A 2016-ban tapasztalt klimatikus trendek bővelkedtek rekordokban.[1] A történelmi jelentőségűnek tűnő párizsi megállapodás remélt idei hatályba lépését sürgető várakozással figyeljük. A párizsi klíma-megállapodás akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedést okozó gázok 55 százalékát bocsátják ki. Kína és az USA[2] - a világ legnagyobb szén-dioxid-kibocsátói - már bejelentették, hogy törvényhozásuk ratifikálta a tavaly decemberben tető alá hozott dokumentumot. Ennek keretében az ENSZ 21. klímacsúcsán mintegy kétszáz ország kötelezte el magát az éghajlatváltozás csökkentése és további fokozódásának megelőzése mellett, mögöttes célként az emberiség fennmaradása érdekében.
A párizsi egyezmény közvetlen előzményként a dohai éghajlat-változási konferencián 2012 decemberében a Kiotói Jegyzőkönyv 192 részes fele módosítást fogadott el, amely egy második, 2013. december 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő kötelezettségvállalási időszakot határozott meg, és 2015-öt jelölte meg határidőként egy olyan átfogó megállapodás kereteinek kidolgozására, amelyet 2020-tól hajtanak majd végre.[3]
A menetrend szerint megszületett egyezmény elköteleződést jelent a széndioxid-kibocsátás csökkentésére és a globális felmelegedés legfeljebb 2 Celsius-fok, de lehetőség szerint - az iparosodás előtti értékekhez viszonyított - 1,5 fok alatt tartására. Az viszont nem tisztázott, hogy miként jutunk el a fenti célokhoz. Mindössze azt írja elő a szöveg, hogy a kormányok ötévenként kötelező
- 189/190 -
felülvizsgálatok során tovább erősítik önkéntes vállalásaikat.
Magyarország azon szerencsés országok közé tartozik, amelyek könnyedén képesek lesznek a párizsi klíma-megállapodásban vállaltak teljesítésére, ami az Európai Bizottság javaslata értelmében azt jelenti, hogy 2030-ig 7 százalékkal kell csökkenteni egyes ágazatok kibocsátását a 2005-ös bázisévhez viszonyítva. Eminens pozíciónk abból fakad, hogy hazánk gazdasága még a régió többi országához képest is alacsony szén-dioxid-intenzitású, különösen az észak- és nyugat-európaiakhoz viszonyítva. E pozíciót gesztusnyelven is tovább erősítve Európában elsőként ratifikáltuk a 2015. december 12-én elfogadott párizsi megállapodást. Az a tény, hogy már most 10 százalékot meghaladó mínuszban vagyunk, nem indokolhat "kiengedést", a motivációnak fenn kell maradnia, mivel a további csökkentéseket értékesíthetjük kvóta formájában. A mezőgazdaság fejlesztésével, alacsony energia hatékonyság ú épületek szigetelésével, az elektromos autózás, illetve a megújuló energiák elterjesztésével további jelentős eredményeket érhetünk el. Éltanulóhoz méltóan a hazai megújulóenergiahasznosítási cselekvési tervünk is, amely 2017. január l-jén lép életbe, önkéntesen 14,65 százalékra emelte az Európai Parlament és Tanács által Magyarország számára meghatározott célértéket.[4] Az új szabályozás célja tehát a "zöldenergia" arányának még ambiciózusabb növelése az energiafelhasználáson belül. A megújuló alapú energiatermelés új támogatási rendszere (METÁR) valóban lendületet adhat a megújuló energiával kapcsolatos projekteknek. Az Eurostat tagállami jelentésekre támaszkodó adatbázisa alapján Magyarország időarányosan 2010 óta minden évben teljesítette a megújuló energia-felhasználás részarányára vonatkozó célkitűzéseket.
2030 táján azonban nem a néhány százalékpontos ágazati kibocsátás csökkentések lesznek az érdeklődés középpontjában. Nagyobb hírértéke lesz annak, hogy épp ekkorra kimerülnek egyes alapvető vízkészletek, a meg nem újuló felszín alatti vizek (ún. fosszilis aquiferek), amelyek használata a világ számos országában túlzott ütemű és mértékű[5]. Milyen lesz vajon az atmoszféra állapota, miközben a WHO (Id. még "Breathe Life 2030" kampány) 2016 szeptemberében közzétett levegőminőségi modellje szerint a világnépesség 92 százaléka olyan területeken él, ahol a szennyezettség! szint meghaladja a WHO határértékeit.[6] 2030-ra 500 millióval fog növekedni Afrika lélekszáma a jelenlegi tendenciák szerint. A demográfiai, gazdasági és szociális migráció eddigre lényegesen nagyobb méreteket ölthet, kiegészülve a környezet által ösztönzött gazdasági menekültek, illetve a szűkebb értelemben vett "klímamenekültek" tömegével, környezeti vészhelyzeti (pl. hurrikán, cunami, földrengés) és kényszermigránsok (erózió, tengerszint emelkedés, létfenntartási ivóvízhiány) eddig elképzelhetetlen nyomásával.
- 190/191 -
Az ún. környezeti migránsok különböző, fent részben említett kategóriái - amelyeket a genfi székhelyű Nemzetközi migrációs szervezet (IOM)[7] nem puszta fantáziával, hanem a beindult folyamatokat vizsgálva állapított meg - párhuzamba rendeződnek János jelenéseinek ismert képeivel. A jelenések könyve, más néven János jelenései vagy apokalipszise szerinti hatodik pecsét feltörésekor rettenetes természeti katasztrófák következnek be. "Mikor a hatodik pecsétet felnyitotta, és ímé nagy földindulás lőn, és a nap feketévé lőn mint a szőrzsák, és a hold egészen olyan lőn, mint a vér; És az ég csillagai a földre hullának, miképen a fügefa hullatja éretlen gyümölcseit, mikor nagy szél rázza. És az ég eltakarodék, mint mikor a papírtekercset összegöngyölítik"(Jelenések könyve 6. rész 12-14.).
A párizsi egyezmény egyfajta önelégült "megrészegedésre" hajlamosítja az emberiséget: "végre megtettük, ami a civilizáció megmentéséhez szükséges és elégséges". Valóban megtettük? Várjuk a konkrét vállalásokat és azok sikeres teljesítését. A fenntartható fejlődés végcélja a tényleges fenntarthatóság: az idődimenzióban korlátlan távú, töretlen fennmaradás.[8] Törés nélkül. 2030-ról a tájékozott környezetvédőknek - Jánosnál tudományosan elfogadottabb, tartalmukban azonban félelmetesen egybecsengő sorok és koordináta-rendszereket ábrázoló - képek jutnak eszébe: 2030 tájára datálják a Meadows házaspár kutatócsoportjának egyes reálisabb világmodell változatai a nagy törést.
A világmodell paraméterek közül a nagy népességszám-törés közvetlen oka - az éghajlatváltozás továbbgyűrűzéseként - az egy főre eső élelmiszerkészlet csökkenése lesz. A klímaváltozás egyik legkitettebb elszenvedője ugyanis az agrárium. Senki se értékelje alul annak jelentőségét a tavaly felerősödött migrációs válság kialakulásában, hogy 2006 és 2011 között aszály tombolt Szíria szerte, az ország egyes részein teljes terméskiesés is előfordult, északkelet Szíriában pedig a haszonállatok 85 százaléka elhullott.[9] Az aktuális élelmiszerkészlet és vízkészlet a legalapvetőbb tényező, amelynek csökkenése önmagában is destabilizáló és mobilizálóhatással jár. Akár egész földrészek vonatkozásában.
Az éghajlatváltozás részben természetes, nélkülünk is zajló földtörténeti folyamat, mai ütemét és mértékét tekintve azonban jelentős részben a fenntarthatatlan környezethasználat okozata. Éghajlatváltozás alatt jogi nyelven az éghajlat olyan megváltozását értjük, ami közvetlenül vagy közvetve a globális légkör összetételét módosító emberi tevékenységnek tudható be, és ami az összehasonlítható időtartamokon belül megfigyelt természetes éghajlati változékonyságon túli
- 191/192 -
járulékos változásként jelentkezik.[10] Az Egyesült Nemzetek New Yorkban, 1992. május 9-én elfogadott éghajlatváltozási keretegyezménye és minden kapcsolódó jogi dokumentumnak a végső célja az egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően az üvegház-gázok[11] légköri koncentrációinak stabilizálása olyan szinten, amely megakadályozná az éghajlati rendszerre gyakorolt veszélyes antropogen hatást. Ezt a szintet olyan időhatáron belül kell elérni, ami lehetővé teszi az ökológiai rendszerek természetes alkalmazkodását az éghajlatváltozáshoz, továbbá, ami biztosítja, hogy az élelmiszer-termelést az éghajlatváltozás ne fenyegesse, valamint, ami módot nyújt a fenntartható gazdasági fejlődés folytatódására. Valamennyi ezt a célt szolgáló, illetve az éghajlatváltozás káros hatásait[12] csökkentő, ellensúlyozó tevékenységet és intézkedést besorolhatunk az éghajlatvédelem fogalma alá, amelynek egészen sajátos, komplex védett tárgya az éghajlati rendszer.[13]
A fenntarthatatlan környezethasználat életbevágó jelentőségű klímaváltozással is szorosan összefüggő - következménye a vízzel kapcsolatos problémák jelentkezése is, ezen környezeti elem[14] eloszlásának[15] kedvezőtlen változása és minőségének[16] sérülése. A "mennyiségi" probléma globális szinten relatív (valójában eloszlási kérdés csupán), mivel a Föld vízkészlete (abszolút mennyiség) állandó és minden igényt kielégítően bőséges. Csak az kérdés, hogy a bolygó felszínén és az alatt konkrétan hol és mekkora aktuális tömegben, illetve sótartalommal (Id. gazdaságos felhasználhatóság) fordul elő vagy jelenik meg. Természetesen adott földrajzi területre szűkítve (pl. a Kisalföldön, Kaliforniában vagy a Szaharában) lehet a vízhiány abszolút, ha a vízigények kielégíthetetlenek helyben és távolabbi készletekből is, hiszen hiába vízben gazdag a fent említettek vonatkozásában pl. Kanada vagy Finnország.
A "katasztrófavédelem" szó szerint, nyelvtani értelmezéssel a katasztrófák védelmét jelenti.[17] Ez hasonlóan nonszensznek hangzik, mint a zajvédelemből tartalmilag a "zaj védelmét" kibontani, mégis előbbinek több értelme van. Ugyan a
- 192/193 -
katasztrófák nem szorulnak védelemre, és természetesen katasztrófák elleni védelmet jelent a kifejezés, mégis említést érdemel, hogy létezhet olyan gondolati sík, amelyben értelmezhető a szó ennyire szoros értelemben is. Amennyiben nem zárkózunk el attól a szemlélettől, miszerint mindennek lehet oka, üzenete, jelentése, mindenből tanulhat az ember(iség) valamit, vonhat le következtetéseket, tehát a létezésben talán semmi sem értelmetlen és vak véletlen, akkor meg kell engednünk, hogy a katasztrófák sem ok nélküliek, valamint azok is hordozhatnak -akár az egyszerű, logikai okuláson is túlmutató - információt és értéket. A csernobili (pontosabban pripjaty-i) tragédia nélkül pl. később, illetve máshol még nagyobb emberáldozatot is követelhetett volna egy hasonló emberi felelőtlenség (ld. biztonsági rendszer kísérleti célú kiiktatásának hibája). Fukushima pedig ismét, kétszeresen is[18] arra emlékeztethet mindenkit, hogy távolról sem uralja az ember a természet erőit, adott esetben ugyanúgy ki van téve szeszélyüknek, mint az ókori görög városállamok, vagy Pompei lakói. A természet ma is "szép és adakozó, de egyszersmind kegyetlen istennő."[19] A világnépesség negyedének halálát okozná akár csak egy két kilométer átmérőjű meteor becsapódása is, miközben csupán hat hónapos kométa-előrejelzésre vagyunk képesek.[20]
Jogszabályi meghatározása szerint a katasztrófavédelem a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási, végrehajtási, irányítási, létesítési, működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési és ellenőrzési tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa kialakulásának megelőzését[21], közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, a károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet- és anyagi javainak védelmét, az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.[22] A katasztrófavédelem kapcsán gyakran csak azzal foglalkozunk, hogy az ajtóban kopogtató vagy már előállt vészhelyzetet hogyan tudnánk kezelni, illetve már realizálódott károkat hogyan lehet orvosolni. A környezetvédelem és a részét képező vízvédelem ehhez képest proaktív. Arról szól, hogy miként lehetne elérni, hogy ne is fenyegessen bennünket a katasztrófa.
A vízvédelem a zajvédelemmel ellentétben valóban a víztestek, vízkészletek,
- 193/194 -
víztartó képződmények stb. védelméről szól, nem a vizek kártételei elleni védelemről. Mindkét védelmi rendszernek van jogi aspektusa, amelyek egyre kidolgozottabbak (az uniós vízjog[23] a legrészletesebben szabályozott környezetjogi szakterület). Mindkét vízjogi részterület, illetve szabályozási tárgy rendkívül jelentős, hiszen 2025-re 5 milliárd ember fog elégtelen vízellátású országokban élni[24], miközben gazdasági kárt okoznak a belvizek, valamint évente legalább száz millió embert érintenek a - kétségtelenül legnagyobb természeti kockázatokat hordozó - árvizek.[25]
Bármely folyó, bármikor - éghajlatváltozástól függetlenül is - a "bánat folyójává" (a kínai Hwanghe, a 'Sárga folyó' másik neve és jelzője) válhat, egy nagy esőzés miatt kiléphet medréből.[26] Kína legnagyobb árvízi tragédiája 1887-ben 900 000 áldozatot követelt és kétmilliónyian vesztették el otthonukat az Ontario tó méretű, immár vízterületen. A mentési munkálatokhoz nagyon szerény erőforrások, illetve organizációs képességek, erők álltak rendelkezésre[27], és lehet, hogy utóbbi hiányosságok miatt többen haltak meg (éhen, szomjan), mint a víz közvetlen pusztítása következtében. Már ez a térben és időben távoli, XIX. századi eset is rámutat mind a preventív, mind az utólagos, esemény utáni katasztrófavédelmi tevékenység megfelelő megszervezésének fontosságára. A természeti és civilizációs katasztrófáknál meghatározó az a tevékenység, ami az emberi élet, egészség, az anyagi javak megóvását szolgálja, amit mentésnek nevezünk. A mai (, ilyen tág értelemben vett) mentőszervezetek által végzett munka tekintetében jogelődnek tekinthetjük a tűzoltó, a polgári védelmi, a mentő és betegszállító, valamint a repülő szállítófeladatokban mentési tevékenységet ellátó valamennyi elődszervezetet, amelyek szaktevékenységei együttesen megtalálhatóak a mai katasztrófavédelem rendszerében.[28]
- 194/195 -
A katasztrófavédelemnek a "klímaváltozás" előtt is bőven voltak feladatai, a vizekkel összefüggésben is. Az állomány, a magyarországi hivatásos katasztrófavédelmi szervezet a "régi" feladatokhoz volt szabva, amiket színvonalasan el is látott, viszont a hagyományos feladatok (tűz-, polgári védelmi) mellett új feladatok jelentek és jelennek meg (a klímaváltozás biztonsági-, katasztrófavédelmi kérdései, kritikus infrastruktúra védelme, terrorizmus, politikai és katasztrófa-migráció, veszélyes anyagok és veszélyes hulladékok kockázatai, légi katasztrófák, az atomenergia-felhasználás jövőjének kérdése, újszerű járványok).[29] A kibővült kihívásokhoz igyekszik alkalmazkodni a szervezet, akár speciális helyzetek kezelésére is képes egységeivel. A napjaink katasztrófái által okozott rendkívüli veszélyhelyzetek kezelése érdekében a BM OKF létrehozta a HUNOR (Hungarian National Organisation for Rescue Services) hivatásos nehéz, és a HUSZÁR közepes kutató és mentő szervezeteket. A HUNOR (, amelybe önkéntes alapon jelentkezhetnek a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet dolgozói) olyan országos mentőszervezet, amelyet helyi és országos szintű, akár több megyét érintő katasztrófák, külföldön bekövetkezett veszélyhelyzetek alkalmával speciális mentési feladatok ellátására lehet bevetni.[30]
A vízügy - vízvédelmi, ökológiai, környezet- és természetvédelmi[31] vonatkozásaival együtt - 2014. szeptemberétől "gazdaszervezetet váltott", a környezet- és természetvédelmi szervektől és a környezetvédelemért felelős minisztériumtól a katasztrófavédelmi szervezet, illetve a belügyminisztérium feladat-, illetve hatáskörébe került át. Területi vízügyi hatóságként és szakhatóságként, továbbá területi vízvédelmi hatóságként és szakhatóságként - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - első fokon 12 területi (megyei, vízrajzi viszonyokhoz illesztett illetékességi területű) Katasztrófavédelmi Igazgatóság jár el. A Kormány országos vízügyi hatóságként, továbbá országos vízvédelmi hatóságként - országos illetékességgel - a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki, amely a területi hatóság első fokú vízügyi hatósági vagy szakhatósági, vízvédelmi hatósági vagy szakhatósági eljárása esetén másodfokon jár el.[32]
A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörök tekintetében az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség jogutódja lett. Vízvédelmi hatósági és szakhatósági feladat- és hatáskörükben a területi (megyei) Katasztrófavédelmi Igazgatóságok a területi Környezetvédelmi és Természetvédelmi
- 195/196 -
Felügyelőségek jogutódjai.[33] A Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság egyben az Országos Vízügyi Hatóság jogutódja is lett. A területi szinten ezen a vonalon is ugyanígy zajlott le a jogutódlás, pl. a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság jogutódja lett. Az Országos Vízügyi Hatóságtól a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz, valamint a területi vízügyi hatóságoktól a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerveihez kerülő kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők kormányzati szolgálati jogviszonya ugyan folyamatos[34] volt, mégis felvetődött a kétely a vízvédelem ökológiai szempontok szerinti szinten tarthatósága kapcsán. Árvízvédelmi feladatainkat az erőteljesen műszaki szemlélettől eltérően - Széchenyi szellemét idézve - komplex módon, az integrált vízgazdálkodás elveinek megfelelően kell ellátnunk. A fejlesztés súlypontjába kell ugyan helyezni a lakosság biztonságát, de az élettér, a környezet vízháztartásának természetközeli szabályozását is.
Az igaz, hogy mind a katasztrófavédelem mind a környezetvédelem, utóbbin belül a stratégiai jelentőségű környezeti elemet képező víz védelme egyaránt nemzeti ügy, és mindkét védelmi tevékenység egységes irányítása állami feladat. A vízvédelmi kötelezettség másik, jogosulti oldalán az egészséges környezethez való joggal bíró jogalanyok állnak, éppúgy, mint ahogy minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra is, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben.[35] A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, az állampolgárok, valamint a polgári védelmi szervezetek, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az állami meteorológiai szolgálat, az állami mentőszolgálat, a vízügyi igazgatási szervek, az egészségügyi államigazgatási szerv, az önkéntesen részt vevő civil szervezetek és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá nem természeti katasztrófa esetén annak okozója és előidézője, az állami szervek és az önkormányzatok (katasztrófavédelemben részt vevők) bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani.[36]
A katasztrófavédelem a veszélyhelyzet alkotmányos kategóriáján keresztül logikus módon kapcsolódik alkotmányhelyhez [Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 53. cikk (1) bek.], mivel maga a katasztrófa a veszélyhelyzet kihirdetésére
- 196/197 -
alkalmas, illetve e helyzet kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli[37]. A veszélyhelyzetek (a különleges jogrend egyik típusa) a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében hirdet ki, és ekkor sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.[38] Ilyen veszélyhelyzetet okozó klasszikus elemi csapás az árvíz. Magyarország Alaptörvénye szerint [XXXI. cikk (5) és (6) bek.] Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - polgári védelmi[39] kötelezettség írható elő.[40] Honvédelmi és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - mindenki gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére is kötelezhető.[41]
A másik vizsgált védelmi rezsim, a vízvédelem az Alaptörvényben egyrészt az egészséges környezethez való joggal összefüggésben jelenik meg, a testi és lelki egészséghez fűződő jog eszközeként is, mivel ennek érvényesülését Magyarország többek között az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával [...], valamint a környezet védelmének biztosításával is elősegíti (XX. cikk). Másrészt az Alapvetés P) cikke követelményként állítja a természeti erőforrásaink általános védelmét. A vízkészlet[42] említése a vízvédelem részterületét, környezetjogi szakterületet jeleníti meg.
A természetvédelem "teret a folyóknak" jelszava az utóbbi időben felértékelődött.[43]
- 197/198 -
Ennek alapvető oka az uniós és hazai - ökológiai hálózatszemléleten alapuló - szakmai törekvések mellett a racionalitás. Ha elvettük a teret egy folyótól, akkor tudni lehet, hogy meglehetős rendszerességgel megpróbálja majd visszafoglalni. Ez színtiszta fizika, amely humán szempontok szerint előnytelen, sőt káros eredményre vezethet.
Vízkárnak, számít mind a vizek többletéből, mind annak hiányából származó valamennyi kár.[44] A vízjog kiemelt célja ezen károk megelőzése, illetve ha ez nem sikerül maradéktalanul, akkor pedig a károk mérséklése. Ennek megfelelően a vizek kártételei elleni védelem és védekezés (vízkárelhárítás) a károsan sok vagy károsan kevés víz elleni szervezett tevékenységet jelenti, ideértve a kártételek megelőzését szolgáló védőművek építését, rekonstrukcióját, fejlesztését, üzemeltetését és fenntartását, valamint a védekezést követő helyreállítást is.[45] Ezen a széles tevékenységi körön belül az árvízmentesítés kifejezés a mederből kilépő vizek, árvizek kártételei elleni megelőző tevékenységet fedi le, amely az elönthető területet (árteret) árvízvédelmi művek (töltések, falak, árvízcsúcscsökkentő tározók, árapasztó csatornák) létesítésével mentesíti (mentesített ártér) a rendszeres elöntéstől.
Az árvíz[46] és a belvíz[47] esetében ("emberi számítás szerint") túl sok víz jelenik meg adott területen, illetve az természetes módon, tartósan nem folyik le, nem szivárog el. Előbbi okból hívja ezeket a jogalkotó "vizek többletéből eredő kockázattal érintett területeknek". Maga a vizek többletéből eredő kockázat az árvízi, belvízi esemény valószínűségének és az árvízi, belvízi esemény által az emberi egészségben, emberi javakban, a környezetben, a kulturális örökségben és a gazdaság vonatkozásában okozott lehetséges káros következményeknek az együttese.[48] A normatív meghatározásban szereplő védett tárgyak között szereplő gazdasági érdeken belül kiemelkedik a mezőgazdasági árvízkár, amely a kockázatviselés helyén termesztett növényben a mezőgazdasági árvíz miatt bekövetkezett olyan káresemény, amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz.[49] Ez csak a mezőgazdasági káresemények egyik altípusa, azok természetesen
- 198/199 -
többfélék. Ide tartozik a mezőgazdasági termelő használatában lévő termőföldön a káreseménnyel érintett területen a termesztett növénykultúra 30%-ot meghaladó mértékű várható hozamcsökkenését okozó valamennyi, belvízkár, felhőszakadáskár, jégesőkár, tavaszi fagykár, őszi fagykár, téli fagykár, illetve viharkár, valamint aszálykár is[50], amely utóbbi - drasztikussá válás esetében - élelmezésbiztonsági vészhelyzetet is okozhat.
Mind a vizek többletének, mind a vízhiány problémáját hatékonyan képesek tompítani a "kampányszerűen" nagy tömegben érkező vizek "kuktaszelep-szerű" levezetésének (árvízi problémára adott válasz), majd minél tartósabb tárolásának (aszály-probléma enyhítése) megoldási módozatai. Az árvízi tározók hatása még a bonyolult árvízi hidraulikai viszonyok között is jó megbízhatósággal becsülhető. Mindamellett az azonos biztonságú magasabb töltések nem adnak azonos értékű műszaki megoldásokat a vízszint csökkentésével (az árvízi vésztározással és részben a nagyvízi vízszállítás növelését biztosító beavatkozásokkal), tekintettel a magasabb vízszintekből fakadó jelentősen nagyobb ártéri kockázatra.[51] A vizek többletének, illetve az árvízkockázat[52] kezelésére több típusú - akár természetes, akár mesterséges kiépítésű - vízkárelhárítási célú tározó is alkalmas, eszerint: az
a) árvízi tározók, melynek altípusai:
aa) záportározó: vízfolyáson vagy vízfolyás mentén kiépített, kizárólag az árhullámok csúcsvízhozamainak és vízállásainak mérséklését szolgáló, időszakosan vizet tartó tározó,
ab) árvízcsúcs-csökkentő tározó: vízfolyáson vagy vízfolyás mentén kiépített, az árhullámok csúcs-vízhozamainak és vízállásainak mérséklését szolgáló olyan állandóan vagy időszakosan vizet tartó tározó, amelynél a maximális tározási térfogat legalább 50%-a árvízvisszatartásra szabadon áll,
ac) szükségtározó: vízfolyások mentén, árhullámok részleges visszatartására kijelölt, ideiglenes vízvisszatartást szolgáló, be- és kivezetési helyekkel ellátott terület, valamint a
ad) vésztározó: vízfolyások mentén, az árhullámok részleges visszatartására és a nagyobb károk megelőzésére költség meg bontással - rendkívüli védekezési készültség vagy veszélyhelyzet esetén - igénybe vehető terület, illetve a
b) belvíztározók: a belvíz összegyűjtésére szolgáló természetes határokkal, illetve töltésekkel körülvett területek.[53]
A fenti vízterületek többfunkcióssá alakításával a legtöbb esetben növelni lehetne a
- 199/200 -
társadalmi hasznot, ha egyidejűleg gazdasági (pl. pontytenyésztési), illetve ökológiai[54] célt is szolgálnának, miközben az öntözött kultúrák területi kiterjedését is gyarapíthatnák, amelyre egyre nagyobb szükség lesz a jövőben várhatóan egyre szárazabb tavaszokra, nyarakra tekintettel.
Ideális vízgazdálkodással és klímavédelemmel kiküszöbölhető, megelőzhető (lett volna, lenne) a vizek többletéből vagy hiányából származó legtöbb veszélyhelyzet és kár. Mi magunk hozzuk létre a vizekkel összefüggő katasztrófák jelentős részét, ugyanis oda is helyezünk vagyontárgyakat, településeket, ahol ez kockázattal jár. A felhőszakadások, árvizek, aszályok stb. egyre szélsőségesebb megjelenési formái pedig az - okait tekintve a teljes tudományos konszenzust feltehetőleg mindig is nélkülözni kénytelen - klímaváltozási folyamat egyenes következményei (kivétel talán a földrengés keltette szökőár, amely ugyanakkor a Föld önvédelmi, kiegyenlítő mechanizmusainak sorába logikailag mégiscsak beilleszthető). Klimatikus összefüggést mutató katasztrófajelenségek esetében a valóban hatékony katasztrófavédelem a környezetvédelem, amely maga a megelőző fellépés. A tág értelemben vett tározással (lápok, természetes árterek megőrzése, visszaalakítása, egészen akár a "szabályozott" folyók részleges "visszaszabályozásáig") képesek lehetünk megoldani a túl sok és a túl kevés víz problémáját is.
Prugberger Professzor ugyancsak professzori címig jutott tanítványának, Fodor Lászlónak igaza van, a klímavédelem szabályozása mára valóban kinőtte a környezetjog kereteit, ám nem csak abban az irányban, amit 2014-es monográfiájában jelzett (miszerint leginkább az energiaágazatban fejti ki hatásait)[55], hanem - fenntarthatósági alapkérdésként - robbanásszerűen minden irányban. Nem elegendő a kibocsátás-kereskedelem, főleg, ha a nagy szennyezők továbbra is nagyban szennyezhetnek, mert tudnak ezért fizetni. Nem elégséges önmagában még egy energiapolitikai fordulat (Id. "Energiewende" Németországban) sem[56], mivel egyéb üveg házgáz-források, az iparszerű mezőgazdaság (az állattenyésztés metán kibocsátása a közlekedési eredetű terhelés volumenével azonos szintű) és az acél-, cement-, műanyag- stb. ipar ettől még tovább viszi a felmelegedési folyamatot. Gyökeresen új elvi alapokra kell helyezni a teljes gazdasági rendszert. A Föld véges adottságaihoz kell alkalmazkodni. Szükséges, de nem elég önmagában a következményekhez való
- 200/201 -
alkalmazkodás sem. A 'Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR)' is egy kitűnő, ám önmagában csupán a következményi oldal kezelését segítő, multifunkciós térinformatikai rendszer, amely elősegíti a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást szolgáló jogalkotást, stratégiaépítést, döntéshozást és a szükséges intézkedések megalapozását házon belül[57], ám mindezeknek globálisaknak és proaktívaknak kellene lenniük, végrehajtási deficit nélkül.
Az ember legfőbb erénye az alkalmazkodóképesség, amelynek fokában - fizikai adottságainak szerénységét is ellensúlyozva - az élővilág egyéb fajait is megelőzni volt képes. Most a Föld biofizikai korlátaihoz kell alkalmazkodni, amelyhez azonban nem látszik elegendőnek a készség szintje. A jogi szabályozás szerepe az, hogy tudatosítsa, hogy vannak környezeti korlátaink és ezeket tiszteletben kell tartani.[58] A feladat újdonságát és nehézségét az jelenti, hogy ezúttal nem a terjeszkedésben, illetve falánkságot szolgáló hódításban, hanem épp az önmérséklet, jelentős önkorlátozás mentén kell megtalálni a valóban fenntartható utat, és ugyanilyen fontos, hogy azon szükséges lenne végig is menni. ■
JEGYZETEK
[1] Pl. az év első hat hónapja a bolygó legmelegebb féléve volt amióta mérések vannak (Patrick Lynch: 2016 climate trends continue to break records, http://climate.nasa.gov/news/2465/2016-climate-trends-continue-to-break-records/, letöltés: 2016. augusztus 5.).
[2] E két ország felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának közel 40 százalékáért.
[3] Ld. 2015. évi LIX. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéhez fűzött Kiotói Jegyzőkönyv 2012. december 8-án Dohában, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Felek 18. Konferenciáján elfogadásra került "dohai módosításának" kihirdetéséről
[4] Az Európai Parlament és Tanács Magyarország számára 2020-ra minimum 13 százalékban határozta meg a megújuló energia bruttó végső energiafogyasztásban képviselt részarányát.
[5] Szabó M. (2014): A vízbázisok alkotmányos védelmének új koncepciója, Jogtudományi Közlöny 2014. május, 250.
[6] WHO releases country estimates on air pollution exposure and health impact. http://www.who.int/mediacentre/news/releases/2016/air-pollution-estimates/en/, (Letöltés: 2016. szeptember 29.).
[7] Ld. Hugo, G (2008): Migration, Development and Environment. International Organization for Migration (IOM), Geneva, http://publications.iom.int/system/files/pdf/mrs_35.pdf, (Letöltés: 2016. szeptember 29.), 7-8.
[8] Horváth G. (2016): Kollízió? Az élet természeti alapjainak védelmi rendszerei és a gazdaság. KÜLGAZDASÁG JOGI MELLÉKLETE 60: (7-8) pp. 69.
[9] Femia, F. - Werrell, C. E.(eds.) (2013): The Arab Spring and Climate Change. A Climate and Security Correlations Series, Center for American Progress, Stimson, 25.
[10] 1995. évi LXXXII. törvény az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény kihirdetéséről, 1. Cikkely, Fogalommeghatározások.
[11] Üvegház-gázok jelentik a légkör azon természetes és antropogén gáznemű alkotóelemeit, melyek elnyelik, majd újból kibocsátják az infravörös sugárzást (Id. ogyanott).
[12] Az éghajlatváltozás káros hatásai jelentik azokat a fizikai környezetben vagy élőhelyekben bekövetkező - az éghajlatváltozásból eredő - módosulásokat, melyeknek jelentős ártalmas hatásai vannak a természetes és mesterséges ökológiai rendszerek összetételére, ellenállóképességére és termékenységére, a társadalmi-gazdasági rendszerek működésére, illetve az emberi egészségre és jólétre (Id. ugyanott).
[13] Éghajlati rendszer jelenti a légkör, a hidroszféra, a bioszféra és az egyéb földi szférák, valamint azok kölcsönhatásainak összességét (Id. ugyanott).
[14] Környezeti elem: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői (1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól, 4. § 1. pont).
[15] Ezt a problémát kezeli a vízvédelem ún. kvantitatív, mennyiségi védelmi iránya.
[16] A védelem kvalitatív irányának tárgya.
[17] Hasonlóan a zaj- és rezgésvédelemhez, amelynél azonos, tartalmilag önellentmondást hordozó kifejezést használunk az egyszerűség kedvéért. Nem engedjük meg azonban ugyanezt magunknak a hulladékgazdálkodás esetében, holott a "hulladékvédelemnél" nem sokkal logikusabbak az előbbi, bevett egyszerűsítő megoldások.
[18] Az atomenergia alkalmazása továbbra is kockázatokat hordoz, láthatóan az üzemzavarok tömkelegétől a magasabb fokozatú eseményekig bármi előfordulhat rendkívüli körülmények nélkül is, másrészt az atomerőműveket sem kímélő földrengések, szökőárak (japánul cunamik) stb. könnyen beláthatóan még kevésbé hajthatók uralmunk alá.
[19] Jung, C. G. (1998): Gondolatok a természetről (Ford.: S. Nyirő József). Budapest, Kossuth Kiadó, 95.
[20] Mcguire, B. (2002): Global Catastrophes: A Very Short Introduction. Oxford University Press, New York, 111.
[21] Megelőzés: minden olyan tevékenység vagy előírás alkalmazása, amely a katasztrófát előidéző okokat megszünteti vagy minimálisra csökkenti, a károsító hatás valószínűségét a lehető legkisebbre korlátozza [Kat. tv. 3. § 16. pont].
[22] 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról (Kat. tv.), 3. §, 8. pont. Ehelyütt nem tárgyalható a kataszrófavédelem számos fontos résztevékenysége, részterülete, így az iparbiztonság, létesítménybiztonság, káresemények elhárításához szükséges lépések tervezése, annak módjai, kockázatelemzés stb. jogi alapjai. Ld. ezzel kapcsolatban Bukoveczky Gy.: Megelőző katasztrófavédelem. Tárgytematika 2015-2016. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék, www.sze.hu/neptun (NEPTUN.NET Egységes Tanulmányi Rendszer).
[23] Szilágyi a vízjogot olyan jogterületként határozza meg, amely a hidrológiai ciklus és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó természeti környezet emberi magatartás által érintett aspektusait foglalja magában [Szilágyi J. E. (2013): Vízjog (Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában). Miskolc, Miskolci Egyetem, 9.]. Kiegészítésként megjegyzést érdemel, hogy a vízjog elsődleges közvetett tárgya - természetesen a hozzá kapcsolódó természeti folyamatok mellett - maga a víz, valamint e jogterület kiterjed a "hidrológiai ciklus aspektusának" kevéssé tekinthető emberi tevékenységekre és mulasztásokra, és emberi magatartás által nem érintett tényezőkre is. (A vízkivétel pl. valóban kapcsolódik a hidrológiai ciklushoz mint természeti rendszer-folyamathoz, a vízfelhasználás után fizetendő díj-, járulék- stb. típusú fizetési kötelezettségekre vonatkozó normák viszont legfeljebb közvetetten, a természetvédelmi célú normák pedig sok esetben éppen az "érintetlenséget" biztosítják, holott utóbbiak is a vízjog részei.)
[24] Mcguire, (2002), 43.
[25] Mcguire, (2002), 9.
[26] Persze ki is száradhat, (akár ugyancsak katasztrófát okozva ezzel,) illetve a túlhasználat folytán kevésnek is bizonyulhat a vízhozama. Erre is jó példa a Sárga folyó az utóbbi években, hiszen az év nagy részében medrének egyes szakaszai már szárazak.
[27] Gunn, A. M. (2008): Encyclopedia of disasters: Environmental Catastrophes and Human Tragedies. Westport, Connecticut - London, GREENWOOD PRESS, 141-143.
[28] Kiss B. - Muhoray Á. (2014): A hazai kutató-mentő szervezetek, légi járművek alkalmazhatósága kutató-mentő feladatok ellátásában. Hadtudomány, 2014/1-2.,105.
[29] Teknős L. (2009): A globális klímaváltozás és a katasztrófavédelem kapcsolata, avagy a katasztrófavédelem reagálása az új kihívásokra. Magyarországon. Hadmérnök, IV. Évfolyam 2. szám -2009. június, 86.
[30] Kiss - Muhoray (2014) 96-97.
[31] Természetvédelmi igényként jelentkeznek az árvízvédelmi fejlesztés során pl. a vizes élőhelyek gyarapítására vonatkozó törekvések (Id. 'zöld folyosó' program).
[32] 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről, 10. § (1) ill. (3) bek.
[33] Pl. a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, a Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jogutódja [223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet, 17. §].
[34] 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet, 18. §
[35] Kat. tv. 2. § (1) és (2) bek.
[37] Kat. tv., 3. § 5. pont
[38] Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 53. cikk (1) bek.
[39] Polgári védelem: olyan össztársadalmi feladat-, eszköz- és intézkedési rendszer, amelynek célja katasztrófa, illetve fegyveres összeütközés esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint a lakosság felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében [Kat. tv., 3. §, 20. pont]. A polgári védelmi segítségnyújtási beavatkozások terén a fokozott együttműködés előmozdítását segítő közösségi eljárás kialakításáról szóló, 2001. október 23-i 2001/792/EK, Euratom tanácsi határozat mozgósítja a tagállami segítségnyújtást súlyos vészhelyzetek, így árvizek esetén is.
[40] Lásd: 2011. évi CXXVIII. törvény 52-66. §, 71-72. §, 174. § (1), 2012. évi XXXVI. törvény 158. § (30).
[41] Lásd: 2011. évi CXXVIII. törvény 67-70. §, 71-72. §
[42] Az ivóvíz- mint látható - másutt is külön kiemelt védett tárgy (XX. cikk).
[43] Szlávik L. (2001): A Tisza-völgy árvízvédelme és fejlesztése. Földrajzi Konferencia, Szeged, [Geography.hu, http://geography.hu/mfk2001/cikkek/Szlavik.pdf , letöltés ideje: 2015. szeptember 14.,], 23.
[44] 1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez, Fogalommeghatározások, 28. pont
1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez, Fogalommeghatározások, 30. pont
[46] Árvíz: a rendes körülmények között vízzel nem borított földterület ideiglenes víz alá kerülése (elöntése), kivéve a belvízből és a szennyvízrendszerekből eredő elöntéseket [178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszélyes kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról, 1. § (2) bek. b) pont].
[47] A belvíz kettős (egymással átfedést is mutató) normatív definícióval bír (az árvízzel történő átfedést a fenti árvízdefiníció kizárja). Egyik meghatározása szerint jelenti a rendes körülmények között vízzel nem borított földterületnek a talajvízből származó vagy a csapadékvízből összegyülekező víz alá kerülését (elöntését) [178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet, 1. § (2) bek. c) pont]. Másrészt belvíz a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszint-emelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízborítás is [2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről, 2. § 3. pont].
[48] [178/2010. (V. 13.) Korm. rendelet, 1. § (2) bek. d) pont].
[49] Kat. tv., 3. § 19. pont
[50] 2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről, 2. § 21. pont.
[51] Szlávik (2001) 44.
[52] 2. "Árvízkockázat": az árvízi esemény valószínűségének és az árvízi eseményhez társuló, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt lehetséges káros következményeknek az együttese Az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK Irányelve (2007. október 23.) az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről, Preambulum 2. cikk, 2. pont].
[53] 1. számú melléklet az 1995. évi LVII. törvényhez, Fogalommeghatározások, 34. pont
[54] A vízi élővilág speciális tulajdonsága a gyors terjedés, új élőhelyek megszállása. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy pl. számos halfaj ezekben a tározókban kedvezőbb életfeltételeket talál, mint magában a folyóvízben. Szlávik 2001, 33. o.
Ugyanakkor gyakran épp a természetvédők ellenérzéseivel találkozik a víztározás, miközben másik oldalról hasznot hoz a mezőgazdaságnak, mivel a tározással megőrizhető, sőt növelhető az adott térség agroökológiai potenciálja, eltartóképessége. A fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő megoldásokkal a természet károsodása elkerülhető [Vahava-jelentés, 28. o.].
[55] Fodor L. (2014): Klímavédelem az energiajogban - szabályozási modellek Németországból. Wolters Kluwer Complex Kiadó, Budapest, 15.
[56] Ehhez Id. Fodor L. (2014)
[57] A NATéR 2016 áprilisa óta információt szolgáltat Magyarország egészének múltbeli és várható jövőbeli éghajlatáról, a klímaváltozás lehetséges hatásairól, a stratégiai kockázatokról és az alkalmazkodás lehetőségeiről. A NATéR közvetlenül támogatja a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megvalósulását, felülvizsgálatát és értékelését, valamint a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) végrehajtását és értékelését Id. http://nater.mfgi.hu.
[58] Bányai O. (2014): Energiajog az ökológiai fenntarthatóság szolgálatában. DELA, Debrecen, 55.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi adjunktus, Széchenyi István Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Kereskedelmi, Agrár- és Munkajogi Tanszék.
Visszaugrás
