A konferencia a tavasz első napjaiban, 2018. március 2-án került megrendezésre a Ludovikán, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem épületében. A rendezvény a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudomány Kar Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhelye révén, "A jó kormányzást megalapozó közszolgálatfejlesztés" című kiemelt projekt "Digitalizációtól a Személyességig" című alprojektje keretében valósult meg. Az elmúlt években több, a tágabb témához - azaz a közjogtudomány hazai útkereséséhez - szorosan kötődő konferencia megtartására is sor került, például 2015-ben az MTA Jogtudományi Intézetében "A jogtudomány helye, szerepe és haszna" címmel, 2017-ben pedig a Szegedi Tudományos Egyetemen "Contemporary Issues of Public Administration" címmel tartottak konferenciákat, amelyek a közigazgatási jogtudomány kérdéseit is nagy terjedelemben elemezték. A rendezvény két - szünettel elválasztott - részből épült fel, az első "A közigazgatási jogtudomány helyzete: hatások és kölcsönhatások" címet viselte, s a magyar közjogtudomány jelen helyzetét, a kutatások jogi és jogon túli dimenzióit általánosságban mutatta be. A második rész inkább a dogmatika aktuális kérdéseit ölelte fel.
A rendezvény célja tehát alapvetően a magyar közigazgatási jogtudomány jelenlegi helyzetének megvitatása volt. A közigazgatási jogtudomány kialakulása a 19. századra tehető. A felvilágosodás és az ipari forradalom korában egyre több olyan tényező jelent meg, amelyek következtében átalakult a "közügy" és a "közérdek" jelentése.[1] A 18. századtól megújult a tudományos gondolkodás, ezzel új tudományok megszületését eredményezve. Erre az időszakra tehető a közigazgatás és a közgazdaság tudományának önállósulása is.[2] Magyarországon a közigazgatási jogot a 19. század második felétől már, mint önálló egyetemi tantárgyat oktatják.[3] A 20. század első felében a közigazgatási jogtudomány virágzásnak indult, azonban a szocializmus
- 329/330 -
alatt visszaszorult, s egyes megközelítések szerint a rendszerváltás óta sem tudott újra igazán erőre kapni.[4] A jelenben a közigazgatási jogtudomány kiemelkedően fontos szerepet tölthetne be olyan vitatott területeken, mint például a közigazgatási aktustan továbbfejlesztése vagy a közigazgatási szerződések dogmatikája.[5] A jogdogmatika feladata, hogy javaslatokat kínáljon a jogalkotók és jogalkalmazók számára. Ezzel szemben a jogtudomány kritikai jellegének hiányát tapasztalhatjuk, melyre a konferencia előadói is többször hivatkoztak. Prof. Dr. Rixer Ádám, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének vezetője a konferenciát megnyitó előadásában azt állította, hogy "a jelen időszak írásai, illetve maguk a recenziók is inkább leíró jellegűek, ezzel szemben a tudomány vitatkozó műfaj", amit azért tart lényeges problémának, mert a tudomány alapvető irányai döntően meghatározzák annak önképét, szerepfelfogását is.[6] Előadása további részében kifejtette, hogy véleménye szerint - engedve a kor kívánalmainak - a közigazgatási jogtudomány fejlesztése érdekében "Egy kicsit filozófussá és egy kicsit informatikussá is kell válnunk". A magyar jogtudomány igyekszik távol tartani magát a filozófiától, de szüksége van arra, hogy a felmerülő kérdéseket néha a filozófus szemével vizsgálva újabb felismerésekhez juthassunk. Informatikussá is kell válnunk: az informatika fejlődése magával hozza az infokommunikációt, melynek eredményeként átalakulnak a jogforrások, jogszabályok. Változik a közigazgatás nyelvezete is, amely az előadó szerint újítást igényelne, mivel számos olyan átvett kifejezést használunk, mint például a front-office vagy back-office, aminek nincs a magyar nyelvben megfelelője. Az előadó a probléma egyik lehetséges megoldásaként a jogi nyelvújításra vonatkozó pályázatok kiírását javasolta hozzátéve, hogy ennek ideális színtere lehetne a 2017-ben útjára bocsájtott Magyar Jogi Nyelv című folyóirat.
Dr. Chronowski Nóra, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és jogtudományi Kara Alkotmányjogi Tanszékének vezetője előadásában a magyar közjogtudomány helyzetét mutatta be, elsősorban saját főbb kutatási
- 330/331 -
területeinek nézőpontjából, így az európai integrációnak a tagállami alkotmányos rendszerekre gyakorolt hatása és az európai összehasonlító alkotmányjog szemszögéből. Előadásában hangsúlyozta, hogy hasonlóan más területekhez, a közigazgatási jogtudomány is pluralisztikus szemléletmódot igényel, vagyis egyszerre szükséges alkalmazni globális, európai, helyi, valamint regionális megközelítést. Ez a szemlélet számos korábban közzétett tanulmányában is megjelenik (pl. "Globális vagy Lokális alkotmányosság?"), melyekben szintén felhívja a figyelmet a többszintűség követelményére.[7] A globalizáció átalakítja az életviszonyokat, s erre a jognak szükségképpen reagálnia kell. A globális és regionális hatások a jog minden területére kiterjednek; az európai integráció pedig magával hozta azt a többszintűséget,[8] melynek eredményeként az európai dimenzió nem megkerülhető, amennyiben a tagállamok kölcsönösen hatnak egymásra, s az egyedileg alkalmazott nemzeti megoldás gyakran európai dimenziót kap. A nemzeti jogban felmerülő kihívásokra való reagálás legjobb módszerei közül a jogösszehasonlítást emelte ki, amely véleménye szerint semmi esetre sem destruktív, hanem sokkal inkább inkluzív jelleggel bír.
Prof. Dr. Horváth M. Tamás, Kúria bíró, az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport vezetője, és a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Pénzügyi Jogi és Közmenedzsment Tanszékének vezetője a közigazgatásra vonatkozó kutatások jogi és jogon túli dimenzióit mutatta be. Előadásában egy nemzetközi kutatócsoport, a COST Local Public Sector Reforms[9] munkájáról adott képet.[10] A kutatócsoport - amelynek az előadó maga is tagja volt - a
- 331/332 -
közszféra reformjainak lehetőségét vizsgálta az európai országokban. A többszintűség itt is megjelent, s ennek egyik formája éppen az volt, hogy a kutatásban a jogon kívül más területek is, így például a politikatudomány és a gazdaságtudomány is megjelenhettek eredményeikkel.
A második részben, amely a dogmatika aktuális kérdéseivel foglalkozott, öt előadás kapott helyet. Az elsőt Prof. Dr. Tamás András, az NKE professor emeritusa tartotta, aki a közigazgatási jog dogmatikájának fogalmáról beszélt röviden, felidézve olyan gondolatokat is, melyeket a közigazgatási jogtudomány fogalmáról, szerepéről írott "A közigazgatás-tudomány helye és szerepe a tudományokon belül"[11] című cikkében is rögzített korábban. Előadásában a közigazgatási jog dogmatikájának eredetét kereste. Nézete szerint sokan adják a kérdésre azt a választ, hogy a dogmatikát a tudomány hozza létre, véleménye szerint azonban a dogmatikát nem a tudomány, hanem a kodifikátor hozza létre, mivel annak matériája - döntően - mindig a hatályos jogszabályból válik megismerhetővé. A jogszabály az, ami kötelező magatartást ír elő, s miután a közigazgatási döntéseket is jogszabályok alapján hozzák meg, a dogmatika csak ehhez szorosan 'hozzátapadva' létezhet.
Prof. Dr. Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora és a Nemzeti Választási Bizottság elnöke a közeljövő dogmatikai feladatait foglalta össze. A dogmatika legfontosabb feladatának a fogalomalkotást, a fogalmi érvényesség megteremtését és fenntartását nevezte meg. A tartósan fennálló dogmatikai kihívások közé sorolta a közigazgatás funkcióira, feladataira, a tevékenység fajtákra fennálló közmegegyezés hiányát, továbbá a közigazgatási aktus és a jogviszony fogalmainak pontosabb meghatározását. A többi előadóval egyetértve kifejtette, hogy nézete szerint is fogalomalkotó és rendszeralkotó tevékenységre van szükség. Megerősítve a Horváth M. Tamás által kifejtetteket, a jogon túli mozzanatok felismerésének fontosságát is hangsúlyozta. Mindezek mellett a digitalizációval kapcsolatos kérdéseket is felvetett, ezzel továbbvíve Rixer Ádám gondolatát. A digitalizáció nem megkerülhető: az elektronikus ügyintézés, a programozott közigazgatás középponti elemmé vált.
Patyi Andrást követte Dr. Hoffman István az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszékének oktatója, aki ezúttal a politikai fantasztikum világa[12] helyett egy "földhözragadtabb"
- 332/333 -
témáról, az Alkotmánybíróságnak közigazgatási jog dogmatikai fejlesztésében betöltött szerepéről szólt. Az előadásban Hoffmann István áttekintette az Alkotmánybíróság közigazgatási jog alakításában, befolyásolásában betöltött szerepét, annak 1989-es létrejöttétől egészen a jelenig. Az előadásban szó volt az Alkotmánybíróság által gyakorolt absztrakt és konkrét normakontroll szerepéről, formaváltozásairól is.
Dr. Kovács András György, a Kúria tanácselnök bírája és az ELTE ÁJK Közigazgatási Jogi Tanszékének docense - folytatva a jogalkalmazási vonalat - a Kúria dogmatika-fejlesztő tevékenységébe kalauzolt el minket.[13] A már többször említett többszintűség ebben az előadásban is komoly szerepet kapott. Kovács András György hangsúlyozta, hogy egy jogeset eldöntéséhez figyelembe kell venni nem csak a jogszabályt, de az Alkotmánybíróság döntéseit, az Európai Unió jogát és a hatályos nemzetközi egyezményeket is. Több szint, több érdek jelenik meg, amelyeket egymásra is tekintettel kell figyelembe venni, és amelyek gyakran "zűrzavart okoznak". Ennek feloldása érdekében a korábbi előadókkal egyetértésben hangsúlyozta az egységes fogalomhasználat szükségességét, amelynek kialakítása, fejlesztése a dogmatika feladata.
Az utolsó, konferenciát záró előadást Tamás Dórától, az OFFI vezető terminológusától hallhattuk. Nevéhez fűződik a "Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át" című kiadvány, amely kiemelten foglalkozik a jogi terminusok megfeleltetésekor felmerülő fogalmi kérdésekkel.[14] Az előadó a jogi szaknyelv jellemzőinek, a fordítás szempontjainak alapos bemutatását követően felhívta a figyelmet a fordítók hídképző szerepére. Ahogyan azt Chronowski Nóra is említette, a nemzetközi jog, az Európai Unió nem kerülhető meg: az Európai Uniós tagság magával hozza az idegen nyelv alkalmazását, a kötelező uniós jogforrások átültetése pedig folyamatosan szükségessé teszi a megfelelő, pontos fordítást.
A hozzászólások és kérdések megvitatását követően a konferenciától Prof. Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közigazgatási Jogi Tanszékének vezetője búcsúzott a következő - a konferencia hasznát is egyetlen gondolatba sűrítő - mondattal: "Érdemes gondolkodni és egymással meg is osztani ezeket a gondolatokat". ■
JEGYZETEK
[1] Tamás András: A közigazgatás-tudomány helye és szerepe a tudományokon belül. Pro Publico Bono - Magyar Közigazgatás, 2013/2, 29.
[2] Uo.
[3] Tamás i. m. 30.
[4] Balázs István: A jogtudomány helye, szerepe, haszna a közigazgatási jogtudomány szemszögéből. In: Bódig Mátyás - Ződi Zsolt (szerk.): A jogtudomány helye, szerepe és haszna: tudománymódszertani és tudományelméleti írások. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete -Open Informatikai Kft., 2016, 133.
[5] Balázs i. m. 134.
[6] Rixer a magyar közigazgatási jogtudománnyal kapcsolatos nézeteit bővebben "A köz természete. Új irányok a magyar közigazgatásban és közigazgatás-tudományban" c. munkájában fejti ki (Budapest, Patrocinium, 2013).
[7] Például: Chronowski Nóra: Globális vagy Lokális alkotmányosság? Jogelméleti Szemle, 2015/4, 19-31.; Uő.: Globális alkotmányjog - nemzeti alkotmányozás. In: Dezső Márta - Kukorelli István (szerk.): Alkotmány, alkotmányosság: konferenciakötet. Budapest, Martin Opitz Kiadó, 2014, 81-105.; Uő.: Az alapjogvédelem globális, európai és hazai trendjei. In: Drinóczi Tímea - Jakab András (szerk.): Alkotmányozás Magyarországon 2010-2011. Budapest, Pázmány Press, 2013, 147-171.
[8] Chronowski (2015) i. m. 20.
[9] COST Action IS 1207 "Local Public Sector Reforms (LocRef)" az EU nemzetközi projektje. Európai kutatási hálózat, amelynek fő témája a helyi közszféra reformja. A négy évre tervezett kutatás célja volt, hogy a közszférát, a kormányzás helyi szintjét érintő kutatásokat és eredményeket összekapcsolja az innováció érdekében. Bővebben lásd http://www.cost.eu/COST_Actions/isch/IS1207 és https://www.uni-potsdam.de/cost-locref/?wpfb_dl=478
[11] Tamás (2013) i. m.
[12] Hoffman István: Szervezet, hatalom, apokalipszis: A "szervezet ereje" a Battlestar Galacticában és a Star Warsban. In: Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok: Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban. Budapest, Athenaeum Kiadó, 2017, 34-61.
[13] Kovács András György: A Kúria megváltozott szerepköre a közigazgatási perrendtartás rendszerében. Jogtudományi Közlöny, 2017/9, 403-408.
[14] Tamás Dóra: Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2017.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző doktorandusz hallgató, KRE ÁJK.
Visszaugrás
