A magyarországi politikai és közjogi irodalomban a XVIII. század vége óta időről időre rendszeresen felmerült az a vélemény, amely szerint Anglia és Magyarország alkotmányfejlődése, illetve alkotmánya között feltűnő hasonlóságok vannak. Bár ez a két dolog nem ugyanazt jelenti, tekintettel arra, hogy a második világháború előtt mind a két országnak íratlan, történeti alkotmánya volt, amelynek tartalmát az alkotmányfejlődés folyamatosan alakította, a párhuzamosságok melletti érvek elég hasonlatosak voltak függetlenül attól, hogy az adott érvelés a két ország alkotmánya, avagy alkotmányfejlődése közötti hasonlóságok bizonyítására irányult.
Az alábbiakban először azokkal a véleményekkel, állításokkal foglalkozom, amelyek szerint ez a hasonlóság fennállt az angol és a magyar alkotmány (és történeti fejlődésük) között. Amint majd látható lesz, e nézetek érvelésük, motivációik vagy csak a történeti kontextus alapján több kisebb hullámban vagy korszakban jelentkeztek, még ha nem is álltak össze valamilyen egységes elméleti irányzattá. Ennek során nemcsak a hazai, hanem a külföldi szerzők idevonatkozó munkáit is igyekszem figyelembe venni. Ezt követően azt vizsgálom, hogy a párhuzamosságokat kimutató írásoknak, illetve meggyőződéseknek milyen közös jellemzői vannak, amelyek esetleg generalizálhatók, s amelyek alapján megítélhető megalapozottságuk. Igyekszem megvizsgálni az idetartozó nézetek legfontosabb problémáit is. Majd kísérletet teszek a legfontosabb hasonlóságok és eltérések vázlatos összefoglalására. A következtetések során pedig megpróbálok választ adni az alapvető kérdésre, azaz hogy valóban párhuzamos volt-e az angol és a magyar alkotmányfejlődés, illetve a két ország történeti alkotmánya között tényleg olyan hasonlóságok vannak-e, amelyek - akár sajátos alkotmánytípusként, akár más módon - megkülönböztetik őket valamennyi más (korabeli) alkotmánytól.
Magyarországon először a XVIII. század utolsó negyedében, a II. József alkotmányellenesnek tartott uralmával szemben fellépő nemesség köreiben, illetve a magyar jakobinus mozgalom részeként jelentek meg olyan írások, politikai röpiratok, amelyek az angol és a magyar alkotmány feltűnő hasonlóságaira hívták fel a figyelmet.[1]
Szokás szerint az egyik első ilyen írásnak, egy szerző megjelölése nélkül megjelent, 1790-ben Kolozsvárott kiadott értekezést tekintenek, amely Aranka György erdélyi történész, író, költő, filozófus, esztéta Anglus és magyar igazgatásnak egyben-vetése című munkája volt.[2] Ez a mű elsősorban csak mint perszonáluniót vetette össze Magyarországot Angliával, és ebből vezette le a korabeli magyar függetlenségi törekvéseket, egyebek között azzal az érveléssel, amely szerint, ahogy képtelenség volna, hogy az angol király Hannoverben lakjon,[3] vagy hogy hannoveri emberei legyenek angliai tanácsadói, úgy az is elképzelhetetlen, hogy a magyar korona tartományait osztrák tartományoknak tekintsék, mert "egész Austria mint Austria annyit bir Magyar Országon, mint a' mennyi szőr a' tenyereden vagyon".[4] Lénye-
- 23/24 -
gében véve minden összevetés a hazai viszonyok megítélésére szolgált, azzal például, hogy amíg az idegen uralkodók Angliában megtanulták az ország nyelvét, a (Habsburg) magyar királyok "harmadfélszáz" éve nem tudnak magyarul, pedig ha egy oly dicsőséges ország, mint Magyarország azzal tisztelte meg őket, hogy királyává fogadja, ez illendő lenne.[5] Aranka munkája tehát politikai pamflet volt, amely egy határozott törekvés alátámasztása érdekében vetette össze a hazai és az angliai viszonyokat (azzal, hogy Magyarország és Ausztria is boldog és csendes ország lesz, ha különválnak egymástól, s a magyar királyi cím elválik az osztrák uralkodóétól, a budai udvar pedig a bécsitől).
A másik legismertebb korai mű, amely a két ország alkotmányának hasonlóságaival foglalkozott, az ugyanabban az évben, 1790-ben kiadott füzet volt, amelynek szerzőjéül végül gróf Török Lajost ismerte el a szakirodalom.[6] Ez a munka nem irányult olyan közvetlen politikai törekvések igazolására, mint Aranka idézett pamfletje, és - viszonylag tárgyilagos módon[7]- a két ország politikai rendszere közötti hasonlóságok mellett a különbségeket is bemutatta. E munkával egybefűzve adtak ki egy másik röpiratot is, amely azonban csak az angol kormányzati rendszer leírásával foglalkozott, s még utalást sem tett a magyar viszonyokra.[8]
Péter László szerint az angol és a magyar alkotmány rokonságát - amelynek "tézise Montesquieu közvetlen hatására mutat" - a II. József uralkodásával szembeszegülő nemesség kezdte hangoztatni.[9] Mindenesetre az összevetés szórványos és rendszertelen maradt - nem köthető például a magyar jakobinus mozgalomhoz (a talán legképzettebb közjogásznál, Hajnóczy Józsefnél nem jelenik meg ez a fajta hasonlóság), s aktuálpolitikai célokat szolgált (amennyiben a Habsburg elnyomással szemben a nemzeti fejlődés szimbólumát a történeti alkotmányfejlődésben találták meg) a szisztematikus összehasonlítás helyett.
Az angol-magyar párhuzamosság tézise a reformkorban vált ismét divatossá, miután az 1820-as és 1830-as években egyre népszerűbb lett Magyarországon az angol alkotmány. A hazai szabadelvű nemesség feszült figyelemmel követte például az angol reformmozgalmakat, főleg az 1832. évi (első) parlamenti (valójában választójogi) reform keltett nagy érdeklődést, és jelentett hivatkozási alapot. Ezzel kapcsolatban később Kautz Gyula például a "halhatatlan emlékű Széchenyinknek angol intézményeken való" "csüngésére" emlékeztetett, utalva az anglomán Széchenyi István hatására, aki tizenhatszor utazott Angliába.[10] Kautz szerint az angliai viszonyok iránti érdeklődés oka az volt, hogy a kor legmagasabb színvonalú alkotmányának tekintették az angolt, amely politikai stabilitást biztosított.[11]
Érdemes megjegyezni, hogy az olyan polgári radikálisok, mint korai éveiben Kossuth, az alkotmányos igények alátámasztásaként vagy a magyar különállás érdekében az osztrák abszolút monarchiával szemben mint a korlátozott királyságra hivatkoztak az angol példára.[12] Igaz, itt az angol alkotmány mint követendő ideál jelent meg, vagyis az érvelés nem a hasonlóságok kimutatására irányult, hanem a kívánatos fejlődés irányaként.[13]
Ekkor már olyan művek is kiadásra kerültek, amelyek alaposabb intézményi és eszmetörténeti elemzésre támaszkodtak. Így mindenekelőtt Kállay Ferencz jogász, történész, nyelv- és valláskutató tanulmánya emelhető ki, akinek elsődleges célja ugyan az angol alkotmány bemutatása volt, ám ennek során több összevetést is tett a hazai közjoggal. Kállay szerint különösen a Magna Carta és az Aranybulla között voltak hasonlóságok, s "a helyek és személyek nevein kivűl semmi valóságos külömbséget nem találhatni, mellyben az indító okok és cselekedetek Angliában mint Magyarországban szinte a hajszálig egyeznek egymással".[14] De általában is arra a következtetésre jutott, hogy az angol alkotmány, "akármit mondjanak, főbb vonalaiban egyez a magyarok constitutiójával".[15]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
