A webáruházakban történő vásárlás számos előnye mellett a szerződéskötés jellegéből, a szerződő felek egyidejű jelenlétének hiányából adódóan sok bizonytalansággal és kockázattal jár a fogyasztó számára. A fogyasztó a terméket nem tudja a vásárlás előtt megvizsgálni, felpróbálni, és kizárólag a kereskedő által nyújtott információkra támaszkodhat, amely miatt fokozott a fogyasztó megtévesztésének a veszélye. A jogalkotó az internetes kereskedelemben rejlő kockázatok ellensúlyozása, valamint a fogyasztók online ügyletekbe vetett bizalmának erősítése érdekében a szolgáltatókra telepített részletes tájékoztatási kötelezettség mellett a fogyasztókat elállási joggal, azaz a szerződés egyoldalú, a megkötésére visszaható hatállyal történő megszüntetésének jogával ruházta fel.
Az elállási jog kompenzálja az információk és a szakmai tájékoztatás hiányát, valamint a szerződéskötés sajátosságaiból adódó kockázatokat, és lehetővé teszi a fogyasztó részére, hogy a szerződéskötést még egyszer nyugodt körülmények között átgondolja. E jog garanciális jellegét tovább erősíti az a szabály is, amely szerint a fogyasztó elállási jogáról érvényesen nem mondhat le.1
Az elállási jog feltétlen, a szolgáltató szerződésszerű és hibátlan teljesítése esetén is minden esetben indokolás nélkül gyakorolható. Az elállás jog relativizálja azt a kérdést is, hogy hogyan vonhatóak vissza a webáruházban - esetlegesen tévedésből vagy az agresszív marketingtevékenység hatására elsietve - megtett jognyilatkozatok. Az elektronikus úton (a webshop elektronikus megrendelőlapján) leadott rendelések gyakorlatilag visszavonhatatlanok, hiszen a címzett számítógépén azonnal hozzáférhetővé válnak, azaz hatályosulnak. Az elállási joggal azonban a visszavonhatóság jogi és technikai kérdése elveszti a gyakorlati relevanciáját.
Az elállási jogról szóló tájékoztatás tartalmának jogi kereteit az 1997/7/EK irányelvet átültető, a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, valamint a 2005/29/EK irányelv szabályai alapján megalkotott, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) határozzák meg.
Az online vásárlás hazánkban is egyre növekvő népszerűségnek örvend, és e növekvő népszerűség fenntartása, a fogyasztók elektronikus kereskedelembe vetett bizalmának erősítése érdekében fontos annak biztosítása, hogy a kereskedők hiányos jogismerete vagy megtévesztő kereskedelmi gyakorlata miatt a fogyasztó elállási joga, mint garanciális alapjogosultság ne üresedjen ki. A tanulmány első részében a magyar, német és európai uniós gyakorlati jogalkalmazási tapasztalatok alapján ismertetem az elállási jogról szóló tájékoztatás megengedett tartalmi kereteit és e jogról szóló tájékoztatással kapcsolatos leggyakoribb jogsértéseket. A tanulmány második részében az elállási jog alóli kivételszabályokkal kapcsolatos jogalkalmazási tapasztalatok kerülnek bemutatásra.
A gyakorlati tapasztalatok szerint a webáruházat üzemeltető szolgáltatók (vállalkozások, kereskedők) jogismerete az elállási jog terén rendkívül hiányos, a fogyasztói jogérvényesítéshez szorosan kapcsolódó ezen alapjogosultság tekintetében a szolgáltatók többsége megtévesztő, félrevezető, zavaros és hiányos információt nyújt; emellett a szolgáltatók gyakran önkényesen, a fogyasztó hátrányára értelmezik a Korm. rendelet rendelkezéseit. A nem jogszabályszerű tájékoztatás azért különösen sérelmes a fogyasztókra nézve, mert a jogszabályi rendelkezésektől kizárólag a fogyasztó javára lehet eltérni, kizárólag a fogyasztóra nézve kedvezőbb és előnyösebb szerződési feltételeket lehet alkalmazni. A fogyasztó hátrányára eltérő rendelkezés semmis a Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése szerint.
A fogyasztó elállási jogáról szóló, az egyoldalú kógencia követelményének megsértésével történő megtévesztő tájékoztatás aktív megtévesztéssel megvalósuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak is minősül.2 Minden jogellenes feltétel gátolja a fogyasztói alapjogosultság érvényesülését, hiszen ezen szerződéses feltételek alkalmasak arra, hogy a fogyasztó joggyakorlására és jogérvényesítésére vonatkozó ügyleti döntését korlátozzák, valamint arra, hogy a fogyasztót a jogszabályon alapuló elállási jogának gyakorlásától visszatartsák.
A magyar jogalkotó a fogyasztót a távértékesítési szerződések során megillető elállási jog tekintetében a minimum-harmonizáció által biztosított mozgástér alapján egyes kérdésekben az 1997/7/EK irányelv szabályainál szigorúbb fogyasztóvédelmi rendelkezéseket határozott meg, amely különösen jelentőséggel elsősorban az internetes kereskedelemben bír. Az irányelv szerint a szerződés megkötése előtt a vállalkozásnak kizárólag az elállási jog meglétére kell utalnia honlapján,3 tehát a fogyasztó arról a tényről, hogy az általa megrendelt termék esetében a jogszabály kizárja az elállási jogot, kizárólag a szerződés teljesítése során, a kereskedő által a gyakorlatban legkésőbb a termékkel együtt kötelezően átnyújtandó írásbeli tájékoztatóból (megerősítésből) értesülhet.4
Ezzel szemben a magyar szabályok alapján a webáruház üzemeltetőjének már a honlapon, a fogyasztó megrendelése előtt részletes tájékoztatást kell nyújtania a fogyasztók számára az elállási jog meglétéről, annak hiányáról, valamint az elállási jog gyakorlásának részletes feltételeiről.5 Ily módon a tájékoztatási kötelezettség teljesítése esetén a fogyasztónak lehetősége van a megrendelés előtt azt a lényeges körülményt is mérlegelnie, hogy a termék átvétele után lehetősége lesz-e egyáltalán a szerződést egyoldalúan, indokolás nélkül megszüntetni, és, ha igen, erre milyen feltételekkel kerülhet sor.
A Korm. rendelet szerint a szolgáltatónak a szerződés megkötése előtt kellő időben, egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles a fogyasztót az elállás jogáról tájékoztatni.6 A távközlő eszköznek megfelelő mód az Internet jellegéből adódóan az elektronikus úton (a webáruház honlapján) történő, folyamatos és közvetlen (a honlap bármely időpontban történő meglátogatásakor elérhető módon, előzetes regisztráció nélkül) tájékoztatást jelenti. Nem valósul meg a közvetlen és folyamatos tájékoztatás a webáruház honlapján, ha az elállási jogról szóló tájékoztatás kizárólag egy extern (külső, a szolgáltató honlapjától független másik honlapra utaló) linken keresztül érhető el, mivel elképzelhető, hogy a hivatkozott honlap szerverkarbantartás miatt átmenetileg nem érhető el, így nem biztosítható a jogszabályszöveg állandó hozzáférhetősége.
Nem könnyen hozzáférhető a tájékoztatás, ha az információk a honlapon vannak elrejtve úgy, hogy a keresett információ csak többszöri (3-4) kattintás után lelhető fel. Nem egyértelmű a tájékoztatás, ha az információk egy olyan menüpontban találhatóak meg, amelynek elnevezéséből nem derül ki, hogy a fogyasztó ott ténylegesen az elállási jogra vonatkozó információkat találja meg. Az egyértelmű tájékoztatás akkor valósul meg, ha a szolgáltató a honlapján egy "beszédes link" (például: "Elállási jog") alatt részletesen összefoglalja az elállási jogra vonatkozó szabályokat. Emellett a tájékoztatás nem tekinthető közérthetőnek, ha a releváns rendelkezések helyett a szolgáltató a jogszabály teljes szövegét szó szerint idézi be.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
