Megrendelés
Közjogi Szemle

Fizessen elő a Közjogi Szemlére!

Előfizetés

Kocsis Miklós: Alkotmányellenesség az SPS-rendszerről szóló törvényben (KJSZ, 2010/3., 65. o.)

Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök előzetes normakontroll-indítványa alapján megállapította, hogy az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló, az Országgyűlés 2008. október 20-i ülésnapján elfogadott törvény (a továbbiakban: SPS törvény) 15. § (3) bekezdés a) pontja alkotmányellenes.

A köztársasági elnök indítványa szerint a törvény által bevezetni kívánt, a termőföldtől és termeléstől eloldott támogatási jogosultságnak, mint a termelőt megillető új, önálló vagyoni értékű jog egyik elemének a törvény hatálybalépése előtti harmadik évben (2006-ban) igénybe vett nemzeti támogatásokhoz kötése a jogosultság első kiosztásakor - az érintetteknek a megváltozott jogszabályi környezethez való alkalmazkodásra biztosított kellő felkészülési idő hiánya miatt - sérti a jogbiztonságot. A törvény alapjaiban változtatja meg a támogatás rendszerét, és a támogatásban való részvétel feltételeit részben a múltban létrejött jogviszonyokra alapozza, úgy, hogy az érintettek korábbi vagyoni hatású döntéseiknél, jogviszonyaik alakításánál értelemszerűen nem számolhattak a jelen törvényből adódó következményekkel.

Az Alkotmánybíróság - hatáskörének tisztázását követően - megállapította, hogy a köztársasági elnök indítványa megalapozott, hiszen az ún. bizalomvédelmi elv - amely az Alkotmánybíróság gyakorlatában számos helyen megjelenik - sajátosan érvényesül az agrárpolitika területén. Az Alkotmánybíróságnak a jelen ügyben arról kellett döntenie, hogy milyen alkotmányjogi szempontok alapján lehet összeegyeztetni a gazdaságpolitikai értékválasztás szabadságából eredő jogalkotói döntések kötetlenségét és a döntéssel közvetlenül érintett személyek jogos elvárásait, ha ez utóbbi a jogállamhoz tartozó jogbiztonság alapján, az adott jogi környezetben védelemben részesíthető. A kérdés másképpen úgy fogalmazható meg, hogy van-e védelemben részesíthető jogos elvárása az érintett személyeknek a támogatásokkal vagy a támogatási rendszerek átalakításával kapcsolatban, és ha igen, milyen szabályok alapján? Az Alkotmánybíróság általános érvénnyel rögzítette, hogy a jogos elvárások védelmének elve sérül, ha a fennálló jogi helyzet viszonylagos változatlanságában a termelő bizakodhatott, mert jogszabály kifejezetten valamely magatartásra ösztönözte. A határozatban részletesen kifejtettek szerint az a körülmény, az a hiányosság ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében garantált jogállamiság elvével, hogy az érintett jogalanyok - azok a termelők, akik már a történelmi bázis jogosultság kialakítását követően szereztek új területet, vagy növelték a meglévőt, pl. azzal, hogy 2007-ben, 2008-ban új legelőterületeket jelentettek be - a korábbi rendszerben szerzett támogatási jogosultságuk egységértékének egy részét elvileg akár jelentős mértékben is elveszíthetik az új szabályok egyik lehetséges hatásaként. Az alkotmányellenesség a testület szerint többféleképpen is kiküszöbölhető. A törvényhozó - a korábbi rendszerben támogatást szerzett termelők jogos elvárásai mérlegelésével - meghatározhatja azokat a kereteket, amelyek között az agrárpolitikáért felelős miniszter döntést hoz, de alkalmazható az SPS törvényben foglaltaktól eltérő történelmi bázis is, példának okáért az, hogy a pénzügyi keret felosztása nem a 2006-os támogatási évhez kötődik.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére