A Kúria határozata szerint az elektromos roller közúti szállítóeszköz jellegére tekintettel járműnek minősül, amelyet beépített erőgép hajt, így az ittas járművezetés bűncselekményi tényállása szempontjából egyben gépi meghajtású jármű is. Erre figyelemmel az említett bűncselekmény elkövetési eszköze lehet függetlenül attól, hogy a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) által ismert egyetlen járműkategóriába sem sorolható be.
Ügyszám: Kúria Bfv.II.442/2022/5. (BH 2022.319.)
Címszavak: elektromos roller; gépi meghajtású jármű; járműkategória; ittas járművezetés; közúti jármű
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 236. § (1) bekezdése szerint, aki ittas állapotban vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású úszólétesítményt vagy közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet vezet, járművezetés ittas állapotban vétségét követi el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. E törvényi tényállásból kitűnik, hogy az ittas járművezetés bűncselekménye közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton - a Btk. 236. § (3) bekezdésében meghatározott kivételtől eltekintve - gépi meghajtású járművel követhető el. A közúti jármű fogalmát a büntetőjog a közlekedési igazgatási jogszabályi rendelkezések alapulvételével értelmezi. A közúti közlekedésről szóló törvény (a továbbiakban: Kkt.) és a KRESZ idevágó legáldefiníciója szerint jármű a közúti szállító- vagy vontatóeszköz, beleértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is [Kkt. 47. § 2. pont, KRESZ 1. számú függelék II. a) pont]. A KRESZ hivatkozott rendelkezése alapján ugyanakkor nem tekinthető járműnek a gyermekkocsi, a talicska és egyes mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló kerekesszék. A bírói gyakorlat szerint gépi meghajtású járművön azokat a járműveket kell érteni, amelyeket beépített erőgép hajt (BH 1985.332.). Ezen interpretációs eredmény alapján a gépi meghajtású jármű fogalma a közlekedési eszközök tágabb körét öleli fel, mint a KRESZ-ben írt gépjármű kategóriája [KRESZ 1. számú függelék II. b) pont].
Az elektromos rollerre nézve az előzőekben említett közlekedési igazgatási szabályok kifejezett rendelkezést nem tartalmaznak, azt köznapi értelemben egy kormányból, egy fedélzetből és két kerékből álló közlekedési eszközként foghatjuk fel, amelyet elektromos motor hajthat, de emellett
- 369/370 -
emberi erővel is mozgásba hozható.[1] Az elektromos rollert érintő fogalmi meghatározás hiányára visszavezethetően a közelmúlt ítélkezési gyakorlatában a bíróságok eltérő álláspontra helyezkedtek az elektromos roller közúton, ittas állapotban történő vezetéséhez kapcsolódó büntetőjogi felelősség kérdésében.[2] Erre a kérdésre fogalmazott meg egyértelmű választ a Kúria egyik eseti döntésében.
A Kúria előtt folyamatban volt felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a terhelt 2020. augusztus 6-án 15 óra 50 perckor közúton ittas állapotban vezette a saját tulajdonát képező MY1016 250 W 24 V típusú elektromos rollert. A terhelttel szemben rendőri intézkedésre került sor, melynek során a helyszínen alkalmazott LION 7979 D szonda 15 óra 50 perckor 0,43 mg/l értéket jelzett, ezért őt a rendőrkapitányságra előállították. A rendőrkapitányságon alkalmazott Drager Alcotest 9510 HU típusú ARMM-0290 gyári számú hiteles légalkoholmérő készülék 2020. augusztus 6-án 16 óra 17 perckor 0,28 mg/l, míg 16 óra 50 perckor 0,23 mg/l értéket jelzett. Ezt követően a terhelttől 2020. augusztus 6-án 17 óra 34 perckor levett vérminta etilalkohol-koncentrációja 0,43 g/l (ezrelék), míg 18 óra 04 perckor levett vérminta etilalkohol-koncentrációja 0,33 g/l (ezrelék) volt. A terhelt szervezetében a cselekmény idején 0,69 g/l (ezrelék) véralkohol-koncentráció volt.
Az ügyben elsőfokú bíróságként eljáró Miskolci Járásbíróság a terheltet az ellene járművezetés ittas állapotban vétsége [Btk. 236. § (1) bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség által a terhelt terhére, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása végett bejelentett fellebbezés alapján másodfokon eljáró Miskolci Törvényszék végzésével az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
A bíróságok az elektromos roller fogalmát, járműkategóriába való besorolhatóságát a KRESZ 1. számú függelék II. fejezete, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet, továbbá a két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2013. január 15-i 168/2013/EU rendelet (a továbbiakban: EU Rendelet) alapján vizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy a terhelt által vezetett elektromos roller egyetlen járműkategóriába sem sorolható be, így az nem tekinthető járműnek, arra a gyalogosokra vonatkozó szabályok irányadók. Mindezekre tekintettel a terhelt büntetőjogi felelősségét nem tartották megállapíthatónak, hiszen a Btk. 236. § (1) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges egyik tényállási elem - az elkövetési eszköz tényállásszerűsége - hiányzik.
A jogerős ítélettel szemben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, amelyet elbírálva a Kúria az eljárt bíróságok ügydöntő határozatait hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
A Kúria felülvizsgálati végzésében arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jármű fogalmának vizsgálatakor a Btk. XXII. fejezetében szabályozott közlekedési bűncselekmények tényállásainak kereteit kitöltő, KRESZ által meghatározott definíciót kell alapnak tekinteni. A felülvizsgálati döntés érvelése szerint a jármű fogalma általában véve még a KRESZ 1. számú függelék II. a) pontjában írtaknál is szélesebben értelmezhető, mivel járműveknek a szárazföldi, vízi és légi személyszállító és/vagy teherhordó eszközöket is tekintjük. A Kúria szerint aligha vitatható, hogy az elektromos roller személy szállítására szolgáló közlekedési eszköz, tehát a KRESZ meghatározásának megfelel, ugyanakkor az ugyanott feltüntetett - járműnek nem tekinthető - kivételek között nem szerepel. A Kúria rámutatott arra is, hogy a jármű fogalma nem azonosítható a KRESZ-ben meghatározott járműfajtákkal, azt a jármű fogalma alóli kivételek is mutatják, hiszen léteznek olyan járművek, amelyek nem sorolhatók be egyik járműkategóriába sem. Ezek közül a KRESZ taxatív felsorolással maga határozza meg azokat, amiket a jármű jogi fogalma alól - kifejezett rendelkezéssel - kivon. Hangsúlyozta a Kúria végzésének indokolásában, hogy az alapügyben eljárt bíróságok által hivatkozott mindkét említett KÖHÉM-rendelet kizárólag a saját szabályozási területe tekintetében határozza meg a jármű fogalmát, e rendelkezések - mint ahogy az EU Rendeletben foglaltak - a büntetőjogi szabályozás nézőpontjából relevanciával nem bírnak.
A Kúria szerint a járművek közül a gépi meghajtásúak tovább oszthatók gépjárművekre és a gépjárműnek nem minősülő motoros járművekre. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint gépi meghajtásúnak kell tekinteni azokat a közúti járműveket, amelyeket beépített erőgép hajt. Ez a járműkategória nem azonos a KRESZ 1. számú függelék II. pontjában írt gépjármű kategóriával, annál sokkal szélesebb értelmű, így idetartozik a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár, a villamos és az elektromos roller is. A Btk. értelmében azonban ezek is gépi meghajtású járművek, amelyeknek közúton ittas állapotban történő vezetése megalapozhatja a járművezetés ittas állapotban bűncselekményének megállapítását. Ezért az alapügyben meghozott ügydöntő határozatokat a Kúria hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította.
Álláspontunk szerint a Kúria a jelenleg hatályos szabályozási környezet megfelelő értelmezésével állapította meg,
- 370/371 -
hogy az elektromos roller az ittas járművezetés bűncselekményének elkövetési eszköze lehet. A Kúria által elvégzett - a fentiekben rekonstruált - szubszumció megállapító értelmezés eredménye, annak helyességét nem vonja kétségbe az sem, hogy az elektromos roller de lege lata egyetlen járműkategóriába sem sorolható be. A Kúria okfejtésével kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy az ittas járművezetés bűncselekményi tényállása jogszabálytani értelemben nem tekinthető keretdiszpozíciónak, mivel a büntetőrendelkezés az annak alapjául szolgáló magatartási normát nem más jogszabályra utalással, hanem önállóan határozza meg,[3] A tényállás ugyanakkor normatív tényállási elemet tartalmazó büntetőnormaként fogható fel, hiszen a közúti jármű és a gépi meghajtású jármű fogalmának meghatározása jogalkalmazói értelmezést igényel, amelynek zsinórmértékét elsősorban a közlekedésigazgatási jogszabályok rendelkezései szolgáltathatják.[4] Ezen közlekedésigazgatási normák alapulvételével jutott arra a következtetésre a Kúria, hogy az elektromos roller egy közúti személyszállító eszköz, ezért jármű, és mivel beépített erőgép hajtja, gépi meghajtású jármű.[5] Ilyen körülmények között véleményünk szerint fel sem merülhet, hogy a Kúria jogértelmezése az értelmezett norma keretein túllépő vagy a hatályos büntetőjogi szabályozásból hiányzó valamely konkrét szabályt "bírói jogalkotással" pótló jellegű lenne.[6]
Az elektromos roller ittas állapotban történő vezetéséhez azonban nem csak felelősségtani, hanem jogkövetkezmény-tani kérdések is társulnak. A járművezetéstől eltiltás büntetésnek a Btk. 55. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott esete elektromos rollert érintően nem alkalmazható, hiszen használata engedélyhez nem kötött.[7] Ettől függetlenül azonban a Btk. 55. § (1) bekezdés b) pontja szerint az elektromos roller vezetőjével szemben járművezetéstől eltiltás kiszabható akkor, ha bűncselekmények elkövetéséhez elektromos rollerét használja. Az elektromos roller ittas állapotban történő vezetése esetén pedig a járművezetéstől eltiltás kiszabása kötelező és annak mellőzésére csak különös méltánylást érdemlő esetben kerülhet sor [Btk. 55. § (2) bekezdés].
Az előzőekben már szóltunk arról, hogy az elektromos roller a KRESZ által szabályozott egyetlen járműkategóriába sem sorolható be. Erre tekintettel a meghatározott járműkategóriára korlátozott járművezetéstől eltiltás kiszabása ezen elkövetési eszköz esetében nem merülhet fel. A bírói gyakorlat szerint ugyanis a járművezetéstől eltiltás büntetés nem létező járműkategóriára korlátozva nem szabható ki.[8] Ennek felismerése azért jelentős, mivel a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. számú melléklete nem tartalmaz vezetői engedélyhez kötött "elektromos roller" járműkategóriát, mint ahogyan a KRESZ sem. Kétségtelen, hogy a jogi szabályozás ezen hiányossága az elkövetési eszközökhöz kapcsolódó társadalomra veszélyességhez mérten jelentős aránytalanságot eredményez, hiszen amíg egy motorkerékpár ittas vezetése esetén alkalmazható lehet például az "A" kategóriára korlátozás, addig ilyen törvényi lehetőség az elektromos roller ittas vezetése esetén - de lege lata - nem adott.[9]
A kapcsolódó joggyakorlati példák közül kiemelendőnek tartom, hogy a jogszabályi környezet hiányosságából adódó aránytalanság tényét a Debreceni Ítélőtábla a járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabásának mellőzése körében kifejezetten figyelembe vette és éppen arra tekintettel a Btk. 55. § (2) bekezdés második mondatában írt felhatalmazással élve a járművezetéstől eltiltás kiszabását az ittas járművezetés vétségét elektromos rollerrel elkövető terhelt esetében mellőzte.[10]
Az előzőekben részletezett megfontolásokra is tekintettel, de lege ferenda helyesebbnek tartanánk, ha a jogalkotó mind a közúti közlekedési szabályok, mind a járműkategóriákra vonatkozó igazgatási szabályok újragondolásával megteremtené az elektromos rollerrel történő közlekedés kifejezett jogszabályi hátterét. ■
JEGYZETEK
[1] Ambrus István - Orosz Noémi: Száguldó elektromos rollerek és segwayek nyomában - a 21. századi közlekedési eszközök egyes szabályozási problémái. Magyar Jog, 2020/1. 3.
[2] Ezek a bűnösség kérdésében eltérő bírósági döntések több esetben harmadfokú eljárások lefolytatásához vezettek. Erre nézve lásd pl. Debreceni Ítélőtábla Bhar.II.630/2022/6., Bhar.II.175/2020/11., Fővárosi Ítélőtábla 16.Bhar.84/2023/7.
[3] Hollán Miklós: A kerettényállásokkal kapcsolatos hazai joggyakorlat elemzése - a keretkitöltő jogszabályok jogértelmezési funkciója. Pro Publico Bono, 2018/1. 44.
[4] Az Alkotmánybíróság is arra a következtetésre jutott egy alkotmányjogi panaszt visszautasító végzésében, hogy az elektromos roller gépi meghajtású járműként értékelése a szakjogi jogalkalmazás kompetenciájába tartozó kérdés, amely alapjogsérelem kételyét nem veti fel. Lásd 3457/2023. (XI. 7.) AB végzés, Alkotmánybíróság Határozatai 2023/20. 2582, 2585.
[5] A jogirodalomban hasonlóan Ambrus-Orosz i. m. 3.
[6] Ezzel ellentétes következtetésre jutott dr. Czine Ágnes alkotmánybíró a 3457/2023. (XI. 7.) AB végzéshez fűzött különvéleményében. Lásd [32] és [34] bekezdések. Alkotmánybíróság Határozatai 2023/20. 2582, 2586.
[7] Pápai-Tarr Ágnes: Iszik vagy vezet? - a járművezetéstől eltiltás büntetéskiszabási tapasztalatai hazánkban. Magyar Jog, 2022/9. 541.
[8] Ehhez lásd BH 2021.63.
[9] A szakirodalomban ismert olyan nézet, amely szerint az elektromos rollerre ugyan kifejezett járműkategória nem szabályozott, ugyanakkor tulajdonságaiban a hozzá legközelebb eső kategória - pl. kerékpár, segédmotoros kerékpár vagy lassú jármű - alá szubszumálható, és ennek folytán az ilyen járművekre vonatkozó közlekedési szabályok esetében alkalmazhatók. Lásd Ambrus-Orosz i. m. 4. Ezt az álláspontot nem osztjuk, a Btk. 55. § (3) bekezdésében rögzített kedvezményszabály ugyanis csak a közlekedésigazgatási szabályokban rögzített járműkategóriáknak megfeleltethető kategóriába tartozó járművekre alkalmazható, a kategóriák közötti egyfajta "átjárást" eredményező analógia - még ha az az elkövetőre nézve kedvező jellegű is - megengedése a hivatkozott rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző adjunktus, Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok.
Visszaugrás
