Gellérné Lukács Éva egyetemi adjunktus és Hoffman István egyetemi tanár szerzőpáros Bevezetés a társadalombiztosítási és szociális jogba című kötete az Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös Kiadó gondozásában jelent meg 2020-ban. A könyv alakban kiadott jegyzet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán a társadalombiztosítási és munkaügyi igazgatási alapszakon oktatott, A társasalombiztosítás alapjai és a Szociális jog című tárgyak törzsanyagát képezi.
A szociális jogot, és ezen belül a társadalombiztosítási jogot, amely a jogtudomány egyik legösszetettebb területe, áthatják a mindenkori kormányok szociálpolitikai célkitűzései. Nemhiába írta Szigeti Péter, hogy a szociális jog érzékeny terület, mivel jogelméleti és politikai fogalmakkal tartalmi és terjedelmi kérdésköre nem eldönthető, ugyanis mindkét tudományág egymással ellentétes, ám meggyőző érvrendszert tud felsorakoztatni.[1]
A könyv szerzői arra vállalkoztak, hogy az egyetemi hallgatók számára érthető és objektív módon, olvasmányos formában összefoglalják a szociális jog, és azon belül a társadalombiztosítási jog egyetemes fejlődésének történetét, valamint annak jogtudományi szerepét a nemzetközi és a hazai jogrendszerben.
Az egészségbiztosítási ellátásról szóló fejezetet Gellérné Lukács Éva írta. Hoffman István tollából a kötet szociális jogi fejezetei (amelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék egykori tanszékvezetője, Lehoczkyné Kollonay Csilla Szociális jog című elektronikus jegyzetének alapulvételével készültek), valamint a társadalombiztosítási és nyugdíjbiztosítási fejezetek származnak.
A jegyzet arra törekszik, hogy a témában született tanulmányokat alapul véve, lényegi tartalmukat összefoglalva, ismertesse az adott tárgykört, ezzel is segítve a témában járatlan olvasó eligazodását. A fejezetek alapját nemcsak az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak munkássága képezi, hanem a hazai felsőoktatási intézmények (KRE, ME, NKE, SZTE) oktatóinak tanulmányai is, így a kötet sokszínű, az egyoldalú perspektívákat nélkülöző szemlélettel kívánja bevezetni az olvasót a jogtudomány szemléletén keresztül az egyetemes és a hazai szociális jogba.
A kötet három részből áll és tizenkét fejezetre tagolt. Az első gondolati egység a tárgyalt téma alapvetésének feleltethető meg, azaz ismertetésre kerülnek a szociális és a társadalombiztosítási jog által szabályozott terület általános kérdéskörei, a nemzetközi színtéren kialakult szabályozási modellek, bemutatásra kerül a szociális jog nemzetközi joganyaga és a magyar szociális igazgatás szervezeti felépítése. A könyv második része, a hazai szabályozást alapul véve, a szociális jog főbb területeinek részletszabályait taglalja. Ismerteti a normatív szociális juttatásokat mint az álláskeresők támogatását hivatott álláskeresési járadékot, a jövedelmi, vagyoni és személyi körülményekben megjelenő rászorultság kezelését szolgáló ellátásokat, és a különböző család- és fogyatékossági támogatásokat. Végezetül a kötet utolsó, harmadik része áttér a társadalombiztosítási jog alapintézményeinek általános ismertetésére, továbbá bemutatja e jogterület két nagy alrendszerét: az egészég- és a nyugdíjbiztosítás ellátásainak alapvető szabályrendszerét.
Minden egyes témakör ismertetése a "nagyból a kicsi" elv alapján készült, így a kötet - mint egy kalauz - az olvasót logikailag jól felépített, érthető fogalmi rendszerrel rendelkező struktúra szerint vezeti be az adott fejezetbe. A jelen szabályozását akkor lehet apró részleteiben megérteni, ha ismerjük a vizsgált rendszer kialakulásához vezető történeti ok-okozati folyamatot, valamint az ahhoz kapcsolódó politikai és társadalmi eseményeket. A szerzők, e vezérelvet szem előtt tartva, az újabb témakörök bevezetése során röviden bemutatják a vizsgált jogintézmény történetét, jogrendszerbeli helyét és definiálják a górcső alá vett jogágat. Így történik ez az első részben található szociális jog bevezetésében vagy a harmadik részben a társadalombiztosítási jog magyarországi történeti áttekintésében, amikor a szerző felhívja a figyelmet a 19. században lezajlott polgári jogi és ipari forradalom, valamint az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés szociális, gazdasági és politikai hatásaira.
Egy jogág ismertetésekor kitüntetett hangsúlyt szükséges fektetni annak a jogrendszerben történő elhelyezésére, más jogágaktól való elhatárolására és definiálására. A jogági elha-
- 76/77 -
tárolás hézagmentesen megtörtént, mivel - a szociális és társadalombiztosítási jog közjogi jellegéből adódóan - a magánjogi vetületű, szociális jellegű ellátásokkal való összevetése, a tágabb értelembe vett közigazgatási jogon belüli elhelyezése, valamint a szociális jogon belül található társadalombiztosítási jog körülhatárolása megvalósult.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
