A hazai területi közigazgatás humánerőforrás-ellátottságára és kapacitásigényeire, illetve a közszolgáltatások minőségi és mennyiségi mutatóinak fejlesztésére vonatkozó vizsgálat nemzetközi összehasonlító része keretében összesen négy országcsoport egy-egy országának területi reformjait, illetve a területi reformok egyes releváns elemeit vizsgáljuk. Mivel a közigazgatás vertikális szintjeit érintő reformok minden esetben érintik a feladatok szintenkénti elosztásának kérdését, az összehasonlítás alapját képező benchmarkországok kiválasztásának legfőbb kritériuma volt, hogy az ország rendelkezzen a területi átszervezésre (decentralizációra, regionalizációra stb.) vonatkozó előzményekkel.
A négy országcsoport és az országok kiválasztásának további indokai a következők voltak:
1. Angolszász országok: azon államok, amelyekben a hivatalos nyelv az angol, és amelyeknek a lakossága túlnyomórészt a Brit-szigetek középkori lakóitól, az angolszászoktól származik, szokásos módon a tudományos érdeklődés középpontjában állnak, mivel általános fejlettségük rendszerint magas, azonosságaik pedig feltételezik, hogy az általuk működtetett nagy rendszerek adaptálhatók. A tanulmány e megfontolásból kiindulva a benchmarkországok első körében az Egyesült Királyság országainak regionalizációs törekvéseivel kapcsolatos relevanciáit mutatja be.
2. Fejlett országok: a szakirodalom - elsősorban gazdasági fejlettség alapján rangsorolva - fejlett, illetve fejlődő jelzővel illeti az egyes országokat. Ugyancsak ezt a fejlettségben megnyilvánuló distinkciót sugallja az észak-dél ellentétpár, amely arra utal, hogy nagy általánosságban az északi féltekén helyezkednek el a fejlett, és a déli féltekén a fejletlenebb országok. Megfontolva az előbbi, tudományos alapokon nyugvó és az utóbbi, hétköznapibb általánosításon és percepción alapuló dichotómiát, a tanulmány második benchmarkországként egy fejlettnek nevezett ország, Dánia régiók kialakítására vonatkozó területi közigazgatási reformját, illetve annak releváns tapasztalatait mutatja be.
3. Fejlett kelet-közép-európai országok: a fejlett ország benchmarkkategóriájához szervesen kapcsolódva, utalva a kelet-közép-európai országok közös történelmi hagyományain és fejlődésbeli hasonlóságain alapuló egyezőségekre, a benchmarkországok harmadik körét a kelet-közép-európai régió egy országa képezi, ennek keretében a tanulmány a Magyarországnál fejlettebbnek tekintett Csehország területi közigazgatásának strukturális változásait és a változások mögött meghúzódó megfontolásokat elemzi.
4. Kevésbé fejlett kelet-közép-európai országok: az előbbi két kategória ellenpólusaként a benchmarkországok negyedik köre a kevésbé fejlettnek tekintett kelet-közép-európai országok közül kerültek ki. A kategórián belül a tanulmányban Románia decentralizációra vonatkozó reformkísérleteit mutatjuk be.
Az ily módon meghatározott négy vizsgálati irány lehetővé teszi, hogy figyelembe vegyük az országok mintaadó jellegét (angolszász országok - Egyesült Királyság országai), fejlettségbeli eltéréseit (fejlett országok - Dánia), a hasonló geopolitikai és történelmi helyzetet (fejlett kelet-közép-európai országok - Csehország), illetve a nem mintaadónak tekintett tanulságokat (kevésbé fejlett kelet-közép-európai országok - Románia) is. Az országok strukturális összevetésének logikáját az alábbi táblázat összegzi.
1. táblázat: Közigazgatási szintek a vizsgált országokban[1]
| Ország | Regionális vagy szubnacionális szint | Megyei szint | Járási szint | Helyi szint | ||||
| elnevezése | száma | elnevezése | száma | elnevezése | száma | elnevezése | száma | |
| Magyarország | megyék, Budapest | 20 | - | - | járások | 174 | települések | 3 201 |
| Egyesült Királyság | Wales, Skócia, Észak-Írország, Anglia | 4 | counties | 320 | districts | 443 | wards | 10 664 |
| Dánia | regioner | 5 | landsdeler | 11 | kommuner | 98 | sogne | 2 148 |
| Csehország | kraje, Prága | 14 | - | - | okresy | 77 | obce | 6 258 |
| Románia | judet, Bukarest | 42 | - | - | - | - | comuni, municipiu, orase | 3 181 |
A vizsgálat az összehasonlíthatóság érdekében nem az országokban szokásos elnevezések alapján, hanem az Európai Unió földrajzi alapú statisztikai kódolási rendszere, a NUTS (illetve a korábbi NUTS 4 és 5 néven ismert LAU 1 és 2) nómenklatúra alapjaiból kiindulva, ám mégsem statisztikai-tervezési, hanem közigazgatási egységenként kategorizálja a vizsgált országok egyes területi szintjeit. Magyarország esetében így például - méreteiből, avagy statisztikai besorolásából, de nem elnevezéséből kifolyólag - a megyék regionális közigazgatási szintnek tekinthetők, ebből kifolyólag (nemzetközi összehasonlításunk szerint értelmezhető) megyei igazgatási szint nincs az országban. A közigazgatás középszintjét a járások adják, az alsó szint pedig a települési önkormányzatok szintje. A további vizsgált országok közigazgatási szintjei besorolásának indokolásait az országok alfejezetei tartalmazzák.
- 35/36 -
Az alfejezetek felépítése egységes sémát követ: a területi igazgatás alkotmányos alapjainak tisztázását követően a közigazgatási beosztás országon belüli sémáit vázoljuk, majd az adott országban végrehajtott reform(ok) folyamatát, eredményeit értékeljük, adott esetben részletesebben is rávilágítva a területi közigazgatásra, a humán erőforrásra és a közszolgáltatások ellátására vonatkozó lépések hátterében álló folyamatokra.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
