A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 3:22. §-a határozza meg a vezető tisztségviselővel szembeni követelményeket és kizáró okokat. A 3:22. § (4) bekezdése alapján nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Az (5) bekezdés szerint nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
A Ctv. 2014. március 15. napjától hatályos 22/A. § (1) bekezdése szerint a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. Harmadik Könyvének Általános szabályaiban foglalt kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetést kezdeményez.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összevetés kizárólag annak megállapítására irányulhat, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában bármely kizáró ok fennáll-e.
- 4/5 -
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból a cégbíróság a bűnügyi nyilvántartó szerv rendelkezésére bocsátja
a) a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselői (cégvezetői), felügyelőbizottságának tagjai azonosításához szükséges, rendelkezésére álló személyes adatokat,
b) a cégnyilvántartásba bejegyzett valamennyi cég főtevékenységét,
c) az a) és b) pontban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat.
(4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv azt állapítja meg, hogy a (3) bekezdés alapján rendelkezésére bocsátott adatok alapján a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában bármely kizáró ok fennáll, arról a bűnügyi nyilvántartó szerv a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból történő lefolytatása érdekében haladéktalanul értesíti a cégbíróságot.
A Ctv. 22/A. § alkalmazásával kapcsolatban jogalkalmazási problémák nem merültek fel, tekintve, hogy nem működött a cégbíróság és a Bűnügyi Nyilvántartó Hivatal között az elektronikus kapcsolat, papíralapon pedig az adatok nem kerültek megküldésre a bíróság részére.
A Ctv. 22/A. §-a helyébe lépő, lényegét tekintve azzal azonos 2018. július 1. napjától hatályos új 44/B. § (1) bekezdése szerint a cégbíróság a gazdasági társaság, a szövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a vízgazdálkodási társulat, az európai szövetkezet, az európai részvénytársaság, valamint az egyesülés bejegyzése (változásbejegyzése) során a cég kérelemben szereplő vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok vizsgálata céljából elektronikus úton a bűnügyi nyilvántartó szervtől adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján.
(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti - cégiratnak nem minősülő - értesítést küld a cégbíróság részére. Az értesítés megismerésére a Pp. szabályait kell alkalmazni.
A jogszabály informatikai háttere 2019. második félévében készült el, így a szabályok alkalmazása és az alkalmazással felmerülő jogalkalmazási problémák ekkor keletkeztek.
Az értesítés nem nyilvános iratként történő kezelése informatikailag megoldott. Az iratot kizárólag a szignált bíró látja, a cégszakrendszerben más által meg nem ismerhető iratként kerül érkeztetésre.
A Ctv. 76/A. § (1) bekezdése szerint a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a cégbíróság a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a cég bejegyzését követően évente adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez.
Ezen adatigénylés célja kizárólag annak megállapítása, hogy a cégnyilvántartásba bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat, európai szövetkezet, európai részvénytársaság, valamint egyesülés vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésben meghatározott kizáró okok fennállnak-e.
A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti - cégiratnak nem minősülő - értesítést küld a cégbíróság részére. A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a cégbíróság a céggel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít [Ctv. 76/A. § (2)-(3) bek.].
Az első megválaszolandó kérdés, hogy a hivatalból megindításra kerülő törvényességi felügyeleti eljárásban a Ctv. 80. § (1) bekezdése szerinti végzés tartalmának megfogalmazásánál figyelemmel kell-e lenni arra, hogy quasi zártan kezelt, nem nyilvános irat alapján folytat le a bíróság törvényességi eljárást. Véleményem szerint ez megkerülhetetlen, ezért a Ctv. 80. § (1) bekezdése szerinti végzést olyan tartalommal kell megfogalmazni, hogy az ne sértsen személyiségi jogokat. A megfogalmazásnál megkerülhetetlen valami utalás, hisz bizonyos információ tartalommal kell rendelkezni a végzésnek.
Utalnék itt a Ctv. 80. § (1) bekezdésére, mely szerint a törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a cégbíróság a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a céget, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül - mely az eljárás okától függően a cégnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható -, állítsa helyre a működés törvényességét.
Elképzelhető az a megoldás, hogy a bíróság felhívása a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésében írt kizáró okokra tartalmaz utalást, és ennek alapján hívja fel az érintett társaságot a törvényes működés helyreállítására.
A törvényességi felügyeleti eljárásban nyilván nyilatkozni fog a társaság, mégpedig éppen azokra a szenzitív adatokra vonatkozóan, amelyek miatt a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítése nem nyilvános.
Miért van ennek jelentősége?
A törvényességi felügyeleti eljárásban az iratok zártan kezelése megoldható, de véleményem szerint csak papíralapon és zárt borítékban helyezhető el az aktában, nem tehetők az elektronikus iratjegyzék részeivé azok az iratok, amelyek a fenti adatokra, tényekre vo-
- 5/6 -
natkozó információt tartalmaznak. Ennek az eljárás befejezésekor van jelentősége.
A Pp. 163. §-a rendelkezik a titokvédelemmel kapcsolatos szabályokról. Ezzel kapcsolatosan a törvényességi felügyeleti eljárásban - bár más adatok vonatkozásában - (2) és (4) bekezdésben foglaltaknak lehet jelentősége, azonban kicsi a valószínűsége, hogy alkalmazni kell, tekintve, hogy ezen eljárások nem kontradiktórius eljárások.
A Pp. 163. § (2) bekezdése alapján a felek, az ügyész és a perben részt vevő egyéb személyek, valamint azok képviselői az eljárás során az üzleti titkot, hivatásbeli titkot vagy törvényben meghatározott, az (1) bekezdésben nem említett más titkot tartalmazó iratok esetén - a titok megtartásának kötelezettségét tartalmazó, írásba foglalt nyilatkozat megtétele mellett -, az eljáró bíró által megállapított rendben és szabályok szerint gyakorolhatják az iratbetekintési és másolatkészítési jogot. Ha azonban a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult a 322. § (2) bekezdése alapján határidőben úgy nyilatkozott, hogy az üzleti titkot, hivatásbeli titkot vagy törvényben meghatározott más titkot tartalmazó irat megismeréséhez nem járul hozzá, a bíróságon, a jegyzőkönyvvezetőn, illetve a leírón kívül az irat e titkot tartalmazó részét más nem tekintheti meg, azt lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem lehet.
(4) Az (1) bekezdésben említett jegyzőkönyv, valamint az (1)-(3) bekezdésben meghatározott titkot tartalmazó irat megtekintését, valamint azok tartalmáról történő felvilágosítás adását, továbbá a (2) és (3) bekezdésben meghatározott titkot tartalmazó iratról való másolat és kivonat készítését kizárólag a minősítő vagy a titoktartás alóli felmentés megadására jogosult által adott megismerési engedélyben vagy felmentésben feltüntetett személy részére lehet engedélyezni.
(5) Az iratok megtekintése és a másolatkészítés során a 285. § rendelkezéseit alkalmazni kell.
A második megválaszolandó kérdés az iratok nyilvánossága az eljárás befejezésekor.
Az eljárás jogerős befejezésekor a Ctv. 72. § (5) bekezdése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás során hozott jogerős cégbírósági intézkedéssel az ügyben keletkezett iratok nyilvánossá válnak, továbbá nyilvánosak az ügyben keletkezett iratok akkor is, ha a cég a cégbíróság felhívására a törvényes működését helyreállította. Más esetben az iratok nyilvánosságára a Pp. rendelkezései vonatkoznak.
Ez a gyakorlatban a következőt jelenti. Az iratok ugyan lehetnek az eljárás során zártan kezeltek, megtagadható a papíralapú akta megtekintése és az elektronikus betekintés jogosultsága, de az iratjegyzék nem "titkosítható" (ld. fentebb írtakat az iratjegyzékkel kapcsolatban), vagy ha igen, akkor ennek informatikai megoldása szükséges, esetleg jogszabályt kell (Ctv.) módosítani az ilyen jellegű eljárások vonatkozásában.
A Pp. 164. § -a rendelkezik az anonimizált iratmásolat kiadásáról.
A 164. § (1) bekezdése alapján az ítéletről (esetünkben végzésről) és az ítélettel szembeni perorvoslat során hozott, az alsóbb fokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító végzésről - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a per jogerős befejezését követő három hónap eltelte után a bíróságnak fizetendő, jogszabályban meghatározott díj ellenében bárkinek anonimizált másolat adható. A határozatban szereplő természetes személyek azonosítását lehetővé tevő adatokat olyan módon kell törölni, hogy az ne járjon a megállapított tényállás sérelmével; egyebekben a határozatban szereplő egyes személyeket az eljárásban betöltött szerepüknek megfelelően kell megjelölni.
(2) A határozatról - feltéve, hogy annak közzétételére a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezése alapján nem kerül sor - nem adható másolat, ha
a) a 163. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott titkot tartalmaz,
b) személyi állapotot érintő perben hozták meg, illetve
c) olyan perben hozták meg, amelyben a bíróság a nyilvánosságot a tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárta.
A harmadik megválaszolandó kérdés, tekinthető-e ilyen eljárásnak a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítése alapján lefolytatott törvényességi felügyeleti eljárás?
A Ctv. 9/E. § (1) bekezdése alapján, ha a bűnügyi nyilvántartási rendszer adataival való összevetést követő törvényességi felügyeleti eljárásban (Ctv. 76/A. §) a cég képviselőjének törlésére a vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltás, mint kizáró ok miatt kerül sor, a cégbíróság a törléssel egyidejűleg a cégjegyzékben feltünteti az eltiltás tényét, továbbá a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján az eltiltás kezdetét és végét.
(2) A cégbíróság az (1) bekezdés szerinti esetben is alkalmazza a 9/D. § (4)-(8) bekezdésében foglaltakat.
A 9/D. § (4) bekezdése szerint az eltiltás hatálya alatt álló személyt a cégbíróság automatikus végzéssel törli mindazon cég fennálló cégjegyzék adatai közül, ahol mint vezető tisztségviselő, cégvezető vagy felügyelő bizottsági tag szerepel. Az eltiltás tényének, kezdetének és végének cégjegyzékbe történő bejegyzésére ebben az esetben már nem kerül sor. Ha a további érintett cég székhelye más cégbíróság illetékességi területén van, a cégbíróság elektronikus úton hívja fel az illetékes cégbíróságot a vezető tisztségviselő automatikus végzéssel történő törlésére. A vezető tisztségviselő e bekezdés szerinti törlésével szemben fellebbezésnek és felülvizsgálatnak van helye.
Az indokolás szerint a vezető tisztségtől való eltiltás esetében azonban lehetőség van arra, hogy a cégbíróság intézkedjen aziránt, hogy az eltiltott személy a cégjegyzékből mint vezető tisztségviselő törlésre kerüljön. Vezető tisztségviselő eltiltása esetén annak a cégnek a cégjegyzék adatainál tünteti fel az eltiltás tényét, az eltiltás kezdetét és végét, amely céggel összefüggésben alkalmazta az eltiltást a cégbíróság. A további érintett cégek esetében bár törli a cégbíróság cégjegyzékből az eltiltott vezető tisztségviselőt, az eltiltásra vonatkozó egyéb adatot nem tüntet fel, azonban a cég iratai között a tör-
- 6/7 -
léssel egyidejűleg automatikusan feltünteti, milyen végzés alapján került sor az intézkedésre.
Az első megválaszolandó kérdés az, hogy hol tünteti fel a bíróság azt, hogy milyen végzéssel került sor a törlésre? Az 57-es rovatban erre nincs lehetőség, az országos eltiltást tartalmazó végzésben szintén nincs. Egyébként mit jelent a "milyen végzés alapján került sor az intézkedésre"?
Ha a cégjegyzékben szereplő személlyel szemben vezető tisztségviselői foglalkozástól eltiltást alkalmaznak büntetőeljárásban, a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárás indul és emiatt törlik az eltiltott vezető tisztségviselőt a cégjegyzékből, a jövőben a cégjegyzék a törlés mellett ezt az eltiltási okot is tartalmazza. Ebben az esetben természetesen az eltiltás időtartama más lehet, mint más, cégbíróság által elrendelt eltiltásnál. Ha a vezető tisztségviselő más cégben is bejegyzett vezető tisztségviselő, a cégbíróság az általános szabályok szerint jár el.
A megválaszolandó kérdés az, hogy hol tünteti fel a bíróság az eltiltási okot a cégjegyzékben? 57-es rovatban erre nincs lehetőség.
A harmadik kérdés, hogy a jogszabály alapján csak a foglalkozástól eltiltás esetén kerül feltüntetésre az eltiltás ténye a cégjegyzékben, a 3:22. § (4) bekezdése e szempontból figyelmen kívül marad. A szabályozás logikája nem teljesen érthető, hiszen a büntetett előélet a mentesülésig ugyanúgy kizáró ok a vezető tisztségviselői pozíció betöltése vonatkozásában, az időtartama is rendelkezésre áll a bűnügyi nyilvántartásban, mégsem kerül bejegyzésre a cégjegyzékbe.
A szabályozás azonban logikátlansága esetén is aggályos, tekintve, hogy a cégjegyzék, amely alapvetően a cégek nyilvántartására szolgál, természetes személyekre vonatkozó büntetőjogi adatokat tart nyilván. További probléma, hogy az adatok keverednek a cégjegyzékben a cégjogi eltiltásra vonatkozó bejegyzésekkel, figyelemmel arra, hogy bármilyen jellegű eltiltást csak a cégjegyzék 57-es rovatába lehet bejegyezni, amely rovat alapvetően a cégjogi eltiltásra szolgál.
Felmerül a negyedik kérdés, hogy a nyilvánosság elve alapján működő cégnyilvántartás büntetőjogi adatnyilvántartó rendszerként működtethető-e, ez megfelel-e az adatvédelmi szabályoknak?
Véleményem szerint a kettős nyilvántartás kerülendő. Ha a jogalkotó mégis ragaszkodik a természetes személyek büntetőjogi adatai cégnyilvántartásban történő regisztrálásához és tárolásához, úgy ezt úgy kell informatikailag megoldani, hogy az a nyilvánosság kizárásával történjen.
Kérdés még a vezető tisztségviselő törlése esetén a változás (törlés) időpontja. Felmerült a törvényességi intézkedés jogerejének napja, mint a törlés napja, illetőleg a büntető ítélet jogerejének a napja, valamint a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítés napja is.
Ha a törvényességi intézkedés jogerőre emelkedésének a napja a törlés, mint változás időpontja, az mindig el fog térni az eltiltás kezdő időpontjától ld. 9/E. § (a bűnügyi nyilvántartás adatai alapján az eltiltás kezdetét és végét kell feltüntetni a cégjegyzékben).
Elképzelhető a jövőre nézve az a megoldás is, - feltételezve a nyilvántartások adattartalmának teljes mértékű megbízhatóságát -, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítése automatikus törlő végzést generál az érintett cég 13-as rovatában, és ezt követően folytat le a bíróság a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárást, ha nem maradt vezető tisztségviselő.
Amennyiben emiatt nem kell törvényességi felügyeleti eljárást lefolytatni, úgy a jogszabály ilyen tartalmú módosítása esetén az a tény lenne pénzbírsággal szankcionálható, hogy nem tett eleget a változásbejegyzési kérelem előterjesztési kötelezettségnek a társaság akkor, amikor a kizáró ok bekövetkezett. ■
Visszaugrás
