Külföldi szemlénk témája a házasság - ezen a területen azonban az utóbbi egy-két évben (is) messze a legtöbb publikáció azzal foglalkozik, hogy köthetnek-e az azonos nemű személyek házasságot. Noha néhány cikk érint egyéb házassági kérdéseket - így a vagyonjog, illetve a tartás kérdéskörét -, még a Németországban megjelenő FamRZ (Zeitschrift für die gesamte Familienrecht) legújabb, nemzeti beszámolókat tartalmazó száma is két alapvető kérdéskör köré csoportosul: ezek a gyermeket érintő, a gyermek-központú családjog irányába mozduló változások, továbbá az azonos nemű személyek kapcsolatának megítélése pro és kontra. Amennyiben a bejegyzett partnerkapcsolatokkal foglalkoznak egyes, különböző nemzetközi, európai folyóiratokban közölt cikkek, azok is kifejezetten az azonos neműek kapcsolata oldaláról fogják meg ezt a témakört, és nem a partnerkapcsolat jellemzőinek oldaláról.
Az alábbiakban különböző folyóiratok, továbbá egy tanulmánykötet fenti kérdéskörrel foglalkozó cikkei, tanulmányai között tallózunk, s kitérünk a Strasbourgban 2010-ben meghozott Schalk and Kopf v. Ausztria ügyben hozott ítéletre. Ebből is kitűnik, hogy a címben jelzett Európa részben jelenti az európai országokat és a nemzeti szinten történő jogalkotást, másrészt pedig - ezzel összefüggésben - az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát.
[Hogy mennyire fedik a valóságot a címben foglaltak, mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a cikk írásakor, február elején mind a brit, mind a francia sajtó azzal volt elfoglalva, hogy miként kerülhet megszavazásra, s így bevezetésre az azonos neműek házassága, illetve, miként teszik lehetővé azt, hogy a polgári házasságot az azonos nemű partnerek is megköthessék. 2013. február 5-én az Egyesült Királyság parlamentjének Alsóháza hatórás vitát követően 400:175 arányban megszavazta a "same-sex marriage" bevezetését. Amennyiben ez a törvényhozás további stációin is keresztülmegy, Angliában és Walesben a polgári házasság különneműségének feltétele megszűnik.[2]A francia Nemzetgyűlés épp egy héttel később, február 12-én 329:229 arányban szavazta meg azt, hogy azonos nemű partnerek is házasságot köthessenek, továbbá gyermeket fogadhassanak örökbe. A közvélemény-kutatások szerint a franciák mintegy 55-60 százaléka támogatja a házasság fogalmának ilyen jellegű kiterjesztését.[3] A "mariage homosexuel" elfogadására irányuló jogalkotási folyamat a "mariage pour tous"(azaz "házasságot mindenkinek") szlogen jegyében folyik. Miután a kérdésnek erős politikai, illetve társadalmi vetülete van, a sajtó nemcsak magukkal a törvényjavaslatokkal, illetve azok elfogadhatóságával foglalkozott, hanem a véleményekkel, ellenvéleményekkel, továbbá az intézmény melletti és elleni tüntetésekkel; ez nyilván így is marad, amíg döntés nem születik: Angliában a Lordok Házának, Franciaországban a Szenátusnak kell igent mondania.]
Az American University Journal of Gender, Social Policy & the Law közölt 2011-ben egy dán nemzeti jelentést,[4] amely áttekintette a dániai jogszabályi helyzetet. Ebben a szerzők utaltak arra, hogy Dánia volt az első ország, amely - 1989-ben - bevezette az azonos nemű párok részére a házasságéhoz hasonló joghatásokat maga után vonó bejegyzett partnerkapcsolat intézményét. Bevezetésekor ez az intézmény ugyan nagyon hasonlított joghatásaiban a házasságra, de nem volt azzal teljesen azonos, ezeket a különbségeket azonban időközben részben felszámolták. Így 2010-től a bejegyzett partnerek ugyanolyan módon fogadhatnak örökbe gyermeket a nemzetközi örökbefogadás keretei között - akár idegen gyerme-
38/39
ket, akár mostohagyermeket -, mint a házasságban élő vagy egyedülálló személyek.
A szerzők statisztikát is közölnek; eszerint 2007-ben mintegy 36 ezer házasságot kötöttek meg és ennek több mint 40%-át egyházi keretek között, ugyanakkor mintegy 14 ezer házasságot bontottak fel. Noha 1989 óta a bejegyzett partnerkapcsolatok száma fokozatosan emelkedett, a lakosság igen csekély hányada él regisztrált partnerként. 2008 januárjában az 5 és félmilliós dán lakosság körében 3761 férfi és 3596 nő élt bejegyzett partnerkapcsolatban; ez a teljes népesség 0,13%-a. Az új intézmény bevezetése után elsősorban férfiak léptek regisztrált partnerkapcsolatra, ma már azonban több nő hozza ezt létre, mint férfi. 2007-ben 189 férfiak közötti és 236 nők közötti bejegyzett partnerkapcsolatot regisztráltak; a statisztikák szerint ugyanakkor a "válási" arány is magasabb körükben, mint a házastársaknál.
Ami az egyházi álláspontot illeti, ez kapcsolatban áll a dán egyházi helyzettel. Dániában a népesség túlnyomó hányada a dán állam és Alkotmány által támogatott evangélikus Dán Népegyház (Folkekirken) tagja, bár a tagság önkéntes, és a dán Alkotmány elismeri a vallásszabadságot. A Népegyház tizenkét püspökségből áll, a püspökök döntenek a vallási kérdésekben, míg az adminisztratív és pénzügyi kérdések terén az egyházügyi minisztert illeti meg a döntés joga, ő ugyanakkor nem avatkozik a vallással kapcsolatos ügyekbe. Míg a különneműek közötti házasság akár a Népegyház (vagy más elismert egyház) egyházi szertartása keretében, akár polgári szertartásként megköthető, addig a bejegyzett partnerkapcsolat egyház színe előtt nem hozható létre. Nem sokkal a regisztrált partnerkapcsolat bevezetését követően felvetődött, hogy az, hogy a Népegyház biztosítsa-e a polgári úton létrehozott bejegyzett partnerkapcsolat megáldását, illetve az egyházi bejegyzett partnerkapcsolat lehetővé tételét, vallási kérdés-e, tekintve, hogy akkor a püspöki kar hatáskörébe tartozik a döntés.
1997-ben arra a döntésre jutottak, hogy a már meglévő rituálé keretében biztosítják a bejegyzett partnerek egyházi áldását, de minden egyes lelkész maga dönt arról, hogy ilyen áldást nyújt-e. Miután hosszabb ideig a házasság és a bejegyzett partnerkapcsolat közötti különbség abban állt, hogy a házasságot meg lehetett kötni egyházi szertartás keretében, a regisztrált partnerkapcsolatot pedig nem, a tanulmány megírása idején még vita zajlott abban a kérdésben, hogy teljes egyenlőséget lehet-e teremteni a két intézmény között. (Egy 2010 szeptemberében végzett felmérés szerint[5] a megkérdezett 813 lelkész 46%-a volt az azonos nemű párok esketése mellett, 43%-uk ellene.)
A FamRZ 2012 őszén adott hírt dán nemzeti jelentésében arról, hogy a házasság intézményét az azonos nemű párok részére is igénybe vehetővé teszik.[6] Annyiban Dánia követte az északi államok - így Svédország, Norvégia - megoldását, hogy a regisztrált partnerkapcsolat bevezetését követő bizonyos idő eltelte után nyitotta meg a házasság intézményét az azonos nemű párok előtt annak jegyében, hogy a különnemű és az azonos nemű partnerek számára azonos bánásmódot biztosítsanak. Dániában 2012. június 15-én lépett hatályba az új rendelkezés és ezzel egyidejűleg megszüntették a bejegyzett partnerkapcsolat intézményét, így 2012 júniusa óta nem lehet Dániában regisztrált partnerkapcsolatot létesíteni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
