Dr. Gyirán Zoltán: Adósságrendezési eljárások Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében - az újabb "áldozat": Szakoly Község Önkormányzata (Jegyző, 2017/2., 20-24. o.)

Nyolc éve kutatom a helyi önkormányzatok adósságrendezését, amelyről az adósságkonszolidáció következtében sokan úgy gondolták, már nem fordulhat elő egyetlen magyar önkormányzattal szemben sem. Ez év márciusában azonban újabb eljárás kezdődött; ráadásul egy olyan önkormányzattal szemben, amit "közelről" ismerek.

Csak nemrég indult az eljárás, mégis szeretném megvilágítani, mi is vezethetett a kényszerű megoldási alternatívához. Mindig is kíváncsi voltam egy-egy történés hátterére, összetevőire, s azok végső célját keresve megpróbáltam analizálni a pénzügyi-gazdasági jelenségeket, folyamatokat és eseményeket, eljutva az inszolvencia valószínűsíthető okaihoz. Ebben az esetben is egyfajta rankei kíváncsiság - "Wie es eigentlich geschehen?" - (ahogy valójában történt - szerk.) él bennem, azaz arra keresem a választ, hogy mi is történt valójában. Persze ez a törekvés nem érhet célt teljes mértékben, mert ahogyan Martin Luther King is megfogalmazta: "Minden, amit látunk, annak árnyéka, amit nem látunk."

Az Állami Számvevőszék ellenőrzése

A magyar önkormányzatok 2010 végére 1257 milliárd forint adósságot halmoztak fel, emellett 136 milliárd forint volt a lejárt szállítói tartozásuk. A központi kommunikáció szerinti "tarthatatlanná váló helyzet" rendezése érdekében a Kormány 2011-ben a megyék, 2012 végén az ötezernél kevesebb lakosú települések, 2013 közepén a nagyobb települések, 2014-ben pedig a városok további adósságkonszolidációját hajtotta végre.

Sokan akként vélekedtek, hogy a települési és területi önkormányzatok adósságának felszámolása eredményeként soha többé nem kerül sor újabb adósságrendezési eljárásra. S ez eddig igaznak is tűnt, hiszen az utolsó, a hetvenedik eljárás a pest megyei Tinnye Község Önkormányzatával szemben zajlott 2014. július 1-jétől 2015. április 14-ig.

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával kapcsolatosan az Állami Számvevőszék dobott követ az állóvízbe, hiszen múlt év nyarán az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény rendelkezései alapján "A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásának ellenőrzése" keretében rendszerellenőrzésbe kezdett a 2009. január 1. és 2015. június 30. közötti időszakban adósságrendezési eljárás alatt álló önkormányzatoknál.

Adósságrendezések Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Huszonegy évvel ezelőtt, 1996. március 26-án alkotta meg az országgyűlés a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásról szóló 1996. évi XXV. törvényt (továbbiakban: Har.), majd pedig a Kormány elfogadta a törvény végrehajtási rendeletét [95/1996. (VII. 4.) Kormányrendelet].

Az 1996. augusztus 15-től 2017 tavaszáig terjedő időszakban hatvanhat településen hetven adósságrendezési eljárás indult, amit az eredményezett, hogy Bakonszegen, Nágocson, Sátán és Sellyében két-két eljárás zajlott. A hét városi [Csepreg (1999-2000), Szigetvár (2010), Esztergom (2010-2011), Gönc (2011), Abádszalók (2011-2013), Heves (2012-2013) és Tiszafüred (2013)] és az egyetlen érintett megyei önkormányzat (Heves) elenyészőnek tűnik az ötvennyolc község mellett, de ma már nem degradálhatjuk az eljárást csupán községi szintre. Már csak azért sem, mert a 3177 magyar önkormányzat 2,2%-át érintették az eddigi adósságrendezési eljárások: ezen belül is a községek 2,12%-át, a nagyközségek 1,68%-át, a városok 2,13%-át és a megyék 5,26%-át. Ezen adatok tükrében azonban rögzíthető, hogy nem beszélhetünk tömeges önkormányzati adósságrendezési eljárásról.

Magyarország gazdasági megosztottságát (az önkormányzatok eltérő "gazdagságát") mutatja, hogy a Dunántúl kilenc megyéjében huszonhat eljárás (37%), a Dunán inneni kilenc megyében negyven eljárás (57%), míg a területileg "megosztott" Pest megyében négy eljárás (6%) zajlott. Általánosságban tehát elmondható, hogy a Dunától keletre eső megyékben zajlott az adósságrendezési eljárások többsége.

A megyék közül a dobogó legfelső fokán Borsod-Abaúj-Zemplén megye áll tizenhat eljárással, a második helyet pedig Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye foglalta el hét-hét eljárással. Ez azonban 2017. március 30-án megváltozott, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanis elkezdődött a nyolcadik adósságrendezési eljárás, mely az ország hetvenegyedik adósságrendezési eljárása is egyben.

A dobogós megyék mellett még hat-hat eljárással képviselteti magát Baranya és Somogy megye, öt eljárás zajlott Heves megyében, négy-négy eljárást folytattak le Pest és Vas megyében, három-három települési önkormányzat "bankrottolt" Fejér és Zala megyében, két-két eljárás zajlott Komárom-Esztergom, Veszprém és Hajdú-Bihar megyében, míg csupán egy eljárást folytattak le Bács-Kiskun, Békés és Nógrád megyében. Természetesen voltak olyan megyék is, ahol nem sodródott csődbe egyetlen önkormányzat sem: Csongrád, Győr-Moson-Sopron és Tolna megyéről van szó.

- 20/21 -

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1996 augusztusa óta nyolc adósságrendezési eljárás indult, mindegyik eljárást az önkormányzatok kezdeményezték önmagukkal szemben. A hét lezárult eljárás közül csupán egy, a kisnaményi végződött vagyonfelosztással, a másik hat önkormányzat egyezséget kötött a hitelezőivel.

1. táblázat

Az adósságrendezéssel érintett Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzatok az eljárás időrendje szerint (1996-2017)