A tanulmány célja a jogtörténeti előzmények ismertetését és a közjegyző őrzési tevékenységének összefoglalását követően a Ptk.[1] és a Kjnptv.[2] által megteremtett közjegyzői - teljesítési - letét anyagi jogi szabályainak a bemutatása, hiszen a Ptk. 6:53-6:56. §§-aival egy olyan fontos jogintézmény került közjegyzői hatáskörbe, amelynek a jelentősége abban áll, hogy a letevőnél a jogszabály erejénél fogva következnek be a jogosulttal szemben fennálló jogviszonya megszűnéséből származó és reá nézve előnyös jogkövetkezmények.
A letét (depositum) intézményét már a római jog is ismerte, mint ingyenes, megőrzésre irányuló reálszerződést,[3] azaz a kötelem létrejöttekor a letevő a dolog átadására, a letéteményes pedig a dolog megőrzésére, és visszaszolgáltatására vállalt kötelezettséget. A bírói letét (depositum solutionis causa) fogalma ennek ellenére a római jogban még nem alakult ki, azonban az ennek megfelelő tényállást a rómaiak is ismerték és szabályozták, mint a kötelem alóli liberatio egyik módját. Megszűnt ugyanis a kötelem, ha az adós az általa megfizetendő pénzösszeget valamely hatóságnál, templomban, pénzváltónál letétbe helyezte. Erre pedig akkor kerülhetett sor, ha a hitelező a felajánlott szolgáltatást nem fogadta el, vagy ha egyéb - a hitelező személyével kapcsolatos - okból (példának okáért a letevő távolléte folytán) az adós nem tudott kinek teljesíteni.[4]
A bírói teljesítési letét anyagi jogi rendelkezéseit már a magyar magánjogi törvénykönyv javaslatok is tartalmazták, köztük az ötödik és egyben a legsikerültebb az 1928-as (továbbiakban: Mjt.) is, mégpedig a teljesítés pótlása, és a követelések megszűnése körében a teljesítés különös módjaként. Az Mjt. 1254. §-a szerint a pénzfizetésre vagy másnemű ingó dolog szolgáltatására kötelezett adós a szolgáltatás tárgyát a hitelező részére bírói
- 13/14 -
letétbe helyezhette, vagy bírói őrizetbe adhatta, ha a hitelező késedelemben volt, vagy ha az adós a hitelező személyében fekvő egyéb okból, vagy mert a hitelező kiléte iránt vétlen bizonytalanságban volt, kötelezettségét vagy épen nem, vagy veszély nélkül nem teljesíthette.
A letétel, ha a törvénynek megfelelt, a teljesítéssel egyenlő hatályú volt. Mai szemmel már igencsak különösnek hat, hogy a hitelező letét kiadására vonatkozó igénye az államkincstárral szemben csak 32 év elteltével évült el az Mtj. 1262. §-a alapján.
A bírói - teljesítési - letét anyagi jogi rendelkezéseinek kodifikálására végül csak az 1959-es Ptk.[5] hatálybalépésével került sor. Az 1959-es Ptk. szerint, ha a jogosult személye bizonytalan, lakóhelye, illetőleg székhelye ismeretlen volt, illetve ha a jogosult késedelembe esett, a pénz fizetésére, továbbá értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettséget bírósági letétbehelyezéssel is lehetett teljesíteni.[6] A kötelezett a letétbehelyezés alkalmával kiköthette, hogy a letétet csak akkor adják ki a jogosultnak, ha az ellenszolgáltatását teljesítette, vagy arra biztosítékot nyújtott; a letétet a jogosult mindaddig visszavonhatta, amíg arról a jogosult értesítést nem kapott.[7] A letétbehelyezésnek a teljesítés helye vagy a kötelezett lakóhelye, illetőleg székhelye szerint illetékes bíróságnál kellett történnie. A letétbehelyezéssel való teljesítés költségét a jogosult viselte.[8] Az 1960-as Ptké.[9] rendelkezett arról, hogy a jogosult személyét akkor kellett bizonytalannak tekinteni, ha azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudta megállapítani. Egymagában az, hogy harmadik személy magát jogosultságának valószínűsítése nélkül jelölte meg jogosultként, a bírósági letétbehelyezésre azonban nem adott alapot.[10] A jogosultnak a letét kiadására irányuló joga a letétbehelyezésről szóló értesítés kézhezvételétől számított öt év alatt évült el.[11] Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga elévült, a kötelezett követelhette a letét visszaadását.[12]
A bírói letét anyagi jogi rendelkezéseinek újabb kodifikálására a Ptk. hatálybalépéssel került sor. A Ptk. a bírósági letétbehelyezés jogintézményét megtartva azzal párhuzamosan lehetővé tette a közjegyzőnél történő letétbe helyezéssel megvalósuló teljesítést is.[13] E lehetőség bevezetése mögött az a megfontolás húzódott, hogy a közjegyzőket a jogszolgáltatásban betöltött szerepükkel összefüggésben közbizalom övezi, és ők az érintettek számára könnyebben elérhetők.[14]
A Ptk.-val összhangban megszületik a Kjlr.[15], valamint a Kjnptv. egyes eljárások fejezete egy új közjegyzői nemperes eljárással a közjegyző letéti eljárásával egészült ki.
- 14/15 -
Mielőtt a közjegyzői teljesítési letét anyagi jogi szabályainak részletes ismertetésére rátérnénk, úgy gondolom érdemes egy kis kitérőt tenni és röviden rendszerezni közjegyző őrzési tevékenységének a fajtáit és ezáltal rendszertanilag elhelyezni a közjegyzői teljesítési letétet, mint a közjegyző őrzési tevékenységének egyik típusát.
A közjegyző őrzési tevékenységének alapvetően három fajtáját különböztethetjük meg, a letéti őrzést, a letéti típusú őrzést és a bizalmi őrzést.
a) közjegyzői letét
A közjegyző a letevő kérelmére közjegyzői letét útján történő teljesítés céljából letéti eljárást folytathat le, mivel előfordulhatnak olyan esetek, amikor a kötelezett önhibáján kívül nem képes a jogosultnak esedékességkor teljesíteni, ugyanakkor a kötelezettnek érdeke fűződhet ahhoz, hogy a teljesítésre esedékességkor sor kerüljön. A közjegyzői letét tehát, ahogyan azt már a bevezetőben említettem a teljesítés egy sajátos esete. A letéteményes (vagyis a közjegyző) fő kötelezettsége az őrzés, és kezelés mellett a letét meghatározott határidő elteltét követő visszaadása.
b) bizalmi őrzés speciális esete a nemperes eljárás során átvett pénzeszköz kezelése
Valójában egy különleges letéti őrzés valósul meg - a bizalmi őrzés bírósági elnöki letéthez hasonlatos esetében -, amikor a közjegyző a közjegyzői nemperes eljárás során pénzt vesz át.[16] Ebben az esetben az átvett pénzösszeg kezelésére ugyan a bizalmi őrzés szabályait kell alkalmazni, ám azzal az eltéréssel, hogy ezen pénzösszegeket a közjegyző azonos számlán kezeli, és a pénzösszeg után annak átadója, illetve átvevője kamatra, a közjegyző pedig a pénzösszeg kezelésével járó költségekre nem tarthat igényt, vagyis ténylegesen egy speciális letéti őrzésre kerül sor.[17]
A letéti típusú őrzési tevékenység során a közjegyző az átvett dolgot időlegesen - annak kezelése, használata nélkül - megőrzi, és legkésőbb az őrzési idő elteltével azt a közjegyző által készített okiratok kivételével visszaadja az erre jogosultnak (típusosan a letevő vagy annak jogutódja, illetve a letevő által erre külön feljogosított személy).[18] A közjegyzői letéti típusú őrzés körében alapvetően három fajta őrzési tevékenységet különböztethetünk meg:
- 15/16 -
a) okiratok és információhordozók megőrzése
A közjegyző - ha jogszabály kivételt nem tesz - bármely okiratot átvehet megőrzés céljából.[19] A közjegyző az okirat átvétele alkalmával jegyzőkönyvet készít, amelynek tartalmaznia kell az átvétel helyét és idejét, az átadó családi és utónevét, lakóhelyét, szükség esetén egyéb személyi adatait, az átvett okirat megjelölését, annak a személynek a megnevezését, akinek a részére az okiratot ki kell adni, valamint az okirat őrzésének idejét.[20] A közjegyző az átvett okiratról a félnek átvételi elismervényt ad.[21] Az okirat kiadásakor a közjegyző - miután az átvevő személyazonosságáról meggyőződött - az átvételt jegyzőkönyvben ismerteti el.[22]
b) végrendeletek megőrzése
A végrendelkező a magánvégrendeletét nyíltan vagy a közjegyző által borítékba zárva letétbe helyezheti a közjegyzőnél azzal a kijelentéssel, hogy az okirat a végrendeletét tartalmazza.[23] A letétbe helyezésről a közjegyző ugyancsak jegyzőkönyvet készít.
c) elektronikus formában megvalósuló őrzés
A fél kérelmére a közjegyző az elektronikus letéti tárban helyezi el a fél által megjelölt okirat elektronikus hiteles másolatát. Az elektronikus letéti tárban az elektronikus okiratot három évig kell őrizni. Az őrzési idő a lejáratot megelőzően külön kérelemre - legfeljebb hároméves időtartammal - többször meghosszabbítható, a hosszabbításra irányuló kérelem hiányában az elektronikus másolatot viszont törölni kell.[24]
A közjegyző őrzési tevékenységén belül a bizalmi őrzés egy különleges eljárás, ugyanis bizalmi őrzésbe kizárólag pénzt, értéktárgyat és közforgalomban levő értékpapírt vehet csak a közjegyző, és csak akkor, ha erre közjegyzői okirat készítése során és azzal összefüggésben az egyik fél felkérte a közjegyzőt. A bizalmi őrzésbe vett tárgyat a fél rendelkezése szerint a közjegyző a másik fél vagy a feleken kívül álló személy részére adja át, illetőleg bíróságnál vagy más hatóságnál helyezi letétbe, így a bizalmi őrzés tipikusan a közjegyző által készített ügyleti okiratok vonatkozásában az ellenszolgáltatás teljesítése érdekében vehető igénybe.
Kiemelendő, hogy a Ptk. által bevezetett közjegyzői teljesítési letét nem azonos a - közjegyzői törvényben szabályozott - bizalmi őrzés intézményével, annak ugyanis nem feltétele az, hogy kötelem teljesítése legyen az őrzésbe adás indoka.[25]
- 16/17 -
A közjegyzői teljesítési letétbe helyezéssel egy sajátos jogviszony jön létre, melynek alanya a kötelezett, a közjegyző és a jogosult. A közjegyző itt őrzési, illetve az őrzött dolog átadására irányuló kötelezettséget vállal. A közjegyző letét szabályait anyagi és eljárásjogi rendelkezések vegyesen határozzák meg. A jelen tanulmányban kizárólag a közjegyzői teljesítési letét anyagi jogi szabályainak a bemutatására szorítkozom.
A letét legegyszerűbb, legrövidebb meghatározása szerint, nem más, mint idegen dolog felelős őrzése, vagy felügyelete.[26] A közjegyzői letét anyagi jogi szabályait a Ptk. a XI. fejezetében a teljesítés különös esetei körében rögzíti, amikor - a bírósági letét feltételei mellett - a közjegyzőnél történő letétbe helyezés útján történő teljesítést is lehetővé teszi, amelyre a bírósági letétre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazását rendeli.[27]
Pénz fizetésére, értékpapír vagy más okirat kiadására irányuló kötelezettségét a kötelezett az alábbi négy esetben közjegyzői - teljesítési - letétbe helyezés útján is teljesítheti.
• A jogosult személye bizonytalan, és azt a kötelezett önhibáján kívül nem tudja megállapítani.[28]
Ez a helyzet állhat elő például akkor, ha az eredeti jogosult elhunyt, és a hagyatéka tekintetében öröklési jogvita keletkezik az öröklésben érdekeltek között. Egy kapcsolódó eseti döntés szerint az örökhagyó az Állami Biztosítónál rendelkezett biztosítással. Halála esetére a biztosítási összeg kedvezményezettjeként testvérét jelölte meg. Az örökhagyó gyermeke, és egyben, mint törvényes örököse e minőségben igényt jelentett be a Biztosítónál a biztosítási összegre. A Biztosító a biztosítási összeget az öröklési vita miatt bírói teljesítési letétbe helyezte, mivel a biztosítási szerződésben megjelölt kedvezményezett léte vagy nem léte, és ezáltal az örökös esetleges jogosultsága volt vitás. A bíróság megállapította, hogy a jogosult személye a Biztosító önhibáján kívül vált bizonytalanná, ebből pedig egyértelműen következett, hogy a bírósági letétbehelyezés előfeltételei fennálltak.[29]
A letétbe helyezés feltétele fennállhat abból az okból is, hogy a jogosult személye ismeretlen, azaz még nem lehet pontosan tudni, hogy valójában ki is az örökös. Az ide kapcsolódó eseti döntés alapján az örökhagyó végintézkedés hátrahagyása nélkül hunyt el,
- 17/18 -
törvényes örökösei gyermekei voltak, míg az örökhagyó túlélő házastársát özvegyi haszonélvezeti jog illette meg. A hagyatéki eljárásban a túlélő házastárs előadta, hogy az örökhagyó hagyatékához tartozott - egyebek mellett - egy követelés is, amely mint vitatott összeg, egy kisajátítási kártalanítás kapcsán bírósági letétben nyert elhelyezést. A közjegyző a hagyatékátadó végzésével a bírósági letétben elhelyezett összeget is, mint az örökhagyó hagyatékát adta át a törvényes örökösöknek. A hagyatékátadó végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett, azonban utóbb jelentkezett az örökhagyó testvére, és sérelmezte a letétbe helyezett összeg hagyatékként való átadását, mert álláspontja szerint az nem kizárólag az örökhagyót illette meg. Az örökhagyó, mint jogelőd és az örökhagyó testvére között tehát már eleve vitás volt az, hogy a követelésnek ki a jogosulja, és ez volt az oka annak, hogy a kötelezett bírósági letétbe helyezéssel teljesített, a bírósági teljesítési letét kiutalásának előfeltétele a jogvita rendezése. Ilyen esetben pedig a hagyatékátadó végzésben megállapított öröklési rend csupán a jogutódi minőség igazolására szolgál, mégpedig a peres eljárás megindítása vagy a peren kívüli megállapodás céljából, ezért a közjegyző e vonatkozásban a tényállást nem tárta fel, nem tisztázta, hogy a bírósági letétbe helyezésnek mi volt az oka, így kellő alap nélkül állapította meg, hogy a letéti összeg, mint követelés az örökhagyó hagyatékához tartozik.[30]
Önmagában azonban az, hogy harmadik személy magát a követelés jogosultjának jelöli meg, anélkül, hogy jogosultságát valószínűsítené, nem teszi a jogosult személyét bizonytalanná.[31]
Gyakran merül fel a letétbehelyezés lehetősége biztosítási szerződések esetében, például amiatt, hogy a biztosító nem tudja, hogy pontosan kinek kell fizetnie, a dolog előző, vagy az azt követő tulajdonosának. Az ítéleti tényállás szerint a felperes megvásárolta az eladótól a perbeli személygépkocsit. Az ügyletkötés alkalmával a felperes megfizette a vételár meghatározott százalékát, a hátralékra pedig részlefizetést kapott. Az adásvételi szerződésben a felperes kötelezte magát, hogy a megvásárolt járműre biztosítási szerződést köt a Biztosító alperessel, és egyúttal úgy rendelkezett, hogy a Biztosító által fizetett kártérítés jogosultja lopáskár esetén közvetlenül az eladó. A felperes személygépkocsiját ismeretlen személy eltulajdonította, és a felkutatására indult nyomozati eljárásban, a nyomozati cselekmények nem vezettek eredményre, a Biztosító alperes pedig a lopáskár megtérítésétől elzárkózott. A perben nem vitás tényállás szerint a Biztosító alperessel kötött biztosítási szerződésben a felperes vevő biztosítottként, az eladó pedig kedvezményezettként vett részt. A biztosított és kedvezményezett egymás közti jogviszonyát a közöttük létrejött adásvételi szerződés szabályozta. Az eladó annak teljesítése iránt bíróság előtt pert is indított a vevő ellen. Ezek alapján a bíróság számára megállapítható volt, hogy a biztosított vevő és a kedvezményezett eladó között, a biztosított vagyontárggyal, illetőleg az annak helyébe lépő biztosítási összeggel kapcsolatban olyan elszámolási viszony alakult ki, amelynek a lefolytatásától és annak eredményétől függött az, hogy a felek a biztosítási összegre milyen arányban tarthatnak igényt, és ez a körülmény a peres eljárás lefoly-
- 18/19 -
tatása idején még nem vált ismertté, ezért az alperes Biztosító számára a biztosítási összeg jogosultját ismeretlennek kellett tekinteni, mely kellő alapul szolgált ahhoz, hogy a biztosítási szerződést a Biztosító alperes bírói letétbe helyezéssel teljesíthesse.[32]
• A jogosult a teljesítés helyén nem található.[33]
Ez a szabály tipikusan a pénztartozások körében értelmezhető, mert a pénztartozás esetén a teljesítés helye a jogosult telephelye, ennek hiányában székhelye, illetve lakóhelye,[34] és a jogosult jelenléte ezeken a helyeken eleve feltételezhető. Itt tehát nem pusztán arról van szó, hogy a teljesítés időpontjában éppen nincs jelen a jogosult, hanem arról, hogy a körülményekből következően bizonytalan, illetve huzamosabb ideig nem is fog ott megjelenni (tartósan külföldön, vagy ismeretlen helyen van). Az okirat kiadása esetén a teljesítés helye a kötelezett telephelye, ennek hiányában székhelye, illetve lakóhelye,[35] a jogosult távolléte ebben az esetben inkább a következő esetkörbe tartozik.
• A jogosult a kötelezett részéről megfelelően felajánlott teljesítést nem fogadja el.[36]
A jogosultnak ez a magatartása egyben átvételi késedelemnek, így szerződésszegésnek is minősül,[37] ami a kötelezett késedelmét önmagában kizárja; ebben az esetben a közjegyzői letétbe helyezésnek a célja az, hogy a kötelezett teljesítsen. A harmadik személy részéről való jogszerű teljesítés visszautasítása is lehet közjegyzői letétbe helyezési ok,[38] hiszen, ha a teljesítést a jogosult harmadik személy részéről is köteles elfogadni, a megfelelően felajánlott teljesítés elfogadásának a megtagadása megnyitja a letét útján történő teljesítés lehetőségét. (Pécsi Ítélőtábla Pkf.IV.20.462/2015/3.)
• A jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett valamennyiük kezéhez teljesítsen.[39]
Tekintettel arra, hogy jogosulti együttesség[40] csak oszthatatlan szolgáltatás esetén állhat fenn, és a pénzszolgáltatás mindig osztható, ez a szabály az okirat kiadása esetén értelmezhető. Ebben az esetben tehát nem arról van szó, hogy a jogosultak közötti jogvita miatt a jogosultak személye bizonytalan, hanem arról, hogy a jogosultak magatartása miatt az együttes teljesítésre nem kerülhet sor, mert például valamelyik jogosult - sem szemé-
- 19/20 -
lyesen, sem képviselője útján - nem jelenik meg esedékességkor a teljesítési helyen.[41] Ez a többalanyos jogosulti helyzet változatlanul alapot adhat a közjegyzői letétbehelyezéssel történő teljesítésre, de csak akkor, ha a jogosultak nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett valamennyiük kezéhez teljesítsen.[42]
A közjegyzői teljesítési letétbe helyezés egyik különös oka lehet továbbá a zálogtárgyat értékesítő zálogjogosultnak a zálogtárgy értékesítéséből befolyó összeg felosztásával kapcsolatos kötelezettségének a teljesítése, hiszen zálogtárgyat értékesítő zálogjogosult késedelem nélkül köteles a zálogtárgy értékesítetéséből befolyt vételárat a zálogjogok rangsora és a zálogjoggal biztosított követelések mértéke szerint felosztani a zálogtárgyat terhelő további zálogjogok jogosultjai között, és a fennmaradó összeget a zálogkötelezettnek kiadni.[43] Ezen felosztási körtelezettség azonban megnehezítheti a zálogjogát érvényesítő zálogjogosult dolgát, ezért ha a letéttel történő teljesítés törvényi feltételei fennállnak, a zálogjogosult választhatja azt is, hogy a felosztandó összeget közjegyzői teljesítési letétbe helyezi.[44]
A Ptk. egyúttal világossá teszi, hogy a közjegyzői letét esetén is letéti szerződés jön létre, így a letéteményes azaz a közjegyző kötelezettségeire is a letéti szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni,[45] (Ptk. 6:360-6:368. §§) azonban a letéti szerződéses letét és a közjegyzői teljesítési letét között lényegi különbségek vannak. A letéti szerződéses jogviszony szerződésen alapuló magánjogi jogviszony, míg a közjegyzői teljesítési letét esetén a közjegyző és a letevő közötti kapcsolat közjogi, ráadásul a közjegyzői teljesítési letét részletes szabályait a Kjlr. tartalmazza, melynek eljárásjogi jellegére figyelemmel, azoktól eltérésre nincs lehetőség, így a Ptk.-nak a letéti szerződésekre vonatkozó szabályainak a diszpozitív volta a közjegyzői teljesítési letét kapcsán csak abban a körben érvényesülhetnek, amelyet a Kjlr. szabályozása nem érint.
A közjegyzői letétre a gyűjtő letét[46] szabályai - a bírósági letét szabályaitól eltérően - pénzletét esetén sem alkalmazhatók, mert az egyes pénzletétek elkülönített kezelését Kjlr. 3. § (2) bekezdése értelmében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (továbbiakban: MOKK) a saját nyilvántartása útján biztosítja.[47]
- 20/21 -
A kötelezett a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a jogosult a letétbe helyezésről a bíróságtól - közjegyzőtől - értesítést nem kapott,[48] feltéve, hogy a visszavétel jogáról nem mondott le. A jogosult a letét kiadását a letétbe helyezésről szóló értesítés kézhezvételétől számított ötéves elévülési időn belül követelheti.[49]
A közjegyzői letétbe helyező csak addig az ügy ura, amíg a letéteményes a jogosultat nem értesíti, ezt az anyagi jogi szabályt egyébként a Kjnptv. is szinte szó szerint megismétli, amikor arról rendelkezik, hogy a letevő a letétet mindaddig visszakövetelheti, amíg a közjegyző a jogosultat a letétbe helyezésről nem értesíti.[50] Az értesítést követően tehát a letevő már egyoldalúan nem követelheti vissza a letett dolgot, amíg valamely meghatározott szerződési[51] vagy jogszabályi feltétel be nem következik, vagy a jogosulti (ellenérdekű félnél fennálló) követelés el nem évül. Ez abból is következik, hogy a jogosult a közjegyzői letét kiadását a számára megküldött, felvételre jogosító értesítéstől számított ötéves elévülési időn belül követelheti, ezt az anyagi jogi szabályt a Kjnptv. ugyancsak megismétli, amikor arról rendelkezik, hogy a jogosult a letét kiadását az elévülési időn belül követelheti.[52]
Ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga elévült, a kötelezett követelheti a letét visszaadását.[53]
A Ptk. fenti rendelkezése szerint a letevő kötelezett elvben korlátlan ideig élhetne a letét visszakövetelésének jogával, ha a jogosultnak a letét kiadására irányuló joga elévült, azonban a közjegyzői teljesítési letét esetén figyelemmel kell lenni arra, hogy a Kjnptv. anyagi jogi rendelkezése e tekintetben a Ptk. rendelkezésétől jelentősen eltér és a letevő (kötelezett) az elévülést követően a letét visszaadását csak további 5 éven belül kérheti,[54] ezután pedig a letét őrzésének megszüntetését követően a letét a MOKK-ot illeti.[55]
A Ptk. tehát nem ír elő határidőt a visszakövetelésre, így a közjegyzői letéttel ellentétben bírósági letét esetén a kötelezett elvileg bármeddig korlátlanul követelhetné a letét visszaadását, amely mögött az a megfontolás húzódhatott, hogy ha a jogosult nem veszi át a letett dolgot, gyakorlatilag nincs más, akinek joga lenne a letett dologra, mint az, aki a dolgot letétbe helyezte, figyelemmel kell azonban lenni arra, hogy a letevőnek a pénzletét visszafizetése iránti kötelmi igénye elévülés alá esik, illetve mögöttes szabályként bírósági őrzési letétnél alkalmazandó a Blr.[56] 11. § (3) bekezdése, amely szerint az őrzési letétként elhelyezett pénz visszakövetelésére, illetőleg a tárgy vagy a tárgy ellenértéké-
- 21/22 -
nek kiadására irányuló jog az őrzési idő elteltétől számított öt év alatt elévül. Megjegyzendő, hogy bírósági letét esetén, ha a teljesítési letét tárgya papíralapú értékpapír és okirat a letevő a letett dolgot tulajdoni igény alapján is visszakövetelhetné, amely viszont nem évül el.[57]
Az elévülés kérdésköréhez kapcsolódik a Kúria Pfv.IV.20.951/2014/10. számú eseti döntésében foglalt elvi megállapítás. A tényállás szerint a felperes édesanyja, mint letevő kérelmére indult meg az elsőfokú bíróságon a peren kívüli eljárás. A bírói letéti eljárásban a letevő közös tulajdon megszüntetése jogcímen fennálló kötelezettsége rendezésére érekében helyezett el teljesítési letétet a jogosult javára, akinek az összeg kiutalásra került úgy, hogy időközben elhunyt. A letevő tudomása szerint a jogosult az összeget nem vette fel, ezért kérelmet terjesztett elő a letét visszakövetelése iránt. A letét visszakövetelése iránti kérelem kapcsán eljárt bírósági titkár megkereste a bíróság gazdasági hivatalát (továbbiakban: BGH) arról való tájékoztatás érdekében, hogy a letét tényleges kifizetésére megtörtént-e vagy sem. A BGH arról tájékoztatta az elsőfokú bíróságot, hogy az időközben történt selejtezés okán a kifizetés megtörténtének tényéről nyilatkozni nem tud, így az elsőfokú bíróság a letevő kérelmét elutasította. A végzés indokolásában kifejtette, hogy a jogosult (letéteményes) a teljesítési letét kiutalását az elévülési időn belül kérheti, a letevő pedig az elévülést követő öt éven belül kérheti a letét visszautalását. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a letevő a letétet, csak az így meghatározott határidő leteltét követően kérte vissza, így a jogvesztő határidő lejárt, ezért a kérelmet elutasította. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését helybenhagyta. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban elvi jelleggel kimondta azt a tételt, hogy ha a letevő jogutódjának követelése elévült, akkor ebből okszerűen következik, hogy az őt sorban megelőző (jogosult) letéteményes követelése is elévült.[58]
A közjegyző a letétet a jogosultnak adhatja ki.[59] A közjegyzői teljesítési letétbe helyezés útján a kötelezett (letevő) valamely kötelezettségét teljesíti, ezért a letétbe helyezett pénzösszeg, illetve értékpapír, vagy okirat (a továbbiakban: tárgy) a jogosultat illeti meg. A közjegyző ezért - az elévülési időn belül - csak a jogosultnak adhatja ki a letett pénzösszeget, vagy tárgyat. Annak nyilvánvalóan nincs akadálya, hogy a jogosult közreműködőt vegyen igénybe, aki a jogosult szabályszerű képviselőjeként[60] (például meghatalmazott ügyvéd vagy hozzátartozó, esetleg más személy) veszi át a közjegyzői letétet.[61] A közjegyzői letét kiadását megelőzi a kiutalás iránti közjegyzői nemperes eljárás; a letétet - a letevő eltérő
- 22/23 -
nyilatkozata vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - csak a kiutaló határozat jogerőre emelkedése után lehet kiadni (átutalni stb.). A letétkénti kezelés ideje alatt a letett tárgyhoz járuló nyeremény letétbe vételéről való gondoskodás (sorsjegy, nyereménybetétkönyv), valamint a kulturális javak körébe tartozó tárgynak közgyűjteményben való ideiglenes elhelyezése nem érinti az annak kiadása, vagy megfelelő ellenérték megfizetése iránti igényt.[62]
Ha a letétbe helyezésre amiatt került sor, mert a jogosult személye bizonytalan, a letétet a jogosult személyét igazoló jogerős vagy véglegessé vált határozat alapján lehet kiadni.[63] A Ptk. itt többletfeltételeket állapít meg a közjegyzői letétbe helyezett összeg, illetve tárgy kiadásához. Ebből természetszerűleg következik, hogy a letétet a jogosult személyét érintő eljárás jogerős befejezése előtt nem lehet kiadni. A Kjnptv. 36/O. § (2) bekezdése a letét kiadásához a személyazonosság megfelelő okmánnyal történő igazolását is megköveteli, és nem csak a jogosult személyének bizonytalansága esetén, hanem akkor is, ha a jogosultak részesedésének a mértéke vitás, így az igazolás megtörténtéig nem lehet kiutaló határozatot hozni.
Ha a teljesítési letét elhelyezésére azért kerül sor, mert a jogosult személye vagy a részesedés mértéke vitás, a közjegyző felhívja az igénylőként fellépő személyt, hogy jogosultságát jogerős vagy előzetesen végrehajtható bírósági, hatósági határozattal, személyazonosságát pedig az annak igazolására szolgáló okmánnyal igazolja. A bíróság (közjegyző) a letétet jogosulti együttesség esetén a jogosultak közös kérelmére vagy a jogosult személyét igazoló jogerős ítélet alapján adhatja ki.[64] Továbbra is mérvadó a Legfelsőbb Bíróság eseti döntésének megállapítása az egyetemleges jogosultság esetére:[65] ha a jogerős ítélet rendelkezése szerint a megítélt követelés több jogosultat úgy illet meg, hogy mindegyik az egész szolgáltatást követelheti, de a kötelezettet egyszeri szolgáltatás terheli, és a kötelezett bírósági letétbe helyezéssel teljesít, a bíróság csak egyetemlegesen jogosíthatja fel a jogosultakat a letét felvételére.[66] E szabály nemcsak abban az esetben alkalmazandó, ha a letétbe helyezés oka az, hogy a jogosultak jogosulti együttesség esetén nem teszik lehetővé, hogy a kötelezett valamennyiük kezéhez teljesítsen, hanem minden olyan esetben, amikor a jogosulti együttesség fennáll. A jogerős ítéletre a szöveg azért utal, mert elképzelhető, hogy az esedékességkor fennálló jogosulti együttesség időközben jogerős ítélet rendelkezése folytán megszűnik, például azért, mert az együttes jogosultak - az örökösök - közti vita akadályozza az együttes jogosultak mindegyikének kezéhez teljesítést; utóbb azonban a vita eldőlhet úgy is, hogy a szolgáltatás csak egyiküket vagy néhányukat illeti (hagyatéki osztály, vagy közös tulajdon megszüntetése folytán).[67]
A kötelezett a letétbe helyezés alkalmával kikötheti, hogy a letétet a jogosultnak az őt
- 23/24 -
terhelő szolgáltatás teljesítésének igazolása ellenében adják ki.[68] Ez akkor fordulhat elő, amikor a letétbe helyezést az indokolja, hogy a jogosult a teljesítést nem fogadja el, de különösen akkor van értelme, ha a felek egyidejű teljesítésre kötelesek, mert ilyenkor a kötelezett a jogosult teljesítését kikényszerítheti a közjegyzői letétbe helyezés útján történő teljesítéssel.[69]
A Ptk. a bírósági letétbehelyezés jogintézményét megtartotta, sőt amíg az 1959-es Ptk.-ban a bírósági teljesítési letét szabályai elszórtan kerültek elhelyezésre,[70] addig a Ptk.-ban a szabályozás általános jelleget öltött és egyúttal a bírósági letétbehelyezéssel párhuzamosan megteremtésre került a közjegyzőnél történő letétbe helyezéssel megvalósuló teljesítést is.
Mindezek, valamint a gazdasági élet és a magánjogi jogviszonyok változatlanul összetett és bonyolult volta tovább erősíti, a közjegyzői teljesítési letét jogintézményének a fontosságát és ebből következően a jelentőségét is, hiszen a közjegyzői teljesítési letét olyan helyzetekben adhat lehetőséget a teljesítésre a kötelezettnek, amikor erre egyébként fizikailag nem lenne lehetősége.
A közjegyzői teljesítési letét tehát akár a közjegyző előtti okirat-szerkesztési nemperes eljárásban, akár az egyre bővülő közjegyzői nemperes eljárásokban a közjegyző kezében egy igen hasznos jogintézmény, hiszen hogy csak néhány példát említsek, ha jogosult személye egy per kimenetelétől függ, de a kötelezett teljesíteni akar, ezáltal megteheti, vagy versengő jogosulti igények esetén, ha az adósnak kellene kiderítenie, hogy a valódi jogosultnak fizet-e, a közjegyzői teljesítési letéttel elkerülheti a kétszeri teljesítés veszélyét, de akár a bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetésére irányuló nemperes eljárás lefolytatását követően a volt bejegyzett élettárs a tulajdonjoga bejegyzését is kérheti az ingatlan-nyilvántartásba a megváltási ár ily módon történő megfizetésével,[71] sőt a kötelezettet terhelő kamatfizetési kötelezettség időtartama is véglegesen lezárulhat a közjegyzői letéttel történő teljesítéssel. ■
JEGYZETEK
[1] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény.
[2] Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény.
[3] Pomeisl András, In: HVG-ORAC POLGÁRI JOG Kötelmi jog Harmadik, Negyedik, Ötödik és Hatodik rész (szerk.: Wellmann György, főszerk.: Petrik Ferenc) Budapest 2013, 209. o.
[4] Földi András-Hamza Gábor, A római jog története és institúciói. Budapest 2011, 16. kiad., 466. és 502. o.
[5] A Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: 1959-es Ptk.).
[6] Az 1959-es Ptk. 287. § (1) bek.
[7] Az 1959-es Ptk. 287. § (2) bek.
[8] Az 1959-es Ptk. 287. § (3) bek.
[9] A Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet.
[10] 1960-as Ptké. 51. § (1) bek.
[11] 1960-as Ptké 51. § (2) bek.
[12] 1960-as Ptké 51. § (3) bek.
[13] Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény 118. §-hoz fűzött indokolás.
[14] Vékás Lajos, In: Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz (szerk.: Vékás Lajos/Gárdos Péter) 2. kiad. Budapest 2018, Ptk. 6:56. §, 1376 o.
[15] A közjegyzői letéttel összefüggő egyes kérdésekről szóló 19/2014. (III. 13.) KIM rendelet.
[18] Kiss Daisy, Per vagy nem per? Kérdések és válaszok a polgári nemperes eljárások témaköréből (szerk: Tóth László) Budapest, 2008, 640 o.
[19] Kjtv. 158. §-a.
[20] Kjtv. 159. §-a.
[25] Vékás Lajos, i.m., Ptk. 6:56. §, 1376. o.
[26] Szalma József, A letéti szerződés az európai és a magyar jogban. Magyar Jog, 2018. 7-8., 433. o.
[27] Ptk. 6:56. § (1) és (2) bek.
[28] Ptk. 6:53. § (1) bek. a) pontja.
[29] BH. 1986.102.
[30] BH.1987.47.
[31] Polgári Jog I-IV. - új Ptk. - Kommentár a gyakorlat számára 6:53. § (1) bek., HVG-ORAC Jogkódex, internetes jogi adatbázis.
[32] BH. 2000.12.
[33] Ptk. 6:53. § (1) bek. b) pont.
[34] Ptk. 6:44. § (1)-(2) bek.
[35] Ptk. 6:37. § (1)-(2) bek.
[36] Ptk. 6:53. § (1) bek. c) pont.
[37] [Átvételi késedelem] Ptk. 6:156. § (1) bekezdése szerint a jogosult késedelembe esik, ha a felajánlott teljesítést nem fogadja el.
[38] A Ptk. 6:57. § (1) bekezdése szerint a jogosult a harmadik személy részéről felajánlott teljesítést köteles elfogadni, ha ehhez a kötelezett hozzájárult, a szolgáltatás nincs személyhez kötve és nem igényel olyan szakértelmet vagy képességet, amellyel a harmadik személy nem rendelkezik. A kötelezett hozzájárulása nem szükséges, ha a harmadik személynek lényeges jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a teljesítés megtörténjék, és a kötelezett a teljesítést elmulasztotta, vagy nyilvánvaló, hogy időben nem tud teljesíteni.
[39] Ptk. 6:53. § (1) bek. d) pont.
[40] A Ptk. 6:53. §-a alapján, ha többen jogosultak nem osztható szolgáltatást követelni, valamennyiük kezéhez kell teljesíteni.
[41] Polgári Jog I-IV. - új Ptk. - Kommentár a gyakorlat számára 6:53. § (1) bek., HVG-ORAC Jogkódex, internetes jogi adatbázis.
[42] Vékás Lajos, i.m, Ptk. 6:53. §, 1374. o.
[44] Vékás Lajos, i.m., Ptk. 5:135. §, 1158. o.
[46] A Ptk. 6:366. § (1) bekezdése értelmében, ha a letét tárgya helyettesíthető dolog és a szerződés alapján a letéteményes jogosult több letevő azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgát együtt őrizni, anélkül, hogy azokat letevők szerint elkülönítené vagy egyedileg megkülönböztetné, a letevőknek közös tulajdona keletkezik a letétben lévő azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgokon, és a letét megszűnésekor a letéteményes a letevő tulajdoni hányadának megfelelő mennyiségű, a letett dologgal azonos fajtájú és minőségű dolog kiadására köteles.
[47] Polgári Jog I-IV. - új Ptk. - Kommentár a gyakorlat számára 6:56. §, HVG-ORAC Jogkódex, internetes jogi adatbázis.
[51] Ptk. 6:364. § (2) bekezdése szerint, ha a felek abban állapodnak meg, hogy a letéteményes a letett dolgot a szerződésben meghatározott feltételek bekövetkezése vagy a szerződés megszűnése esetén a szerződésben meghatározott harmadik személy részére köteles kiadni, a letevő a szerződést a szerződésben meghatározott személy hozzájárulásával mondhatja fel.
[52] Kjnptv. 36/N. § (2) bekezdés első mondata.
[54] Kjnptv. 36/N. § (2) bekezdés második mondata.
[55] Kjlr. 25. §-a
[56] A bíróságon kezelt letétekről szóló 27/2003. (VII.2.) IM rendelet (továbbiakban: Blr.)
[57] Vékás Lajos, i.m., Ptk. 6:54. §, 1375. o.
[58] Forrás: https://arsboni.hu/birosag-vagy-inkabb-bank/#_edn4, letöltés dátuma: 2019. május 7.
[60] Ptk. 6:11. § (1)-(2) bekezdései szerint: Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat.
[61] Polgári Jog I-IV. - új Ptk. - Kommentár a gyakorlat számára 6:56. § (1)-(2) bek., HVG-ORAC Jogkódex, internetes jogi adatbázis.
[62] Kjlr. 12. §.
[65] Vékás Lajos, i.m., Ptk. 6:55. §, 1376. o.
[66] BH 1997. 284.
[67] Polgári Jog I-IV. - új Ptk. - Kommentár a gyakorlat számára 6:55. §. (3) bek, HVG-ORAC Jogkódex, internetes jogi adatbázis.
[69] Polgári Jog I-IV. - új Ptk. - Kommentár a gyakorlat számára 6:55. § (4) bek., HVG-ORAC Jogkódex, internetes jogi adatbázis.
[70] Az 1959-es Ptk. 268. § (1) bek., 270. § (2) bek, 287. § (1)-(3) bek., 334. § (3) bek. és a 1960-as Ptké. 51. § (1)-(3) bek.
[71] Forrás: https://arsboni.hu/birosag-vagy-inkabb-bank/#_edn4, letöltés dátuma: 2019. május 7.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző közjegyzőhelyettes, Esztergom.
Visszaugrás
