2014. szeptember 24-én kihirdetett határozatában1 az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla Pf.20.656/2012/7. sz. döntését, amely a közhatalmat gyakorló rendőr képmásának közzétételét a felvételen szereplő rendőr beleegyezéséhez kötötte.
A határozat indokolása értelmében "rendőri bevetés demonstrációkon minden esetben a jelenkor eseményének minősül, még akkor is, ha a rendőrök nem igazi "résztvevői" a történésnek. Ezért az arról készült felvétel a képen lévők hozzájárulása nélkül közvetíthető a nyilvánosság felé, kivéve, ha ez a rendőr emberi méltóságának […] sérelmét jelenti." (28/2014. (IX. 29.) AB határozat, Indokolás [44])
Az index.hu internetes hírportál 2011 májusában a rendvédelmi dolgozók szakszervezetének tüntetéséről tudósított. Az eseményről készült felvételek több, a rendezvény biztosításában részt vevő, szolgálatot teljesítő rendőrt felismerhető módon ábrázoltak. A hírportál a rendőröktől nem kért engedélyt sem a felvételek elkészítésére, sem azok nyilvánosságra hozatalára. Ezért ők a képmás védelméhez fűződő joguk megsértésének megállapítása iránt polgári pert indítottak az index.hu ellen, keresetükben ezen túl kérték a hírportál további jogsértéstől való eltiltását, illetve elégtételadásra kötelezését.
Mind a Fővárosi Törvényszék, mind a fellebbviteli bíróságként eljáró Fővárosi Ítélőtábla úgy találta, tekintettel arra, hogy a nyilvánosságra hozott felvételek nem tömegfelvételek, hanem azokon a felperesek egyedi módon azonosíthatóak, továbbá arra, hogy a szóban forgó képek nyilvános közlésére az alperes hírportál nem kért és nem is kapott engedélyt, a jogsértés megállapítható. Az alperes úgy érvelt, a tömegdemonstrációt biztosító rendőrök nyilvános közszereplőnek minősülnek, hiszen ilyen esetekben nem mint egyén, hanem mint a közhatalmat gyakorló állam képviselői jelennek meg, ezért a róluk készült felvételek közlése hozzájárul a közhatalom nyilvánosság általi hatékonyabb ellenőrizhetőségéhez. A bíróságok arra hivatkozva utasították el ezt az okfejtést, hogy a szolgálatot teljesítő rendőrök alapvetően utasításra jártak el, tevékenységükből az önkéntes jelleg hiányzott, ezért nem sorolhatók a közszereplők sorába.
Bár a bírósági döntések nem hivatkoznak rá, azok érvelése lényegében egybevág a Kúriának (az elsőfokú határozatot követően meghozott) 1/2012. Büntető-közigazgatási-munkaügyi-polgári jogegységi határozatában (a továbbiakban: 1/2012. BKMPJE határozat) foglaltakkal. A jogegységi határozat úgy fogalmaz, hogy "a nyilvános közszereplés a közterületen való jelenlétnél, az ott zajló eseményekben való részvételnél szűkebb kategória, feltételezi a nyilvánosság előtt fellépő, megnyilvánuló személy erre irányuló szándékát." A demonstrációt biztosító rendőrök azonban - csakúgy, mint a közterületen tevékenykedő tűzoltók, postások, kéményseprők - törvényben meghatározott, illetve munkaköri kötelezettségüknek tesznek eleget, náluk tehát az önkéntesség és a helyi közösség, illetve társadalom életének befolyásolására irányuló szándék, amely a Kúria indokolása szerint a közszereplővé válás feltétele, hiányzik.2
Ez az érvelés a korábbi adatvédelmi biztos, Péterfalvi Attila által 2007 októberében kiadott állásfoglalásán alapult, amelyben Péterfalvi úgy fogalmazott: "amennyiben valaki úgy véli, hogy bűncselekményt örökített meg, úgy a felvétel helye az ügyészségen, és nem a világhálón van. Ennek megfelelően […] úgy foglalok állást, hogy jogellenes, ha intézkedő rendőrök felismerhető arcképmását az interneten közzéteszik."3
A jogegységi határozat érvelélése hivatkozási alapként jelent azonban meg a Kúria Pfv.IV.20.784/2013/5. sz. ítéletében, amelyben a legfőbb bírói fórum az index.hu felülvizsgálati kérelmét elutasította és a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét hatályában fenntartotta. A kúriai döntés tulajdonképpen a lehető legszélesebb nyilvánosság előtt történő munkavégzésről szól, a szolgálatot teljesítő rendőrt pedig nem tekinti a közhatalom megtestesítőjének, ehelyett a közhatalmat megtestesítő állami szerv alkalmazottjának.
Az alperes által az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítvány három alapjog, a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság, illetőleg az információszabadság alkotmányellenes korlátozását állította. Az indítványozói érvelés az Alkotmánybíróság 36/1994. (VI. 24.) AB határozatának azon megállapításán alapszik, amely szerint "szabad véleménynyilvánításhoz való jog által védett, alkotmányosan nem büntethető véleménynyilvánítás köre [...] a közhatalmat gyakorló személyekkel, valamint a közszereplő politikusokkal kapcsolatos véleménynyilvánítást tekintve tágabb, mint más személyeknél".4 Az okfejtés rámutatott arra, hogy mindebből mind a polgári törvénykönyv, mind a következetes bírói gyakorlat csupán a közszereplők tágabb tűrési kötelezettségére koncentrál, a közszereplők körének a határozatban foglaltaknál szűkebb értelmet adva.
Az indítvány azt is kifejtette, hogy a konkrét esetben a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlására a rendőrökkel mint közhatalmat gyakorlókkal szemben, e minőségükre tekintettel került sor. A közölt fénykép-
- 59/60 -
felvételek az azokon szereplőket nem mint magánszemélyeket, hanem mint az állam nevében eljáró, közhatalmat gyakorló rendőröket jelenítették meg. Ezekben az esetekben ugyanis "a közhatalomnak az eljáró rendőr ad arcot", máskülönben elvész a közhatalom nyilvánosság előtti felelőssége.
Az Alkotmánybíróság érvelésében a sajtószabadság jogából indul ki, korábbi döntéseit idézi fel, amikor hangsúlyozza a szabadságjog kettős természetét: a szubjektív alanyi jogi jelleg mellett annak instrumentális jellegét, vagyis hogy a sajtószabadság célja a demokratikus közvélemény kialakulásának és fenntartásának elősegítése. Majd a képmáshoz való jog természetének elemzése kapcsán kifejti, hogy annak eltérőek a gyökerei az angolszász, illetve a kontinentális jogrendszerben: míg előbbiben a privát szféra védelmét szolgálja, addig utóbbiban az emberi méltósághoz való jogból eredő speciális személyiségi jog (28/2014. (IX. 29.) AB határozat, Indokolás [15-26.]).
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
