A külföldi állampolgárok hazánkban történő házasságkötésének fő szabályait bemutató cikkünk folytatásaként szerzőnk a magyar állampolgárok külföldi házasságkötésének elismerésével foglalkozik.
A tanulmány I. részében[1] kifejtésre került, hogy a házasságkötés érvényességének alaki kellékeire a házasságkötés helyén és idején hatályos jog (lex loci celebrationis) alkalmazandó. Ebből fakadóan két magyar állampolgár házasuló által külföldön megkötött házasság alaki érvényességének vizsgálatakor a házasságkötés helye szerinti állam vonatkozó jogszabályait kell figyelembe venni. Külföldi jog alkalmazása esetében kérdésként merülhet fel, hogy adott feltétel alaki vagy anyagi jogi természetű kritérium-e. Egyes államokban (például az USA egyes államai, Kanada, Mexikó) mód nyílik képviselő közreműködésével kötött házasságkötésre (marriage by proxy), ilyenkor a házasulók egyike (vagy mind két fél) nem személyesen tesz házasság megkötésére irányuló jognyilatkozatot. Mivel ez a felmerülő jogkérdés jogrendszerbeli elhelyezését érinti, minősítési problémaként kezelendő, amely a törvény szerint, fő szabály szerint a magyar jog (lex fori) alapján ítélendő meg.
A házasság létezése vagy nemlétezése tekintetében az Nmjtv. a házasságkötésre és a házasság érvényességére vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazását írja elő. A magyar anyagi jog szerint a házasság akkor tekinthető létezőnek, ha a különböző nemű házasulók együttesen megjelennek az anyakönyvvezető előtt és házasságkötési szándékukról személyesen nyilatkozatot tesznek.[2] Az Nmjtv. kimondja, hogy ha a házasulók a házasságot Magyarországon kívánják megkötni és magyar jog szerinti elháríthatatlan akadály áll fenn, a házasság nem köthető meg. Ilyen, a külföldi joggal szemben is érvényesülő, lex fori szerinti abszolút akadály például a korábbi házasság fennállása, vagy közeli hozzátartozói kapcsolat. Ezek tehát akkor is házassági akadályként tekintendők, ha két külföldi állampolgár szándékozik hazánkban házasságot kötni és személyes joguk szerint a házasságkötésnek egyébként nem lenne akadálya. Külföldi állampolgár Magyarországon történő házasságkötése kapcsán ezért igazolni szükséges, hogy a házasságkötésnek az érintett személyes joga szerint nincs akadálya.[3]
Magyar állampolgár külföldi házasságkötése létesítésének anyagi és eljárásjogi feltételeit a házasságkötés helyének joga szerint kell megállapítani.
Amennyiben magyar állampolgár külföldön házasságot kötött vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesített, köteles kezdeményezni külföldön történt házasságkötésének hazai anyakönyvezését, még abban az esetben is, ha a magyar állampolgárságot a házasságkötés után szerezte meg.[4] Hontalan személy esetében, ha lakóhelye Magyarországon van vagy volt, abban az esetben külföldön történt házasságkötését, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítését a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv anyakönyvezi, ha a bejegyzést olyan személy kéri, akinek a magyarországi anyakönyvezéshez érdeke fűződik.[5] A hazai anyakönyvezés iránti kérelmet bármely anyakönyvvezetőnél vagy külföldön bármely hivatalos konzuli tisztviselőnél kell előterjeszteni. Az anyakönyvvezető 5 napon belül, a konzuli tisztviselő az első diplomáciai postával továbbítja a kérelmet a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt kormányhivatalnak.[6] A hazai anyakönyvezést Budapest Főváros Kormányhivatala végzi.[7]
Az anyakönyvi szerv az ügyfélnek a nála vagy az anyakönyvvezetőnél előterjesztett kérelmére a külpolitikáért felelős miniszter útján - ha azt a fogadó ország jogszabályai lehetővé teszik - külföldről beszerzi a külföldi anyakönyvi okiratot.[8] Az anyakönyvi eljárásban a bejegyzendő adatokat, illetve a házasság megkötésének, valamint a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének törvényi feltételeit - e törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel - közokirattal kell bizonyítani. Az anyakönyvi eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő, valamint az egészségügyi szolgáltató által jogszabályban meghatározott elektronikus úton az anyakönyvbe bejegyzésre jogosult részére továbbított, az Aetv. rendelkezéseinek megfelelő okiratot az ellenkező bizonyításáig az eredeti papír alapú okirattal mindenben megegyezőnek kell tekinteni. A hivatásos konzuli tisztviselő által jogszabályban meghatározott elektronikus úton a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt anyakönyvi szerv részére továbbított okirathoz nem szükséges fordítás, ha az okiratot az angol, a német vagy a francia nyelvek valamelyikén állították ki.[9] Közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy az anyakönyvi eljárás során felvett jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozat megtételének abban az esetben van helye, ha annak megtételét törvény vagy kormányrendelet kifejezetten előírja; ha az okirat az anyakönyvi szerv honlapján közzétett jegyzék szerint az adott országból nem szerezhető be; a külföldi okirat az anyakönyvbe bejegyzendő adatot nem az elektronikus anyakönyvben nyilvántartott adattartalomnak megfelelő formában tartalmazza.[10]
Az anyakönyvi eljárások egyszerűsítéséről és elektronizálásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXVI. törvényben foglalt módosítással, a hivatásos konzuli tisztviselő előtt benyújtott okiratok fordítására vonatkozó rendelkezések hazai anyakönyvezési eljárásokkal azonos szabályainak az anyakönyvi eljárások egészére történő kiterjesztése az eljárások egyszerűsítését, valamint az állampolgárok költségeinek csökkentését szolgálja. A 2021. február 1-jei módosítást követően a külföldi házassági anyakönyvi kivonat diplomáciai felülhitelesítés nélkül is elfogadható, ha az okirat kiállításának helye
- 7/8 -
szerinti államban nem működik magyar külképviselet, vagy a magyar külképviselet diplomáciai felülhitelesítési tevékenységet vagy elektronikus adattovábbítási tevékenységet nem végez, továbbá ha az okiratot a külföldi állam Magyarországon működő külképviselete állította ki.[11] Ezen eseteken kívül, a külföldön kiállított okirat - ha nemzetközi szerződésből, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusából, illetve viszonossági gyakorlatból más nem következik - a magyar törvény szerinti bizonyító erővel csak akkor rendelkezik, ha azt a hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látta el.[12] Az anyakönyvi eljárásban a hivatásos konzuli tisztviselő előtt benyújtott okirat hiteles magyar fordítása helyett a külföldi okirat anyakönyvezés szempontjából lényeges tartalmáról készített hivatalos, kivonatolt fordítás is elfogadható.[13] A nem magyar nyelven kiállított okirat - az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában foglaltak kivételével, vagy ha az Aetv., illetve az ügyfajtára vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - csak hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.[14]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
