Szerző: UJHELYI Dávid
Affiliáció: megbízott oktató, PPKE JÁK
Rovat: Szerzői jog és iparjogvédelem
Rovatszerkesztő: GRAD-GYENGE Anikó, POGÁCSÁS Anett
Lezárás dátuma: 2023.09.08.
Idézési javaslat: UJHELYI Dávid: "Sajtókiadók szomszédos joga" in JAKAB András - KÖNCZÖL Miklós - MENYHÁRD Attila - SULYOK Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Szerzői jog és iparjogvédelem rovat, rovatszerkesztő: GRAD-GYENGE Anikó, POGÁCSÁS Anett) http://ijoten.hu/szocikk/sajtokiadok-szomszedos-joga (2023). Konkrét szöveghelyre való hivatkozáshoz javasoljuk a szövegbeli bekezdésszámok használatát, pl. [8] vagy [12]-[18].
A sajtókiadókat megillető jog a legfiatalabb a szomszédos jogok körében. Célja, hogy az egyre inkább csökkenő mértékű, klasszikus és analóg sajtókiadói bevételeket egy új kizárólagos jog útján pótolja, ezzel biztosítva a minőségi sajtótermékek fenntarthatóságát és a médiapluralizmust. A jogintézmény gyökerei Németországig és Spanyolországig nyúlnak vissza, ugyanakkor jelenlegi formáját az Európai Unió jogalkotása útján nyerte el. A 2021. június 1. óta hatályos hazai szabályozás körében a sajtótermék kiadója az online felhasználás körében, a többszörözés és a nyilvánossághoz közvetítés körében élvez kizárólagos jogokat. A hazai jogosultak az új szomszédos jogot közös jogkezelés körében tervezik érvényesíteni.
[1] A hírfogyasztási szokások és szolgáltatások gyökeres változásokon mentek keresztül az elmúlt évtizedekben, amelynek során a nyomtatott sajtóról a digitális híroldalakra tevődött át a hangsúly. Németországban például 2003 és 2011 között az újságeladások száma 30%-kal csökkent,[1] az Egyesült Államokban pedig 2012-re az ebből a tevékenységből származó bevétel alacsonyabb volt, mint 1950-ben.[2] Más források szerint a nyomtatott sajtó 2000 óta bevételeinek 45%-ától esett el, jövedelmeik mintegy 80%-a pedig a reklámfelületek - nem pedig a hírek, hírlapok - értékesítéséből származik.[3]
[2] A hírplatformok klasszikus finanszírozása tehát egyrészről szignifikáns mértékben csökkent, a szolgáltatók bevételeinek összetétele pedig ugyancsak megváltozott. Mindezek fényében fogalmazódott meg az az igény, miszerint az újságkiadók, hírportálok segítése és a magas minőségű sajtó támogatása érdekében a piac átalakulásával járó bevételkiesést valamilyen módon kompenzálni kell.[4]
[3] Ezen kompenzációt szolgálja a digitális egységes piacon a szerzői és szomszédos jogokról, valamint a 96/9/EK és a 2001/29/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17.-i, európai parlamenti és tanácsi irányelv (CDSM irányelv) 15. cikke, illetve ennek nyomán a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 82/A-82/C. §-ai szerinti sajtókiadói szomszédos jog, amely a "legfiatalabb" szomszédos jogi jogosultság a szerzői jog területén.
[4] A jogintézmény közvetlen előzményének tekinthető a német sajtóérdekvédelmi, újságkiadókat tömörítő szervezet, a Bundesverband Deutscher Zeitungsverleger e.V. (BDZV) által 2009-től kifejtett lobbitevékenység, amelynek során a BDZV több fórumon is kezdeményezte a korábban említett, a sajtó finanszírozása kapcsán fellépő és egyre inkább elmélyülő problémák jogalkotás útján való orvoslását.[5]
[5] Az ennek eredményeként a szomszédos jogra (Leistungsschutzrecht)[6] vonatkozó tervezet 2012 júliusára készült el,[7] majd 2013-ban elfogadták, és ugyanazon év augusztus 1-jévellépett hatályba a német szerzői jogi törvény[8] módosításaként.[9] A jogszabály[10] kizárólag a sajtótermékek előállítóit (der Hersteller eines Presseerzeugnisses; The producer of a press product) - mint az újonnan kialakított szomszédos jog jogosultjait - ruházta fel a sajtótermékek, újságcikkek (Presseerzeugnis; press product) vagy azok részeinek gazdasági célból történő közzétételéhez fűződő joggal, a kapcsolódó jogi természetből fakadóan akár a szerzői jog által nem védett tartalmak tekintetében is. E jog alól kivételt képezett, ha egyes szavakról vagy rendkívül rövid kivonatokról volt szó (einzelne Wörter oder kleinste Textausschnitte; the smallest of text excerpts), ezzel egy de minimis jellegű korlátozást építve a szabályozásba, bár fontos kihangsúlyozni, hogy ezen rövid kivonatok fogalmát nem definiálta a jogszabály szövege. A jog - egészen egyedi módon - a publikációtól, nyilvánosságra hozataltól számított egy éven át élt, feltehetően megalkotva ezzel az eddigi legrövidebb időn át oltalmat biztosító szomszédos jogot, amelyet hatálybalépése idején hivatalosan kiegészítő jogként (ancillary right) emlegettek. Mivel a korlátozás elsősorban a piacvezető Google News elnevezésű szolgáltatására szűkíti a jog gyakorlását,[11] a jogintézményt több helyen a Google Tax (Google adó) gúnynéven emlegetik.[12]
[6] A Google - mintegy válaszul a jogintézmény bevezetésére - eltávolította keresési találatai közül a német oldalakra mutató linkekhez kapcsolódó - a cikkekből vett rövid részletet tartalmazó - ún. snippeteket.[13] A jogokat kezelő VG Media reakcióként 2014-ben versenyfelügyeleti eljárást kezdeményezett a német versenyhatóság, a Bundeskartellamt előtt, mivel álláspontja szerint a Google ezen tevékenysége erőfölénnyel való visszaélést valósított meg. Az érvelés nem fogott helyt, ugyanis a Bundeskartellamt álláspontja szerint[14] a VG Media panaszában nem tudott megfelelő bizonyítékot felhozni arra vonatkozóan, hogy a Google valóban visszaélt volna erőfölényével, továbbá a Google nem köteles jogdíjat fizetni, ha nem kíván a kapcsolódó jog által védett tartalmakat felhasználni.[15]
[7] A sajtókiadói jogot nemzeti jogába helyező második állam Spanyolország volt. A spanyol sajtókiadói jogi szabályozást 2014. november 4-én fogadták el és 2015. január 1-jén lépett hatályba[16] a spanyol szellemi alkotásokról egységesen szóló törvény[17] módosításaként.
[8] A szabályozás a német jogintézménnyel összehasonlítva jelentős pontokon mutatott egyezéseket: ugyanúgy egy szomszédos jogról volt szó, amelyet közös jogkezelő szervezet útján lehetett gyakorolni, szintén volt szerepe a felhasználás kereskedelmi jellegének a díjfizetési igény szempontjából, és ugyancsak védelem alá helyezett műnek nem minősülő szövegeket is.[18] A spanyol megoldás vizsgálata során azonban több eltérést is megfigyelhetünk. Így a spanyol szabályozás nem csupán a sajtótermékekre terjedt ki, hanem a tartalmak jóval szélesebb körét és ezáltal más tárgyú aggregátor szolgáltatásokat is a sajtókiadói jogi szabályozás hatálya alá vont.[19] Emellett a jogszabály kifejezetten rögzítette, hogy a biztosított szomszédos jogról, és az ezzel járó díjigényről lemondani nem lehet.
[9] A spanyol sajtókiadói jog a német előképéhez hasonlóan sok vitát generált: a Google tiltakozás- és reakcióképpen még a hatálybalépés előtt, 2015 decemberében elérhetetlenné tette Google News szolgáltatását az országban.[20] A NERA gazdasági elemző szervezet 88 oldalas hatástanulmányban foglalta össze a sajtókiadói jog hatálybalépésének többnyire negatív következményeit, így például az online újságok elérési száma átlagosan 6%-kal csökkent, míg a kisebb újságoknál ez a szám már 14% volt.[21]
[10] A német és a spanyol szabályozás nem ért el átütő sikert, ezért különösen nagy jelentőséggel bírt, hogy az Európai Unió jogalkotása felkarolta a problémát és irányelvi szinten harmonizálta a jogintézményt, ezzel szignifikánsan erősebb tárgyalási helyzetbe hozva a tagállami kiadókat.
[11] Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló, 2001. május 22-i, 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (InfoSoc irányelv) évtizedekig meghatározta a szerzői jogi integráció irányát, ugyanakkor az idő előrehaladtával felülvizsgálata elkerülhetetlen volt. A szerzői jogi keretrendszer átfogó újragondolását beharangozó stratégiára ugyanakkor 2015-ig várni kellett, ugyanis az Európai Bizottság ekkor tette közzé az Európai digitális egységes piaci stratégiáját (DSMS).[22] A DSMS alapvetően három pillérre alapozva tervezte megvalósítani a digitális egységes piaccal kapcsolatos elképzeléseit: először az internetes szolgáltatásokhoz való jobb fogyasztói és vállalkozási hozzáférés, másodszor a digitális hálózatok és innovatív szolgáltatások számára való megfelelő és egyenlő versenyfeltételek biztosítása, harmadszor pedig a digitális gazdaság növekedési potenciáljának maximalizálása útján.[23]
[12] Jean-Claude Juncker, az akkori elnök 2016. évi évértékelő beszéde alkalmából az Európai Bizottság sajtóközleményben[24] jelentette be, hogy a DSMS célkitűzéseinek megvalósítása érdekében, a digitális változásokra és az új online szolgáltatások által támasztott kihívásokra való reakcióként, irányelv javaslatot terjesztett elő a szerzői jogi keretrendszer reformjára - ez volt az későbbi CDSM irányelv első nyilvános változata.
[13] Az Európai Parlament és a Tanács irányelv-javaslata a digitális egységes piacon a szerzői jogról (DSM javaslat)[25] elsődleges célja tehát az InfoSoc irányelv által kialakított szerzői jogi keretrendszer reformja,[26] a kor igényeihez való igazítása,[27] a digitális egységes piac kiteljesedéséhez szükséges eszközök és intézkedések biztosítása volt,[28] aminek eszközeként többek között a digitalizáció és a határon átnyúló elérhetőség kérdéseire keresett válaszokat.[29] Bár a modernizáció szükségességét önmagában jellemzően nem vitatták, a DSM javaslat igen komoly ellenállásba ütközött,[30] az EU szerzői jogi jogalkotásának legvitatottabb és legnagyobb visszhangot keltő instrumentuma lett: a javaslat elfogadása ellen indított petíciót több mint ötmillióan írták alá,[31] több országban pedig tüntetések zajlottak a végső szavazást megelőző hetekben,[32] az "internet népe" a mémek korának alkonyát látta a javaslatban,[33] a jogalkotási folyamatba vetett bizalmat pedig az sem erősítette, hogy a tárgyalási folyamatokat rendkívül erős lobbitevékenység vette körül.[34]
[14] A CDSM irányelv - az InfoSoc irányelv után a második olyan irányelv, amely horizontális harmonizációt valósít meg a szerzői jog területén - végül hosszas viták után,[35] 2019. május 17-én került elfogadásra, a DSM javaslathoz képest szignifikánsan részletesebb tartalommal.
[15] A CDSM irányelv 15. cikk (1) bekezdése szabályozza az új szomszédos jog hatályát (mind pozitív, mind negatív irányból), tehát meghatározza a kizárólagos jogok jogosultját (sajtókiadó), terjedelmét (többszörözés és nyilvánossághoz közvetítés az online környezetben) és a jog alóli kivételeket (nem kereskedelmi célú felhasználás, hiperhivatkozások és egyes szavak vagy nagyon rövid részletek).[36] A 15. cikk (2) bekezdése a szerzői és a szomszédos jogok védelmét szolgálja. Kiemelést érdemel még, hogy az új szomszédos jog védelmi ideje mindösszesen két év - illetve kicsit több, mivel a közzétételt követő év január 1-jétől kell számolni. Ugyanakkor a 15. cikk (4) bekezdés alapján a kizárólagos jogok már 2019. június 6-ától - tehát bőven a 2021 júniusi átültetési határidő előtt - hivatkozhatóvá váltak, erre tekintettel az Szjt. egy speciális átmenti rendelkezéssel is kiegészült (->uniós szerzői jog).
[16] Röviden szükséges megemlíteni, hogy az irodalmi és a művészeti művek védelméről szóló Berni Uniós Egyezmény[37] (BUE) mely szakaszai relevánsak az új szomszédos jog megítélésekor, illetve azok alapján hogyan minősíthető a jogintézmény (->nemzetközi szerzői és szomszédos jogi egyezmények).
[17] A BUE 2. cikk (8) bekezdése szerint - összhangban az Szjt. 1. § (5) bekezdésével - a szerzői jogi védelem nem terjed ki az egyszerű sajtóközlemény jellegű napi hírekre, sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényekre vagy napi hírekre. Ebből fakadóan a szomszédos jogi szabályozás által oltalom alá vett tartalmak egy része a szerzői jogi jogforrások által a védelem alól kifejezetten kivett tény vagy hír (ez persze nem idegen a szomszédos jogi szabályozástól, illetve természetesen a BUE-től szélesebb körű védelem biztosításának sincs akadálya).
[18] Továbbá le kell szögezni, hogy a sajtókiadói új szabályozást a BUE 10. cikk (1) bekezdésével összhangban szükséges értelmezni, amely lehetővé teszi a már jogszerűen nyilvánosságra hozott művekből történő, indokolt terjedelmű, a bevett szokásoknak megfelelő idézést, ideértve a periodikákból való idézést is.[38]
[19] A CDSM irányelv és a BUE rendelkezéseit összevetve megállapítható, hogy az uniós jogalkotónak eleve igen szűk mozgástér állt rendelkezésére az új szomszédos jog megalkotásakor (ráadásul ez a mozgástér nem is lett teljesen kihasználva, az online felhasználásokra való korlátozás révén), így nem véletlen, hogy a jogalkotás korai szakaszában még komoly fenntartások fogalmazódtak meg.[39] Emellett rá kell mutatni, hogy a BUE rendelkezéseinek és az elfogadott korlátozásoknak az együttes értelmezése kihívást jelenthet mind a gyakorlat, mind pedig a jogalkalmazás számára, mivel a védelem alól kivett kör, a már eleve meglévő és újonnan megjelenő szabad felhasználások keretei között nehéz lehet az engedélyköteles felhasználások azonosítása.
[20] 2019 nyarán kezdődött meg a CDSM irányelv hazai implementációjának előkészítése. 2020. november-december folyamán hat, tematikus munkacsoporti ülésre került sor, amelyek során a CDSM és a SatCab II[40] irányelvek egyes rendelkezései kerültek megvitatásra több mint 50 érintett szervezet részvételével, amelyet több mint 150 érdekelt szervezet megkeresése előzött meg. A teljes átültetési koncepciót tartalmazó szövegjavaslat újbóli, informális társadalmi egyeztetésére 2020 májusában került sor, ahol a több mint 150 megkeresett érdekelt szervezet egy hónapot kapott észrevételeinek becsatornázására.[41] Ezt követően a hivatalos jogalkotási folyamatot 2020 júniusában újabb, az ernyőszervezetek bevonásával történő társadalmi egyeztetés előzte meg.
[21] A kidolgozott előterjesztésnek a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény akkor hatályos 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti közvetlen egyeztetésére 2021. februárja-márciusa során került sor. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi XXXVII. törvényt (Módtv.) az Országgyűlés 2021. április 28-án fogadta el, 136 igen, 29 nem és 1 tartózkodás mellett.[42] Ezzel Magyarország az Európai Unió második tagállama lett, amely a CDSM irányelvet, és az első, amely a SatCab II irányelvet teljes egészében átültette. A módosítások 2021. június 1-jén léptek hatályba.
[22] 2021. június 1-jétől tehát új jogosult jelent meg a szerzői jogi szabályozáson belül, ennek első és legszembeötlőbb lecsapódása az Szjt. 1. § (8) bekezdésének kiegészítése, amely a szomszédos és kapcsolódó jogi jogosultak sorában megjeleníti a sajtókiadványok kiadóit is.
[23] A hazai szabályozás tekintetében fontos dogmatikai előkérdés volt, hogy az új jogintézményt az előadóművészi (->előadóművészi teljesítmény) vagy filmelőállítói (->film) jogokhoz hasonló szomszédos jogként, vagy az adatbáziselőállítók (->adatbázis) kizárólagos jogaihoz hasonló, sui generis kapcsolódó jogként kerüljön szabályozásra. Tekintettel arra, hogy előbbivel a sajtókiadói jog több hasonlóságot mutat (az új kizárólagos jogok alapvetően szerzői művekhez, illetve azoknak a felhasználókhoz való eljuttatásához kapcsolódnak, a normaszöveg dogmatikai vagy kodifikációs probléma nélkül integrálható volt a szomszédos jogi fejezet rendelkezései közé), ezen megoldás került elfogadásra.
[24] Szintén fontos előkérdés volt - ami az Szjt.-t érintő jogalkotási folyamatban egyébként újra és újra felmerül -, hogy az egyes terminusok tekintetében az Szjt. saját fogalomrendszert alakítson ki, vagy támaszkodjon a médiajogi jogszabályok definícióihoz.[43] Az első szövegjavaslatok megpróbálták a CDSM irányelv által megteremtett fogalmakat a legközelebb álló, már rendelkezésre álló médiajogi terminusokkal összehangolni, ugyanakkor teljes átfedés egyik definíció esetében sem volt elérhető, így végül az Szjt.-ben saját fogalomrendszer került elfogadásra.
[25] Az új szomszédos jog egyedi engedélyezés útján gyakorolható, ami értelemszerűen nem zárja ki, hogy a jogosultak önkéntes közös jogkezelő szervezetet hozzanak létre a hatékonyabb jogérvényesítés érdekében. Előírt vagy kötelező közös jogkezelés elrendelésére nem volt jogi lehetőség, ugyanis a CDSM irányelv 12. cikk (2) bekezdése a reprezentatív közös jogkezelés szabályozásának bevezetését ahhoz a feltételhez köti, hogy a jog egyedi gyakorlása "körülményes és nehezen kivitelezhető" legyen, ugyanakkor ennek felmérése az új kizárólagos jog bevezetésénél - ahol a korábbiakban nem volt egyedi joggyakorlás - nem lehetséges.
[26] Az Szjt. fogalomrendszerében a 82/A. § alapján sajtókiadványnak minősül az a főként újságírói jellegű irodalmi művekből álló - akár egyéb műveket vagy szomszédos jogi teljesítményeket is tartalmazó - gyűjtemény, amely egy azonos cím alatt megjelenő időszakos vagy rendszeresen aktualizált kiadvány, célja a nyilvánosság tájékoztatása hírekről vagy más témákról, és valamely szolgáltató kezdeményezésére, szerkesztői felelősségére és ellenőrzése mellett jelenik meg sajtótermékben.
[27] Mivel a védelem a művekből álló gyűjteményen alapul, ebből adódóan értelemszerűen kiesnek a védelem köréből a kizárólag tényeket és napi híreket tartalmazó, egyéni, eredeti jellegűnek nem tekinthető kiadványok. Szintén nem minősül sajtókiadványnak a tudományos céllal kiadott időszaki kiadvány. Nem vonatkozik továbbá a védelem azon weboldalakra és blogokra sem, amelyek olyan tevékenység keretében nyújtanak szolgáltatást, amelyet nem egy szolgáltató - például hírszolgáltató - kezdeményezése, szerkesztői felelőssége és ellenőrzése keretében végeznek.[44]
[28] A sajtókiadó értelemszerűen az, aki a sajtókiadványt kezdeményezésére, szerkesztői felelősségére és ellenőrzése mellett kiadja.
[29] A sajtókiadvány kiadójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a sajtókiadványt vezeték útján vagy bármely más eszközzel vagy módon úgy tegyék a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhassák meg, és a fenti célból elektronikus úton többszörözzék, amennyiben a felhasználást az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet[45] valósítja meg. Láthatjuk tehát, hogy a sajtókiadói szomszédos jog különlegesnek tekinthető olyan szempontból, hogy kizárólag online környezetben megvalósuló felhasználások tekintetében ad kizárólagos jogokat a jogosultnak.
[30] A sajtókiadvány kiadóját az engedélyezett felhasználásokért díjazás illeti meg, amelyből köteles megfelelő mértékű részesedést biztosítani a sajtókiadványban megjelent művek szerzőinek is.
[31] Nem szükséges a sajtókiadvány kiadójának hozzájárulása a nyilvánosságra hozott sajtókiadványra mutató hiperhivatkozás, a sajtókiadvány egyes szavai vagy nagyon rövid részletei, vagy a sajtókiadvány egyéni felhasználók általi magáncélú vagy nem kereskedelmi célú felhasználásához. Az új kiadói szomszédos jog alól tehát három kivétel van:
• az első a hiperhivatkozásokat - vagyis puszta linkelést - veszi ki a rendelkezés hatálya alól;
• a második kivétel egyes szavak, illetve nagyon rövid részletek felhasználását teszi lehetővé engedély nélkül;
• az utolsó kivétel pedig az egyéni felhasználók magán- vagy nem kereskedelmi célú felhasználását mentesíti, beleértve az e felhasználók által történő felhasználást is.
• Emellett az Szjt. IV. Fejezetében biztosított szabad felhasználások irányadóak e jog esetében is, beleértve az idézést is.[46]
[32] Az új szomszédos jog vonatkozásában a védelmi idő a sajtókiadvány első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított két évig illeti meg a jogosultat (ezzel a sajtókiadói szomszédos jog lett a legrövidebb védelmi idejű szellemi tulajdonjog). Ugyanakkor az Szjt. 111/J. § (1) bekezdése szerinti átmeneti rendelkezései - az uniós joggal való összhang érdekében - rögzítik, hogy ha a sajtókiadványt 2019. június 6-án (vagyis a CDSM irányelv hatálybalépésének napján) vagy azt követően hozták nyilvánosságra, az új szomszédos jogok megilletik a sajtókiadvány kiadóját. A sajtókiadvány kiadója ezen kizárólagos jogait csak a 2021. június 1-jén (az átültető törvény hatálybalépésének napján), vagy az ezt követően megvalósult felhasználások tekintetében gyakorolhatja.
[33] Jelenleg még - tekintve, hogy a szabályozás igen rövid ideje van csak hatályban, ráadásul a CDSM irányelvet nem minden tagállam ültette még át - nem látható tisztán, hogy az új szomszédos jog érdemi plusz bevételt tud-e majd generálni a kiadók oldalán.[47] Jó példa erre Franciaország, ahol jóval az átültetési határidő előtt implementálták már a CDSM irányelv 15. cikkében található szabályozást, ugyanakkor a felhasználókat egyelőre nem sikerült érdemi jogdíjfizetésre bírni, a francia versenyhatóság szigorú, az erőfölénnyel való visszaélés jogalapjára épített fellépése[48] ellenére sem. Szintén ide kapcsolódik Ausztrália példája is, ahol egy hasonló - bár nem szerzői jogi - szabályozás szintén komoly vitákat váltott ki.[49]
[34] Bár a hazai implementáció nem írt, és egyelőre nem is írhatott elő reprezentatív közös jogkezelést a sajtókiadói szomszédos jog tekintetében, ez nem zárja ki, hogy a jogosultak önkéntes szerveződésük nyomán közös jogkezelő szervezetet hozzanak létre jogaik gyakorlására, vagy egy meglévő közös jogkezelő szervezet engedélyének kiterjesztése útján valósítsák meg jogaik érvényesítését. A hazai gyakorlat az utóbbi irányba mozdult el, a Repropress Magyar Lapkiadók Reprográfiai és Szomszédos Jogi Egyesülete ugyanis 2022. november 30-i hatállyal a sajtókiadványok online felhasználására is kiterjedő jogkezelési engedélyt szerzett.[50] (->közös jogkezelés).■
[1] Stefan LORENZ: "Some economic aspects of a proposed German ancillary copyright law" University of Jena Working Paper 2012, 1.
[2] Brad A. GREENBERG: "Tollbooths and Newsstands on the Information Superhighway" Michigan Telecommunications and Technology Law Review 2013, 103.
[3] Doh-Shin JEON - Nikrooz NASR: "News Aggregators and Competition Among Newspapers in the Internet" Toulouse School of Economics Working Paper 2012/12-20, 2.
[4] Heidi J. S. TWOREK - Chripstopher BUSCHOW: "Changing the Rules of the Game: Strategic Institutionalization and Legacy Companies' Resistance to New Media" International Journal of Communication 2016, 2129.
[5] TWOREK - BUSCHOW (4. j.) 2126.
[6] Lásd még Georg NOLTE: "Zur Forderung der Presseverleger nach Einführung eines speziellen Leistungsschutzrechts - Eine kritische Auseinandersetzung" Zeitschrift fuer Geistiges Eigentum 2010, 165-195.
[7] COMPUTER & COMMUNICATION ASSOCIATION: "Understanding 'Ancillary Copyright' in the Global Intellectual Property Environment" White Paper 2015, 2.
[8] Urheberrechtsgesetz vom 9. September 1965 (BGBl. I S. 1273).
[9] Bo VESTERDORF: "The Effect of Failure to Notify the Spanish and German Ancillary Copyright Law" European Intellectual Property Review 2015/5, 1; Michael GRÜNBERGER: "The German news publishers' ancillary right" Bundesgesetzblatt Jahrgang 2013/23.
[10] A vizsgálat tárgyává tett szöveg: Act on Copyright and Related Rights.
[11] Guido WESTKAMP: "The new German publisher's right - a violation of European Law? A comment" Queen Mary Journal of Intellectual Property 2013/3, 243.
[12] Lásd például Catherine STUPP: "Fight over 'Google tax' brews ahead of autumn copyright proposal" EurActiv.com 7 April 2016; Greg STERLING: "German 'Ancillary Copyright' Law To Go Into Effect, Imposes Limits On Search Results" Searchengineland.com 16 May 2013; SZALAY Klára - POLYÁK Gábor: "Sajtókiadók szomszédos joga: a tagállami átültetés kérdőjelei" Pro Futuro: A Jövő Nemzedékek Joga 2019/2, 16.
[13] Andreas BECKER: "German publishers vs. Google" DW.com 30 October 2014.
[14] A Bundeskartellamt B6-76/14. sz. döntése.
[15] Christian KERSTING - Sebastian DWORSCHAK: "Leistungsschutzrecht für Presseverlage: Müsste Google wirklich zahlen? - eine kartellrechtliche Analyse" Neue Zeitschrift für Kartellrecht 2013/4, 19; VESTERDORF (9. j.) 2.
[16] A vizsgálat tárgyává tett szöveg: Proposed Spanish Ancillary Right (Snippet Tax), Article 32.2.
[17] Ley N° 21/2014, de 4 de noviembre, por la que se modifica el texto refundido de la Ley de Propiedad Intelectual aprobado por Real Decreto Legislativo 1/1996, de 12 de abril, y la Ley 1/2000, de 7 de enero, de Enjuiciamiento Civil.
[18] Electronic content, szemben a német press product megjelöléssel. Lásd még COMPUTER & COMMUNICATION ASSOCIATION: "Spanish IP Proposal Targets U.S. Internet Firms" Backgrounder 2014, 1-2.
[19] Raquel XALABARDER: "The Remunerated Statutory Limitation for News Aggregation and Search Engines Proposed by the Spanish Government - Its Compliance with International and EU Law" IN3 Working Paper Series 2014, 7.
[20] TÓTH Andrea: "A linkelés jelene és jövője az Egyesület Államok és az Európai Unió joggyakorlata alapján" Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2016/1, 77.
[21] Pedro Posada DE LA CONCHA - Alberto Gutiérrez GARCÍA - Hugo Hernández COBOS: "Impacto del Nuevo Artículo 32.2 de la Ley de Propiedad Intelectual - Informe para la Asociación Española de Editoriales de Publicaciones Periódicas" NERA 2015, 9; Joe MULLIN: "New study shows Spain's 'Google tax' has been a disaster for publishers" ArsTechnica.com 30 July 2015.
[22] Európai Bizottság: Európai digitális egységes piaci stratégia. COM(2015) 192 final, 6 May 2015.
[23] Európai Bizottság: Európai digitális egységes piaci stratégia (22. j.) 4, 9, 14. Lásd még Maria Jose SCHMIDT-KESSEN: "EU Digital Single Market Strategy, Digital Content and Geo-Blocking: Costs and Benefits of Partitioning EU's Internal Market" Columbia Journal of European Law 2018/3, 563.
[24] Európai Bizottság: Értékelő beszéd az Unió helyzetéről (2016): a Bizottság korszerű uniós szerzői jogi szabályok bevezetését javasolja az európai kultúra virágzásának és az európai kulturális javak terjesztésének előmozdítása érdekében. Sajtóközlemény, 2016. szeptember 14.
[25] COM(2016) 593 final, 14 September 2016.
[26] Giancarlo F. FROSIO: "Internet Intermediary Liability: WILMap, Theory and Trends" Indian Journal of Law and Technology 2017/1, 31; Giovanni DE GREGORIO: "Expressions on Platforms: Freedom of Expression and ISP Liability in the European Digital Single Market" European Competition and Regulatory Law Review 2018/3, 210.
[27] TÓTH Andrea Katalin: "A linkelés jelene és jövője az Egyesült Államok és az Európai Unió joggyakorlata alapján" Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2016/1, 74, 84.
[28] Giancarlo F. FROSIO: "To Filter, or Not to Filter - That Is the Question in EU Copyright Reform" Cardozo Arts & Entertainment Law Journal 2018/2, 334.
[29] Christophe GEIGER - Giancarlo FROSIO - Oleksandr BULAYENKO: "Facilitating Access to Out-of-Commerce Works in the Digital Single Market - How to Make Pico della Mirandola's Dream a Reality in the European Union" Journal of Intellectual Property, Information Technology and Electronic Commerce Law 2018/3, 242.
[30] Eleonora ROSATI: Copyright and the Court of Justice of the European Union, Oxford University Press, 2019, 215.
[31] Thomas SPOERRI: "On Upload-Filters and Other Competitive Advantages for Big Tech Companies under Article 17 of the Directive on Copyright in the Digital Single Market" Journal of Intellectual Property, Information Technology and Electronic Commerce Law 2019/2, 174.
[32] Markus REUTER: "Protests against Copyright Directive: All Cities, Dates and Numbers of Participants across Europe" Netzpolitik.org 25 March 2019.
[33] Jasper HAMILL: "EU votes for copyright law which could kill memes and introduce ‘automated surveillance and control' of the internet" Metro.co.uk 20 Juny 2018.
[34] Sallie SPILSBURY: "Rewriting the Rule Book: The Latest on the Draft Copyright Directive" Entertainment and Sports Law Journal 2019, 1.
[35] Jakub HALEK - Martin HRACHOVINA: "Directive on Copyright in the Digital Single Market: A Challenge for the Future" Common Law Review 2020/16, 44.
[36] Bővebben lásd István HARKAI - John CROSS: "A Comparative Analysis of the new EU Press Publisher's Right" Anales de la facultad de Derecho 2022/39, 15-17.
[37] Az egyezmény vizsgálat tárgyává tett szövege: Berne Convention for the Protection of Literary and Artistic Work.
[38] A WIPO Copyright Treaty nem tartalmaz ettől eltérő rendelkezéseket.
[39] NEMESSÁNYI Zoltán - UJHELYI Dávid: "Breakinf the news? A kiegészítő (szerzői) jog szerepe és megítélése" Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2016/6, 29-54.
[40] A műsorszolgáltató szervezetek egyes online közvetítéseire, valamint televíziós és rádiós műsorok továbbközvetítésére alkalmazandó szerzői jogok és szerzői joggal szomszédos jogok gyakorlására vonatkozó szabályok megállapításáról valamint a 93/83/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2019. április 17-i, (EU) 2019/789 európai parlamenti és tanácsi irányelv.
[41] BARANYI Róbert - UJHELYI Dávid: "A digitális szerzői jogi szabályozás legújabb lépcsője - a CDSM irányelv átültetésének háttere és eredményei" Fontes Iuris 2021/3, 36-45.
[42] Lásd a kapcsolódó iromány adatait az Országgyűlés honlapján: T/15703. Az egyes szerzői jogi törvények jogharmonizációs célú módosításáról.
[43] Például a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 2010. évi CLXXXV. törvény lehet e körben releváns.
[44] Lásd a CDSM irányelv (56) preambulumbekezdését és a Módtv. kapcsolódó indokolását.
[45] Az Szjt. itt az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § k) pontja szerinti szolgáltató fogalommal operál.
[46] BENCZE Máté Imre: "A CDSM irányelv sajtókiadványok védelmével kapcsolatos szabályozása és hazai implementációja" Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2023/3, 30.
[47] HARKAI István: "Érvek a sajtókiadványok kiadóinak uniós védelme mellett és ellen" Európai Jog 2021/6, 20.
[48] Autorité de la Concurrence, Décision no 20-MC-01 du 9 avril 2020 relative a des demandes de mesures conservatoirse préséntées par le Syndicat des éditeurs de la presse magazine, l'Alliance de la presse d'information générale e.a. et l'Agence France-Presse. Lásd még Laura KAYALI: "Google slapped with €500M fine in French press publishers case" Politico.eu 13 July 2021.
[49] Chandler THORNTON - Michelle TOH: "Australia passes new law requiring Facebook and Google to pay for news" CNN Business 25 February 2021.
[50] A közös jogkezelő szervezetek nyilvántartása elérhető: REPROPRESS.
Visszaugrás
