A 988/B/2009. (X. 25.) AB határozatában az Alkotmánybíróság az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvény 3. § (1) és (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alkotmány 8. § (2) bekezdésének és az 54. § (1) bekezdésének sérelmére alapított, indítványt elutasította, továbbá ugyanezen törvényi rendelkezések vonatkozásában, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmére alapított indítványt visszautasította.
Az indítványozó álláspontja szerint a nemesi előnév (nemesi cím) használatának általános érvényű, differenciálatlan törvényi tiltása alkotmányellenes, amelyet azzal indokolt, hogy a névviseléshez való jog, mint az emberi méltóságból levezetett jog elidegeníthetetlen, illetve - a névválasztás és a névváltoztatás jogával ellentétben - az állam által nem korlátozható. Utalt arra is, hogy a névhasználat a hivatalos társadalmi viszonyokon túl az egyén magánszférájába is tartozik, ezért a magánviszonyokban való használat tiltásával az állam indokolatlanul és aránytalanul avatkozik be a személyek magánszférájába.
Észlelve, hogy az 1161/B/2008. AB határozatban már vizsgálta a támadott jogszabályi rendelkezéseket, először a res iudicata kérdéséről döntött az Alkotmánybíróság, amely során megállapította, hogy a korábbi indítványokat - mivel azok indokolást nem tartalmaztak - érdemi vizsgálat nélkül visszautasította, így "ítélt dolog" nem állapítható meg.
Az 58/2001. (XII. 7.) AB határozatban (a továbbiakban: ABH) az Alkotmánybíróság kimondta, hogy "minden embernek elidegeníthetetlen joga van az (ön)azonosságát kifejező saját névhez és annak viseléséhez, ez a jog az állam által nem korlátozható. A névjog az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt emberi méltóságból levezethető alapvető jog, melynek egyes elemei - így különösen a névválasztás, a névváltoztatás, a névmódosítás - a jogalkotó által alkotmányosan korlátozhatók.
A jelen indítványban foglalt alkotmányossági kérdésben az Alkotmánybíróságnak azt kellet eldöntenie, hogy a "névjog" alkotmányos alapjogi tartalmába mi tartozik bele, és azt sérti-e a támadott törvényi rendelkezés.
Az ABH-ban a testület hangsúlyozta: azt a kérdést "mi minősül névnek, és hogy a saját névhez való jogot a személy milyen tárgyi körben gyakorolhatja, a közfelfogás, a nyelvtudomány és a társadalmi-történeti hagyományok alapján az állam jogosult meghatározni." Mások jogainak védelme és érvényesíthetősége miatt az állam korlátokat állíthat fel a névválasztás tekintetében.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
