Hámori Andrea: Gondolatok a bűnügyi személyes adatoknak a nyilvános cégnyilvántartásban történő bejegyzéséről és nyilvántartásáról (CH, 2020/5., 5-10. o.)

A Céghírnök 2020. márciusi számában megjelent cikkemben egy kérdés erejéig felmerült, hogy a nyilvánosság elve alapján működő cégnyilvántartás büntetőjogi adatnyilvántartó rendszerként működtethető-e, ez megfelel-e az adatvédelmi szabályoknak?

A jelen cikk ezt a kérdést próbálja a hatályos jogi szabályozás alapján megválaszolni, illetőleg gondolatokat ébreszteni a cégjogban, adatvédelmi jogban és büntetőjogban jártas szakemberekben.

A kiindulópontom a cégnyilvánosságról a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (továbbiakban Ctv.) 2014. március 14. napjától, majd a törvény módosítását követően 2018. július 1. napjától hatályos, de ténylegesen 2019 őszétől "működő" 9/E. §-a.

A Ctv. 9/E. § (1) bekezdése alapján, ha a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetést követő törvényességi felügyeleti eljárásban a cég képviselőjének törlésére a vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltás mint kizáró ok miatt kerül sor, a cégbíróság a törléssel egyidejűleg a cégjegyzékben feltünteti az eltiltás tényét, továbbá a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján az eltiltás kezdetét és végét.

(2) A cégbíróság az (1) bekezdés szerinti esetben is alkalmazza a 9/D. § (4)-(8) bekezdésében foglaltakat (országos eltiltás).

A vezető tisztségviselővel szemben megfogalmazott kizáró okokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) tartalmazza. A Ptk. meghatároz olyan eseteket, amelyekben a közérdek védelmében kizárt, hogy valaki vezető tisztségviselői tevékenységet betöltsön. A Ptk. 3:22. § (4)-(6) bekezdései szabályozzák a vezető tisztségviselővel szembeni követelményeket és kizáró okokat, mely szerint

(4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

- 5/6 -

(5) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet

(6) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Míg a (4) és (5) bekezdésben meghatározott okok a büntetőeljárásban történő eltiltás következményeit szabályozzák, a (6) bekezdés a más (felszámolási, kényszertörlési) eljárásban történő eltiltásra vonatkozik, melynek részletes szabályait a Ctv. 9/B és 9/C. §-ai tartalmazzák.

Az eltiltás cégjogi anyagi jogi szabályai az új Ptk. hatálybalépésekor, 2014. március 14. napjától kényszerűségből a Ctv.-ben kerültek szabályozásra a 9/B. és 9/C. §-okban.

Ctv. 9/B. § (1) bekezdése alapján a cégbíróság öt évre eltiltja azt a személyt,

a) akinek felelősségét a felszámolási vagy kényszertörlési eljárás során ki nem elégített hitelezői követelésért a bíróság jogerősen megállapította és a jogerős bírósági határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,

b) aki a gazdasági társaság tartozásáért való korlátlan tagi helytállási kötelezettségének nem tett eleget, vagy

c) akivel mint vezető tisztségviselővel szemben a cégbíróság pénzbírságot szabott ki és a jogerős határozat szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesítette,

feltéve, hogy a vele szembeni végrehajtás eredménytelen volt.

Ctv. 9/C. § (1) bekezdése alapján, ha a cég cégjegyzékből történő törlésére a 89-90. § szerinti, továbbá a 91. § szerinti különleges törvényességi felügyeleti eljárást követően kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság eltiltja a cégnek a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában bejegyzett vezető tisztségviselőjét, korlátlanul felelős tagját, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tagját. E § szerinti szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a cég törlésére felszámolási eljárásban történő megszüntetést követően kerül sor, azonban a felszámolási eljárást e bekezdésben meghatározott kényszertörlési eljárás előzte meg.

(2) Ha a 91. § (1a) bekezdése, illetve a 117. § (2a) bekezdése szerinti bejelentés a kényszertörlési eljárás megindításának időpontját megelőző egy évre vonatkozóan is tartalmaz a cég által megvalósított mulasztásra vagy céggel szembeni követelésre vonatkozó adatot és a céggel szemben bejelentett követelések összértéke eléri a 100 000 forintot, a cégbíróság eltiltja azt a személyt is, aki a kényszertörlési eljárás megindítását megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt.

(3) Ha e törvény az eltiltás mellőzéséről nem rendelkezik, a cégbíróság az érintett személyt

a) 500 000 forint összértéket meg nem haladó bejelentett követelések esetén egy évre,

b) 500 000 forint összértéket meghaladó, de 3 millió forintot el nem érő bejelentett követelések esetén három évre,

c) 3 millió forint összértékű vagy azt meghaladó bejelentett követelések esetén öt évre

eltiltja.

(4) Az eltiltott személy az eltiltás hatálya alatt nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottsági tagja.

A cégjogi eltiltás 2014. március 14. napjától a cégjegyzék 57-es rovatába kerül bejegyzésre, a 9/B. § (1) bekezdésében és a 9/C. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamra. Figyelemmel arra, hogy a bűnügyi nyilvántartó hivatallal az összevetés nem működött, így gyakorlatilag 2019 végéig a foglalkozástól eltiltásra vonatkozó adatok nem kerültek bejegyzésre.

A Ctv. 10. § (3) bekezdése alapján az eltiltás hatálya alatt teljeskörűen nyilvánosak a 9/B-9/E. § alapján bejegyzett adatok. Az eltiltás hatályának megszűnését követően az eltiltás tényére, kezdetére és végére vonatkozó adatokat vissza nem állítható módon kell a cégjegyzékből automatikus végzéssel véglegesen törölni.

A 9/E. § alapján a cégbíróság büntetőjogi személyes adatot jegyez be a cégjegyzék 57-es rovatába, az adatot nyilvántartja az eltiltás lejáratáig nyilvános adatként. Az 57-es rovat a cégjogi eltiltás (Ctv. 9/C. §) bejegyzésére szolgáló rovatként került kialakításra, így a bűnügyi adat egyéb lehetőség hiányában kerülhet ide bejegyzésre. Tehát a rovatban keverednek a cégjogi és büntetőjogi eltiltáson alapuló adatok.

A törvény indokolása szerint, ha a cégjegyzékben szereplő személlyel szemben vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltást alkalmaznak büntetőeljárásban, a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárás indul és emiatt törlik az eltiltott vezető tisztségviselőt a cégjegyzékből, a jövőben a cégjegyzék a törlés mellett ezt az eltiltási okot (foglalkozástól eltiltást mint bűnügyi személyes adatot) is tartalmazza. Erre - mondjuk azt, szerencsére - jelenleg az 57-es rovat adattartalma alapján nincs lehetőség.