Egy személy jóhírnevét annak magatartása, tevékenysége és az ennek alapján róla kialakult társadalmi megítélés határozza meg, nem pedig egy más személyhez kötődő szimbólumok, címerek mintázata, annak időnkénti megváltoztatása.
A felperes 1885 óta bejegyzett, ma is aktívan működő sportegyesület; az alperes 2014 óta a felnőtt férfi labdarúgó-bajnokságban szereplő labdarúgócsapat működtetője, amelyhez 2014-ben a felperes biztosította az NB I-es indulási jogot, valamint mellékszolgáltatásként a felperes egyesület korábbi futballcsapata által is használt, védjegyoltalom alatt álló címerét. Az alperesi gazdasági társaság tagjai 2014 óta: a sportvállalkozás 96,69 százalékos többségi üzletrésszel és a felperes 3,31 százalékos kisebbségi üzletrésszel. A társasági szerződés szerint a taggyűlés 100 százalékos szavazattöbbséggel határozhat az alperes által használt eredeti arculati elemek megváltoztatásáról (csapatszínek, címer, embléma).
Az alperes ügyvezetője 2017. június 26-án a felperes hozzájárulása nélkül úgy határozott, hogy megváltoztatja a labdarúgócsapat címerét. 2017. július 3-ától ez a címer jelent meg alperes labdarúgócsapatának mezein, egyéb felszerelésein is.
A felperes több alkalommal is tiltakozott a címer megváltoztatása ellen.
A felperes keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy az általa működtetett labdarúgócsapat címerét egyoldalúan megváltoztatta, és 2017. július 3-a óta tevékenysége során az új címert használja. Kérte az alperes jogsértés abbahagyására kötelezését, a további jogsértéstől való eltiltását, valamint elégtétel adására, továbbá a jogsértő címer valamennyi ingóságról történő eltávolítására, illetve az ingóságok megsemmisítésére kötelezését. Kereseti kérelme szerint a labdarúgócsapat működtetése során az alperes jelentős mértékben támaszkodik a felperesre, annak jóhírnevére, történelmére, a felpereshez köthető arculati elemekre. Az alperes a címer megváltoztatásával megsértette a felperes jóhírnévhez, arculati integritáshoz, a 132 éves egyesület tradíciójából származó presztízs élvezéséhez fűződő jogát. A felperes másodlagosan előterjesztett keresetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 6:138. §-a alapján a társasági szerződés megszegése miatt az alperes szolgáltatás teljesítésére kötelezését kérte, amely tartalmilag az arculati elemek taggyűlés hozzájárulása nélkül történő megváltoztatásától való tartózkodásra kötelezésre irányul.
Az alperes elsődlegesen a per megszüntetését, érdemben a kereset elutasítását kérte. Védekezési előadása szerint saját címerét változtatta meg, így a felperes az őt ért joghátrányra nem hivatkozhat, ezért anyagi jogi érdekeltség hiányában nincs perbeli legitimációja. A felperes által hivatkozott arculati integritáshoz, a presztízs élvezéséhez fűződő jog nem létezik, az alperes volt címere sem egyezik meg a jelenlegivel, továbbá 132 év alatt 13-szor változott a címer. A szerződésszegés jogkövetkezményei pedig nem az alperesnél, hanem a felperessel szerződő másik félnél vonhatók le a társasági szerződés alapján.
Az elsőfokú bíróság ítéletében a keresetet elutasította.
A törvényszék az ügy érdemére vonatkozóan kifejtette, hogy az arculati integritáshoz, valamint a presztízs élvezéséhez való jog nem vonható a Ptk. 2:42. § (1) bekezdése alapján a személyhez fűződő jogok védelme körébe. A címer megváltoztatása önmagában nem befolyásolhatja a felperes jóhírnevét, ezért a Ptk. 2:45. § (2) bekezdése alapján a jóhírnév megsértése nem állapítható meg. Egy személy jóhírnevét annak magatartása, tevékenysége és az ennek alapján róla kialakult társadalmi megítélés határozza meg, nem pedig egy más személyhez kötődő szimbólumok, címerek mintázata, annak időnkénti megváltoztatása. Ezért a Ptk. 2:45. § (2) bekezdése alapján a jóhírnév megsértése nem állapítható meg.
A másodlagos keresetben érvényesített, szerződésszegésre alapított szerződéses szolgáltatás teljesítése nem nyilvánulhat meg abban, hogy az alperes tartózkodjon a címer megváltoztatásától mindaddig, amíg taggyűlési határozat nem születik, ezért e kereseti kérelem is alaptalan.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és az alperes kereseti kérelemnek megfelelő marasztalását, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára kérte.
Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását indítványozta.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
