A Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január 1-jei hatálybalépése óta eltelt hat év kellő távlatot ad ahhoz, hogy megvizsgáljuk annak hatályosulását. A törvény egyik jelentős újítása az engedélyezési eljárás bevezetése a felülvizsgálati eljárásban. Jelen, kétrészes tanulmány az engedélyezési eljárás bevezetése indokai áttekintése után az egyes ügyekben hozott határozatok alapján összegzi a Kúria gyakorlatát a legfontosabb kérdésekben. A tanulmány második része az engedélyezés megtagadásához vezető okokat vizsgálja, és értékeli az engedélyezési eljárás tapasztalatait. A szerző végkövetkeztetése szerint az engedélyezési eljárás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a gyakorlatban is alkalmas a jogegységi szempontok érvényesítésére a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásban.
The six years that have elapsed since the entry into force of Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure on 1 January 2018 provide sufficient time to examine how it works in practice. One of the significant innovations of the Act is the introduction of an admission procedure in the review procedure. This two-part study summarises the practice of the Curia on the most important issues, based on the decisions in the individual cases, after reviewing the reasons for the introduction of the admission procedure. The second part of the study examines the reasons for refusal of admission and evaluates the experience of the admission procedure. The author concludes that the licensing procedure has fulfilled the hopes placed in it, and that in practice it is also suitable for enforcing the uniformity aspects of the review procedure before the Curia of Hungary.
Tanulmányunk első részében áttekintettük az engedélyezési eljárás bevezetésének indokait, az engedélyezés alá eső ügyek körét és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem alaki és tartalmi követelményeit. Tanulmányunk jelen, második részében azt a kérdést tesszük vizsgálat tárgyává, hogy az engedélyezési eljárás érdemi szakaszában hogyan értelmezi a Kúria az egyes engedélyezési okokat, és ehhez képest milyen indokok vezetnek az engedélyezés megtagadásához, majd röviden összegezve a vizsgálatunk eredményét értékeljük az engedélyezési eljárás bevezetésének tapasztalatait[2].
A Pp. 411. § (1) bekezdése szerint, ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, harminc napon belül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról.
A Kúria vonatkozó általános iránymutatásai szerint a Kúria nem engedélyezheti a felülvizsgálatot olyan okból, amelyre a fél nem hivatkozik az engedélyezés iránti kérelmében.[3] Ennek indoka, hogy "[a] Pp. 2. § (2) bekezdése szerint a bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. Ez a szabály a felülvizsgálat engedélyezése körében is érvényesül, ebből következően a Kúria nem engedélyezheti a jogszabálysértés felülvizsgálatát olyan okból, amelyre a fél nem hivatkozik engedélyezés iránti kérelmében. (...) a fél kérelmén (...) a Kúria akkor sem terjeszkedhet túl, ha az engedélyezés vizsgálata körében (...) jogszabálysértést észlel."[4] Ezt az álláspontot a Kúria több eseti határozatában is megerősítette.[5]
A Pp. 411. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden indokolni kell. Ezt a szabályt a Kúria akként pontosította, hogy a felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést kizárólag abból a szempontból kell indokolni, hogy a felülvizsgálat miért nem volt engedélyezhető, és ha a fél több engedélyezési okra is hivatkozik, a felülvizsgálatot
- 384/385 -
megtagadó végzésben minden engedélyezési okra ki kell térni.[6] Ezzel függ össze az is, hogy ha a Kúria a felülvizsgálatot engedélyezi, a végzéséből egyértelműen ki kell derülnie, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálatát melyik engedélyezési ok alapján engedte meg.[7] Ha a Kúria az okok egy részére alapítottan nem látott lehetőséget a felülvizsgálat engedélyezésére (a konkrét engedélyezési ok tekintetében a felülvizsgálatot megtagadta), ennek indokait az engedélyező végzésben is szerepeltetni kell;[8] ilyen esetben a Kúria a jogerős ítéletet csak az eredményes engedélyezési okkal összefüggő jogszabálysértések tekintetében vizsgálja felül.[9]
A fenti jogértelmezésre tekintettel az alábbiakban egyes engedélyezési okok tekintetében külön-külön vizsgáljuk meg a Kúria gyakorlatát.
A Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontjának első fordulata alapján a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének biztosítása miatt indokolt. E feltétel bírósági gyakorlatában - a kapcsolódó jogszabályok módosítása folytán - kismértékű változás állt be 2021 folyamán.
A vonatkozó PK vélemények értelmében "[a] Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria (...) még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn".[10]
A kúriai jogértelmezés alapstruktúrája nem változott: a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontja első fordulata alapján akkor lehet engedélyezni a felülvizsgálatot, ha a jogerős ítélet olyan elvi jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban 1.) a Kúria még nem foglalt közzétett határozatában állást, és 2.) a) a bírósági gyakorlat nem egységes vagy b) a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn.
A joggyakorlat változása a kúriai állásfoglalás megjelenési formáját érintette. Míg a 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény "a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban" történő, addig az 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény már csak "a Kúria jogegységi határozatban, az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatban" történő állásfoglalást követelte meg.
A 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény a közzétett határozat fogalmát úgy értelmezte, hogy "[a] Kúria a saját lapjában (ez jelenleg a Kúriai Döntések-Bírósági Határozatok címmel, havonta megjelenő kiadvány) teszi közzé azokat a határozatokat, amelyeket célzottan a bíróságok és a jogkereső közönség elé kíván tárni. A Kúria általi közzététel indoka jellemzően az, hogy az adott határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést tartalmaz, vagy olyan rendszeresen ismétlődő, jellemzően problémás jogalkalmazási kérdést dönt el, amelyet javasolt megismertetni az alsóbb fokú bíróságokkal, illetve a jogkereső közönséggel is. A Kúria a saját döntései közül bírósági határozatokat (BH) és elvi bírósági határozatokat (EBH) tesz közzé. Az elvi bírósági határozatok esetében a közzétételről a Kúria Elvi Közzétételi Tanácsa határoz, a megelőző folyamat törvényben lefektetett szabályai szerint (Bszi. 31. §). E körben kell megemlíteni az alsóbb fokú bíróságok Kúria által közzétett elvi bírósági döntéseit (EBD) is, figyelemmel arra, hogy azok az elvi bírósági határozathoz hasonlóan elvi tartalmat hordoznak, továbbá a közzétételi folyamat is sokban hasonlít az elvi bírósági határozat közzétételéhez (Bszi. 31. §). Mivel itt is a Kúria Elvi Közzétételi Tanácsa határoz a döntés közzétételéről, a felülvizsgálatot az elvi bírósági döntéstől eltérő határozat esetén is engedélyezni kell. Összességében fontos annak rögzítése, hogy a Kúria által közzétett gyakorlatnak kizárólag az olyan közzététel számít, amire a Kúria szakmai vezetésének (bizonyos esetekben az Elvi Közzétételi Tanácsnak) ráhatása van. Következésképpen nem eshet e körbe a birosag.hu internetes oldalon anonimizált formában elérhető kúriai döntés, vagy egyedi kutatási engedély után anonimizált formában tanulmányban vagy más szakmai anyagban bemutatott kúriai döntés sem."[11] Ezt az iránymutatást az akkori kúriai gyakorlat is követte.[12]
A jogegységi eszközrendszer 2021. április 1-jével hatályba lépő megváltozását követően ez a jogértelmezés megváltozott, és a ma már csak a jogegységi hatályú határozatokban kinyilvánított állásfoglalások számítanak. Erre a szempontra utal az 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény is, amikor e körbe vonja "a Legfelsőbb Bíróság által 2012. január 1-jét megelőzően meghozott és a Bszi. 195. § (1) bekezdésében foglaltak szerint továbbra is »alkalmazható« irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban vagy a kollégiumi véleményben értelmezett jogkérdéseket is".[13]
A Kúria számos esetben tagadta meg a felülvizsgálat Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontjának első fordulatára alapított engedélyezés iránti kérelmét amiatt, mert a Kúria már állást foglalt a megjelölt elvi jelentőségű jogkérdésben,[14] különösen, ha a támadott határozat nem ellentétes a Kúria
- 385/386 -
gyakorlatával.[15] (Meg kell jegyezni, hogy van olyan határozat is, amelyben a visszautasítás kizárólagos oka a kúriai állásfoglalás léte volt.[16])
Amint arra a vonatkozó PK vélemények is rámutatnak, "[n]em elegendő ugyanakkor, hogy a Kúria a felmerülő elvi jelentőségű jogkérdésben még nem foglalt állást. Az is szükséges, hogy az engedélyezés iránti kérelemben a fél arra hivatkozzon, hogy az adott jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy, hogy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezzel a joggyakorlat egysége megbomlásának a veszélye áll fenn."[17] "A joggyakorlat (az Alaptörvény szóhasználatában: jogalkalmazás) egysége azt jelenti: a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni."[18] Ahogyan erre az 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény indokolása rámutatott: "[e]z az engedélyezési ok lehetővé teszi, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében az alsóbb fokú bíróságok számára - szükség szerint - irányt mutasson".[19] A Kúria ezért megtagadja a felülvizsgálat engedélyezését, ha a fél által felvetett kérdés hipotetikus vagy nem releváns;[20] a megjelölt kérdésben nincs szükség iránymutatásra.[21]
A PK vélemények a joggyakorlat megbomlásának veszélyét illetően kifejtik, hogy "[e]z utóbbi esetkörben - a német és az osztrák gyakorlat tanulságai alapján -akkor kell engedélyezni a felülvizsgálatot, ha a másodfokú bíróság döntése magában hordozza annak a veszélyét, hogy a hibás gyakorlatot a többi bíróság is követi. Az önmagában irreleváns, hogy a hiba megismétlődése milyen valószínűséggel fog nagy számban előfordulni; a felülvizsgálat engedélyezéséhez az is elegendő, hogy az ismétlődésnek van egy látens, strukturális veszélye, tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság a »jog félreértéséből^ indul ki, az egyedi hibás döntés pedig az elsőfokú bíróságok egységesen rossz gyakorlatához vezethet. Különösen fennállhat az ismétlődés veszélye abban az esetben, ha a következetes bírói gyakorlattól eltérő döntés magasabb bírósági szinten (pl. ítélőtábla) született. Amennyiben a bíróság döntését valamilyen szakmai fórumon is közzéteszik, az ismétlődés veszélye szintén jelentős lehet."[22] A Kúria ezért megtagadja a felülvizsgálat engedélyezését akkor is, ha a támadott döntés egyedi mérlegelés vagy jogértelmezés eredménye.[23]
Mind a jogegység hiányát, mind a korábban egységes joggyakorlat létét az eltérő vagy egybehangzó joggyakorlatot reprezentáló határozatok megjelölésével kell alátámasztani. A Kúria ezért megtagadja a
- 386/387 -
felülvizsgálat engedélyezését, ha a fél a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében egyáltalán nem jelölte meg a joggyakorlatot reprezentáló határozatokat.[24]
A fél az engedélyezés alapjául szolgáló határozatokat a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében köteles pontosan, egyértelműen azonosítható módon (legalább a határozatot hozó bíróság nevének és a határozat számának feltüntetésével) megjelölni.[25] A Kúria ezért megtagadja a felülvizsgálat engedélyezését, ha a fél felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében megjelölt határozat nem azonosítható.[26]
A fél első fokon jogerőre emelkedett határozatra nem hivatkozhat,[27] kizárólag másodfokon jogerőre emelkedett, vagy legfelsőbb bírósági/kúriai döntésekre hivatkozhat engedélyezés iránti kérelmében, "kizárva ezzel annak a lehetőségét, hogy a nem végleges, a perorvoslati bíróság hatására utóbb változó ítéletek alapozzák meg a felülvizsgálat engedélyezését".[28] A Kúria ezért megtagadja a felülvizsgálat engedélyezését, ha a fél felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében megjelölt határozatok nem megfelelőek,[29] ideértve a nem releváns határozatokat,[30] a hatályon kívül helyezett határozatokat,[31] és a BHGY-ban közzé nem tett határozatokat is.[32] A Kúria azt is kimondta, hogy a joggyakorlat alaki forrásaként nem hivatkozható az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) ítélete,[33] joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleménye,[34] kollégiumi ajánlás vagy vélemény,[35] illetve
- 387/388 -
jogirodalmi álláspont.[36] Ha a fél kizárólag ezekre hivatkozik, a felülvizsgálat engedélyezését meg kell tagadni.
A felülvizsgálat engedélyezésének megtagadására vezet az is, ha a Kúria azt állapítja meg: nincs eltérés a megjelölt határozatokban kifejtett elvi álláspontok között,[37] illetve a joggyakorlat az adott jogkérdésben egységes.[38]
A Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontjának második fordulata alapján a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt.
A vonatkozó PK vélemények szerint "[a] Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható",[39] "figyelemmel például a társadalmi vagy gazdasági viszonyok megváltozására, avagy arra, hogy a jogszabályokban változás következett be, amely kétségessé teszi, hogy a meglévő iránymutatások továbbra is irányadók lehetnek. Példának okáért a jogtudományban felmerülő újabb doktrínák előretörése szintén alapot adhat a meglévő gyakorlat továbbfejlesztésére."[40]
A Kúria gyakorlata szerint a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontja második fordulata alapján tehát akkor lehet engedélyezni a felülvizsgálatot, ha a jogerős ítélet olyan elvi jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban 1.) már kialakult gyakorlat van, de 2.) e gyakorlat megváltoztatása indokolt. Összevetve az előző engedélyezési okkal, az is világos, hogy a két engedélyezési ok ugyanazon jogkérdés tekintetében egymást logikailag kizárja, hiszen míg előbbinél előfeltétel a kúriai állásfoglalás hiánya, ez esetben van -akár kúriai szintű - egységes joggyakorlat, noha azt a fél már elavultnak tekinti. Ennek ellenére az engedélyezési kérelmekben gyakori az ilyen önellentmondó érvelés, amely ugyanazon jogkérdés tekintetében a Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontjának mindkét fordulatát felhívja.
A Pp. 409. § (2) bekezdés a) pontja második fordulatára alapított kérelem esetén az engedélyezés megtagadásának van tehát helye, ha a fél az engedélyezési kérelmében nem hivatkozott kialakult gyakorlatra,[41] illetve, ha nem indokolta meg, miért kellene a joggyakorlatot megváltoztatni. [42]
- 388/389 -
A Pp. 409. § (2) bekezdés b) pontjának első fordulata alapján a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya miatt indokolt. Minthogy ebben az esetben is az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálatának indokáról van szó, a Kúria megtagadja a felülvizsgálat engedélyezését, ha a jogkérdést a fél a per során korábban nem vetette fel, illetve az nem merült fel, [43] illetve amikor a fél nem a jogerős ítéletben hivatkozott jogszabályokat érintő jogkérdést vet fel, vagy nem a jogerős ítéletben vizsgált jogkérdés tekintetében érvel.[44]
Ebben az esetben is előfeltétel, hogy a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában.[45] A Kúria tehát megtagadja a felülvizsgálat engedélyezését minden olyan esetben, amikor a fél engedélyezés iránti kérelmében felvetett jogkérdésben már van kúriai állásfoglalás. [46] Néhány ügyben az volt a megtagadás (egyik) indoka, hogy a támadott határozat nem ellentétes a Kúria gyakorlatával.[47]
A vonatkozó PK vélemények rámutattak: a Pp. 409. § (2) bekezdés b) pontjának első fordulata "kizárólag akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön - különleges súlyára tekintettel - túlmutat. (...) az is szükséges a felülvizsgálat engedélyezéséhez, hogy valamilyen további - általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható - fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé".[48] Minthogy nem a Kúria iránymutatása szükséges, ha a fél a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében nem jogértelmezési kérdést vet fel, hanem a jogszabályok helyességét vitatja, ebben az esetben a felülvizsgálat engedélyezésének megtagadásának van helye.[49] Ugyancsak megtagadja a Kúria a felülvizsgálatot, ha a fél egyedi mérlegelési vagy jogértelmezési kérdést vet fel,[50]
- 389/390 -
vagy ha a Kúria iránymutatására más okból nincs szükség.[51]
A felvetett jogkérdés különleges súlya különösen abban az esetben állapítható meg, ha a jogkérdés nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel.[52] A vonatkozó PK vélemények szerint "[e]lőfordulhat, hogy (...) nem alakult ki divergáló bírói gyakorlat, a joggyakorlat továbbfejlesztésére sincs szükség, de a felülvizsgálati kérelem olyan jogértelmezési kérdést tartalmaz, amellyel kapcsolatban a Kúria korábban még nem foglalt állást. Ez az eset áll fenn például akkor, ha egy új jogszabály értelmezése, vagy újonnan felmerülő joghézag kitöltése elvi iránymutatást igényel. (...) Ha a felek olyan jogkérdés értelmezését kérik a Kúriától, amely bár új, de a jogegységet (jogbiztonságot) a jogkérdés megválaszolása annak csekély jelentősége vagy kisszámú gyakorlati előfordulása folytán nem érinti, a felülvizsgálatot nem indokolt engedélyezni".[53]
A Kúria tehát éppúgy megtagadja a felülvizsgálat engedélyezését, ha a jogkérdés nem tekinthető újnak,[54] mint ahogy akkor is, ha a felvetett jogkérdés nem merül fel tömegesen.[55] A Kúria egy eseti határozatában kimondta azt is, hogy "[ö]nmagában a felperes személye (az, hogy egyben állami szerv is) nem támasztja alá a jogkérdés különös súlyát vagy társadalmi jelentőségét".[56]
A Pp. 409. § (2) bekezdés b) pontjának második fordulata alapján a Kúria a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés társadalmi jelentősége miatt indokolt. Ebben az esetben is előfeltétel, hogy a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában.[57]
A vonatkozó PK vélemények szerint a Kúria a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti.[58] "»Társadalmi jelentőségei van az olyan jogkérdéseknek, illetve ügyeknek, amelyek a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetett módon érintik. Ez megvalósulhat például úgy, hogy az adott ügyben vitássá tett szerződési feltétel az üzleti életben használt általános szerződési feltételek között jellemzően szerepel, így a feltétel tisztességtelenségének megítélése kihatással lehet a perben nem álló személyekre is. Nagy társadalmi jelentősége lehet egy jogkérdésnek akkor is, ha a jogsértő gyakorlat fenntartása másokat is a jogsértő gyakorlat folytatására ösztönözhet".[59]
A Pp. 409. § (2) bekezdés b) pontjának második fordulatára alapított engedélyezési kérelmek körében a felülvizsgálat engedélyezése megtagadásának gyakori oka, hogy a fél ugyan hivatkozik arra, hogy a felvetett jogkérdés érinti a társadalom széles körét, de ezt a hivatkozását nem indokolja meg.[60] Szintén gyakran vezet a felülvizsgálat engedélyezésének megtagadására, amikor a Kúria a felhozott indokok alapján azt állapítja meg, hogy a felvetett jogkérdés nem érinti a társadalom széles körét.[61] A jogsértő gyakorlat kialakulásának veszélye hiányában viszonylag ritkábban tagadta meg a
- 390/391 -
Kúria a felülvizsgálat engedélyezését erre az engedélyezési okra alapítottan.[62]
Az engedélyezést kérő fél gyakran egyedi jogsérelmét igyekszik feltüntetni a társadalom széles körét érintő jogkérdésként. Egyik döntésében a Kúria rámutatott: az engedélyezési kérelemben hivatkozott körülmény, miszerint a cégek jelentős része igénybe vesz könyvelési szolgáltatást, amelynek során felmerül, felmerülhet a megbízottként eljáró könyvelő kártérítési felelőssége, nem teszi a felvetett jogkérdéseket a társadalom széles körét közvetlenül vagy közvetetten érintő jellegűnek, különös tekintettel arra, hogy az adott ügyben eljárt bíróságok ítéletük meghozatala során számos egyedi körülményt értékeltek.[63]
A Kúria nem elégszik meg a társadalom széles körét érintő jelleg elvont, hipotetikus állításával, így adott ügyben megtagadta a felülvizsgálat engedélyezését, és kimondta, hogy a konkrét döntésnek nincs érdemi hatása a munkanélküliség mértékére és alakulására, hiszen csak arról született döntés, hogy a konkrét ügyben a felperes mulasztásai miatt indokolt volt a szerződéses jogviszony megszüntetése.[64] Ugyanígy, nem fogadta el, hogy a felvetett jogkérdés a társadalom széles körét érinti, azon az alapon, hogy "a gazdasági életben széles körben elterjedt az utóbbi időben a követelések engedményezése és e követelések engedményes vagy faktor általi érvényesítése, így tömegesen fordulnak elő engedményes által indított perek, amelyekben az alperes kötelezettként az engedményezett követelés alapjául szolgáló szerződésre vonatkozóan érvényesít érvénytelenségi kifogást";[65] ahogy a fél azon egészen általános hivatkozását sem, miszerint "szinte valamennyi új peres ügyben elvileg ezen jogkérdés felmerülhet".[66] Következetes a Kúria gyakorlata abban, hogy fél részére értelmezést igénylő kérdések felvetése nem alapozhatja meg a jogerős határozat jogereje feloldásának lehetőségét magában hordozó felülvizsgálat engedélyezését.[67]
A Kúria a Pp. 409. § (2) bekezdés c) pontja alapján a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata - a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában - az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége miatt indokolt.
Ebben az esetben tehát a felülvizsgálat engedélyezésének feltétele, hogy az uniós jogszabály alkalmazása vagy annak elmaradása az ügy érdemére kihatott és a Kúria úgy ítéli meg, hogy a fél által a Pp. 410. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontja alapján felvetett jogkérdést az EUB elé kell terjeszteni.[68] A másik előfeltétel, hogy a fél az eljárás során indítványozta ugyan az általa felvetett jogértelmezési kérdésnek az Európai Unió Bírósága elé terjesztését, de azt a bíróság elutasította, vagy arról - a fél kérelme ellenére - nem határozott; főszabályként tehát nincs lehetőség arra, hogy a fél először a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében indítványozza az EUB megkeresését.[69]
A Pp. 409. § (2) bekezdés c) pontjára alapított, érdemben elbírálható felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmek viszonylag ritkán fordultak elő a Kúria gyakorlatában. A Kúria megtagadja a felülvizsgálatot, ha a felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében nem jelöli meg, hogy milyen kérdést kellene az Európai Unió Bírósága elé terjeszteni,[70] sem azt, hogy milyen uniós jogszabály értelmezése vagy érvényességének vizsgálata indokolná előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését.[71] Megtagadási ok az is, ha a jogszabály, amelynek a fél az értelmezését kéri, a felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából nem releváns,[72] illetve nincs olyan jogértelmezési kérdés, amely indokolná előzetes döntéshozatali eljárás megindítását.[73] Ugyancsak megtagadásra vezetett, hogy a fél legkésőbb a másodfokú eljárásban nem indítványozta az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését, noha az első- és másodfokú bíróság ugyanazon jogszabályhely alkalmazásával bírálta el a jogvitát.[74] A Kúria egyik ügyben rámutatott: a fél kérelme nem is konkrét uniós jogi rendelkezés értelmezésére irányult, ehelyett olyan tények, tényállási elemek jogalkalmazói értékelésének vizsgálatát várta, amelyekre a kérelem az EUMSz szerint nem irányulhat[75].
A Pp. 409. § (3) bekezdése szerint a Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot, ha az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér. Ez a felülvizsgálat engedélyezésének "kötelező" esete. Meg kell jegyeznünk, hogy e körben a jogszabály megváltozott; 2020. március 31-ig hatályos szabályozás szerint a Pp. 409. § (2) bekezdés d) pontja alapján a felülvizsgálat akkor volt engedélyezhető, ha a Kúria közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés miatt volt indokolt.
E korábbi szabályozásnak felelt meg a 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 5. pontja, amely szerint a Kúria a közzétett ítélkezési gyakorlatától eltérő ítéleti rendelkezés miatt a felülvizsgálatot akkor engedélyezhette, ha az a Kúria
- 391/392 -
jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul.[76]
A hatályos szabályozást az 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 5. pontja értelmezi - a Pp. 346. § (5) bekezdésére, illetve a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel - akként, hogy a Kúria a közzétett határozatától jogkérdésben eltérő jogerős ítélet miatt a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet a Kúria által meghozott, a BHGY-ben 2012. január 1-je után közzétett eseti határozatban kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul.[77] A Kúria ezért megtagadja a felülvizsgálat engedélyezését, ha a fél a kérelmében nem jelölte meg azt a közzétett határozatot, amelytől a támadott határozat eltér,[78] illetve, ha a megjelölt határozat 2012 előtti,[79] azt nem a Kúria hozta,[80] vagy nincs a BHGY-ban közzétéve,[81] illetve ha olyan határozat, amely későbbi jogegységi panasz ügyben hozott határozat alapján nem hivatkozható.[82]
A Kúria egy eseti határozatában kifejtette azt is, hogy "a Kúria »Új Pp. Konzultációs Testület« által a Pp. egységes értelmezése érdekében (...) közzétett (...) állásfoglalással kapcsolatban a Kúria rögzíti, hogy egyrészről azok nem minősülnek a fentebb meghatározottak szerinti »közzétett határozatnak«, másrészről a Bszi. 2020. április 1. napjától hatályos 27/A. § -a szerint bírói testület, bírósági vezetők, illetve bírák tanácskozása nevében nem tehető közzé olyan jogértelmezési célú állásfoglalás, amelynek meghozatalára törvény nem ad felhatalmazást. Megjegyzi a Kúria, hogy ezek az állásfoglalások a bíróságokra értelemszerűen ezt megelőzően sem voltak kötelezőek. Mindebből az is következik, hogy az említett állásfoglalások a felülvizsgálat engedélyezése Pp. 409. § (3) bekezdésének esetkörében sem lehetnek hivatkozási alapok".[83] Ugyanígy: "[a] Kúrián működő joggyakorlatelemző csoportok Bszi. 30. § (1) bekezdése alapján közzétett ún. »összefoglaló vélemények a jogegységesítés Bszi.-ben nevesített eszközei ugyan, ám szintén nem minősülnek a Pp. 409. § (3) bekezdése alkalmazási körében értelmezhető »közzétett határozatnak«, így az ezekre történő hivatkozás sem képezheti a felülvizsgálat engedélyezésének alapját".[84]
A határozat megjelölése kapcsán rendkívül fontos az ügyazonosság kérdése. Ahogy a Kúria kifejtette: "[a] Pp. 409. § (3) bekezdésére alapított engedélyezés iránti kérelem kapcsán a Kúriának elsődlegesen arra kell választ adnia, hogy fennáll-e a felülvizsgálat tárgyát képező jogerős döntés és a korábbi közzétett határozat közötti »ügyazonosság«, ennek hiányában ugyanis az eltérés vizsgálata fel sem merül. Az "ügyazonosság" fogalmát nem határozza meg jogszabály, a jogirodalomban »ratio decidendi«-nek nevezett jelenséget a joggyakorlat a tényállási elemek és jogi minősítésük szignifikáns hasonlósága alapján állapítja meg. A Kúria jogegységi panasz eljárásában hozott Jpe.I.60.002/2021/7. számú határozata szerint a jogegység szempontjából lényeges ügyazonosság sohasem absztrakt, hanem mindig konkrét ügyhöz, jogértelmezéshez kötődik és az alkalmazott anyagi jogi szabály egyezőségét, valamint a jogértelmezés szempontjából releváns tények lényegi hasonlóságát jelenti".[85] Ennek megfelelően "[a] Kúriának annak megítéléshez, hogy mikor áll fenn az ügyek (bírói döntések) közötti jogkérdésben való eltérés, mindig esetről esetre kell vizsgálnia a megjelölt határozatokat. Az eltérés ugyanis nem ténybeli, hanem azonos jogkérdést feltételezve, az adott ügyben alkalmazott jogszabály eltérő értelmezését jelenti. Ennek megítélése során szigorúan kell venni az összehasonlított bírói döntésekben az alkalmazott anyagi jogszabály egyezőségét (hatály, normatartalom) és a jogértelmezés szempontjából releváns tények lényegi hasonlóságát, a kérelem ténybeli és jogi azonosságot befolyásoló elemeit, melyeket a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet előterjesztő félnek kell megjelölnie".[86] A Kúria ennek megfelelően megtagadja a felülvizsgálat engedélyezését, ha hiányzik az ügyazonosság.[87]
- 392/393 -
A következő lépés a hivatkozott közzétett határozat és a támadott határozat tartalmi összevetése. A Kúria megtagadja a felülvizsgálatot, ha a támadott határozat nem tér el a közzétett kúriai határozattól,[88] vagy ha eltér ugyan, de az eltérés csak egyedi jellegű kérdést vet fel.[89]
A Pp. 411. § (1) bekezdése szerint, ha a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem érdemi elbírálásra alkalmas, a Kúria háromtagú tanácsban, tárgyaláson kívül, harminc napon belül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról. A Pp. 411. § (2) bekezdése szerint a felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden indokolni kell, ez utóbbi szabályt a Kúria pontosította és további esetekre bontotta. A Kúria gyakorlata szerint e szabály valós értelme az: a felülvizsgálat tárgyában meghozott végzést kizárólag abból a szempontból kell indokolni, hogy a felülvizsgálat miért nem volt engedélyezhető, ugyanakkor ha a fél több engedélyezési okra is hivatkozik, minden olyan engedélyezési okra ki kell térni, amely tekintetében a felülvizsgálat engedélyezését a Kúria megtagadja.[90] Ha tehát a fél több engedélyezési okra is hivatkozik a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében, de a Kúria az okok egy részére alapítottan nem látott lehetőséget a felülvizsgálat engedélyezésére (a konkrét engedélyezési ok tekintetében a felülvizsgálatot megtagadta), ennek indokait az engedélyező végzésben is szerepeltetni kell.[91] Ha a Kúria a felülvizsgálatot engedélyezi, a végzés rendelkező részéből egyértelműen ki kell derülnie, hogy a jogerős ítélet felülvizsgálatát melyik engedélyezési ok alapján engedte meg; a felülvizsgálat engedélyezésének indokaira az érdemi határozat indokolásában kell kitérni.[92] Ebből következik, hogy a Kúria gyakorlata leginkább az engedélyezési kérelmet visszautasító, illetve a felülvizsgálatot megtagadó végzésekből ismerhető meg.
A határozatok alapján jól látható, hogy a Kúria gyakorlata az e tárgyban elfogadott kollégiumi véleményekre épül, azonban a Kúria gyakorlata egyben tovább is lépett azon, számos kérdésben pontosította és továbbfejlesztette azt. Számos határozatban konkretizálta például a vagyonjogi tárgyú ügyek vagy az egybehangzó ítéletek fogalmát. Megállapítható ugyanakkor, hogy néhány olyan kérdés is felmerült a gyakorlatban, amellyel a kollégiumi vélemények nem foglalkoztak, és amelyben a gyakorlat sem teljesen egységes, így például némi bizonytalanság mutatkozik abban a tekintetben, hogy az engedélyezési kérelem bizonyos hiányosságai a kérelem visszautasítására vagy az engedélyezés megtagadására vezetnek. Kétségkívül védhető az az álláspont, hogy a tartalmi feltételeknek csak formálisan eleget tévő engedélyezési kérelem - amelyben megjelöltek ugyan határozatokat, amelyek azonban nem szolgálhatnak hivatkozási alapul, vagy amely olyan kérdéseket tartalmaz, amelyek azonban nem minősülnek elvi jogkérdésnek - tartalmilag hiányosnak minősül, ami visszautasítás alapja lehet, de ugyanilyen meggyőző jelleggel lehet érvelni az ellenkező álláspont mellett is; mindenesetre célszerű lenne a határvonalat e körben egyértelműen megvonni.
Összességében megállapítható, hogy az engedélyezési eljárás a gyakorlatban jól működik, a jogegységi szempontok érvényesítésére és a Kúria ügyterhének kontroll alatt tartására alkalmas. Legfeljebb az lenne felvethető, hogy az engedélyezést megtagadó határozatok mennyiben felelnek meg a Pp. 411. § (2) bekezdésében foglalt azon követelményeknek, hogy azokat "röviden" kell indokolni; a Kúria ugyanis -
- 393/394 -
nyilván a jogintézmény újdonsága miatt - meglehetősen részletesen indokolja ezeket a határozatokat. A jövőben - a Kúria ügyterhének további csökkentése érdekében -talán célszerű lenne arra törekedni, hogy csak azokat a körülményeket emelje ki a határozat indokolása, amelyek a kérelem visszautasításra vagy megtagadására vezetnek, figyelemmel arra, hogy az engedélyezés feltételei konjunktívak, így egyetlen tartalmi elem megjelölésének vagy fennálltának hiánya is visszautasításra, illetőleg az engedélyezés megtagadására vezet.
[1] A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény.
[2] A felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény.
[3] Az új Polgári perrendtartás koncepciója - A Kormány 2015. január 14. napján megtartott ülésén elfogadott Koncepció. kormany.hu.
[4] Szakértői Javaslat az új Polgári Perrendtartás kodifikációjára (szerk.: Varga István-Éless Tamás), HVG-ORAC, Budapest, 2016.
[1] Mfv.I.10.254/2019/2.
[4] Pfv.I.20.834/2019/2.
[5] Pfv.V.20.916/2019/2.
[6] Pfv.VI.21.219/2019/3.
[7] Pfv.II.21.258/2019/3.
[8] Pfv.V.21.333/2019/2.
[9] Pfv.II.21.360/2019/5.
[10] Pfv.V.21.488/2019/4.
[11] Pfv.III.21.534/2019/4.
[13] Gfv.VII.30.337/2019/3.
[14] Gfv.VII.30.408/2019/2.
[15] Gfv.VII.30.414/2019/4.
[16] Gfv.VII.30.432/2019/2.
[17] Gfv.VII.30.445/2019/4.
[18] Pfv.IV.20.027/2020/4.
[19] Pfv.III.20.153/2020/2.
[20] Pfv.V.20.219/2020/2.
[21] Pfv.V.20.235/2020/2.
[22] Pfv.III.20.238/2020/3.
[23] Pfv.I.20.282/2020/2.
[24] Pfv.I.20.304/2020/2.
[25] Pfv.I.20.328/2020/3.
[26] Pfv.VI.20.329/2020/3.
[27] Pfv.VI.20.340/2020/2.
[28] Pfv.V.20.348/2020/2.
[29] Pfv.VII.20.353/2020/2.
[30] Pfv.VI.20.355/2020/2.
[31] Pfv.IV.20.363/2020/4.
[32] Pfv.VII.20.456/2020/2.
[33] Pfv.V.20.466/2020/2.
[34] Pfv.VI.20.519/2020/2.
[35] Pfv.V.20.613/2020/3.
[36] Pfv.I.20.624/2020/2.
[37] Pfv.VI.20.627/2020/3.
[38] Pfv.VI.20.683/2020/2.
[39] Pfv.V.20.731/2020/2.
[40] Pfv.V.20.798/2020/2.
[41] Pfv.V.20.824/2020/2.
[42] Pfv.VI.20.845/2020/2.
[43] Pfv.V.20.883/2020/2.
[44] Pfv.VI.20.888/2020/2.
[45] Pfv.I.20.896/2020/2.
[46] Pfv.III.20.916/2020/3.
[47] Pfv.V.20.925/2020/4.
[48] Pfv.I.20.929/2020/2.
[49] Pfv.VII.20.930/2020/2.
[50] Pfv.III.21.009/2020/2.
[51] Pfv.I.21.029/2020/2.
[52] Pfv.II.21.057/2020/3.
[53] Pfv.V.21.062/2020/6.
[54] Pfv.V.21.120/2020/2.
[55] Pfv.II.21.142/2020/10.
[56] Pfv.VI.21.146/2020/2.
[57] Pfv.III.21.168/2020/2.
[59] Pfv.VI.21.239/2020/2.
[60] Pfv.II.21.246/2020/2.
[61] Pfv.V.21.303/2020/2.
[62] Pfv.I.21.312/2020/3.
[63] Pfv.I.21.316/2020/2.
[64] Pfv.V.21.324/2020/2.
[65] Gfv.VII.30.016/2020/2.
[66] Gfv.VII.30.022/2020/3.
[67] Gfv.VII.30.044/2020/2.
[68] Gfv.VII.30.048/2020/2.
[69] Gfv.VII.30.053/2020/2.
[70] Gfv.VII.30.056/2020/2.
[71] Gfv.VII.30.097/2020/3.
[72] Gfv.VII.30.105/2020/3.
[73] Gfv.VII.30.267/2020/3.
[74] Gfv.VII.30.281/2020/2.
[75] Gfv.VII.30.292/2020/2.
[76] Gfv.VII.30.299/2020/2.
[78] Gfv.VII.30.344/2020/2.
[79] Gfv.VII.30.349/2020/2.
[80] Gfv.VII.30.379/2020/2.
[81] Gfv.VII.30.383/2020/2.
[83] Gfv.VII.30.391/2020/2.
[86] Gfv.VII.30.439/2020/2.
[87] Gfv.VII.30.458/2020/2.
[89] Pfv.V.20.057/2021/4.
[90] Pfv.III.20.083/2021/2.
[91] Pfv.V.20.144/2021/2.
[92] Pfv.V.20.173/2021/8.
[93] Pfv.V.20.199/2021/2.
[94] Pfv.I.20.220/2021/3.
[95] Pfv.V.20.221/2021/2.
[96] Pfv.VI.20.256/2021/5.
[97] Pfv.V.20.263/2021/2.
[98] Pfv.I.20.278/2021/2.
[99] Pfv.I.20.307/2021/2.
[100] Pfv.V.20.326/2021/3.
[101] Pfv.III.20.339/2021/2.
[102 ] Pfv.V.20.375/2021/2.
[103] Pfv.V.20.453/2021/2.
[104] Pfv.V.20.470/2021/4.
[105] Pfv.V.20.471/2021/5.
[106] Pfv.IV.20.476/2021/2.
[107] Pfv.V.20.511/2021/2.
[108] Pfv.III.20.524/2021/2.
- 394/395 -
[109] Pfv.V.20.569/2021/2.
[110] Pfv.II.20.573/2021/3.
[111] Pfv.V.20.574/2021/2.
[112] Pfv.VI.20.608/2021/2.
[113] Pfv.II.20.640/2021/2.
[114] Pfv.VI.20.648/2021/2.
[115] Pfv.II.20.660/2021/2.
[116] Pfv.V.20.669/2021/2.
[117] Pfv.III.20.677/2021/2.
[118] Pfv.V.20.683/2021/2.
[119] Pfv.III.20.689/2021/2.
[120] Pfv.V.20.717/2021/2.
[121] Pfv.V.20.727/2021/2.
[122] Pfv.V.20.735/2021/2.
[123] Pfv.I.20.752/2021/5.
[124] Pfv.V.20.765/2021/3.
[125] Pfv.VI.20.772/2021/2.
[126] Pfv.V.20.791/2021/2.
[127] Pfv.V.20.803/2021/2.
[128] Pfv.V.20.826/2021/2.
[129] Pfv.II.20.833/2021/2.
[130] Pfv.I.20.834/2021/4.
[131] Pfv.II.20.851/2021/2
[132] Pfv.II.20.854/2021/5.
[133] Pfv.V.20.857/2021/3.
[134] Pfv.V.20.901/2021/2.
[135] Pfv.I.20.905/2021/4.
[136] Pfv.V.20.925/2021/2.
[137] Pfv.IV.20.932/2021/2.
[138] Pfv.V.20.942/2021/5.
[139] Pfv.II.20.967/2021/3.
[140] Pfv.V.20.992/2021/3.
[141] Pfv.I.21.017/2021/4.
[142] Pfv.V.21.059/2021/2.
[143] Pfv.III.21.067/2021/2.
[144] Pfv.V.21.088/2021/2.
[145] Pfv.III.21.091/2021/2.
[146] Pfv.V.21.093/2021/2.
[147] Pfv.V.21.106/2021/2.
[148] Pfv.IV.21.112/2021/21.
[149] Pfv.V.21.129/2021/2.
[150] Pfv.V.21.133/2021/2.
[151] Pfv.II.21.136/2021/2.
[152] Pfv.V.21.142/2021/2.
[153] Pfv.II.21.147/2021/2.
[154] Pfv.II.21.160/2021/2.
[155] Pfv.V.21.169/2021/3.
[156] Pfv.V.21.173/2021/2.
[157] Pfv.II.21.176/2021/4.
[158] Pfv.V.21.210/2021/2.
[159] Pfv.V.21.214/2021/7.
[160] Pfv.I.21.229/2021/2.
[161] Pfv.I.21.235/2021/2.
[162] Pfv.V.21.237/2021/2.
[163] Pfv.III.21.243/2021/2.
[164] Pfv.V.21.247/2021/2.
[165] Pfv.I.21.248/2021/2.
[166] Pfv.V.21.295/2021/2.
[167] Pfv.V.21.304/2021/2.
[168] Pfv.I.21.386/2021/3.
[169] Pfv.V.21.387/2021/2.
[170] Pfv.I.21.424/2021/2.
[171] Pfv.II.21.427/2021/2.
[172] Pfv.II.21.453/2021/6.
[173] Pfv.V.21.457/2021/2.
[174] Pfv.I.21.469/2021/2.
[175] Gfv.VI.21.490/2021/2.
[176] Pfv.II.21.512/2021/2.
[177] Pfv.III.21.539/2021/2.
[178] Gfv.VI.30.066/2021/3.
[179] Gfv.VII.30.076/2021/2.
[180] Gfv.VII.30.096/2021/2.
[181] Gfv.VI.30.138/2021/3.
[182] Gfv.VI.30.139/2021/2.
[183] Gfv.VI.30.146/2021/3.
[184] Gfv.VI.30.153/2021/2.
[185] Gfv.VI.30.158/2021/5.
[186] Gfv.VII.30.167/2021/2.
[187] Gfv.VI.30.176/2021/2.
[188] Gfv.VI.30.179/2021/2.
[189] Gfv.VI.30.191/2021/2.
[190] Gfv.VI.30.256/2021/2.
[191] Gfv.VI.30.257/2021/2.
[192] Gfv.VI.30.263/2021/3.
[193] Gfv.VI.30.274/2021/2.
[194] Gfv.VI.30.287/2021/2.
[195] Gfv.VI.30.289/2021/5.
[196] Gfv.VI.30.290/2021/2.
[197] Gfv.VI.30.303/2021/3.
[198] Gfv.VI.30.307/2021/2.
[199] Gfv.VI.30.308/2021/2.
[200] Gfv.VI.30.319/2021/3.
[201] Gfv.VI.30.320/2021/3.
[202] Gfv.VI.30.321/2021/2.
[203] Gfv.VI.30.335/2021/2.
[204] Gfv.VI.30.352/2021/4.
[205] Gfv.VI.30.358/2021/2.
[206] Gfv.VI.30.369/2021/3.
[207] Gfv.VI.30.383/2021/3.
[208] Gfv.VI.30.390/2021/3.
[209] Gfv.VI.30.399/2021/2.
[210] Gfv.VI.30.408/2021/2.
[211] Gfv.VI.30.411/2021/2.
[212] Gfv.VI.30.422/2021/2.
[213] Gfv.VI.30.435/2021/2.
[214] Gfv.VI.30.436/2021/4.
[215] Gfv.VI.30.440/2021/6.
[216] Gfv.VI.30.457/2021/3.
[217] Gfv.VI.30.509/2021/5.
[218] Gfv.VI.30.510/2021/2.
[219] Gfv.VI.30.517/2021/3.
[220] Gfv.VI.30.527/2021/9.
[221] Gfv.VI.30.550/2021/2.
[222] Mfv.VIII.10.061/2022/2.
[223] Pfv.I.20.003/2022/4.
[224] Pfv.IV.20.013/2022/4.
[225] Pfv.I.20.019/2022/2.
[226] Pfv.II.20.029/2022/3.
[227] Pfv.II.20.074/2022/2.
[228] Pfv.II.20.084/2022/3.
[229] Pfv.I.20.102/2022/2.
[230] Pfv.V.20.114/2022/6.
[231] Pfv.V.20.132/2022/2.
[232] Pfv.I.20.135/2022/2.
[233] Pfv.I.20.141/2022/2.
[234] Pfv.I.20.142/2022/2.
[235] Pfv.V.20.163/2022/8.
[236] Pfv.II.20.168/2022/2.
[237] Pfv.I.20.170/2022/2.
[238] Pfv.II.20.214/2022/2.
[239] Pfv.III.20.247/2022/2.
[240] Pfv.III.20.296/2022/2.
[241] Pfv.I.20.316/2022/2.
[242] Pfv.II.20.317/2022/2.
- 395/396 -
[243] Pfv.IV.20.336/2022/3.
[244] Pfv.V.20.341/2022/2.
[245] Pfv.I.20.368/2022/2.
[246] Pfv.III.20.419/2022/2.
[247] Pfv.I.20.442/2022/2.
[248] Pfv.II.20.443/2022/2.
[249] Pfv.II.20.462/2022/3.
[250] Pfv.II.20.467/2022/2.
[251] Pfv.V.20.471/2022/2.
[252] Pfv.II.20.484/2022/2.
[253] Pfv.IV.20.518/2022/5.
[254] Pfv.II.20.522/2022/2.
[255] Pfv.III.20.536/2022/2.
[256] Pfv.I.20.563/2022/8.
[257] Pfv.I.20.564/2022/6.
[258] Pfv.I.20.587/2022/2.
[259] Pfv.V.20.612/2022/2.
[260] Pfv.III.20.619/2022/2.
[261] Pfv.V.20.648/2022/5.
[262] Pfv.V.20.675/2022/2.
[263] Pfv.V.20.713/2022/2.
[264] Pfv.I.20.718/2022/2.
[265] Pfv.III.20.744/2022/2.
[266] Pfv.III.20.746/2022/5.
[267] Pfv.IV.20.748/2022/2.
[268] Pfv.IV.20.749/2022/2.
[269] Pfv.IV.20.750/2022/2.
[270] Pfv.III.20.781/2022/2.
[271] Pfv.II.20.782/2022/3.
[272] Pfv.IV.20.785/2022/2.
[273] Pfv.II.20.838/2022/3.
[274] Pfv.II.20.850/2022/2.
[275] Pfv.II.20.855/2022/2.
[276] Pfv.III.20.904/2022/3.
[277] Pfv.V.20.968/2022/2.
[278] Pfv.II.20.974/2022/2.
[279] Pfv.III.20.976/2022/3.
[280] Pfv.IV.20.984/2022/2.
[281] Pfv.IV.21.031/2022/2.
[282] Pfv.III.21.033/2022/2.
[283] Pfv.V.21.037/2022/3.
[284] Pfv.V.21.064/2022/3.
[285] Pfv.II.21.083/2022/2.
[286] Pfv.II.21.091/2022/2.
[287] Pfv.II.21.096/2022/2.
[288] Pfv.II.21.101/2022/2.
[289] Pfv.III.21.113/2022/2.
[290] Pfv.III.21.116/2022/2.
[291] Pfv.III.21.166/2022/2.
[292] Pfv.II.21.189/2022/2.
[293] Pfv.V.21.194/2022/2.
[294] Pfv.V.21.196/2022/2.
[295] Pfv.V.21.246/2022/2.
[296] Pfv.II.21.271/2022/2.
[297] Gfv.VI.30.009/2022/2.
[298] Gfv.VI.30.014/2022/2.
[299] Gfv.VI.30.015/2022/2.
[300] Gfv.VI.30.022/2022/2.
[301] Gfv.VI.30.028/2022/2.
[302] Gfv.VI.30.035/2022/4.
[303] Gfv.VI.30.041/2022/5.
[304] Gfv.VI.30.047/2022/2.
[305] Gfv.VI.30.048/2022/4.
[306] Gfv.VI.30.049/2022/4.
[307] Gfv.VI.30.069/2022/8.
[308] Gfv.VI.30.070/2022/2.
[309] Gfv.VI.30.089/2022/5.
[310] Gfv.VI.30.096/2022/2.
[311] Gfv.VI.30.099/2022/2.
[312] Gfv.VI.30.101/2022/2.
[313] Gfv.VI.30.111/2022/2.
[314] Gfv.VI.30.114/2022/2.
[315] Gfv.VI.30.116/2022/2.
[316] Gfv.VI.30.117/2022/2.
[317] Gfv.I.30.132/2022/2.
[318] Gfv.VI.30.134/2022/2.
[319] Gfv.VI.30.154/2022/3.
[320] Gfv.VI.30.155/2022/4.
[321] Gfv.VI.30.158/2022/2.
[322] Gfv.VI.30.180/2022/2.
[323] Gfv.V.30.191/2022/2.
[324] Gfv.VI.30.200/2022/2.
[325] Gfv.I.30.227/2022/2.
[326] Gfv.III.30.247/2022/2.
[327] Gfv.VI.30.250/2022/2.
[328] Gfv.VI.30.251/2022/7.
[329] Gfv.V.30.253/2022/2.
[330] Gfv.III.30.263/2022/4.
[331] Gfv.VI.30.292/2022/2.
[332] Gfv.VI.30.304/2022/2.
[333] Gfv.VI.30.305/2022/2.
[334] Gfv.V.30.311/2022/2.
[335] Gfv.VI.30.318/2022/2.
[336] Gfv.V.30.320/2022/2.
[337] Gfv.VI.30.325/2022/2.
[338] Gfv.VI.30.328/2022/2.
[339] Gfv.V.30.339/2022/2.
[340] Gfv.VI.30.340/2022/2.
[341] Gfv.VI.30.344/2022/5.
[342] Gfv.III.30.347/2022/2.
[343] Gfv.III.30.364/2022/3.
[344] Gfv.V.30.366/2022/2.
[345] Gfv.V.30.392/2022/3.
[346] Gfv.V.30.406/2022/2.
[347] Gfv.VI.30.421/2022/2.
[348] Gfv.V.30.434/2022/2.
[349] Gfv.V.30.442/2022/2.
[350] Gfv.V.30.454/2022/2.
[351] Gfv.I.30.472/2022/2.
[352] Gfv.VI.30.475/2022/2.
[353] Gfv.V.30.479/2022/2.
[354] Gfv.III.30.480/2022/2.
[355] Gfv.V.30.518/2022/3.
[356] Gfv.V.30.539/2022/2. ■
JEGYZETEK
[1] A tanulmány I. része: Pomeisl András József: A Kúria felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos gyakorlata I. - Az engedélyezés alá eső ügyek köre és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem alaki és tartalmi követelményei, Kúriai Döntések-Bírósági Határozatok, 2024/1, 157-173.
[2] A tanulmány a 2022. december 3 l-ig meghozott kúriai határozatokat dolgozza fel.
[3] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 6. pont; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 6. pont.
[4] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 6. pont indokolása; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 6. pont indokolása.
[5] Pfv.V.20.916/2019/2.; Gfv.VII.30.437/2020/2.; Pfv.VI.20.044/2021/2.; Pfv.III.20.339/2021/2.; Pfv.VI.20.608/2021/2.; Pfv.V.21.129/2021/2.; Gfv.VI.30.440/2021/6.; Gfv.VI.30.527/2021/9.; Pfv.I.20.368/2022/2.
[6] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 9. pont; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 9. pont.
[7] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 10. pont; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 10. pont.
[8] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 10. pont indokolása; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 10. pont indokolása.
[9] 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 10. pont indokolása.
[10] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 1. pont első bekezdés; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 1. pont első bekezdése.
[11] A 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 5. pontjához fűzött indokolás harmadik, negyedik és ötödik bekezdése.
[12] Gfv.VII.30.105/2020/3.
0.214/2022/2.; Pfv.V.20.341/2022/2.; Pfv.III.20.746/2022/5.; Gfv.III.30.480/2022/2.
[14] Pfv.V.20.435/2022/2.; Pfv.I.20.278/2021/2.; Pfv.V.20.466/2020/2.; Gfv.VII.30.281/2020/2.; Gfv.VI.30.289/2021/5.; Gfv.VI.30.399/2021/2.; Pfv.II.21.258/2019/3.; Gfv.VII.30.076/2021/2.; Gfv.VI.30.176/2021/2.; Gfv.VII.30.439/2020/2.; Gfv.VI.30.041/2022/5.; Gfv.VII.30.437/2019/2.; Gfv.VII.30.445/2019/4.; Gfv.VII.30.022/2020/3.; Gfv.VI.30.028/2022/2.; Gfv.VI.30.510/2021/2.; Gfv.VI.30.146/2021/3.; Pfv.VI.20.519/2020/2.; Gfv.VI.30.408/2021/2.; Pfv.IV.20.932/2021/2.; Gfv.VII.30.458/2020/2.; Gfv.VI.30.307/2021/2.; Pfv.III.20.238/2020/3.; Gfv.VI.30.527/2021/9.; Gfv.VI.30.527/2021/9.; Gfv.VI.30.358/2021/2.; Gfv.VI.30.134/2022/2.; Gfv.VI.30.390/2021/3.; Gfv.VI.30.048/2022/4.; Gfv.VI.30.369/2021/3.; Gfv.VI.21.490/2021/2.; Gfv.VI.30.411/2021/2.; Gfv.VI.30.457/2021/3.; Gfv.VI.30.550/2021/2.; Gfv.VI.30.117/2022/2.; Gfv.I.30.227/2022/2.; Gfv.V.30.191/2022/2.; Gfv.V.30.253/2022/2.; Pfv.I.20.170/2022/2.; Pfv.I.21.386/2021/3.; Pfv.III.21.168/2020/2.; Pfv.V.20.669/2021/2.; Pfv.V.21.088/2021/2.; Pfv.V.21.295/2021/2.; Pfv.VI.21.219/2019/3.; Pfv.II.20.855/2022/2.; Pfv.III.20.976/2022/3.; Gfv.VI.30.099/2022/2.; Gfv.VI.30.111/2022/2.; Gfv.VI.30.180/2022/2.; Gfv.V.30.320/2022/2.; Gfv.VI.30.421/2022/2.; Gfv.VI.30.475/2022/2.; Gfv.VI.30.340/2022/2.; Gfv.VI.30.318/2022/2.; Gfv.VI.30.328/2022/2.; Pfv.II.20.838/2022/3.; Pfv.II.20.974/2022/2.; Pfv.V.21.064/2022/3.; Pfv.III.20.781/2022/2.
[15] Pfv.VI.20.608/2021/2.; Gfv.VII.30.445/2019/4.; Gfv.VI.30.510/2021/2.; Gfv.VI.30.390/2021/3.; Gfv.VI.30.369/2021/3.; Gfv.VI.30.146/2021/3.; Pfv.VI.21.219/2019/3.; Gfv.VII.30.044/2020/2.; Gfv.VI.30.289/2021/5.; Pfv.II.21.258/2019/3.; Gfv.VI.30.041/2022/5.; Gfv.VI.30.307/2021/2.; Gfv.VI.30.527/2021/9.; Gfv.VI.30.527/2021/9.; Gfv.VI.30.411/2021/2.; Gfv.VI.30.550/2021/2.; Pfv.V.21.295/2021/2.; Pfv.I.20.019/2022/2.; Gfv.VII.30.105/2020/3.; Pfv.I.20.220/2021/3.; Pfv.V.20.925/2021/2.; Gfv.VI.30.303/2021/3.; Gfv.VI.30.047/2022/2.; Pfv.IV.21.112/2021/21.; Pfv.III.21.116/2022/2.; Gfv.III.30.247/2022/2.; Gfv.V.30.366/2022/2.
[16] Gfv.V.30.539/2022/2.
[17] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 1. pont indokolása harmadik bekezdés; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 1. pont indokolása negyedik bekezdés.
[18] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 1. pont indokolása első bekezdés; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 1. pont indokolása első bekezdés.
[19] 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 1. pont indokolása első bekezdés.
[20] Gfv.VI.30.435/2021/2.; Pfv.II.20.967/2021/3.; Pfv.VI.20.648/2021/2.; Pfv.II.20.850/2022/2.; Pfv.V.20.968/2022/2.; Gfv.VI.30.158/2022/2.; Gfv.VI.30.250/2022/2.; Gfv.V.30.320/2022/2.; Gfv.VI.30.325/2022/2.; Gfv.V.30.434/2022/2.
[21] Pfv.V.20.471/2022/2.
[22] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 1. pont indokolása harmadik bekezdés; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 1. pont indokolása negyedik bekezdés.
[22] Pfv.I.20.752/2021/5.; Pfv.III.20.153/2020/2.; Pfv.II.20.967/2021/3.; Pfv.V.20.199/2021/2.; Pfv.V.20.826/2021/2.; Pfv.IV.20.685/2019/2.; Gfv.VII.30.048/2020/2.; Pfv.III.20.536/2022/2.; Pfv.II.20.851/2021/2.; Gfv.VI.30.158/2021/5.; Pfv.VI.20.329/2020/3.; Pfv.V.20.326/2021/3.; Gfv.VII.30.437/2019/2.; Pfv.V.20.669/2021/2.; Pfv.V.20.683/2021/2.; Pfv.VI.21.239/2020/2.; Pfv.I.20.142/2022/2.; Pfv.V.20.348/2020/2.; Pfv.V.20.791/2021/2.; Pfv.VI.20.608/2021/2.; Pfv.II.21.057/2020/3.; Pfv.II.21.246/2020/2.; Pfv.III.20.916/2020/3.; Pfv.II.20.640/2021/2.; Pfv.III.21.067/2021/2.; Pfv.I.20.307/2021/2.; Pfv.I.21.229/2021/2.; Pfv.II.20.214/2022/2.; Pfv.V.20.341/2022/2.; Pfv.III.20.746/2022/5.; Gfv.III.30.480/2022/2.
[24] Pfv.V.20.471/2022/2.; Pfv.V.20.569/2021/2.; Gfv.VII.30.292/2020/2.; Pfv.I.20.834/2019/2.; Pfv.II.20.854/2021/5.; Pfv.V.20.916/2019/2.; Gfv.VI.30.435/2021/2.; Pfv.V.20.057/2021/4.; Pfv.V.20.826/2021/2.; Pfv.III.20.619/2022/2.; Pfv.III.21.091/2021/2.; Pfv.V.20.163/2022/8.; Pfv.V.21.173/2021/2.; Pfv.I.20.102/2022/2.; Pfv.I.20.470/2019/6.; Pfv.I.20.624/2020/2; Pfv.I.20.929/2020/2.; Pfv.II.20.317/2022/2.; Pfv.III.20.296/2022/2.; Pfv.IV.20.685/2019/2.; Pfv.V.20.173/2021/8.; Gfv.VI.30.116/2022/2.; Pfv.III.21.009/2020/2.; Pfv.V.21.062/2020/6.; Gfv.VII.30.048/2020/2.; Gfv.VII.30.287/2020/3.; Gfv.VII.30.327/2020/5.; Gfv.VII.30.383/2020/2.; Pfv.II.20.084/2022/3.; Pfv.II.20.462/2022/3.; Pfv.II.20.833/2021/2.; Pfv.III.20.677/2021/2.; Pfv.V.20.803/2021/2.; Pfv.V.21.142/2021/2.; Pfv.V.21.324/2020/2.; Pfv.V.21.333/2019/2.; Pfv.I.20.282/2020/2.; Pfv.VI.20.519/2020/2.; Gfv.VII.30.307/2019/4.; Pfv.I.20.304/2020/2.; Pfv.III.21.534/2019/4.; Pfv.V.21.457/2021/2.; Pfv.V.20.144/2021/2.; Pfv.V.20.731/2020/2.; Pfv.VI.20.355/2020/2.; Pfv.VI.20.888/2020/2.; Gfv.VI.30.319/2021/3.; Pfv.I.20.141/2022/2.; Pfv.I.20.142/2022/2.; Pfv.V.20.824/2020/2.; Gfv.VI.30.015/2022/2.; Gfv.VI.30.408/2021/2.; Pfv.I.20.834/2021/4.; Pfv.I.20.905/2021/4.; Pfv.IV.20.932/2021/2.; Pfv.V.20.348/2020/2.; Gfv.VII.30.432/2019/2.; Gfv.VII.30.097/2020/3.; Gfv.VII.30.391/2020/2.; Gfv.VII.30.096/2021/2.; Gfv.VII.30.458/2020/2.; Gfv.VI.30.287/2021/2.; Pfv.I.20.019/2022/2.; Pfv.II.21.142/2020/10.; Pfv.II.21.160/2021/2.; Pfv.III.20.524/2021/2.; Pfv.IV.20.476/2021/2.; Pfv.V.21.169/2021/3.; Pfv.V.20.375/2021/2.; Pfv.V.20.791/2021/2.; Pfv.III.20.746/2022/5.; Gfv.VI.30.325/2022/2.; Gfv.V.30.366/2022/2.; Gfv.VI.30.111/2022/2.; Gfv.VI.30.421/2022/2.; Gfv.VI.30.475/2022/2.; Gfv.VI.30.340/2022/2.; Gfv.VI.30.318/2022/2.; Gfv.VI.30.328/2022/2.; Pfv.II.20.838/2022/3.; Pfv.III.20.781/2022/2.; Pfv.I.20.563/2022/8.; Pfv.I.20.564/2022/6.; Gfv.VI.30.070/2022/2.; Gfv.VI.30.155/2022/4.; Gfv.V.30.311/2022/2.; Gfv.VI.30.096/2022/2.; Gfv.III.30.347/2022/2.; Gfv.VI.30.154/2022/3.; Gfv.V.30.392/2022/3.; Gfv.III.30.263/2022/4.; Gfv.VI.30.292/2022/2.; Gfv.I.30.472/2022/2.; Gfv.V.30.518/2022/3.; Pfv.II.20.782/2022/3.; Pfv.IV.20.984/2022/2.; Pfv.III.21.033/2022/2.; Pfv.II.21.083/2022/2.; Pfv.IV.21.031/2022/2.; Pfv.II.21.091/2022/2.; Pfv.II.21.189/2022/2.; Pfv.III.21.166/2022/2.
[25] 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 1. pont indokolása ötödik bekezdés.
[26] Gfv.VI.30.146/2021/3.; Gfv.VI.30.139/2021/2.
[27] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 1. pont indokolása negyedik bekezdés; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 1. pont indokolása ötödik bekezdés. Lásd még Gfv.VII.30.281/2020/2.; Pfv.I.20.135/2022/2.; Gfv.VI.30.114/2022/2.; Pfv.III.21.534/2019/4.; Gfv.VII.30.437/2019/2.; Pfv.VI.20.648/2021/2.; Pfv.III.21.062/2021/2.; Pfv.I.20.278/2021/2.; Gfv.VII.30.445/2019/4.; Pfv.VI.20.627/2020/3.; Gfv.VII.30.414/2019/4.; Pfv.II.20.484/2022/2.; Pfv.V.20.925/2020/4.; Pfv.III.20.904/2022/3.; Pfv.III.21.113/2022/2.; Gfv.VI.30.325/2022/2.;
[28] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 1. pont indokolása negyedik bekezdés; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 1. pont indokolása ötödik bekezdés.
[29] Gfv.VI.30.139/2021/2.; Pfv.I.20.896/2020/2.; Pfv.VI.20.772/2021/2.; Pfv.V.20.883/2020/2.; Gfv.VII.30.022/2020/3.; Gfv.VI.30.028/2022/2.; Gfv.VI.30.510/2021/2.; Gfv.VII.30.281/2020/2.; Pfv.V.20.727/2021/2.; Gfv.VII.30.439/2020/2.; Pfv.I.20.135/2022/2.; Pfv.V.20.717/2021/2.; Pfv.V.21.247/2021/2.; Pfv.III.20.904/2022/3.; Pfv.III.20.976/2022/3.; Pfv.III.21.113/2022/2.; Pfv.V.21.246/2022/2.; Gfv.VI.30.096/2022/2.; Gfv.VI.30.114/2022/2.; Gfv.VI.30.250/2022/2.; Gfv.VI.30.325/2022/2.
[30] Gfv.VII.30.299/2020/2.; Gfv.VII.30.281/2020/2.; Gfv.VI.30.139/2021/2.; Pfv.V.20.727/2021/2.; Gfv.VI.30.289/2021/5.; Pfv.V.20.199/2021/2.; Gfv.VII.30.408/2019/2.; Pfv.V.20.925/2021/2.; Pfv.V.21.488/2019/3.; Pfv.VII.20.456/2020/2.; Gfv.VII.30.379/2020/2.; Gfv.VI.30.138/2021/3.; Gfv.VI.30.517/2021/3.; Gfv.VI.30.509/2021/5.; Gfv.VI.30.399/2021/2.; Gfv.V.30.191/2022/2.; Pfv.I.21.248/2021/2.; Pfv.II.21.258/2019/3.; Pfv.IV.21.201/2020/2.; Pfv.V.20.683/2021/2.; Pfv.V.20.765/2021/3.; Pfv.V.20.798/2020/2.; Pfv.VI.21.239/2020/2.; Pfv.IV.20.013/2022/4.; Pfv.V.20.648/2022/5.; Pfv.III.20.904/2022/3.; Pfv.III.21.116/2022/2.; Pfv.V.21.196/2022/2.; Gfv.VI.30.158/2022/2.
[31] Gfv.VII.30.439/2020/2.; Gfv.VII.30.076/2021/2.; Gfv.VI.30.041/2022/5.; Pfv.V.20.132/2020/3.; Pfv.VI.20.683/2020/2.
[33] Gfv.VII.30.076/2021/2.; Gfv.VII.30.391/2020/2.; Gfv.VI.30.176/2021/2.
[34] Gfv.VII.30.299/2020/2.
[35] Gfv.VI.30.158/2021/5.
[36] Gfv.V.30.518/2022/3.
[37] Pfv.V.20.199/2021/2.; Gfv.VI.30.138/2021/3.; Pfv.VI.20.683/2020/2.; Pfv.III.21.062/2021/2.; Pfv.I.20.278/2021/2.; Pfv.VI.20.627/2020/3.; Pfv.V.20.731/2020/2.; Pfv.VI.20.888/2020/2.; Pfv.III.21.539/2021/2.; Pfv.VI.20.340/2020/2.; Pfv.V.20.992/2021/3.; Pfv.I.21.469/2021/2.; Pfv.II.20.660/2021/2.; Pfv.V.20.857/2021/3.; Gfv.VI.30.321/2021/2.; Pfv.II.21.427/2021/2.; Gfv.VI.30.320/2021/3.; Pfv.I.20.220/2021/3.; Pfv.V.20.466/2020/2.
[38] Pfv.V.21.488/2019/3.; Pfv.I.21.248/2021/2.; Pfv.I.20.019/2022/2.; Pfv.I.21.017/2021/4.; Gfv.VII.30.105/2020/3.; Pfv.V.20.435/2022/2.; Pfv.V.21.304/2021/2.; Pfv.II.20.838/2022/3.
[39] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 2. pont; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 2. pont.
[40] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 2. pont indokolása; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 2. pont indokolása.
[41] Gfv.VI.30.176/2021/2.; Gfv.VI.30.146/2021/3.; Pfv.VI.20.519/2020/2.; Gfv.VII.30.458/2020/2.; Pfv.III.20.238/2020/3.; Gfv.VI.30.134/2022/2.; Gfv.V.30.253/2022/2.; Pfv.VI.21.219/2019/3.; Pfv.I.21.248/2021/2.; Pfv.III.21.062/2021/2.; Pfv.VI.20.627/2020/3.; Pfv.V.20.731/2020/2.; Pfv.VI.20.888/2020/2.; Pfv.III.21.539/2021/2.; Gfv.VI.30.321/2021/2.; Gfv.VII.30.408/2019/2.; Pfv.VII.20.456/2020/2.; Gfv.VII.30.379/2020/2.; fv.VI.30.158/2021/5.; Gfv.VI.30.114/2022/2.; Pfv.VI.20.772/2021/2.; Pfv.V.20.717/2021/2.; Pfv.V.21.247/2021/2.; Pfv.V.20.471/2022/2.; Pfv.V.20.916/2019/2.; Pfv.V.20.163/2022/8.; Pfv.V.21.173/2021/2.; Gfv.VI.30.116/2022/2.; Gfv.VII.30.287/2020/3.; Gfv.VII.30.327/2020/5.; Gfv.VII.30.383/2020/2.; Pfv.II.20.084/2022/3.; Pfv.V.20.803/2021/2.; Pfv.V.21.142/2021/2.; Pfv.I.20.282/2020/2.; Gfv.VII.30.307/2019/4.; Pfv.V.21.457/2021/2.; Pfv.VI.20.355/2020/2.; Gfv.VI.30.319/2021/3.; Gfv.VI.30.015/2022/2.; Gfv.VII.30.432/2019/2.; Gfv.VII.30.097/2020/3.; Gfv.VII.30.096/2021/2.; Gfv.VI.30.287/2021/2.; Pfv.II.21.142/2020/10.; Pfv.II.21.160/2021/2.; Pfv.III.20.524/2021/2.; Pfv.V.21.169/2021/3.; Pfv.II.20.967/2021/3.; Pfv.I.20.752/2021/5.; Pfv.V.20.470/2021/4.; Pfv.VI.20.329/2020/3.; Pfv.V.21.106/2021/2.; Pfv.III.20.153/2020/2.; Pfv.II.21.512/2021/2.; Pfv.V.21.210/2021/2.; Gfv.VII.30.438/2020/3.; Pfv.II.20.967/2021/3.; Gfv.VII.30.349/2020/2.; Gfv.VII.30.044/2020/2.; Pfv.V.20.326/2021/3.; Pfv.I.20.563/2022/8.; Pfv.I.20.564/2022/6.; Pfv.III.20.746/2022/5.; Pfv.III.21.166/2022/2.; Pfv.V.21.194/2022/2.; Pfv.V.21.196/2022/2.; Gfv.VI.30.014/2022/2.; Gfv.VI.30.070/2022/2.; Gfv.VI.30.096/2022/2.; Gfv.V.30.339/2022/2.; Gfv.V.30.406/2022/2.; Gfv.V.30.442/2022/2.; Gfv.V.30.454/2022/2.; Gfv.V.30.518/2022/3.
[42] Mfv.I.10.254/2019/2.; Pfv.I.20.470/2019/6.; Pfv.IV.20.685/2019/2.; Pfv.V.21.333/2019/2.; Gfv.VII.30.445/2019/4.; Pfv.IV.20.027/2020/4.; Pfv.III.20.153/2020/2.; Pfv.III.20.238/2020/3.; Pfv.I.20.624/2020/2.; Pfv.V.20.883/2020/2.; Pfv.I.20.896/2020/2.; Pfv.I.20.929/2020/2.; Pfv.III.21.009/2020/2.; Pfv.I.21.029/2020/2.; Pfv.V.21.062/2020/6.; Pfv.I.21.316/2020/2.; Gfv.VII.30.022/2020/3.; Gfv.VII.30.048/2020/2.; Gfv.VII.30.267/2020/3.; Gfv.VII.30.287/2020/3.; Pfv.V.21.324/2020/2.; Gfv.VII.30.292/2020/2.; Gfv.VII.30.327/2020/5.; Gfv.VII.30.383/2020/2.; Gfv.VII.30.438/2020/3.; Pfv.III.20.083/2021/2.; Pfv.V.20.173/2021/8.; Pfv.V.20.199/2021/2.; Pfv.I.20.278/2021/2.; Pfv.VI.20.648/2021/2.; Pfv.II.20.660/2021/2.; Pfv.III.20.677/2021/2.; Pfv.I.20.752/2021/5.; Pfv.V.20.803/2021/2.; Pfv.V.20.826/2021/2.; Pfv.II.20.833/2021/2.; Pfv.II.20.851/2021/2.; Pfv.V.20.857/2021/3.; Pfv.II.20.967/2021/3.; Pfv.V.20.992/2021/3.; Pfv.III.21.091/2021/2.; Pfv.V.21.142/2021/2.; Pfv.V.21.210/2021/2.; Pfv.I.21.469/2021/2.; Gfv.VI.21.490/2021/2.; Pfv.II.21.512/2021/2.; Pfv.III.21.539/2021/2.; Gfv.VI.30.358/2021/2.; Gfv.VI.30.369/2021/3.; Gfv.VI.30.390/2021/3.; Gfv.VI.30.435/2021/2.; Gfv.VI.30.510/2021/2.; Pfv.II.20.084/2022/3.; Pfv.I.20.102/2022/2.; Pfv.III.20.296/2022/2.; Pfv.II.20.317/2022/2.; Pfv.II.20.462/2022/3.; Pfv.V.20.471/2022/2.; Pfv.III.20.536/2022/2.; Pfv.III.20.619/2022/2.; Pfv.III.20.781/2022/2.; Pfv.II.20.838/2022/3.; Pfv.II.20.974/2022/2.; Pfv.II.21.083/2022/2.; Pfv.II.21.091/2022/2.; Pfv.II.21.189/2022/2.; Pfv.II.21.271/2022/2.; Gfv.VI.30.014/2022/2.; Gfv.VI.30.028/2022/2.; Gfv.VI.30.048/2022/4.; Gfv.VI.30.069/2022/8.; Gfv.VI.30.116/2022/2.; Gfv.VI.30.134/2022/2.; Gfv.III.30.263/2022/4.; Gfv.V.30.518/2022/3.;
[43] Gfv.VI.30.015/2022/2.; Gfv.VII.30.167/2021/2.; Pfv.V.20.132/2022/2.; Gfv.VI.30.250/2022/2.
[44] Pfv.V.21.059/2021/2.; Pfv.V.21.214/2021/7.; Gfv.VI.30.435/2021/2.; Pfv.II.21.512/2021/2.; Pfv.V.20.132/2022/2.; Pfv.V.20.901/2021/2.; Pfv.V.21.093/2021/2.; Pfv.II.20.854/2021/5.; Pfv.II.21.453/2021/6.; Pfv.II.20.967/2021/3.; Gfv.V.30.191/2022/2.; Gfv.VI.30.509/2021/5.; Pfv.V.20.883/2020/2.; Pfv.II.21.136/2021/2.; Pfv.I.20.141/2022/2.
[45] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 3. pont első bekezdés; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 3. pont második bekezdés.
[46] Pfv.I.21.235/2021/2.; Pfv.V.20.435/2022/2.; Gfv.VII.30.438/2020/3.; Pfv.VI.20.627/2020/3.; Pfv.V.21.120/2020/2.; Pfv.V.20.511/2021/2.; Gfv.VI.30.435/2021/2.; Gfv.VI.30.146/2021/3.; Pfv.I.20.220/2021/3.; Gfv.VI.30.015/2022/2.; Gfv.VII.30.167/2021/2.; Pfv.VI.21.219/2019/3.; Pfv.VI.20.355/2020/2.; Gfv.VII.30.458/2020/2.; Pfv.V.21.169/2021/3.; Gfv.VII.30.337/2019/3.; Gfv.VII.30.056/2020/2.; Gfv.VII.30.022/2020/3.; Gfv.VI.30.066/2021/3.; Gfv.VI.30.257/2021/2.; Gfv.VI.30.176/2021/2.; Gfv.VI.30.335/2021/2.; Gfv.VI.30.289/2021/5.; Gfv.VI.30.352/2021/4.; Gfv.VI.30.047/2022/2.; Gfv.VI.30.117/2022/2.; Gfv.VI.30.408/2021/2.; Gfv.VI.30.369/2021/3.; Gfv.VI.30.009/2022/2.; Gfv.VI.21.490/2021/2.; Pfv.IV.20.027/2020/4.; Pfv.V.20.466/2020/2.; Pfv.V.20.925/2020/4.; Pfv.III.21.009/2020/2.; Pfv.V.21.303/2020/2.; Pfv.V.20.669/2021/2.; Pfv.I.20.752/2021/5.; Pfv.II.21.176/2021/4.; Pfv.V.21.295/2021/2.; Pfv.I.20.170/2022/2.; Pfv.II.20.443/2022/2.; Gfv.V.30.191/2022/2.; Gfv.V.30.253/2022/2.; Gfv.VI.30.070/2022/2.; Gfv.VI.30.099/2022/2.; Gfv.III.30.347/2022/2.; Gfv.III.30.364/2022/3.; Gfv.VI.30.251/2022/7.; Gfv.VI.30.180/2022/2.; Pfv.III.21.033/2022/2.; Pfv.I.20.718/2022/2
[47] Gfv.VI.30.146/2021/3.; Gfv.VI.30.066/2021/3.; Pfv.VI.20.627/2020/3.; Gfv.VII.30.458/2020/2.; Gfv.VII.30.022/2020/3.; Gfv.VI.30.117/2022/2.; Gfv.V.30.253/2022/2.; Gfv.VI.30.290/2021/2.
[48] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 3. pont indokolás második bekezdés; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 3. pont indokolás második bekezdés.
[49] Pfv.V.20.219/2020/2.; Pfv.V.20.235/2020/2.; Pfv.VI.20.845/2020/2.
[50] Gfv.VI.30.146/2021/3.; Gfv.VI.30.015/2022/2.; Pfv.VI.20.355/2020/2.; Gfv.VI.30.066/2021/3.; Gfv.VI.30.176/2021/2.; Gfv.VI.30.352/2021/4.; Pfv.V.20.466/2020/2.; Pfv.V.21.303/2020/2.; Pfv.V.20.669/2021/2.; Pfv.V.20.727/2021/2.; Gfv.VI.30.028/2022/2.; Gfv.VI.30.114/2022/2.; Pfv.V.20.791/2021/2.; Pfv.V.21.133/2021/2.; Pfv.I.21.424/2021/2.; Pfv.V.20.612/2022/2.; Gfv.VII.30.307/2019/4.; Gfv.VII.30.408/2019/2.; Pfv.V.21.062/2020/6.; Pfv.IV.20.685/2019/2.; Gfv.VI.30.319/2021/3.; Mfv.VIII.10.061/2022/2.; Gfv.VII.30.383/2020/2.; Gfv.VI.30.138/2021/3.; Gfv.VI.30.321/2021/2.; Gfv.VI.30.287/2021/2.; Gfv.VI.30.116/2022/2.; Pfv.II.21.258/2019/3.; Pfv.III.21.534/2019/4.; Pfv.II.20.484/2022/2.; Pfv.V.21.059/2021/2.; Pfv.V.21.214/2021/7.; Gfv.VI.30.274/2021/2.; Pfv.V.20.942/2021/5.; Pfv.V.20.916/2019/2.; Pfv.III.20.153/2020/2.; Pfv.V.20.057/2021/4.; Pfv.V.20.735/2021/2.; Pfv.II.20.640/2021/2.; Pfv.II.20.851/2021/2.; Pfv.IV.20.363/2020/4.; Pfv.V.21.387/2021/2.; Pfv.VII.20.353/2020/2.; Gfv.VII.30.299/2020/2.; Gfv.VII.30.388/2020/5.; Pfv.VI.20.888/2020/2.; Pfv.V.20.144/2021/2.; Pfv.III.20.083/2021/3; Pfv.VI.20.772/2021/2.; Pfv.II.20.967/2021/3.; Pfv.I.21.229/2021/2.; Pfv.III.20.536/2022/2.; Pfv.III.20.619/2022/2.; Pfv.V.21.488/2019/4.; Pfv.II.21.147/2021/2.; Pfv.V.21.037/2022/3.; Pfv.III.21.166/2022/2.; Gfv.VI.30.200/2022/2.; Pfv.III.20.976/2022/3.; Pfv.V.21.246/2022/2.
[51] Pfv.V.20.717/2021/2.; Pfv.I.21.235/2021/2.; Pfv.II.21.147/2021/2.; Pfv.V.20.727/2021/2.; Gfv.VI.30.028/2022/2.; Gfv.VI.30.114/2022/2.; Pfv.V.20.791/2021/2.; Pfv.V.20.173/2021/8.; Pfv.V.20.574/2021/2.; Pfv.V.21.133/2021/2.; Pfv.I.21.424/2021/2.; Pfv.II.21.427/2021/2.; Pfv.V.20.612/2022/2.; Pfv.V.21.037/2022/3.; Pfv.III.21.166/2022/2.
[52] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 3. pont második bekezdés; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 3. pont első bekezdés.
[53] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 3. pont indokolás második és harmadik bekezdés; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 3. pont indokolás második és harmadik bekezdés.
[54] Gfv.VII.30.307/2019/4.; Gfv.VI.30.274/2021/2.; Gfv.VI.30.146/2021/3.; Pfv.I.20.220/2021/3.; Pfv.V.20.727/2021/2.; Pfv.III.21.091/2021/2.; Pfv.V.20.511/2021/2.
[55] Gfv.VII.30.307/2019/4.; Pfv.V.20.826/2021/2.; Pfv.I.20.834/2021/4.; Pfv.I.20.905/2021/4.; Pfv.I.21.469/2021/2.; Pfv.VII.20.456/2020/2.; Gfv.VII.30.408/2019/2.; Pfv.II.21.258/2019/3.; Pfv.I.20.304/2020/2.; Pfv.V.20.613/2020/3.; Pfv.V.21.062/2020/6.; Pfv.III.21.534/2019/4.; Pfv.V.21.088/2021/2.; Pfv.II.21.147/2021/2.; Pfv.V.20.435/2022/2.; Pfv.II.20.484/2022/2.; Pfv.IV.20.685/2019/2.;
[56] Gfv.VII.30.048/2020/2.
[57] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 3. pont első bekezdés; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 3. pont második bekezdés.
[58] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 3. pont második bekezdés; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 3. pont első bekezdés
[59] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 3. pont indokolása harmadik bekezdés; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 3. pont indokolás harmadik bekezdés.
[60] Pfv.VI.21.219/2019/3.; Pfv.V.20.942/2021/5.; Pfv.III.21.243/2021/2.; Pfv.III.20.153/2020/2.; Pfv.VI.20.355/2020/2.; Pfv.I.20.929/2020/2.; Pfv.II.21.512/2021/2.; Gfv.VI.30.200/2022/2.; Pfv.IV.20.984/2022/2.; Pfv.II.20.782/2022/3.; Pfv.II.20.838/2022/3.; Pfv.III.20.744/2022/2.; Pfv.II.21.083/2022/2.; Pfv.II.21.091/2022/2.; Pfv.III.21.113/2022/2.
[61] Gfv.VII.30.307/2019/4.; Gfv.VII.30.408/2019/2.; Pfv.V.21.062/2020/6.; Pfv.IV.20.685/2019/2.; Pfv.V.20.435/2022/2.; Pfv.V.20.826/2021/2.; Pfv.I.21.469/2021/2.; Pfv.VII.20.456/2020/2.; Pfv.I.20.304/2020/2.; Pfv.V.21.088/2021/2.; Pfv.VI.20.627/2020/3.; Gfv.VI.30.290/2021/2.; Gfv.VI.30.319/2021/3.; Gfv.VII.30.383/2020/2.; Gfv.VI.30.138/2021/3.; Gfv.VI.30.321/2021/2.; Gfv.VI.30.287/2021/2.; Gfv.VI.30.116/2022/2.; Pfv.I.21.235/2021/2.; Gfv.VII.30.438/2020/3.; Pfv.V.21.120/2020/2.; Pfv.V.20.717/2021/2.; Pfv.III.21.091/2021/2.; Pfv.V.20.471/2021/5.; Pfv.V.21.247/2021/2.; Pfv.I.20.307/2021/2.; Pfv.IV.20.518/2022/5.; Pfv.V.20.263/2021/2.; Pfv.III.20.976/2022/3.; Pfv.III.21.033/2022/2.; Gfv.VI.30.325/2022/2.; Pfv.IV.20.785/2022/2.; Pfv.IV.20.748/2022/2.; Pfv.IV.20.749/2022/2.; Pfv.IV.20.750/2022/2.; Pfv.IV.21.031/2022/2.
[62] Pfv.II.21.512/2021/2.; Pfv.IV.20.932/2021/2.; Pfv.II.21.091/2022/2.
[63] Gfv.VI.30.321/2021/2.
[65] Gfv.VI.30.290/2021/2.
[66] Gfv.VI.30.138/2021/3.
[67] Pfv.I.20.834/2019/2.; Gfv.VII.30.307/2019/4.; Gfv.VII.30.408/2019/2.; Gfv.VI.30.290/2021/2.; Gfv.VI.30.319/2021/3.; Gfv.VII.30.383/2020/2.; Gfv.VI.30.138/2021/3.; Gfv.VI.30.321/2021/2.; Gfv.VI.30.287/2021/2.; Gfv.VI.30.116/2022/2.
[68] 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 4. pont indokolása harmadik bekezdés.
[69] 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 4. pont indokolása negyedik bekezdés.
[70] Gfv.VII.30.414/2019/4.; Gfv.VII.30.391/2020/2.; Gfv.VI.30.117/2022/2.; Gfv.V.30.479/2022/2.
[71] Gfv.VII.30.391/2020/2.; Gfv.VII.30.391/2020/2.
[72] Gfv.V.30.392/2022/3.
[73] Gfv.VII.30.391/2020/2.; Gfv.VI.30.117/2022/2.
[74] Gfv.VII.30.097/2020/3.; Gfv.VI.30.117/2022/2.; Pfv.V.20.713/2022/2.; Pfv.II.20.782/2022/3.;
[75] Gfv.VII.30.414/2019/4.
[76] Gfv.VII.30.016/2020/2.
[77] Gfv.VII.30.344/2020/2.; Pfv.V.20.375/2021/2.; Pfv.III.20.689/2021/2.; Pfv.II.21.453/2021/6.; Pfv.II.20.074/2022/2.
[78] Pfv.V.20.916/2019/2.; Pfv.III.20.238/2020/3.; Pfv.III.21.009/2020/2.; Gfv.VI.30.117/2022/2.; Pfv.V.21.333/2019/2.; Pfv.III.21.534/2019/4.; Pfv.V.20.675/2022/2.; Pfv.V.21.064/2022/3.
[79] Pfv.I.21.312/2020/3.; Pfv.II.20.573/2021/3.; Pfv.V.21.387/2021/2.; Pfv.II.21.427/2021/2.; Pfv.VI.20.256/2021/5.; Pfv.V.21.059/2021/2.; Pfv.V.20.735/2021/2.; Pfv.I.20.003/2022/4.; Pfv.V.20.992/2021/3.; Gfv.VII.30.344/2020/2.; Gfv.VI.30.138/2021/3.; Pfv.VI.20.044/2021/2.; Pfv.VI.20.355/2020/2.; Pfv.III.20.916/2020/3.; Pfv.II.20.214/2022/2.; Gfv.VI.30.517/2021/3.; Gfv.VI.30.509/2021/5.; Pfv.V.20.348/2020/2.; Gfv.VI.30.101/2022/2.; Pfv.III.21.113/2022/2.; Pfv.II.21.096/2022/2.
[80] Pfv.1.21.312/2020/3.; Pfv.II.20.573/2021/3.; Pfv.V.21.387/2021/2.; Pfv.II.21.427/2021/2.; Pfv.VI.20.256/2021/5.; Pfv.V.21.059/2021/2.; Pfv.V.20.735/2021/2.; Pfv.I.20.003/2022/4.; Pfv.V.20.992/2021/3.; Pfv.VI.21.219/2019/3.; Pfv.III.20.689/2021/2.; Pfv.IV.20.785/2022/2.; Pfv.II.21.101/2022/2.
[81] Pfv.I.21.312/2020/3.; Pfv.II.20.573/2021/3.; Gfv.VII.30.344/2020/2.; Gfv.VI.30.138/2021/3.; Gfv.VII.30.105/2020/3.; Pfv.II.20.168/2022/2.; Pfv.IV.20.785/2022/2.; Pfv.III.21.113/2022/2.; Pfv.II.21.096/2022/2.; Gfv.VI.30.344/2022/5.; Pfv.II.21.083/2022/2.
[82] Pfv.V.21.088/2021/2.; Gfv.VI.30.344/2022/5.; Gfv.III.30.247/2022/2.; Gfv.VI.30.180/2022/2.
[83] Pfv.V.20.114/2022/6. [15].
[84] Pfv.V.20.114/2022/6. [16].
[85] Pfv.I.20.316/2022/2. [6]. [86]Pfv.IV.20.013/2022/4. [26]
[87] Pfv.VI.20.256/2021/5.; Pfv.I.20.003/2022/4.; Pfv.V.20.992/2021/3.; Pfv.VI.21.219/2019/3.; Gfv.VI.30.138/2021/3.; Pfv.II.20.168/2022/2.; Pfv.VI.20.044/2021/2.; Pfv.II.20.214/2022/2.; Gfv.VII.30.437/2020/2.; Pfv.III.20.339/2021/2.; Pfv.VII.20.353/2020/2.; Pfv.VII.20.930/2020/2.; Pfv.I.20.328/2020/3.; Gfv.VI.30.179/2021/2.; Gfv.VI.30.041/2022/5.; Gfv.VII.30.016/2020/2.; Gfv.VII.30.053/2020/2.; Gfv.VII.30.458/2020/2.; Gfv.VII.30.076/2021/2.; Gfv.VI.30.139/2021/2.; Gfv.VII.30.439/2020/2.; Gfv.VI.30.263/2021/3.; Gfv.VI.30.153/2021/2.; Gfv.VI.30.290/2021/2.; Gfv.VI.30.319/2021/3.; Gfv.VI.30.308/2021/2.; Gfv.VI.30.408/2021/2.; Gfv.VI.30.358/2021/2.; Gfv.VI.30.422/2021/2.; Gfv.VI.30.436/2021/4.; Gfv.VI.30.069/2022/8.; Gfv.VI.30.134/2022/2.; Gfv.VI.30.022/2022/2.; Gfv.VI.30.035/2022/4.; Gfv.VI.30.049/2022/4.; Pfv.V.20.613/2020/3.; Pfv.VI.20.888/2020/2.; Pfv.V.20.925/2020/4., Pfv.V.21.062/2020/6.; Pfv.VI.21.239/2020/2.; Pfv.IV.21.201/2020/2.; Pfv.V.20.824/2020/2.; Pfv.V.20.453/2021/2.; Pfv.II.20.660/2021/2.; Pfv.V.20.375/2021/2.; Pfv.V.21.093/2021/2.; Pfv.V.21.237/2021/2.; Pfv.1.20.170/2022/2.; Pfv.III.20.247/2022/2.; Pfv.I.20.316/2022/2.; Pfv.V.20.114/2022/6.; Pfv.I.20.587/2022/2.; Gfv.V.30.191/2022/2.; Gfv.V.30.191/2022/2.; Gfv.V.30.253/2022/2.; Pfv.V.20.057/2021/4.; Pfv.V.20.221/2021/2.; Pfv.I.21.386/2021/3.; Pfv.I.20.442/2022/2.; Pfv.V.20.471/2022/2.; Pfv.IV.20.336/2022/3.; Gfv.VI.30.344/2022/5.; Pfv.II.21.083/2022/2.; Pfv.II.21.101/2022/2.; Gfv.VI.30.304/2022/2.; Gfv.VI.30.158/2022/2.; Pfv.V.20.968/2022/2.; Pfv.IV.20.748/2022/2.; Pfv.IV.20.749/2022/2.; Pfv.IV.20.750/2022/2.; Pfv.III.21.033/2022/2.; Pfv.V.20.713/2022/2.; Pfv.III.20.781/2022/2.
[88] Gfv.VII.30.437/2020/2.; Pfv.VII.20.930/2020/2.; Pfv.I.20.328/2020/3.; Gfv.VII.30.016/2020/2.; Gfv.VII.30.053/2020/2.; Gfv.VI.30.290/2021/2.; Pfv.V.21.237/2021/2.; Pfv.V.20.735/2021/2.; Pfv.VI.20.355/2020/2.; Pfv.V.20.348/2020/2.; Pfv.V.21.129/2021/2.; Pfv.II.20.029/2022/3.; Pfv.I.21.316/2020/2.; Gfv.VI.30.550/2021/2.; Gfv.VII.30.097/2020/3.; Gfv.VII.30.292/2020/2.; Gfv.VI.30.256/2021/2.; Gfv.VI.30.383/2021/3.; Gfv.VI.30.191/2021/2.; Gfv.VI.30.390/2021/3.; Gfv.VI.30.457/2021/3.; Pfv.II.21.360/2019/5.; Pfv.V.20.466/2020/2.; Pfv.IV.20.932/2021/2.; Pfv.III.21.067/2021/2.; Pfv.V.20.857/2021/3.; Pfv.III.20.419/2022/2.; Pfv.II.20.467/2022/2.; Pfv.V.20.263/2021/2.; Pfv.II.21.083/2022/2.; Pfv.III.21.113/2022/2.; Gfv.VI.30.089/2022/5.; Gfv.V.30.339/2022/2.; Gfv.VI.30.421/2022/2.; Gfv.V.30.406/2022/2.; Gfv.V.30.442/2022/2.; Gfv.V.30.454/2022/2.; Gfv.VI.30.340/2022/2.; Gfv.VI.30.328/2022/2.
[89] Pfv.VI.20.355/2020/2.; Pfv.VI.20.044/2021/2.; Pfv.II.21.246/2020/2.; Pfv.II.20.640/2021/2.; Pfv.I.20.834/2021/4.; Pfv.I.20.905/2021/4.; Pfv.I.21.229/2021/2.; Gfv.I.30.132/2022/2.; Pfv.V.20.791/2021/2.; Pfv.II.21.142/2020/10.; Pfv.III.20.781/2022/2.; Gfv.VI.30.305/2022/2.
[90] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 9. pont; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 9. pont.
[91] Az 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 10. pontjához fűzött indokolás első bekezdése.
[92] 2/2017. (XI. 13.) PK vélemény 10. pont; 1/2021. (VII. 12.) PK vélemény 10. pont
Lábjegyzetek:
[1] A szerző PhD főtanácsadó, Kúria (Werbőczy István Országbírói Kutatóintézet); megbízott oktató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Polgári Jogi Tanszék. A tanulmány a szerző álláspontját tartalmazza, az nem értelmezhető a Kúria állásfoglalásaként.
Visszaugrás
