Megrendelés
Közjogi Szemle

Fizessen elő a Közjogi Szemlére!

Előfizetés

Chronowski Nóra: Alkotmányellenesség az új választási eljárási törvényben (KJSZ 2013/1., 67. o.)

A köztársasági elnök kezdeményezte az Országgyűlés által 2012. november 26-án elfogadott, a választási eljárásról szóló - még ki nem hirdetett - törvény (a továbbiakban: Törvény) egyes rendelkezései Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát. Kifogásolta, hogy a választópolgár a névjegyzékbe vétel tekintetében lakcíméhez van kötve, ami a választójog aránytalan korlátozását jelenti. Indokolatlan megkülönböztetésnek tartotta azt, hogy a Magyarországon élő állampolgárokhoz képest a Magyarországon élő, lakcímmel nem rendelkező választópolgárok személyesen nem kérhetik a névjegyzékbe vételt, a levélben történő regisztráció lehetősége viszont az előbbiektől eltérően nyitva áll számukra. Felvetette, hogy a Törvénynek a politikai reklámok közzétételét szabályozó rendelkezései a véleménynyilvánítás szabadságát és a sajtószabadságot aránytalan módon korlátozzák, és szintén aggályos e szempontból az a szabály, amely megtiltja a kampányidőszak utolsó hat napján a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatási eredmények nyilvánosságra hozatalát. Az államfő indítványozta továbbá, hogy az Alkotmánybíróság vizsgálata a megjelölt rendelkezésekkel szoros tartalmi összefüggésben álló más rendelkezésekre is terjedjen ki, valamint az Alkotmánybíróság állapítson meg a Törvény vonatkozásában az Alaptörvény rendelkezéseit érvényre juttató alkotmányos követelményeket.

Az Alkotmánybíróság 1/2013. (I. 7.) AB határozatában a kérelemre történő névjegyzékbe vétel szabályozásának arányossága előkérdéseként a regisztráció indokoltságát, vagyis az alapjog-korlátozás szükségességét vizsgálta meg. Ehhez áttekintette az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó joggyakorlatát, amelyből általános érvénnyel leszűrte, hogy a választójog gyakorlásának aktív regisztrációhoz kötése a szabad választáshoz való jogot csak kellő súlyú indokkal korlátozhatja, s bejáratott, működő választói névjegyzék mellett ilyen legitim indok nem állapítható meg. Ezt követően a választójog Alaptörvényben kifejeződő tartalmára tekintettel vizsgálta meg a Törvény korlátozó rendelkezéseit, s nem talált alkotmányosan igazolható indokot arra, hogy a szabályozás kizárja a választójog gyakorlásából azokat, akik nem kérték felvételüket a névjegyzékbe. A testület szerint egyrészt az állam számára egyéni kérelmek nélkül is rendelkezésére állnak a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárokra vonatkozóan a központi névjegyzék összeállításához szükséges adatok. Másrészt az állam rendelkezésére álló nyilvántartásokat a Törvény maga is olyanoknak tekinti, mint amelyek alkalmasak a választások zökkenőmentes és átlátható lebonyolítására. Harmadrészt Magyarországon az állampolgárok 1990 óta hagyományosan külön kérelem nélkül gyakorolhatják választójogukat. A felelős állampolgári magatartás állami elősegítése önmagában nem lehet a jogkorlátozás kellő súlyú legitim indoka. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor leszögezte, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál éppen a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt jelentenének be. A Magyarországon élő, de lakcímmel nem rendelkező választópolgárok esetében az Alkotmánybíróság diszkriminatívnak ítélte a személyes regisztráció lehetőségének törvényi kizárását. Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a választási eljárás szabályai a választójog gyakorlását segítsék elő, az állam által vezetett nyilvántartás alapján minden választójoggal rendelkező személy szükséges adatát vegyék fel a központi névjegyzékbe, s így minden választójoggal rendelkező személy számára egyformán biztosítsák a választójog gyakorlásának lehetőségét.

A teljes tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges.

A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.

Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére