https://doi.org/10.59851/KJSZ.2026.1.07
A tanulmány az európai parlamenti választási ügyek gyors lefutása és az Európai Unió Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárás összeegyeztethetőségét vizsgálja magyar ügyekben. A Kúria gyakorlata szerint a választási ügyek eldöntésére irányadó háromnapos törvényi határidő minden esetben kizárja az előzetes döntéshozatal kezdeményezhetőségét. A szerző álláspontja szerint ez ellentétes az Európai Unió Bíróságának gyakorlatával és a magyar jognak is létezik az előzetes döntéshozatalt lehetővé tevő olvasata. Az alkotmánybírósági és kúriai gyakorlat, valamint a releváns jogegységi döntések elemzése alapján a szerző javaslatot tesz a választási ügyek olyan elkülönítésére, amely a választási eredményt érintő ügyekben kizárja az előzetes döntéshozatalt, míg az eredményt nem érintő jogvitákban lehetővé teszi azt. Ez összhangban állna az EU-s és a magyar joggal is, valamint megfelelő egyensúlyt teremtene a versengő alkotmányos értékek között.
Kulcsszavak: Európai Parlament, választás, előzetes döntéshozatal, tisztességes eljárás
The study examines the compatibility of the expedited adjudication of European Parliament election cases and the preliminary ruling procedure before the Court of Justice of the European Union under Hungarian law. According to the practice of the Hungarian Supreme Court, the statutory deadline for the adjudication of election cases poses an absolute barrier to requesting a preliminary ruling. In the author's opinion, this position is contrary to the practice of the Court of Justice of the European Union, moreover, Hungarian law can also be read to allow for requests for preliminary rulings. Based on the analysis of the Hungarian Constitutional Court's practice and the Supreme Court's relevant uniformity and other decisions, the author proposes a solution that excludes preliminary rulings in cases affecting the election result, while allowing them in other cases. This position is consistent with both EU and Hungarian law and creates an appropriate balance between competing constitutional values.
Keywords: European Parliament, elections, preliminary ruling, fair trial
Európai parlamenti választási ügyekben a magyar bírák kettős nyomás alatt állnak. Egyrészt kiemelt közérdek fűződik a választási ügyek gyors rendezéséhez és az eredmény megállapításához: az Európai Parlament alakuló ülését egy hónappal a választások után tartják és elképzelhetetlen, hogy azon a magyar képviselők - jogerős eredmény hiányában - ne vegyenek részt. Az EUMSZ[1] 267. cikke alapján másrészt a választási ügyeket elbíráló Kúria - végső fokon eljáró bíróságként - köteles lehet előzetes döntéshozatalt kérni, aminek időigénye jóval meghaladja a rendelkezésre álló egy hónapot. Sőt: az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali ügyben a története során sosem hozott még döntést ilyen gyorsan. A dilemma tehát a választási ügyek gyors rendezéséhez fűződő közérdek és az ügyeknek az előzetes döntéshozatalt magában foglaló alapos elbírálása között feszül. Ez a tanulmány ennek a helyzetnek a feloldására tesz javaslatot, hogy a választási eredményt érintő jogorvoslatban - az Európai Unió Bíróságán választási ügyekre kialakított különleges eljárás hiányában - kizártnak tartja az előzetes döntéshozatalt, az eredményt nem érintő eljárásokban viszont szükségesnek tartja azt.
Ez a tanulmány (1) egy konkrét ügy kapcsán mutatja be az európai parlamenti választási ügyekben felmerülő dilemmát, majd (2) összefoglalja, hogy európai parlamenti választási ügyekben hogyan és miért merülhet fel az előzetes döntéshozatal kezdeményezése. Ezt követően (3) a kapcsolódó jogegységi ügyeket és a kúriai gyakorlatot mutatja be, majd (4) az alkotmánybírósági gyakorlatot elemzi. A tanulmány végül (5) egy, a versengő érdekek közötti egyensúlyt teremtő megoldást javasol, amely szerint az eredményt érintő jogorvoslati ügyekben kizárható az előzetes döntéshozatal kezdeményezése, más ügyekben azonban - EU-jogi kérdés érintettsége esetén - a Kúriának élnie kell ezzel a lehetőséggel.
Az Európai Parlament magyarországi képviselőinek 2024. évi választásán egy, az állam semlegességét érintő ügyben[2] a kérelmező előzetes döntéshozatal kezdeményezését kérte[3] a Kúriától. A kérelmező azzal érvelt, hogy a demokrácia,[4] a szabad választások[5] és az egyenlőség[6] elveiből következik az állam semlegességének követelménye, és ezt a kérelem tárgyául szolgáló állami hírlevél megsértette. A Kúria elnöke által vezetett tanács a kérelmező érintettségének hiányát állapította meg, ezenfelül elvi éllel utasította el az előzetes döntéshozatalra vonatkozó kérelmet, hivatkozva a választási eljárásban érvényesülő rendkívül rövid határidőkre. A határozat [19] bekezdése szerint "[a] három napon belüli döntés kötelezettsége alól a Ve.[7] semmilyen kivételt nem enged. Ezért a Ve. alapján folyó bírósági felülvizsgálati eljárásban az Alkotmánybíróság Abtv. 25. §-a szerinti eljárás, az EUMSZ 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatali eljárás, vagy bármely más, a Kúria előtt folyó eljárás felfüggesztésével járó eljárás kezdeményezésének nincs helye, mivel az eljárás felfüggesztése a három napon belüli döntéshozatal kötelezettségének megsértésével járna."
A Kúriánál korábban több esetben indítványozta kérelmező az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését, azonban ez volt az első eset, amikor a Kúria a döntés elvi tartalmaként foglalkozott a kérdéssel. A korábbi ügyekben a Kúria azért utasította el az előzetes döntéshozatal kezdeményezésére vonatkozó indítványt, mert úgy ítélte meg, hogy az a jogvita eldöntéséhez nem szükséges,[8] egy további esetben ennek indokát nem adta meg, azonban érdemi vizsgálatra eljárási okból egyébként sem volt lehetőség.[9]
A Kúria tisztán a Ve.-n alapuló érvelése ellentétes az Európai Unió Bíróságának EUMSZ 267. cikkére vonatkozó gyakorlatával, amely szerint tagállami jog vagy tagállami bírói gyakorlat nem képezheti akadályát, hogy bármely bíró előzetes döntéshozatalt kezdeményezzen.[10] Ezen túlmenően a Ve.-nek - tekintettel a tagállami jog EU-joggal összhangban történő értelmezésének kötelezettségére is - lehetséges olyan olvasata, amely lehetővé teszi az eljárás felfüggesztését. A Ve. ugyanis kifejezetten nem zárja ki az eljárás felfüggesztését. A Ve. 228. § (2) bekezdése alapján irányadó Kp.[11] 34. § a) pontja rendelkezik az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről, és a Kp. 34. §-a alapján alkalmazandó Pp.[12] 126. § (1) bekezdés a) pontja szerint az eljárást a bíróságnak fel kell függesztenie az előzetes döntéshozatali eljárás idejére. Felfüggesztés esetén pedig a Kp. 32. §-a és 36. § (1) bekezdés e) pontja szerint alkalmazandó Pp. 128. § (4) bekezdése értelmében minden határidő megszakad, a folytatást követően pedig újrakezdődik. Ezen jogszabályi környezet alapján a
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
