Dr. Gyirán Zoltán: A nyolcadik adósságrendezési eljárás Jász-Nagykun-Szolnok megyében: a második ínséges időszak Tiszabőn (Jegyző, 2017/5., 13-15. o.)

Öt esztendő óta követem nyomon a Jegyző és Közigazgatás oldalain az önkormányzati adósságrendezési eljárásokat, melyek - két és fél évnyi szünetet követően - még mindig aktuálisak, hiszen jelenleg is két önkormányzattal szemben zajlanak. Az érintett önkormányzatok közül az egyik Jász-Nagykun-Szolnok megyében található, s ráadásul már másodszor került eljárás alá.

A Jegyző és Közigazgatás ez évi második számában »Adósságrendezési eljárások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - az újabb "áldozat": Szakoly Község Önkormányzata« címmel számoltam be a hetvenegyedik adósságrendezési eljárás kezdő lépéseiről.

Akkor még azt írhattam, hogy a megyék közül a dobogó legfelső fokán Borsod-Abaúj-Zemplén megye áll tizenhat eljárással, a második helyet pedig Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye foglalja el hét-hét eljárással. Ez 2017-ben csupán annyiban változott, hogy a második helyen továbbra is a fenti két megye áll, de már nyolc-nyolc eljárással. Szakolyban ugyanis március 30-án, Tiszabőn pedig július 21-én kezdődött el az eljárás.

Adósságrendezések Jász-Nagykun-Szolnok megyében

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásról szóló 1996. évi XXV. törvény hatálybalépésétől 2017 augusztusáig, azaz az elmúlt huszonegy évben hatvanhét településen hetvenkét adósságrendezési eljárás zajlott, amit az eredményezett, hogy Bakonszegen, Nágocson, Sátán, Selyeben és Tiszabőn két-két eljárás indult.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2008 óta nyolc települési önkormányzat került eljárás alá: két városi és öt községi. Az eddig lezárt eljárások közül négy vagyonfelosztással végződött, s csupán Jásztelek, Tiszabő és Tiszafüred Önkormányzata tudott egyezséget kötni hitelezőivel.

1. táblázat: Az adósságrendezéssel érintett Jász-Nagykun-Szolnok megyei önkormányzatok az eljárás időrendje szerint (2008-2017)

Forrás: saját szerkesztés

Az adósságrendezést kiváltó ok természetesen mindegyik települési önkormányzatnál más és más volt:

- Jászteleken egy tizenkét évvel korábban indult munkaügyi per miatt kezdeményeztek adósságrendezési eljárást. Egy pedagógust csípett meg egy kullancs, melynek következtében megbetegedett. A Munkaügyi Bíróság döntése értelmében kamatokkal együtt összesen 15 millió forintot kellett fizetni a károsult részére.

- 1992-ben - az ülések elmaradása miatti alkotmányellenes állapotra hivatkozva - az Országgyűlés feloszlatta Tiszaderzs Önkormányzata Képviselő-testületét. Az "újraindult" képviselő-testület ezt követően főleg hitelekből finanszírozta fejlesztő beruházásait, sok esetben a működési kiadások terhére. Az elrendelt adósságrendezési eljárás során közel ötven hitelező nyújtotta be igényét az önkormányzattal szemben.

- A tiszaburai helyhatóság listáján közel 180 milliós passzíva szerepelt: 70 milliós bankhitel, 40 milliós gáz- és 30 milliós áramdíjtartozás, és körülbelül 40 milliós közmunkás bértartozás. A polgármester elismerte, hogy hatalmas adósságot halmozott fel, és hogy a korábbi nem értékteremtő jellegű közfoglalkoztatás a látszatfoglalkoztatás határát súrolhatta, ugyanakkor több mint 800 lakos munkanélküli segély helyett közmunkából élt.

- 13/14 -

- Kőtelek Község Önkormányzata 2009 végén 174 millió forint pályázati előleget kapott a tervezett iskolarekonstrukció megindításához; az összeget azonban más célokra fordították az önkormányzat akkori vezetői. Így állt elő az a sajnálatos helyzet, hogy a kivitelező Bolax Kft. átadta ugyan az elkészült beruházást, az önkormányzat azonban 86 millió forinttal adósa maradt. A szolnoki székhelyű cég ezért 2011 nyarán adósságrendezési eljárást kezdeményezett az önkormányzattal szemben.

- Abádszalók hitelállománya 2000-től, de főként 2007-től folyamatosan növekedett, 2011 végére pedig a pénzügyi helyzet kritikussá vált. A szállítói tartozások felhalmozódtak, így a képviselő-testületnek nem maradt más választása, mint az eljárás kezdeményezése.

- Tiszafüreden 2012 decemberében derült ki, hogy 4,3 milliárd forint az önkormányzat kötvénykibocsátásból származó adóssága, közel 87 millió forint a szállítói tartozásállomány, közel 430 millió forint a 2013. évre várható működési hiány, valamint 440 millió forinttal tartozik az önkormányzat Tiszaszőlős helyhatóságának. Nem maradt más lehetőség, mint az eljárás elindítása.

A tiszabői helyhatóság első adósságrendezése

Nem először írok a tiszabői önkormányzatról. Egy 2013. évi írásomban[1] már beszámoltam az önkormányzat első adósságrendezéséről, amely 2011. február 24-től 2014. augusztus 5-éig, azaz 1258 napig (3,44 évig) tartott.

Tiszabő 2009 óta a "Magyarország legszegényebb faluja" címmel "büszkélkedik", hiszen a GKI adatai szerint - a 90%-ban roma származású kétezer fős lakossággal rendelkező településen - a vásárlóerő csupán 38%-a az országos átlagnak. A település nevét azonban mégsem ez röpítette a sajtó címlapjára, hanem az a hír, hogy a településhez kötődik az ország egyik legnagyobb szocpol-csalássorozata, ahol a vád hivatali visszaélés, csalás, közokirat- és magánokirat-hamisítás volt, az okozott kár pedig mintegy 400 millió forint. (Az egyik internetes portál szerint nemrég került nyilvánosságra, hogy nem jogerősen felfüggesztett börtönbüntetést kapott Bruna László, Tiszabő korábbi és jelenlegi polgármestere a "szocpolos" csalássorozat ügyében, amelyről a Debreceni Törvényszék hozott döntést.[2])