https://doi.org/10.59851/kjsz.2025.2.03
A tanulmány a magyar nemzetközi magánjog elmúlt húsz évének átalakulását vizsgálja Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának tükrében. Részletesen elemzi a kollíziós normák fejlődését, a jogharmonizációs törekvéseket, valamint a bírói gyakorlat változásait, kiemelve a legszorosabb kapcsolat elvének alkalmazását. A szerző kitér a posztmodern és filozófiai megközelítések hatásaira, valamint az új joggyakorlat-elemző csoport szerepére. A tanulmány rámutat: a magyar nemzetközi magánjog aktív formálója lett az európai diskurzusnak, miközben megőrizte elméleti és gyakorlati sokszínűségét.
Kulcsszavak: nemzetközi magánjog, kollíziós normák, jogharmonizáció, legszorosabb kapcsolat, bírói gyakorlat
This study explores the transformation of Hungarian private international law over the past two decades, focusing on the impact of Hungary's accession to the European Union. It analyses the evolution of conflict-of-law rules, legal harmonization efforts, and changes in judicial practice, with special attention to the application of the closest connection principle. The author discusses the influence of postmodern and philosophical approaches and the role of the new judicial analysis group. The study concludes that Hungarian private international law has become an active shaper of the European discourse while maintaining its theoretical and practical diversity.
Keywords: private international law, conflict of laws, law harmonization, closest connection, case law analysis
Mádl Ferenc 1978-ban megjelent, Összehasonlító nemzetközi magánjog - A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga című művének előszavában felidézi a Mount Everest meghódítójának, Sir Edmund Hillarynek a történetét. Amikor megkérdezték tőle, mondaná el, hogy milyen emberi-erkölcsi megfontolásokból vállalkozott erre az erőfeszítésre, azt válaszolta: "Because it was there - mert ott volt." Mádl több mint négy évtizeddel ezelőtti bevezetője szerint ezzel szemben a nemzetközi magánjog elméletének áttekintésére nem azért van szükség, mert azt a vidéket még senki nem járta be: "A nemzetközi magánjogban [...] nincsenek ilyen vagy olyan hegyek, amelyekre az ember csak úgy egyszerűen felmegy és aztán ott megtalálva a bölcsek kövét új igazságokat hirdethet. Ami van, az a gyakorlat (belső és nemzetközi jogalkotás, a bírósági és szerződési gyakorlat) által alakított többé vagy kevésbé tagolt majdnem hogy végtelen kiterjedésű domborzat [...], amihez képest az elmélet kettőt tehet. Egyrészről maga is tölthet be természetalakító szerepet, mert elméletileg kimunkált nézeteivel a gyakorlatban képződő normák és más szabályozórendszerek alakulását különböző csatornák útján közvetve vagy közvetlenül befolyásolhatja. Másrészt rendszerező és átfogó képet alkot és közvetít erről a majdnem végtelen kiterjedésű domborzatról."[1]
A nemzetközi magánjogi táj Mádl könyvének megjelenése óta jelentősen megváltozott. Ahogyan egy másik előszó, Vékás Lajos A nemzetközi magánjog elméleti alapjai című, először 1986-ban kéziratként megjelent, majd 2024-ben változatlan formában újra kiadott művének új előszava fogalmaz: a jogterület által szabályozott életviszonyok sokat változtak ez alatt az idő alatt és új irányokba indult el a nemzetközi magánjog tudománya is.[2] A látképet pedig alapvetően formálta Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása. Elegendő, ha csak arra gondolunk, hogy az Amszterdami Szerződés által megnyitott kapun át teret nyerve, az EU tagállamaiban ma már a jogterület nagyobb részét közös európai kollíziós szabályok, egységes elismerési és végrehajtási normák rendezik. Önmagában ennek következtében is más vetületben kerültek be és sok részletet tekintve módosultak a jogterület kutatóit foglalkoztató kérdések.[3]
A jelen tanulmányban azt a kérdést vizsgálom, hogyan változott a magyar nemzetközi magánjog (ami szükségszerűen közjog) szférája az ország Európai Unióhoz történő csatlakozásával, miként alakult a magyar perspektíva. Foucault "A diskurzus rendje" című írását parafrazeálva: kibontakozni látszik-e az új, a felszabadított diskurzus az elméleti kérdések körül? Szerepet játszanak ezen a területen is a posztmodern gondolkodás alapvetései, amelyek az olyan korábbi fogalmakat, mint az alkotás, az egység, az eredetiség és a jelentés olyan kifejezésekkel váltotta fel, mint az esemény, a sorozat, a szabályszerűség és a lehetőségfeltétel? A vizsgálat alapján a nemzetközi magánjog területén is helytállónak tűnik az a megállapítás, hogy a diskurzust nem kell feloldani az előzetes jelentések terében, ne gondoljuk, hogy a világ olvasható arccal fordul felénk, amelyet csupán meg kell fejtenünk; ahogy Foucault írja: a világ nem tudatunk cinkosa.[4]
A külföldi elemet hordozó magánjogi jogviszonyokkal kapcsolatos kollíziós és eljárásjogi kérdések első átfogó szabályozását hazánkban a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet valósította meg. E jogszabály egy kiforrott, az absztrakció magas színvonalán álló szabályozást képviselt, amely nemzetközi összehasonlításban is messzemenően megfelelt a kor elvárásainak, különösen figyelembe véve az adott korszak politikai, gazdasági, társadalmi és jogi környezetét. A nemzetközi magánjogi kódex kiemelkedő szakmai színvonala nem a véletlen műve volt, annak előkészítésében olyan kiváló jogtudósok vettek részt, mint például Mádl Ferenc. Annak ellenére született 1979-ben egy időtálló jogszabály, hogy a nemzetközi magánjog szabályozásának kodifikációja nagy kihívást jelentett. Azt, hogy ez milyen magas szinten sikerült, mi sem bizonyítja jobban, hogy az 1979-ben elfogadott nemzetközi magánjogi kódex első jelentős módosítását, több mint húsz évvel a hatálybalépése után, a 2000. évi CX. törvény hajtotta végre, amely már a joghatósági, illetve a külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályoknak az uniós jogfejlődéshez való igazítása igényével született. Ugyanakkor az 1979. évi Kódex hatálybalépése után eltelt több mint három és fél évtizedben erőteljes változások mentek végbe politikai, gazdasági és társadalmi téren egyaránt: drasztikusan megnőtt a határon átnyúló személyi és vagyoni forgalom, és ebből kifolyólag jelentősen emelkedett a
- 18/19 -
nemzetközi vonatkozású jogviszonyok száma, ráadásul e jogviszonyok is sok esetben jóval összetettebbek, komplikáltabbak, mint korábban. A korábbi Kódex hatálybalépése óta nagymértékben átalakult Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszere is, elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozásunk gyakorolt markáns befolyást a hazai nemzetközi magánjogi szabályozásra, jelentősen átrajzolva a nemzetközi magánjog domborzati viszonyait.
Az uniós csatlakozás mint döntő esemény mellett számos más történés is alakította a magyar nemzetközi magánjog tájképét, immáron EU-s perspektívában. A több mint 130 éves Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében 2019. július 2-án került elfogadásra a polgári és kereskedelmi ügyekben a külföldi ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezmény (a továbbiakban: Ítélet-egyezmény) szövege. Ennek megszületésével alapvetően változni látszik a nemzetközi magánjogi tájkép. Amíg ugyanis választottbírósági ítéletek esetében a New York-i Egyezmény 1958 óta biztosítja azok külföldi elismerését és végrehajtását, addig egészen az Ítélet-egyezmény elfogadásáig nem létezett olyan multilaterális világszintű instrumentum, amely alapján lehetséges lett volna egy állami bíróság által polgári vagy kereskedelmi ügyben hozott ítélet más államokban történő elismerése és végrehajtása. Erre az olyan regionális gazdasági közösségek, mint az Európai Unió keretein kívül csak az egyes államok közötti bilaterális egyezmények adtak lehetőséget. Nem túlzás tehát az Ítélet-egyezmény megszületését korszakváltásként jellemezni ("game changer"): az ugyancsak 2019-ben elfogadott, a mediáció eredményeként létrejövő megállapodások nemzetközi végrehajthatóságát biztosító Szingapúri Mediációs Egyezménnyel[5] együtt valamennyi vitarendezési forma nemzetközi forgalma (más országban történő elismerése és végrehajtása) tekintetében rendelkezésre áll a multilaterális nemzetközi háttér.[6]
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
