2011. július 13-án léptek hatályba a büntetőeljárási törvény (1998. évi XIX. törvény, a továbbiakban: Be.) legújabb módosításai, amelyek nyomán az eddigi nyolc különeljáráshoz egy kilencedik is társult, a "kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályai." Az új különeljárást beiktató 2011. évi LXXXIX. törvény az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról (a továbbiakban: Novella) súlyos szakmai bírálatokat követően nyerte el végleges formáját. Az Országgyűlésnek 2011. június 14-én benyújtott, T/3522. számot viselő törvényjavaslat eredeti szövegét számos kritika érte mind a jogalkalmazók, mind az elméleti szakemberek részéről. A bírálói a hatályos Alkotmánnyal[1] és a jövőre hatályba lépő Alaptörvénnyel[2], valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményével[3] is ellentétesnek tartották több rendelkezését. Rendhagyó módon még a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma is közzétett egy véleményt, amelyben éles kritikát fogalmazott meg a törvényjavaslattal szemben, részletesen elemezve alkotmányellenesnek tűnő, valamint a büntetőeljárás szakmai szabályaival ellentétes módosításait.[4] A törvényhozó a kritikákra reagálva végül tucatnyinál is több változtatást végzett az eredeti szövegen, és egyes rendelkezéseket elhagyva, másokat újrafogalmazva jelentősen átalakította a törvény szövegét, így az írásom tárgyát képező különeljárás szabályait is. Jelen tanulmányban bemutatom az új különeljárást, és alkotmányjogi aspektusból vizsgálom meg azon rendelkezéseit, amelyekre - mint immár a hatályos jog részeire - továbbra is az alkotmányellenesség gyanúja vetül.
A Novella módosításai nyomán a Be. az új különeljárás keretében [Be. XXVIII/A. Fejezet, 554/A-554/N. §] egyes bűncselekményeket kiemelt jelentőségű ügynek nyilvánít és speciális eljárási szabályokat határoz meg azokra vonatkozóan. A kiemelt jelentőségű ügyek felsorolása a törvényben [Be. 554/B. §] meglehetősen heterogén, találunk benne hivatali bűncselekményt, a közélet tisztasága elleni bűncselekményeket, a szervezett bűnözéshez kapcsolódó bűncselekményeket, gazdasági bűncselekményeket, vagyon elleni bűncselekményeket, valamint el nem évülő bűncselekményeket (l. Táblázat).
A kiemelt jelentőségű ügyek [Be. 554/B. §]
| Egyes, az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények | Szervezett bűnözéshez kapcsolódó bűncselekmények | Egyes gazdasági bűncselekmények | Bármelyik vagyon elleni bűncselekmény | Az el nem évülő bűncselekmények |
| • A hivatali visszaélés; • A közélet tisztasága elleni bűncselekmények (Vesztegetés; Vesztegetés feljelentésének elmulasztása; Befolyással üzérkedés; Közérdekű bejelentő üldözése), ha a helyi önkormányzat képviselő-testületének tagja, polgármestere, alpolgármestere, képviselő-testülete hivatalának vezető beosztású dolgozója, országgyűlési képviselő, állami vezető, közigazgatási szerv vezető beosztású dolgozója követte el, vagy a felsoroltak vonatkozásában követték el; • A nemzetközi közélet tisztasága ellen elkövetett bűncselekmények: Vesztegetés nemzetközi kapcsolatban; Befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban; Vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban. | • A bűnszervezetben részvétel; • Bűnszervezetben elkövetett bármely bűncselekmény. | • A jogosulatlan gazdasági előny megszerzése; • A gazdasági életben súlyos következményekkel járó csődbűncselekmény; • A versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban; • A pénzmosás; • A különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalás és a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás; • Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése | • Ha különösen nagy értékre, kárt, hátrányt okozva követték el. • Ha különösen jelentős értékre, kárt, hátrányt okozva követték el. | • A háborús bűntettek; • Az emberiség elleni egyéb bűncselekmények; • Az emberölés súlyosabban minősülő esetei; • Az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei; • A terrorcselekmény, a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése és a zendülés súlyosabban minősülő esetei, ha a halált szándékosan okozva követik el. |
A Novella indokolása szerint a "nagy súlyú, kiemelt vagyoni értéket érintő és a társadalom által nagy figyelemmel kísért ügyekre" indokolt eltérő eljárási szabályokat megállapítani "annak érdekében, hogy az ilyen ügyek a lehető leghatékonyabb módon és ésszerű határidőn belül kerüljenek kivizsgálásra és elbírálásra".
Ahogy minden különeljárás esetében, a kiemelt jelentőségű ügyekben történő eljárás esetén is az erről szóló fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni a Be. rendelkezéseit (Be. 554/A. §). Az általános eljárástól való eltéréseket meghatározó szabályok három csoportba sorolhatók:
1. azok, amelyek az egész eljárásban érvényesülnek;
2. azok, amelyek csak a nyomozás során relevánsak, valamint
3. azok, amelyek csak a bírósági eljárásban alkalmazandók.
Az alábbiakban bemutatom, hogy e speciális rendelkezések alapján a különeljárás mennyiben tér el a rendes eljárás szabályaitól.
Kiemelt jelentőségű ügyben az eljárást soron kívül kell lefolytatni, ezáltal hétre bővültek a soron kívüli eljárás esetei.[5] Az eljárás soronkívüliségét minden résztvevő a saját eszközeivel köteles biztosítani (Be. 554/C. §). A védelem a különeljárásban kötelező (Be. 554/D. §). A szakértőt rendbírsággal kell sújtani, ha a szakvélemény előterjesztésére rendelkezésére álló határidőt önhibájából elmulasztja (Be. 554/F. §), a rendes eljárásban ez csak egy lehetőség. Általános szabály nem határoz meg minimumot az óvadék összegére, de a szóban forgó különeljárásban a bíróság által esetlegesen megállapított óvadék összege nem lehet kevesebb hárommillió forintnál (Be. 554/H. §).
A feljelentéskiegészítést végző hatóság a feljelentőt, illetve a feljelentéssel érintett helyi önkormányzat, közigazgatási szerv, gazdálkodó szervezet képviselőjét is meghallgathatja, illetve szaktanácsadót vehet igénybe (Be. 554/I. §), de ezt az általános szabályok alapján egyébként is megteheti. A rendes eljárás szabályai között a tanú esetében a Be. nem tartalmaz rendelkezést a műszeres őszinteségvizsgálatra vonatkozóan, a különeljárásban azonban van erre szabály, amely szerint a tanú vallomása beleegyezése esetén poligráf alkalmazásával is vizsgálható (Be. 554/E. §).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
