A Google az információs társadalmi szolgáltatások egyik élharcos innovátora, de ezt a jellemzést mindeddig olyan projektek elindításának köszönhette, amelyek a digitális kort megelőzően kiépült iparágakat nem vagy csak alig érintették. A 2004-ben indított Google Könyvtár projekt azonban a digitális világot még épphogy csak kóstolgató könyvipar elevenébe talált, a forráshiányos könyvtárak számára sokak szerint mentőövet nyújtott, és ezzel már a szerzői joggal foglalkozó jogászok figyelmének is a fókuszába került.
A Google projektjében a könyvek három csoportra oszlanak. Az elsőbe azok a művek tartoznak, amelyek szerzői jogi védelem alatt már nem állnak, vagy soha nem is álltak, mivel még a szerzői jogi védelem ideje előtt keletkeztek. A második csoportba azok a könyvek sorolhatók, amelyek védettek még, de már kikerültek a kereskedelmi forgalomból (out-of-print könyvek). Ennek egy alcsoportját képezik azok az "árva" könyvek, amelyek ugyan még valószínűleg védelem alatt állnak, de a szerzőjük ismeretlen, illetve nem tudjuk, hol tartózkodik. Az out-of-print könyvek nem ritkán árvák is egyben, de természetesen szép számban vannak olyanok, amelyeket - bár a szerző szeretné - a kiadónak egyszerűen az előállítási, forgalmazási, raktáron tartási költségek miatt nem éri meg újra kiadni. Végül egy harmadik csoportot alkotnak azok a könyvek, amelyek védettek, ismert a szerzőjük, és könyvesboltokban, kereskedelmi forgalomban is kaphatók. Közös jellemzője valamennyi könyvnek, hogy igény van az olvasásukra, amit a piac az igény volumenéhez igazodva és az elérhetővé tétel költségeire tekintettel képes csak hatékonyan teljesíteni.
2006-ban az amerikai kiadók egy csoportja a Google ellen pert indított, mivel a védett művek - vagyis az utóbbi két csoportba tartozó könyvek - esetében a Google megsérti a szerzői jogaikat, sőt nem csak akkor teszi ezt, ha teljes műpéldányokat tesz hozzáférhetővé, hanem akkor is, ha néhány oldalnyi, sornyi részletekkel teszi ezt.
A Google - ahogy mindenki más - a védelem alatt már nem álló műveket kedvére digitalizálhatja és teheti hozzáférhetővé. Itt legfeljebb az jelenthet problémát, ha a közkincset kisajátítja, például elkezdi korlátozni a hozzáférést előfizetési díjjal. Az is egyszerű helyzet, ha ismert a szerző, a kiadó és kereskedelmi forgalomban is van a könyv. A Google-nak a könyv digitalizálásához a jogosultakkal meg kell egyeznie. Ezt a Google is elismerte, arra hivatkozva, hogy az ilyen műveket csak a jogosult előzetes hozzájárulásával fog digitalizálni.
A könyvek második, heterogén csoportja szürke zóna: itt az objektív jogi védelem és annak szubjektív gyakorlása elválik egymástól. Nem csak az a gond ugyanis, hogy ezek a művek nem érhetők el az olvasók számára, hanem hogy ez sok esetben jogszerűen csak komoly nehézségek árán tehető meg. (A British Library szerint a saját könyvgyűjteménye 50 évesnél idősebb részének fele árva mű.)
A Google és a kiadók közti jogvita (class action) is erre a zónára koncentrál, aminek egy - a jogvitát lezáró ítélet nélküli - megoldása az amerikai jogban ismert olyan egyezség (settlement) lehet, amelyet a konkrét felek minden más, hasonló helyzetben lévő személyre (kiadóra és szerzőre) is kiterjedő hatállyal köthetnek meg. Ennek alapján a Google nem csak a közkincsbe tartozó, hanem az összes védelem alatt álló out-of-print, illetve árva könyvet digitalizálja és hozzáférhetővé teszi, meghagyva a lehetőséget a jogosultaknak arra, hogy jelentkezve a Google-nél akár kilépjenek a rendszerből, akár szerződjenek a Google-lal és ilyen módon legalizálják a Google tevékenységét. Aki ezt elmulasztja, az a bíróság által jóváhagyandó egyezség erejénél fogva a határidő lejártát követően elveszíti a perlési jogát a Google ellen. Az egyezség a 2009. január 5-e előtti művekre vonatkozik, a kilépő nyilatkozatot az egyezség-tervezet szerint 2011. április 5-éig lehet megtenni. Az egyezség hatálya az USA-ra terjed ki.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
