https://doi.org/10.59851/kjsz.2025.1.04
"2017 augusztusában a mianmari Rakhine államban kialakult súlyos humanitárius válság mintegy háromnegyedmillió hontalan rohingja menekült tömeges elvándorlását indította el a szomszédos Bangladesbe, növelve a Mianmarból korábban Bangladesbe menekült 2-300 000 és a Malajziában élő 73 000 rohingja menekült lélekszámát."[1]
A 2017-es mianmari humanitárius válság során a Facebook mint az információáramlás egyik meghatározó platformja, jelentős szerepet játszott a rohingják elleni gyűlöletbeszéd és dezinformáció terjedésében. Ez a kutatás a Facebook tartalommoderálási gyakorlatát elemzi a mianmari népirtás kontextusában, rámutatva a vállalat kudarcaira a gyűlöletbeszéd felismerésében és kezelésében. A tanulmány multidiszciplináris megközelítéssel vizsgálja a válság történelmi, emberi jogi és technológiai aspektusait, kiemelve a közösségi média platformok felelősségét a digitális korszakban. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a Facebook algoritmusai miként erősítették fel az uszító tartalmakat, és hangsúlyozzák a nemzetközi szabályozás szükségességét a közösségi média által okozott károk minimalizálása érdekében.
Kulcsszavak: üzlet és emberi jogok, közösségi média, rohingja kisebbség, Facebook, Mianmar
During the 2017 humanitarian crisis in Myanmar, Facebook, as a key platform for information flow, played a significant role in the dissemination of hate speech and disinformation against the Rohingya. This research study examines Facebook's content moderation practices in the context of the Myanmar genocide, with a focus on the company's shortcomings in identifying and addressing hate speech. The present study adopts a multidisciplinary approach to examine the historical, human rights, and technological aspects of the crisis, with a particular emphasis on the responsibility of social media platforms in the digital age. The findings emphasise the manner in which Facebook's algorithms amplify content that is deemed to be inflammatory, thus underscoring the necessity for international regulatory measures to mitigate the deleterious effects engendered by social media.
Keywords: business and human rights, social media, Rohingya minority, Facebook, Myanmar
Egy olyan korszakban, amikor a közösségimédia-platformok példátlan befolyást gyakorolnak a globális kommunikációra (amikor hírportálokká, az információszerzés első számú fórumaivá váltak a hétköznapi ember számára), az üzleti célok és az etikai felelősség közötti egyensúly kritikus kérdéssé vált. A Facebook - az egyik legnagyobb közösségimédia-hálózat - gyakorlatán keresztül jól vizsgálható, vajon e két tényező képes-e egyensúlyba kerülni. A platform széles körű elérhetősége és felhasználóinak aktív bevonása hatalmas üzleti lehetőségeket rejt magában, ugyanakkor jelentős kihívásokat is jelent, hogy ne terjedjen például a gyűlöletbeszéd. Ezen kihívások és következmények érzékletes példája a rohingja kisebbség elleni népirtás Mianmarban, mert a Facebook kudarca a gyűlöletbeszéd hatékony kezelésében hozzájárult az erőszak és az emberi jogok megsértésének eszkalálódásához. Ez az eset fontos kérdéseket vet fel a közösségimédia-platformok szerepéről és felelősségéről, miként lehetséges a tartalmak moderálása a károk megelőzése érdekében.
Jelen tanulmány a Facebook üzleti érdekei és a gyűlöletbeszéd megelőzésével kapcsolatos felelőssége közötti feszültséget vizsgálja a mianmari népirtás esettanulmányán keresztül. Az elemzés elsődleges kutatási kérdése volt, hogy változott-e a Facebook (Meta)[2] gyűlöletbeszéd-kezelési attitűdje a 2017-es mianmari eset óta? A tanulmány a 2017-es mianmari válság történelmi hátterének, humanitárius kérdéseinek, valamint nemzetközi jogi szerepének, a Facebookon a gyűlöletbeszéd elterjedése mechanizmusainak és a platform válaszlépéseinek feltárásával, a közösségi médiában megjelenő gyűlöletbeszéd elleni stratégiák kritikájára törekszik. A jogi, etikai és technológiai szempontokat is magában foglaló multidiszciplináris megközelítéssel a kutatás hozzá kíván járulni a közösségi média irányításáról és a kiszolgáltatott közösségek védelméről a digitális korban folyó szélesebb körű vitához.
A közösségimédia-platformok elterjedése utat nyitott az arctalan kommunikáció számára, ami termékeny talajt biztosít a gyűlöletbeszéd gyors - és gyakran következményektől mentes - terjedésének, különösen a kisebbségi csoportok sérelmére.[3] Ez a jelenség súlyos következményekkel jár a társadalmi kohézióra, a közbiztonságra és az emberi jogokra nézve is, főleg, ha a közösségi médiában zajló gyűlöletkommunikációt egy-egy ország vezetése kifejezetten támogatja is.
A közösségi média a tömegkommunikáció egy formája az interneten (például a közösségi hálózatok és mikroblogok weboldalain), amelyen keresztül a felhasználók információkat, ötleteket, személyes üzeneteket és egyéb tartalmakat osztanak meg egymással.[4] Kiemelkedő példák erre a Facebook, az Instagram (2021 óta a Meta a tulajdonosa mindkét oldalnak), az X (2023-ig Twitter), a YouTube és a TikTok. Ezek a platformok lehetővé teszik a felhasználók számára a valós idejű kommunikációt, a multimédiás tartalmak megosztását és a másokkal való határtalan kapcsolatot.[5]
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének az üzleti és emberi jogokról szóló irányadó elvei (UNGP) körvonalazzák a vállalkozások felelősségét az emberi jogok tiszteletben tartásában. Az elmúlt évtizedekben az ENSZ-családban és az OECD fórumain napirendre kerültek, hogy milyen normatív eszközökkel (államközi egyezményekkel, szabványokkal, önszabályozással vagy közös szabályozással) lehetne e két szféra működési módját, követelményeit összhangba hozni egymással.[6] A Metát mint vezető közösségimédia-vállalatot[7] ezen elvek betartása okán különleges figyelem övezi, hiszen mellettük már 2013-ban, még Facebookként, önkéntesen elkötelezte magát.[8] A UNGP hangsúlyozza: a vállalkozásoknak el kell kerülniük, hogy saját tevékenységükkel negatív hatással legyenek az emberi jogok érvényesülésére; amennyiben ilyen eset mégis előfordul, a vállala-
- 23/24 -
toknak azt kezelniük kell. A vállalkozásoknak továbbá törekedniük kell arra, hogy megelőzzék vagy enyhítsék azokat az emberi jogok érvényesülésülésével kapcsolatos káros hatásokat, amelyek üzleti kapcsolataik révén, közvetlenül kapcsolódnak működésükhöz, termékeikhez vagy szolgáltatásaikhoz, még akkor is, ha csak közvetetten járultak hozzá e hatásokhoz. Ezen túlmenően, a vállalkozásoknak megfelelő gondossággal kell eljárásokat bevezetniük, hogy azonosítsák, megelőzzék, enyhítsék az emberi jogok érvényesülésére gyakorolt negatív hatásukat, és elszámoljanak azzal, hogyan kezelik mindezt.
A Meta platformjait számos alkalommal érte már kritika a gyűlöletbeszéd és a félretájékoztatás terjesztésében játszott szerepük miatt,[9] ami kérdéseket vet fel a vállalatnak a UNGP és tágabb értelemben vett társadalmi felelősségvállalása iránti valódi elkötelezettségével kapcsolatban.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
