A KÖFOP-2.1.2-VEKOP-16-2016-00001 projektszámon futó "A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés" című projekt 6. alprojektének keretében - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi Karának Önkormányzati Kutatóintézetével együttműködésben - az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Közigazgatási Jogi Tanszéke - Prof. Dr. Nagy Marianna tanszékvezető egyetemi tanár vezetésével - vizsgálatokat folytatott a helyi önkormányzatok fakultatív feladatellátásának körében. A vizsgálat - a jogtudományi és összehasonlító jogi elemzések mellett - egy pilot kutatás keretében empirikus részt is magában foglalt, amelynek során egy nagyvárosi, egy kisvárosi és egy községi önkormányzatnál végeztük el a fakultatív feladatellátás gyakorlati működését. Az empirikus kutatásban és az eredmények feldolgozásában a Közigazgatási Jogi Tanszék mellett működő tudományos diákkör hallgatói (TDK) is közreműködtek. Az empirikus kutatást 2018 márciusában kezdte meg a tanszék és a mellette működő TDK. Elsőként egy nagyvárosi önkormányzat, Budapest Főváros XIV. kerülete (Zugló) Önkormányzata által ellátott fakultatív feladatokat vizsgáltuk meg, majd ezt követően 2018 májusában a hazai, turisztikai szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzatnál, Balatonlelle Városában folytatta csoport a kutatómunkát. Az empirikus vizsgálat első eredményeit a Jegyző és Közigazgatás 2018. évi 2. és 3. számaiban megjelent cikkekben tettük közzé.[1]
Kutatásunk során az volt az előzetes hipotézisünk, hogy a fakultatív feladatok egyrészt a nagyobb gazdasági erejű és méretű településeken jelennek meg, különösen abban az esetben, ha a település sajátosságainak kifejeződése valamilyen speciális cél, például turisztikai desztináció jelleg miatt kiemelt jelentőségű. Kiemelhetjük, hogy a fakultatív feladatellátás egyfajta innovációs szerepet is betölt az önkormányzati rendszerben, azaz, egy olyan folyamatot is megfigyelhetünk, hogy a korábban fakultatív önkormányzati feladatokból kötelező feladatok válhatnak. Külön elemezzük e körben a központi és a területi államigazgatás szerepét, egyrészt a finanszírozási rendszerben, másrészt a szakmai segítségnyújtás körében. Az elmúlt évek változásaira figyelemmel az is a kiegészítő hipotézisünk, hogy a kötelező feladatok visszaszorulása a fakultatív feladatvállalás előtérbe helyeződését hozta el, így megvizsgáljuk az elmúlt évek ilyen irányú változásait. A fenti elméleti áttekintés nyomán az empirikus kutatást megalapozó kérdőívet készítettünk el, amely a pilot vizsgálatok kiindulópontja. A fentiek alapján - egyfajta kísérletként és egy szélesebb vizsgálat megalapozásaként - három önkormányzatnál végezzük el a fakultatív feladatok részletes, empirikus vizsgálatát az előzőekben bemutatott módszertan és kérdőív alapján.
A három önkormányzat kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy a különféle települési típusokat és azok jellemzőit is áttekinthessük, így az egyes kutatási hipotéziseinket megfelelően ellenőrizhessük. Így a három önkormányzat egyike hátrányos helyzetű térségben elhelyezkedő, gyengébb gazdasági erővel rendelkező község. Ez a települési önkormányzat a Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tiszaújvárosi járásában levő - nagyságrendileg 2000 főnél valamivel kisebb népességű - Kesznyéten Község Önkormányzata, ahol előzetesen megkezdtük a feladatok felmérését. A második önkormányzat egy turisztikai jelentőséggel rendelkező, jobb gazdasági helyzetű kisváros, a Somogy megye Fonyódi járásában fekvő - nagyjából 5000 fős népességű - Balatonlelle Város Önkormányzata. A harmadik pedig egy nagyobb, 100 000 főnél népesebb önkormányzat, amely Budapest Főváros XIV. kerület (Zugló) Önkormányzata.[2]
A fenti vizsgálat egyfajta ellenőrzéseként, az összehasonlító megközelítésre építve hasonló vizsgálatot végeztünk el egy Magyarországhoz hasonló, de mégis attól eltérő, szomszédos országban. Ezt a vizsgálatot 2018. nyarán Szlovéniában végeztük el, ahol a hasonló gazdasági erő, a rendkívül tagolt és jelentős regionális
- 71/72 -
különbségekkel terhelt önkormányzati rendszer jó összehasonlítási alapot jelent. Szlovéniában a magyarországihoz hasonló méretű és helyzetű (hátrányos helyzetű kistelepülés, turisztikai jelentőségű kisváros, nagyváros) településeken végeztük el - azonos módszertan mellett - az összehasonlító vizsgálatot. Az empirikus vizsgálatot Hodoš /Őrihodos/ önkormányzatánál - hátrányos helyzetű, 400 főnél valamivel kisebb lakosú kistelepülés (Szlovénia legkisebb önkormányzata) -, Bled önkormányzatánál (a város önmagában nagyjából 5000 fős, a hozzá csatolt településekkel együtt közel 9000 fős lakosságú) - turisztikai desztináció szerepet betöltő kisváros - és Maribor város önkormányzatánál - 100 000 főnél népesebb nagyváros - folytattuk[3].
Ez a cikk az összehasonlító kutatás legfontosabb eredményeit foglalja össze, amelyben bemutatjuk a hazai és a szlovéniai fakultatív feladatellátás azonosságait és különbözőségeit. Elsőként azonban röviden bemutatnánk a kiinduló helyzetet, a szlovéniai és a magyar önkormányzati rendszer rövid összehasonlítását. Ezt követően a fontosabb ágazatok tekintetében vizsgáljuk meg a fakultatív feladatellátást a különféle magyar és szlovéniai önkormányzatoknál.
A szakirodalomban nem alakult ki a helyi önkormányzatok fakultatív feladatainak egységes fogalma. Amennyiben a különféle, hazai és nemzetközi irodalmi munkákra[4] tekintünk, akkor kiemelhetjük, hogy a fakultatív feladatoknak két fontosabb megközelítése alakult ki: a szűkebb és a tágabb fogalmi megközelítés. A szűkebb megközelítés alapján a fakultatív feladatok körébe csak olyan, a helyi közügyek közé tartozó feladatok vonhatóak, amelyek nem tartoznak egyetlen helyi önkormányzat kötelező feladatai körébe sem. A szűkebb értelemben vett felfogás ettől, az önkéntes feladatvállalástól elkülöníti az önként átvállalt (alternatív) feladatok körét, amelyet alapvetően az önkormányzati térszerkezet korrekciós eszközének tekintenek: ide azokat a feladatokat sorolják, amelyek valamely magasabb szintű vagy nagyobb méretű és gazdasági teljesítőképességű önkormányzatoktól vállalnak át az alacsonyabb szintű vagy kisebb méretű helyi önkormányzatok.[5] Ez a megközelítés a német dogmatikájú államokban vált elterjedtté. A tágabb megközelítés a fakultatív feladatok körébe vonja mind a hagyományos, szűkebb értelemben vett fakultatív ellátáson kívül az alternatív feladatok körét is. Ez a megközelítés elsősorban a franciás dogmatikával rendelkező államokban terjedt el, azonban a hazai közigazgatási jogban is erőteljesen jelen van.[6]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
