ország lesz Európában, amelyben az azonos nemű párok házasságot köthetnek. 2001-ben elsőként Hollandia, 2017 augusztusában Ausztria előtt pedig Málta engedélyezte. Az osztrák Alkotmánybíróság döntésének paradox mivolta, hogy pont az a két párt tárgyalt a nemrégiben tartott választásokat követően kormányalakításról, amelyek az azonos nemű házasságot ellenezték. Ausztria az egyetlen ország Európában, ahol ezt a döntést egy bíróság hozta meg - a Sebastian Kurz által azóta megalakításra került kormányt alakító pártok elutasították az azonos nemű párok házasságának bevezetését. Az Alkotmánybíróság és a kormánypártok, valamint a parlamenti többség álláspontja eltér egymástól ebben a kérdésben.

Az ÖVP párt politikája a kérdésben az osztrák társadalom hozzáállásával magyarázható meg: egy 2015-ös Eurobarométer felmérés alapján, amelyet a "standard.de" hírportál idéz, 2015-ben az osztrákok megközelítőleg 62%-a egyetértett azzal, hogy az azonos nemű párok házasságot köthessenek, míg 32% kifejezetten ellenezte azt.[6]

Az osztrák Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásában, kinevezésében az intézmények közötti egyensúly és a politikai nézet kérdése kiemelten fontos szerepet játszik, melyet a közvélemény és a különböző médiumok is szorosan nyomon követnek. Az Osztrák Alkotmánybíróság összesen 14 bírából áll, ebből egy fő elnöki (a döntés időpontjában Gerhart Holzinger), egy fő alelnöki tisztséget (Brigitte Bierlein, a jelenlegi elnök) tölt be. Továbbá hat helyettest is választanak arra az esetre, ha a bírák akadályoztatva lennének feladatuk ellátásában. Az elnök és az alelnök személyére a Szövetségi Kormány tesz javaslatot. A Szövetségi kormány továbbá hat alkotmánybírát és három helyettest jelöl. A további hat bírát és három helyettest a Bundestag és a Bundesrat (külön-külön) jelöli.[7] A következő bírákból állt az Alkotmánybíróság a döntés időpontjában:

• Gerhart Holzingert (2008, Szövetségi Kormány, SPÖ-ÖVP koalíció),[8]

• Brigitte Bierlein (2002, Szövetségi Kormány, SPÖ-ÖVP),[9]

• Markus Achatz (2013, Nemzeti Tanács, SPÖ-ÖVP),[10]

• Eleonore Berchtold-Ostermann (1997, Szövetségi Tanács, ÖVP),[11]

• Sieglinde Gahleitner (2010, Szövetségi Tanács, SPÖ),[12]

• Christoph Grabenwarter [2005, Szövetségi Kormány, (ÖVP-FPÖ/BZÖ)],[13]

• Christoph Herbst (2011, Szövetségi Tanács, ÖVP),[14]

• Michael Holoubek (2011, Nemzeti Tanács, SPÖ),[15]

• Helmut Hörtenhuber (2008, Szövetségi Kormány, ÖVP),[16]

• Claudia Kahr (1999, Szövetségi Kormány, SPÖ),[17]

• Georg Lienbacher (2010, Szövetségi Kormány, ÖVP),[18]

• Rudolf Müller [1998 (először helyettesként), Nemzeti Tanács, ÖVP-SPÖ],[19]

• Johannes Schnizer (2009, Szövetségi Kormány, SPÖ-ÖVP),[20]

• Ingrid Siess-Scherz (2012, Szövetségi Kormány, SPÖ).[21]

- 69/70 -

Az SPÖ (4) és az SPÖ által ÖVP-vel közösen jelölt bírák (5) többségben voltak az Alkotmánybíróságban. Az azonos neműek házasságának ügyében Gerhart Holzinger, az Alkotmánybíróság akkori elnöke vezette a döntéshozó tanács ülését.

Érdekes kérdés, hogy milyen törvényt fog elfogadni az osztrák parlament a döntés fényében, illetve hogy elfogad-e törvényt 2018. december 31-ig, hiszen az ÖVP és az FPÖ pártok többséget képeznek a parlamentben. Az utolsó Nemzeti Tanács választás eredményei: ÖVP 31,47%, FPÖ 25,97%, SPÖ 26,86%, Grüne 3,8%, NEOS 5,3%, PILZ 4,41%, egyéb 2,2% - összesen 183 mandátumból 62-t az ÖVP, 51-et az FPÖ, 52-t az SPÖ, 10-et a NEOS, 8-at a PILZ szerzett meg.

A döntés következtében Ausztria válik az Európai Unió első olyan tagállamává, ahol az azonos nemű párok házasságát az Alkotmánybíróság döntése nyomán engedélyezik, a többi országban a parlament hozott döntést erről, Finnországban a polgárok kezdeményezésére döntöttek, Írországban pedig népszavazással erősítették meg a döntést. 25 országban engedélyezett világszerte jelenleg az azonos neműek házassága, illetve Mexikó egyes államaiban.[22] A következő országokban engedélyezett az azonos nemű párok házasságkötése Európában (Forrás: Pew Research Center):[23]

V. Exkurzus: Az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata

Az Emberi Jogok Európai Bírósága számos ítéletében foglalkozott az azonos neműek házasságának engedélyezésével, a bejegyzett élettársi kapcsolat jellegével, a téma szempontjából releváns következtetéseket megfogalmazva. A következő szemelvény szemlélteti az EJEB azonos nemű párok házasságkötésével és bejegyzett élettársi kapcsolatról való nyilatkozattételével kapcsolatos joggyakorlatának lényegét.[24]

Schalk and Kopf v. Austria 24 June 2010:[25] a két felperes azonos nemű élettársi kapcsolatban élt, az osztrák hatóságok megtagadták a házasságkötés engedélyezését számukra - arra hivatkozva, hogy csak két ellenkező nemű személy köthet házasságot, ezt a bíróságok is alátámasztották. A panaszos felek az Emberi Jogok Európai Egyezményének 12. cikkére (házasság-

- 70/71 -

kötéshez való jog), valamint 14.cikkére (megkülönböztetés tilalma) hivatkoztak. A bíróság megállapította, hogy az osztrák hatóságok döntése nem sértette a 12. cikket, valamint a 14.cikket és a 8. cikket (magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog). A bíróság kimondta, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményéből nem keletkezik a Szerződő Államoknak kötelezettsége az azonos nemű párok házasságkötésének engedélyezésére, az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolata megfelel az egyezmény rendelkezéseinek. A Szerződő Államok hatóságai figyelembe kell, hogy vegyék a társadalmi igényeket, a "házasság mélyen gyökerező szociális és kulturális konnotációját", amely államonként, társadalmanként változik.

Chapin and Charpentier v. France 9 June 2016:[26] két azonos nemű férfi házasságát érvénytelennek nyilvánította az illetékességgel rendelkező bíróság. Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy az egyezmény 12. cikke (házasságkötéshez való jog), 14. cikke (megkülönböztetés tilalma), 8. cikke (magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog). A Szerződő Államok számára nem keletkeztet kötelezettséget az Emberi Jogok Európai Egyezménye az azonos nemű párok házasságának engedélyezésére, hivatkozva korábbi döntéseire (Hämäläinen v. Finland, Oliari and Others v. Italy). A bíróság döntésében kiemelte, hogy mire az eljárás lezárult, az azonos neműek házassága a jogalkotó döntése alapján 2013. május 17. óta engedélyezett Franciaországban.

Ratzenböck and Seydl v. Austria 26 October 2017:[27] egy különböző nemű pár panaszt nyújtott be a bírósághoz az Emberi Jogok Európai Egyezményének 14. cikkére (magán-és családi élet tiszteletben tartásához való jog) és 8. cikkére hivatkozva (megkülönböztetés tilalma). A döntés kijelentette, hogy nincs lényeges különbség a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat között Ausztriában, így nem sérül a felperesek magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joga.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága tehát következetesen kiemelte joggyakorlatában, hogy nem sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét (magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog), 12. cikkét (házasságkötéshez való jog), valamint 14. cikkét (megkülönböztetés tilalma), ha az azonos neműek házasságkötését nem teszi lehetővé egy adott Szerződő Állam jogrendszere. Az egyezmény hivatkozott cikkelyeinek ez alapján eleget tesz, ha a bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthetnek azonos nemű párok, jogi elismerést nyerve -a Szerződő Államok társadalmi berendezkedését, szokásait, kultúráját is tiszteletben kell tartani a kérdés vizsgálatakor.

VI. Összegzés és konklúzió

Két azonos nemű személy, akik bejegyzett élettársi kapcsolatban élnek 2012 óta, panasszal fordultak az Alkotmánybírósághoz, mivel az osztrák hatóságok elutasították a házasságkötés engedélyezésére vonatkozó kérelmüket. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az Osztrák Polgári Törvénykönyv, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló törvény egyes rendelkezései alkotmányellenesek.

A döntés alapján az Alkotmánybíróság az Alkotmánytörvény 140. cikkének megfelelően meghatározta, hogy 2018. december 31-et követően mely normák maradnak hatályban. Az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések (az Osztrák Polgári Törvénykönyv, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény egyes szakaszainak rendelkezései) 2019. január 1-jétől hatályukat vesztik, tehát ellenkező nemű párok is tehetnek nyilatkozatot bejegyzett élettársi kapcsolatról, valamint azonos nemű párok is köthetnek házasságot - amennyiben a törvényhozó a szabályozást a hatályvesztés időpontjáig nem módosítja.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata következetes abban, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye elegendő, nem szükséges a házasság lehetőségének biztosítása azonos nemű párok számára a hátrányos megkülönböztetés elkerüléséhez, döntéseiben figyelembe veszi a kulturális, társadalmi berendezkedést és szokásokat, tradíciókat.

A politikai pártok közül az FPÖ határozottan elutasítja az azonos nemű párok házasságát, de tiszteletben tartja a bíróság döntését. Az ÖVP nyilatkozata alapján tiszteletben tartja a bíróság döntését, míg a baloldali pártok ünnepelték azt. A jobboldali többségű osztrák parlament 2018. december 31-ig módosíthatja a szabályozást, így érdekes lehet, hogy tesz-e lépést, illetve milyen lépést hoz az osztrák törvényhozás?

Az Alkotmánybíróság az Európai Unión belül egyedülálló módon ezzel gyakorlatilag 2019. december 1-jétől engedélyezte az azonos nemű párok házasságkötését - a többi 15 tagállamban erről a törvényhozó hatalom döntött. Az osztrák Alkotmánybíróság döntése paradox módon ellentétes a parlamenti többség és a kormány nézeteivel. ■

JEGYZETEK

[1] Osztrák Alkotmánybíróság, G 258-259/2017-9, 2017. 12. 04.

[2] Tagesschau: Österreich muss Ehe für alle erlauben, 2017. 12. 05., elérhető: https://www.tagesschau.de/ausland/ehe-fuer-alle-in-oesterreich-101.html Der Standard, Verfassungsgerichtshof öffnet Ehe für Homosexuelle ab 2019, 2017. 12. 05., elérhető: http://derstandard.at/2000069288003/Verfassungsgerichtshof-oeffnet-Ehe-fuer-Homosexuelle-ab-2019

[3] Tagesschau, Ehe für Alle in Österreich, 2017. 12. 05., elérhető: https://www.tagesschau.de/ausland/ehe-fuer-alle-in-oesterreich-101.html Der Standard, Verfassungsgerichtshof öffnet Ehe für Homosexuelle ab 2019, 2017. 12. 05., elérhető: http://derstandard.at/2000069288003/Verfassungsgerichtshof-oeffnet-Ehe-fuer-Homosexuelle-ab-2019

[4] Der Standard, Verfassungsgerichtshof öffnet Ehe für Homosexuelle ab 2019, 2017. 12. 05., elérhető: http://derstandard.at/2000069288003/Verfassungsgerichtshof-oeffnet-Ehe-fuer-Homosexuelle-ab-2019

[5] Osztrák Statisztikai Hivatal https://www.statistik.at/web_de/statistiken/menschen_und_gesellschaft/bevoelkerung/eingetragenepartnerschaften/index.html

[6] Der Standard: Die gleichgeschlechtliche Ehe ist in Österreich mehrheitsfähig, 2016. 10. 17., elérhető: https://derstandard.at/2000042944202/Die-gleichgeschlechtliche-Ehe-ist-in-Oesterreich-mehrheitsfaehig

[7] Az osztrák Alkotmánybíróság hivatalos oldala https://www.vfgh.gv.at/verfassungsgerichtshof/verfassungsrichter/verfassungsrichter_ueberblick.de.html

[8] Az osztrák Alkotmánybíróság hivatalos oldala https://www.vfgh.gv.at/medien/VfGH-Praesident_Gerhart_Holzinger_mit_dem_Grossen_Ehr.de.php

[9] Der Standard: VfGH: Regierung für Generalanwältin Bierlein als Vizepräsidentin, 2002. 10. 13., elérhető: https://derstandard.at/1129401/VfGH-Regierung-fuer-Generalanwaeltin-Bierlein-als-Vizepraesidentin

[10] Az osztrák Parlament hivatalos oldala https://www.parlament.gv.at/PAKT/PR/JAHR_2012/PK1027/

[11] Az osztrák Parlament hivatalos oldala https://www.parlament.gv.at/PAKT/VHG/BR/BRSITZ/BRSITZ_00621/SEITE_0092.html

[12] Die Presse: Verfassungsrichter: Die 14 Entscheider der Stichwahl, 2016. 06. 19.

https://diepresse.com/home/innenpolitik/5024237/Verfassungsrichter_Die-14-Entscheider-der-Stichwahl

[13] Az osztrák Alkotmánybíróság hivatalos oldala https://www.vfgh.gv.at/verfassungsgerichtshof/verfassungsrichter/christoph_grabenwarter.de.html

Az osztrák Alkotmánybíróság hivatalos oldala

[14] https://www.vfgh.gv.at/verfassungsgerichtshof/verfassungsrichter/christoph_herbst.de.html

[15] Az osztrák Alkotmánybíróság hivatalos oldala https://www.vfgh.gv.at/verfassungsgerichtshof/verfassungsrichter/michael_holoubek.de.html

[16] Der Standard: Helmut Hörtenhuber wechselt nach Korinek-Abgang an VfGH, 2008. 06. 04., elérhető: http://derstandard.at/3361970/Helmut-Hoertenhuber-wechselt-nach-Korinek-Abgang-an-VfGH

[17] Az osztrák Alkotmánybíróság hivatalos oldala https://www.vfgh.gv.at/verfassungsgerichtshof/verfassungsrichter/claudia_kahr.de.html

[18] http://derstandard.at/1289608007681/Ex-Verfassungsdienst-Chef-Lienbacher-wird-Verfassungsrichter

[19] Az osztrák Alkotmánybíróság hivatalos oldala https://www.vfgh.gv.at/verfassungsgerichtshof/verfassungsrichter/rudolf_mueller.de.html

[20] Az osztrák Alkotmánybíróság hivatalos oldala https://www.vfgh.gv.at/verfassungsgerichtshof/verfassungsrichter/johannes_schnizer.de.html

[21] Der Standard: Ingrid Siess-Scherz wird neue Verfassungsrichterin, 2012. 06. 12., elérhető: https://derstandard.at/1338559387324/Hick-Hack-beendet-Ingrid-Siess-Scherz-wird-neue-Verfassungsrichterin

[22] Pew Research Center http://www.pewforum.org/2017/08/08/gay-marriage-around-the-world-2013/

[23] Pew Research Center http://www.pewforum.org/2017/08/08/gay-marriage-around-the-world-2013/

Szeibert Orsolya: Ami a házasság témájából Európát jelenleg leginkább foglalkoztatja: az azonos nemű partnerek házassága, in: Családi Jog 11. évf. 1. sz. (2013) p. 38-44.

Szabó Nóra Katalin: A házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézmények összehasonlítása. Az azonos nemű párok együttélési formáinak jogi elismerése az egyes országokban, in: Tudományos Diákköri Szemle, 2013. 2. kötet 2013. p. 181-210.

Szeibert Orsolya: A házasság Európában a jogegységesítő törekvések tükrében, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2014.

[24] Emberi Jogok Európai Bírósága http://www.echr.coe.int/Documents/FS_Sexual_orientation_ENG.pdf

[25] Schalk and Kopf v. Austria, 2010. 06. 24., no. 30141/04

Tordai Csaba: A Schalk-ügy. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete az azonos nemű párok együttélésének jogi elismeréséről, in: Jogesetek Magyarázata, 1. évf. 4. sz. (2010) p. 88-93.

[26] Chapin and Charpentier v. France, 2016. 06. 09., no. 40183/07

[27] Ratzenböck and Seydl v. Austria, 2017. 10. 26., no. 28475/12