A könyvismertetés tárgyául szolgáló liber amicorum a közép- és kelet-európai szakemberek számára is kuriózumszámba menő angolszász közigazgatás világába kalauzolja el az olvasót. A kötet a 2006-ban 60. esztendejét betöltött ausztrál Mark Aronson professzor Festschriftjeként készült, de a munka csupán 2008-ban látott napvilágot, melyben neves szerzők sora tiszteleg a Jubiláns előtt. Mark Aronson 1946 májusában született Ballaratban, Ausztráliában, európai eredetű bevándorolt család sarjaként. A Monash Universityn tanult jogot, LLB-jét 1967-ben First Class Honoursszal szerezte meg. Posztgraduális tanulmányait Oxfordban folytatta, ahonnan csak 1973-ban tért vissza Ausztráliába. Ebben az évben lecturer in law lett a Sydneyi Egyetemen. 1975-ben az Australian Law Reform Commissionnek dolgozott. 1979-től associate professor. 1993-tól professor of law. Fő kutatási területe a közigazgatási jog. Ezen belül közigazgatási aktustannal (administrative action), közigazgatási eljárásjoggal, bizonyításelmélettel, valamint kártérítési joggal (torts) és a magánosítás (privatisation) tárgykörével foglalkozott. A Jubilánsnak több monográfiája is megjelent.1 Aronson professzor gyakorlati jogi tevékenysége is igen jelentős. A könyvhöz a tiszteletre méltó Michael Kirby, a High Court of Australia bírája írt előszót. Miért kell elolvasni e könyvet? Az angolszász jog ismerete nem sajátja a kontinentális jogi jogászoknak. Ez minősítetten igaz a közigazgatási jogászokra. Az angolszász közigazgatási jog érdekességszámba menő terület. E kötet az amerikai, az ausztrál, az angol, a kanadai, és az új-zélandi közigazgatási jog megismertetését szolgálja, valamint ezen térségek speciális gazdasági jogi problémáit is reflektorfénybe hozza. E szép téma körüljárására invitálják a recenzensek az olvasókat. A könyv kék vászonkötéssel készült, melyet a Jubiláns fényképét is tartalmazó ízléses borítólap fed. A tipográfia is igen választékos. A könyvismertetéskor a kötet fejezetcímeit vettük alapul.
Az első fejezet (15-43. pp.) Thomas Poole-nak, a London School of Economics Law Department Senior Lecturer-ének munkája. E rész több időszerű, egymásnak ellentmondó ausztrál bírósági döntést állít egymással szembe, példaként említhető: az Al-Kateb v Godwin2 valamint a Thomas v Mowbray3 ügy. Mindemellett a tanulmány három alfejezetre, és ezáltal három rétegre oszlik. Az első alfejezet a közigazgatási jog alkotmányossá (The Constitutionalisation of Administrative Law)4 valamint nemzetközivé (internationalisation) válásáról5 szól. Kiemelendő az emberi jogokra alapozott common law bírósági (alkotmányossági) felülvizsgálat (judicial review). A következő alfejezet devilként Ausztráliát jellemezi. Az ausztrál bírósági rendszer belső ellentmondásaira mutat rá a szerző, összehasonlítva az angol bírósági döntésekkel. A harmadik alfejezet ’The Deep Blue Sea’-ként az Egyesült Királyságot jellemzi. Itt főként az angol helyzetet mutatja be a szerző.
A második fejezet (45-69. pp.) Jack M Beermann-nek, a Boston University School of Law professzorának írása. Mark Aronson Judicial Law of Administrative Action című munkáját olyan inspiratív forrásműként jellemzi, amely az amerikai egyesült államokbeli jogászok számára is hasznos. Beermann tanulmánya elején rámutat, hogy a hatályos amerikai egyesült államokbeli közigazgatási jog fő statute law-forrása a federal Administrative Procedure Act (1946) rövidített nevén ’APA’. A mű első alfejezete (Administrative Procedure) az US közigazgatási eljárást általában és különösen is bemutatja. A szerző rámutat, hogy a korai bírósági döntések erősen kötötten értelmezték az APA szövegét.6 Az 1960-as évek végétől a szövetségi bíróságok a döntéseket egyre inkább saját best practice-ükre alapozták. 1978-ban nagy áttörést jelentett a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság Vermont Yankee Nuclear Power Corp. v Natural Resources Defence Council Inc döntése7, amely visszatérést jelentett a szövegkötöttebb értelmezéshez. A bíróság később kiszélesítette a Vermont Yankee döntésben foglaltak alkalmazását a kevésbé formális döntéshozatali eljárásokban (less formal decision making processes).8 A második alfejezet (Standards [Scope] of Judicial Review) anyagának olvasása során megismerkedhetünk egy tőrőlmetszett közigazgatási jogias common law-találmánnyal (quintessential common law creation), az úgynevezett Chevron-doktrínával.9 A tanulmány egészéből leszűrhető, hogy a nevezetesebb ügyek (például a Vermont Yankee Case) ma is kiindulópontul szolgálnak a kormányzati törvényhozás termékeit is mérlegre tévő bírósági döntések meghozatalakor.
A harmadik fejezet (71-97. pp.) Matthew Grovesnak, a Monash University Faculty of Law Senior Lecturer-ének írása. A mű azt vizsgálja, hogy milyen összeütközések lehetségesek az írott és íratlan alkotmányos elvek között. Miként értelmezi a végső fellebbviteli bíróság az írott alkotmány szövegét? Ezeket a kérdéseket a jelentős tanulmány számtalan jogeset tükrében, igen kimerítően vizsgálja. Csupán egyetlen - de a kontinentális jogon edzett elméjű olvasók számára talán legérdekesebb - esetkört vizsgálunk meg részletesebben. Az ausztrál High Court néhány magánosítási ügyben szembekerült a hatalmi ágak elválasztásának (separation of powers) értelmezésével, ahol is az élesen formalista koncepció mellett voksolt a testület. A bíróság álláspontja a Marbury v Madison10 ügyben11 lefektetett elvekre alapozódott több ügyben is.12 Mindenképpen érdekesség kontinentális szemmel, hogy jelenkori ügyekben két évszázaddal korábbi döntésekre hivatkoznak.
A tiszteletre méltó Sir Jack Beatson, a cambridge-i egyetem korábbi professzorának tollából származik e tanulmány (99-121 pp.). A szerző a mű bevezetésében felveti magát a problémát, majd részletes és mélyreható elemzését nyújtja annak. Maga a bemutatandó téma pedig az interpretative obligation. Ehhez Beatson az 1998-ban Angliában elfogadott Emberi Jogi Törvény (Human Rights Act 1998) Európai Emberi Jogi Egyezményen (European Convention of Human Rights) keresztüli értelmezését használja, mint példát, amelyen át bemutatja az interpretative obligation többféle megközelítésének lehetőségeit. A tanulmány további részeiben a szerző bemutatja nemcsak ennek alkalmazási lehetőségeit, korlátait és végül hatását, valamint különböző típusait a különböző jogszabályok szerint, hanem vázlatos összegzést készít az interpretative obligation technikáiról, és az olvasó részére emészthető formában tálalja. E tanulmány remek lehetőséget jelent azok számára, akik az angolszász jogalkalmazási logikát kívánják belülről megismerni.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
