A közbeszerzési jog napjainkban a közigazgatási jog egyik legfontosabb és legnagyobb kiterjedésű területe, amely egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. A 21. században rendkívüli mértékben megnőtt a közbeszerzések jelentősége, mivel az állam és az állammal szoros kapcsolatban álló szervek, intézmények (mint például a központi hivatalok, kormányhivatalok, de akár az önkormányzatok is) csak hatékony és gazdaságos közbeszerzések révén tudják beszerezni a működésükhöz feltétlenül szükséges eszközöket.
A közbeszerzések nemcsak ezen okok miatt tekinthetőek jelentősnek, hanem azért is, mert Magyarország szintjén a közbeszerzések a bruttó hazai össztermék 5,66 százalékát alkotják,1 amely azonban nemcsak hazánkban, hanem világszerte is rendkívül sok nehézség és kihívás elé állítja a jogalkotókat és jogalkalmazókat, meg kell ugyanis valósítaniuk a könnyen átlátható, nehézség nélkül kezelhető, és a közpénzek etikus elköltését magában foglaló rendszert.
Az általános jellegű közbeszerzések jelentősége mellett azonban mégis vannak olyan területek, amelyek vizsgálatára még ma sem került sor megfelelő mértékben, annak ellenére, hogy kiemelt szereppel rendelkeznek az állam és a honvédelem, a katonai és rendészeti célok, valamint feladatok szempontjából. Tanulmányomban az egyik leginkább érdekes és alaposabb vizsgálattal még nem rendelkező jogterülettel foglalkozom, a védelmi célú beszerzésekkel kapcsolatban felmerülő anomáliákkal, így különösen a rendszeresített kényszerítő eszközök és az egyenértékűség kapcsolatával, a felmerülő érvénytelenség jogosságának kérdéskörével, továbbá az ajánlattételi felhívásban többszörösen szereplő ellentmondások megszüntetésének lehetőségeivel. E területeket a Közbeszerzési Döntőbizottság közelmúltbeli döntésének2 elemzésével és értelmezésével, a védelmi célú közbeszerzésekről szóló kormányrendelet és a kapcsolódó jogszabályok és bírósági döntések vizsgálatával mutatom be.
A Közbeszerzési Döntőbizottság 2013 őszén részletesen foglalkozott azzal a speciális üggyel, amely rendkívül különleges beszerzési területre vonatkozott és ráadásul olyan értelmezési kérdésre is választ adott, amely az ajánlattevői és az ajánlatkérői oldalon is nehézségeket okozott már a védelmi célú rendelet elfogadása óta.
Az alábbiakban ezt mutatom be, kihangsúlyozva az ajánlatkérő jogsértéseit, a gazdasági társaság érveit, továbbá a Döntőbizottság ezen érvekre adott válaszait.
Álláspontom szerint a jogorvoslati kérelem, valamint a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásának és döntésének elemzése előtt mindenképp érdemes foglalkozni az ügy hátterével, az eredeti tényállás felvázolásával, továbbá az előzetes vitarendezési kérelmekkel és azok eredményeivel is.
A védelem terén alapvető biztonsági érdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szánt áruk beszerzésére, illetőleg szolgáltatások megrendelésére vonatkozó sajátos szabályokról szóló kormányrendelet3 (továbbiakban: védelmi célú rendelet) rendelkezései alapján e rendelet hatálya alá tartozó szervezet hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos beszerzési eljárásban történő részvételt hirdetett meg ajánlattételi
- 74/75 -
felhívásában különféle rendészeti célú termékek beszerzésére vonatkozóan.
Az eljárás két részből állt, mindkét részben különféle rendészeti célú eszközök beszerzésére lehetett ajánlatot tenni. Az eljárás első részében három, a második részében pedig két gazdasági társaság vett részt. Az első részben több hiánypótlási felhívás és felvilágosítás kérése történt, amelyeket követően az eljárás e része eredményesen lezárult, az ajánlatkérő sikeresen megállapította a nyertes ajánlattévő gazdasági társaságot, amellyel már a szállítási szerződés aláírására is sor került. A második rész azonban már nem ilyen egyszerű módon lett befejezve, ebben az esetben több hiánypótlási felhívásra, illetve felvilágosítás kérésére került sor, amelyeket két előzetes vitarendezési eljárás, illetve végül Közbeszerzési Döntőbizottság előtti jogorvoslat követett. A második beszerzési eljárás tárgya rendészeti célú könnygázszóró spray-k beszerzése volt.4
Az eljárás második részére vonatkozóan az egyik ajánlattevő gazdasági társaság hiánypótlási és felvilágosításkérési felszólítást kapott az ajánlatkérőtől, mivel az ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlattevő ajánlatában ellentmondások fedezhetőek fel a megnevezések és az ajánlati nyilatkozat tartalma között. A felhívásnak a gazdasági társaság eleget tett, nyilatkozatában előadta, hogy az ajánlatában feltüntetett megnevezéseket továbbra is fenntartja, azon változtatni nem kíván.5
Ezt követően a gazdasági társaság ismételt felvilágosításkérési felszólítást kapott, amely a megajánlott, valamint nyertesség esetén szállítani kívánt termék pontos típusára, illetve megnevezésére irányult. E felhívásra a gazdasági társaság válaszolt, pontosan megnevezve a terméket. A választ követően állapította meg az ajánlatkérő az ajánlat érvénytelenségét, tekintettel a termék elnevezésében fellelhető ellentmondásokra és az ajánlattevőnél rendszeresített termékre történő ajánlattételre.6
A gazdasági társaság az érvénytelenségre vonatkozó határozat miatt előzetes vitarendezési kérelmet terjesztett elő a védelmi célú kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, mivel álláspontja szerint az ajánlatkérő cselekménye és a beszerzési eljárásban keletkezett dokumentum jogsértő.8
Az első vitarendezési kérelmet az ajánlatkérő elutasította és rendkívül szűkszavú, jogi indokolást nélkülöző válaszban tájékoztatta az ajánlattevőt arról, hogy álláspontját és ennek megfelelően az érvénytelenséget fenntartja, tekintettel a védelmi célú beszerzésekről szóló kormányrendeletnek arra a rendelkezésére,9 amely alapján az ajánlat akkor érvénytelen, ha egyéb módon nem felel meg az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.10
A második vitarendezési kérelem már rendkívül megalapozott és kellően alátámasztott érvekkel került az ajánlatkérő elé. A gazdasági társaság előadta, hogy a védelmi célú beszerzésekről szóló kormányrendelet szerint az ajánlatkérő dokumentációt készíthet, amely egyebek között tartalmazhatja a részletes szerződési feltételeket és a beszerzés tárgyára vonatkozó műszaki leírást.11 A kérelemben kiemelésre került, hogy a beszerzés tárgyára, a szállítási szerződésre, a dokumentációra, továbbá a műszaki leírásra vonatkozó rendelkezések egymással ellentétesek, az ajánlatkérő két megnevezést használt az adott termékre, ráadásul ezt váltakozó módon tette. Ennek eredményeként az ajánlattevő nem tudhatta, hogy az elnevezések közül melyik alkalmazandó a termékre, az ajánlatkérő a dokumentációban egymás mellett, egyenértékűként használta a két megnevezést, azokat nem különböztette meg egymástól, az eltérésekre vonatkozóan sem magyarázatot, sem figyelemfelhívást nem adott. A második előzetes vitarendezési kérelemben előadásra került még az is, hogy az ajánlatkérő nem járt el megfelelően, amikor a gazdasági társaság ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, mert az ajánlattevő ajánlatát az ajánlattételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően tette meg.12
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
