A 2010. évi országgyűlési képviselő-választások eredményeként a Fidesz-KDNP frakció kétharmadot meghaladó többséget szerzett a Parlamentben. Az új kormánytöbbség ezt akként értékelte, hogy kellő felhatalmazással rendelkezik a címében még mindig 1949. évi, tartalmában 1989-90-ben jogállamivá formált, de preambuluma szerint is ideiglenes alaptörvény helyett újat készíteni. Ez nemcsak lehetősége, de a társadalom irányában kötelessége is.
2010. június 28-án az új Országgyűlés 45 képviselőből álló Alkotmány-előkészítő eseti bizottságot hozott létre. A parlamenti arányoknak megfelelően a Fidesznek 23, a KDNP-nek 7, az MSZP-nek 7, a Jobbiknak 6 és az LMP-nek 2 képviselője került a testületbe. A bizottság azt a feladatot kapta az Országgyűléstől, hogy 2010. december 15-ig dolgozza ki az új alkotmány szabályozási elveit, és azt terjessze az Országgyűlés elé.[1]
Az ellenzéki pártok közül az MSZP és az LMP 2010. október végéig, a Jobbik 2010. november közepéig vett részt a bizottság munkájában. Előbbi pártok azért hagyták el a testületet, mert a kormánytöbbség egy általa elfogadott törvény alkotmányellenességének kimondása után jelentősen csökkentette az Alkotmánybíróság jogkörét.[2] A Jobbik a formálódó koncepcióval nem értett egyet, azt összeegyeztethetetlennek találta saját alkotmányos felfogásával. Így a bizottság kormánypárti képviselői fejezték be a munkát, és az elkészült szabályozási elveket tartalmazó országgyűlési határozati javaslatot december 20-án nyújtották be.[3] A határozati javaslat úgy szólt, hogy az Országgyűlés Magyarország Alkotmányának szabályozási elveit a határozat melléklete szerint elfogadja, és felkéri a kormányt, készítse elő az új Alkotmányról szóló törvényjavaslatot az elfogadott szabályozási elveknek megfelelően, majd 2011. március 15-ig nyújtsa be az Országgyűléshez.
Vizsgáljuk meg, mit tartalmazott a koalíciós pártok koncepciójának tekinthető határozati javaslat. A koncepció kiindulópontja az volt, hogy "…a jelenlegi alkotmányos rendszer szabályozási struktúrájának megoldását követve a jogrendszer csúcsán álló Alkotmány csak a legfontosabb, kiemelkedő jelentőségű rendelkezéseket tartalmazza, a további garanciális jelentőségű részletszabályokat a többi jogszabály közül kiemelkedő - a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott - sarkalatos törvények tartalmazzák." A jelenlegi Alkotmányhoz képest a koncepció egy kisebb terjedelmű Alkotmányra tett javaslatot. Ez volt az ún. "magalkotmány" koncepciója. A szabályozási elvek abból indultak ki, hogy az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés, mint a nemzet képviseletére hivatott testület. Az Alkotmány legünnepélyesebb része a preambulum, amely utal mindazokra az értékekre, amelyeket a nemzet magáénak ismer el. Ezeknek az értékeknek az ad valódi súlyt, hogyha az Alkotmány rendelkezéseiben is visszatükröződnek. A preambulumnak ezért nem kell nagyon hosszúnak lennie. Utaljon a demokrácia, a jogállamiság, az alkotmányosság értékeire. Méltassa ezeréves történelmi múltunkat, a kereszténység szerepét történelmünkben, történeti alkotmányunk értékeit és szerepét. Hivatkozzon a Szent Koronára, mint a magyar államiság kifejezőjére. A szabályozási koncepció az Alkotmány szerkezetét a hatályos szabályozáshoz hasonlóan, de azt továbbfejlesztve, az alapvető jogokat az Alkotmány elejére helyezve képzelte el. Az államról szóló rendelkezéseket a hatalmi ágaknak megfelelően tagolta, kiemelt szerepet biztosítva a nemzet egységét kifejező és az államszervezet demokratikus működésén őrködő államfőnek. Az alapvető rendelkezések a hatalom forrásaként a politikai nemzetet, azaz a népet jelölik meg, amely hatalmával választott képviselői útján, illetve kivételes esetekben közvetlenül él. Magyarország alkotmányos állami folytonosságát a Szent Korona fejezi ki. Magyarország a hatalommegosztás elvén nyugvó független, demokratikus jogállam, államformája köztársaság. Ez a fejezet tartalmazza a nemzeti jelképeket és a nemzeti ünnepeket. A címer változna: a pajzsot tölgyfalombok öveznék. Az állami lobogó fehér sávjában megjelenne a címer. Az alapvető rendelkezések között találjuk a jogrendszer, a nemzetközi jog és a belső jog viszonyának szabályozását, a külpolitikai elveket és az ún. európai uniós klauzulát. Az alapvető jogokra vonatkozó általános szabályok is itt szerepelnek, mint például a jogok korlátozásának keretei és a jogegyenlőségre, valamint a megkülönböztetés tilalmára utaló rendelkezések. Az alapvető jogok lényeges tartalmát törvény nem korlátozhatja. Ha az Alkotmány kivételt nem tesz, akkor az alapvető jogok korlátozásának csak mások jó hírneve vagy más alapvető jogainak védelme, a nemzet biztonsága, a közbiztonság, a közegészség, az erkölcsök védelme érdekében, e célok eléréséhez szükséges mértékben lehet helye. Kiemelt szerepet kap a házasság védelme, mint a férfi és nő közössége, és az ezen alapuló család. Közpénzügyi fejezet nem található a koncepcióban, az erre vonatkozó általános szabályok - pl. a nemzeti vagyon, a közpénzek és a közvagyon rendeltetése, a hatékony gazdálkodás követelménye - az alapvető rendelkezések része. (A költségvetési szabályok az Országgyűlésről szóló fejezetben helyezkednek el.)
Az alapvető jogok és kötelességek című fejezet tartalmazza valamennyi, a jelenlegi alkotmányban foglalt alapvető emberi és állampolgári jogot. Új rendelkezés az, hogy minden ember életét fogantatásától kezdve illeti meg védelem. A szöveg elemzői ebből az abortusz tilalmát olvasták ki. A tulajdonhoz való jognál megjelenik a "tulajdon kötelezettségekkel jár" formula, és érdekesség, hogy a koncepció meghatározná az öröklési jog legfontosabb, általános szabályait is. A választójogról annyit tudunk meg, hogy az sarkalatos törvényben meghatározott feltételek esetén minden magyar állampolgárt megillet. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek önkormányzathoz és képviselethez van joguk, de hogy ez utóbbi parlamenti képviseletet jelent-e, homályban marad. Ez a fejezet szól arról, hogy rendkívüli állapot, szükségállapot vagy sarkalatos törvényben megállapított más kivételes helyzet esetén rendkívüli jogrend lép életbe. A rendkívüli jogrend időszakában az alapvető jogok gyakorlása felfüggeszthető, korlátozható, illetőleg a hatalomgyakorlás módja az Alkotmánytól eltérően alakítható. A részletes szabályokat sarkalatos törvény tartalmazza. Az államfőre vonatkozó szabályok nem változnának, csakúgy mint az Országgyűlés feladatai, hatáskörei. Módosulna azonban az Országgyűlés feloszlatásának szabályozása annyiban, hogy akkor is feloszlathatja az államfő a parlamentet, ha az a költségvetést március 31-ig nem fogadja el, illetőleg kivételesen akkor is, ha a feloszlatás súlyos bizalomvesztés miatt előállott alkotmányossági-politikai válság feloldását szolgálja. (Ez utóbbit nevezték az elemzők Őszöd-klauzulának.) A törvényhozó hatalomról szóló rész tartalmazza az Állami Számvevőszékre és az országgyűlési biztosokra vonatkozó szabályokat is. Ezeknél lényeges változást nem találunk, de megjegyzendő: a Költségvetési Tanácsról nem szól a koncepció, és nem jelöli meg, milyen feladatokra választhatók országgyűlési biztosok, illetve külön biztosok. A közvetlen hatalomgyakorlás, vagyis a népszavazás és a népi kezdeményezés szabályai ugyanebben a részben találhatók. Az országos népszavazás véleménynyilvánító és ügydöntő, a helyi népszavazás csak ügydöntő lehet. Az Alkotmány módosítására irányuló népszavazás kizárt. Egyébként a szabályok nem változnak. A végrehajtó hatalomról szóló részben kapott helyet a Kormány, a helyi önkormányzatok, a Magyar Honvédség és a Magyar Nemzeti Bank szabályozása. A koncepció értelmében a végrehajtó hatalom élén a Kormány áll, amely az Országgyűlésnek felelős. A Kormány feladatait nem szükséges részletezni, elegendő a legfontosabbak megjelölése. A kormányalakítás szabályai nem változnak, azonban a bizalmatlansági indítvány konstruktív formája megszűnik, új miniszterelnök jelölésére nincs szükség, az indítvány elfogadása nem jár együtt új miniszterelnök megválasztásával. Az államigazgatás a Kormány vagy annak tagja közvetlen irányítása alatt működik, a helyi önkormányzatok, valamint a külön törvénnyel létesített más, önkormányzattal rendelkező szervek működésükben önállóak. Törvény a Kormány irányítási jogkörét egyes államigazgatási - pl. a gazdasági verseny tisztaságával, a közbeszerzésekkel, a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos feladatokat ellátó - szervek esetében elvonhatja. Az állam területi beosztása nem változna, de törvény kivételesen területközi egységekben is megszervezheti a közigazgatás egyes szerveit. A kísérő magyarázatokból derül ki, hogy az előterjesztő nem a régiókra, hanem a járásokra gondol. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás változatlan maradna, azzal a kiegészítéssel, hogy sarkalatos törvény kötelező társulást is előírhat. A Magyar Honvédség - a rendvédelmi szervekhez hasonlóan - a Kormány irányítása alatt állna, szabályozása nem változna. A Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikáért felel.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
