2015 júniusában az Emberi Jogok Európai Bírósága a Delfi AS kontra Észtország ügyben[1] igenlő választ adott arra a nálunk is az alkotmányjogi diskurzus homlokterében lévő kérdésre,[2] hogy terheli-e jogi felelősség a híroldalakat az általuk megjelentett írásokkal összefüggésben keletkező hozzászólásokért.
Az ügy alapját egy, az Észt Köztársaság elleni kérelem képezi, amelyet a Delfi AS (kérelmező) nyújtott be az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB). Az EJEB ítéletében arra jutott, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményében (EJEE) védett véleménynyilvánítás szabadsága nem sérült, ezért a kérelmező cég kérvényezte, hogy az ügyet utalják a Nagykamarához.
A kérelmező Észtország legnagyobb internetes híroldala, amelyhez akár napi 10 000 hozzászólás is érkezik. Ezek moderálás nélkül jelentek meg, a kérelmező cég nem szerkesztette őket, de működtetett értesítéseltávolítási rendszert, így bármely olvasó sértőnek, gúnyolódónak vagy gyűlöletet szítónak (azaz leimnek) jelölhetett bármely hozzászólást, amit utána eltávolítottak. Továbbá a személyiségi jogában sértett személy értesíthette a kérelmezőt, ilyenkor azonnal eltávolították a kommentet, valamint kiépítettek automatikus szűrőt is, amely bizonyos obszcén szavak használata esetén automatikusan törölte a hozzászólásokat. Emellett szabályzatban tájékoztatták a felhasználókat, hogy hozzászólásaik tartalmáért őket terheli a felelősség, azok nem az internetes oldal véleményét tükrözik.
Az ügy kiindulópontja a 2006. január 24-én "SLK Destroyed Planned Ice Road" címmel megjelent cikk. Az SLK cég kompszolgáltatást nyújt az anyaország és a környező szigetek között, amely egyik útvonalát megváltoztatva ellehetetlenítette, hogy autóval az ingyenes utat igénybe lehessen venni. A hírre érkező hozzászólások egy része sértő tartalmú volt az SLK vezetőjére nézve, aki kérte a hozzászólások eltávolítását és 500 000 észt korona megfizetését.
A kommentek eltávolítása megtörtént, ám az oldal a pénz megfizetését elutasította, amiért a sértett polgári pert indított. A keresetet a megyei bíróság elutasította, arra hivatkozva, hogy a kérelmező cég felelőssége nem tartozik az Information Society Services Act hatálya alá.[3] A Tallinni Fellebbviteli Bíróság helyt adott a sértett fellebbezésének és visszautalta azt az első fokon eljáró bíróságnak, amely immár a sértett javára döntött. A kérelmező céget kiadónak minősítette, így őt tekintette a hozzászólások szerzőjének. A hozzászólások egy részét személyiségi jogokat sértőnek találta, amelyekre nem vonatkozik a véleménynyilvánítás szabadsága. A döntést a Tallinni Fellebbviteli Bíróság helybenhagyta. A kérelmező cég fellebbezését a Legfelső Bíróság elutasította és megállapította, hogy a kérelmező nem tekinthető csak technikai szolgáltatónak, hiszen ösztönözte az oldal látogatóit, hogy szóljanak hozzá az oldalon megjelent hírekhez. A Delfi AS a döntés után az EJEB-hez fordult.
A testület úgy vélte, mivel a Delfi AS Észtország legnagyobb híroldalát működteti, ismernie kellett a jogi szabályozást, de ennek hiányában jogi tanácsadást is igénybe vehetett volna. A Kamara a korlátozás célját jogszerűnek találta, mivel az mások jó hírnevének védelmét szolgálta. Majd azt vizsgálta, hogy a demokratikus társadalomban szükséges-e az intézkedés. Ehhez figyelembe vette a hozzászólások kontextusát, a kérelmező prevenciós intézkedéseit, a hozzászólások tényleges szerzőinek felelősségét és a hazai eljárások következményeit.
A Kamara úgy találta, hogy bár a kérelmező cég által közzétett cikk kiegyensúlyozott és közérdekű volt, de a tartalomszolgáltató bizonyos elővigyázatossággal járhatott volna el annak érdekében, hogy ne őt tartsák felelősnek mások jó hírének megsértése miatt. Az alkalmazott prevenciós eszközöket a bírák nem találták elegendőnek. Továbbá megállapították: nem volt arra reális lehetőség, hogy polgári keresetet adjanak be a hozzászólások tényleges szerzői ellen, mivel személyazonosságukat nehézkes lett volna megállapítani. A kérelmező cég döntése volt, hogy regisztrálatlan felhasználóknak is engedélyezte a hozzászólást, amelyért a felelősséget vállalnia kell. A Kamara végül arra jutott, hogy az EJEE 10. cikke nem sérült.
A kérelmező cég a Nagykamaránál azzal érvelt, hogy az internetes médiatartalmakat egyre nagyobb mértékben a felhasználók hozzák létre és az általuk generált tartalom gyakran komoly társadalmi vitákat idézhet elő. Kérte, vizsgálják meg, hogy hagyományos kiadónak vagy közvetítőnek minősül-e, ugyanis a kiadó minden általa közzétett tartalomért felelős, függetlenül attól, hogy ki annak a szerzője. A Delfi AS ragaszkodott hozzá, hogy közvetítőnek tekintsék. Arra hivatkozott, hogy nem volt olyan törvény vagy esetjog, amely alapján a közvetítőt kell az olyan tartalom kiadójának tekinteni, amelyről nincsen tudomása. Elismerte, hogy a beavatkozás törvényes célt szolgált, de szerinte nem volt szükséges a demokratikus társadalomban. Úgy vélte, az ítélet következtében két lehetősége marad: egyrészt annak
- 56/57 -
érdekében, hogy kiszűrjenek minden olyan üzenetet, amit rágalmazónak lehet tekinteni, alkalmazhatja moderátorok seregét; vagy a kockázat elkerülése érdekében bezárhatja az összes ilyen fórumot.
Továbbá úgy érvelt, a Legfelső Bíróság ítélete "dermesztő hatású", és korlátozza az információközlés szabadságát. Úgy vélte, a közösség tagjainak hozzászólásai valójában az eseményre és nem a cikkre adott reakciók voltak. Mivel nem kiadóként tekintett magára, ezért állítása szerint megfelelő intézkedéseket alkalmazott annak érdekében, hogy eltávolítsa a hozzászólásokat, amelyekért azok szerzői viselnek felelősséget. Nem értett egyet azzal, miszerint a hozzászólók személyazonosságát nehéz megállapítani, ugyanis a Polgári Perrendtartás rendelkezései értelmében lenne erre lehetőség.
Az ítéletet a magáncenzúra jóváhagyásának tartotta és az internetes szólásszabadság érvényesülése érdekében a névtelenség fontosságát hangsúlyozta, ugyanis ez ösztönzi, hogy mindenki véleménye szabadon megjelenhessen, beleértve a kitaszított csoportokat, a politikai disszidenseket és informátorokat is. Továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy a hazai bíróságok félreértelmezték az Európai Unió (EU) irányelvét, valamint a Kamara ítéletében foglaltak alapján összeütközés áll fenn az EU és az EJEE előírásai között a tárhely szolgáltatók felelősségének kérdésében.
A kormány szerint a hazai bíróságok feladata értelmezni a hazájukban alkalmazható törvényeket, s ehhez mérten az észt bíróságok megállapították, hogy a konkrét ügyben mely rendelkezéseket kell alkalmazni. A kormány előadta, hogy a kérelmező cég jogaiba való beavatkozást törvény írta elő, és hogy nem volt olyan észt esetjog, amelynek alapján a Delfi AS azt feltételezhette volna, hogy az internetes oldal nem felelős a károkért, amelyeket a cikkeinél közzétett hozzászólások okoznak. Különösen mivel szerepe aktívnak tekinthető. Ezért nem illeti meg az Information Society Services Act-ben előírt mentesség a felelősség alól. Azt is állította, hogy a kérelmező cég véleményszabadságába való beavatkozás törvényes célja mások becsületének védelme volt; a demokratikus társadalomban szükséges, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága és a mások magánéletének tiszteletben tartásához való jog közötti egyensúly megvalósuljon.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
