Magyarország Alaptörvénye a többszintű bírósági szervezet egészét és a bírák tisztségében való függetlenségét is alkotmányos garanciával védi. Ugyanúgy rögzíti az Országos Bírósági Hivatal elnökének bírósági központi igazgatási feladatát, valamint az Országos Bírói Tanács e feletti felügyeleti jogát. Mindez megbonthatatlan egységében teremti meg a jogállamiság érvényesülésének alapvető garanciáját, mivel ha az egység, az abból felépített egész, annak irányítása vagy felügyelete közül bármelyik külső befolyás alá kerülne, már nem állna fenn az önálló működéshez szükséges zárt láncú rendszer függetlensége. Ez az a bíróság szervezetrendszerét illető alapvetés, amelyet még sarkalatos törvényekkel sem lehet érinteni.
A válaszomat célzó cikk írójának bevezető gondolataiból egyetértek azzal, hogy a képzési rendszer mibenléte az állam működése szempontjából szignifikáns, a nem megfelelően felkészített bíró vagy ügyész a jogalkalmazás és az igazságszolgáltatás egységét veszélyezteti, valamint a képzés megszervezése és végrehajtása, illetőleg a teljesítés elmulasztásának szankcionálása a bírói függetlenséget alapvetően érinthetik, de a helyes felvetések is vezethetnek helytelen eredményhez a bírósági képzési rendszer ismeretének hiányából fakadó tévesen levont következtetések által.
Sarkalatos törvényként a Bszi. 76. §-a az OBH elnökének kötelezettségei közé utalja - az OBT javaslattételi, véleményezési jogköre mellett - a képzési rendszer meghatározását, illetve az oktatással és a képzés nem teljesítésének szabályozásával összefüggő feladatokat. Ezt a feladatot az OBH a szervezetén belül - és nem önálló szervezetként - működő Magyar Igazságügyi Akadémián keresztül látja el, így biztosítva, hogy a bírák részt tudjanak venni a Bjt. 45. §-a szerinti, az ítélkezési tevékenységük gyakorlásához szükséges, rendszeres és térítésmentes továbbképzésben.
A belső képzések rendjéről az OBH elnöke évről évre az OBT elé tárja és közzéteszi az éves központi oktatási tervét.[1] Ez az a szabályozó eszköz, amelyen keresztül a sarkalatos törvényben rögzített feladatkörét teljesítve meghatározza a képzési programok kialakításának és a képzési rendszer fejlesztésének irányát a Magyar Igazságügyi Akadémia részére. Az elégséges teljesítés szintjét pedig a kötelező képzéseken való részvétel határozza meg, amely érinti az igazságügyi alkalmazotti, bírósági fogalmazói, titkári, bírói és vezetői célcsoportokat is.
A képzés tervezésének ténylegesen túl kell mutatnia a jogszabályok tételes átrágásán, és a szükséges ismeretek tágabb körben való átadására kell törekednie. Nem lehet megrekedni az átadandó ismeretek felsorolásszerű meghatározásánál, az éppen aktuális jogszabályi változások számbavételénél, hanem azt társadalmi és tudományos kontextusba kell helyezni, a bírákat a jogon túl a világ és a tudományok megismeréséhez kell segíteni, ezzel kimoccantva az ítélkezés elefántcsonttornyából. Mindezt pedig úgy kell tenni, hogy a bíróság számára biztosított - más hivatásrendekhez képest igencsak véges - erőforrásokat a lehető legprecízebben felhasználva a megfelelő tudást a megfelelő személyhez juttathassuk el. Ennek megfelelően tűztük ki országos célul - a hagyományosan megtartott bírói hivatásra felkészítő és szakmai továbbképzési programokon túl - például 2016-ban a teljes bírói és igazságügyi alkalmazotti állomány 90%-át érintően a kompetenciafejlesztő, illetve a bírák, bírósági titkárok 40%-ának a gazdasági háttértudományok (közgazdasági, számviteli) oktatását. Ezen felül a járásbíróságok vezetőinek 2016-ban rendezett tréningsorozat tapasztalatait felhasználva, 2017-ben a teljes igazgatási és szakmai felső vezetés részére szervezünk kötelező vezetőképző tréningeket, de az év legnagyobb kihívása a bírósági szervezetrendszer egészét érintően az új eljárásjogi kódexek és az abból fakadó ügyintézési és egyéb feladatok kötelező jelenléti és elektronikus képzés keretében történő elsajátítása.
Továbbhaladva a cikk gondolatmenetén, egyetértek azzal, hogy szükséges a képzési rendszer folyamatos fejlesztése, amely a bíróságon belül évről évre, lépésről lépésre, az OBH elnökének egyik fő stratégiai céljaként állandó jelleggel teljesül is.[2] Ennek főbb mérföldkövei a 2013 őszén zárult stratégia kialakítása, a Magyar Igazságügyi Akadémia kapuinak kitárása, a központi képzési rendszernek oktatásfelelősi és helyi/regionális szintű kiépítésével egészen az országhatárokig való kitágítása, valamint a rendszer szervezettségi fokának a 2017. évi emelése az ítélőtáblák tényleges koordinációs feladatainak kialakításával.
Mindezek után érthetetlen számomra az értetlenkedés, mivel a bíróság rendelkezik a Magyar Igazságügyi Akadémia létrejötte óta egy szakosított továbbképzési intézménnyel, amely több egyetemmel és tudományos intézettel is kapcsolatban áll, ezzel megteremtve az oktatás hiányolt, viszont egyáltalán nem hiányzó tudományos igényességét. A MIA mindezek mellett biztosítja már mostani formájában is a továbbképzési programok fejlesztését, azok megvalósítását és minőségbiztosítását, országosan és helyi képzési szinten,
- 70/71 -
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
