A Családi Jog 2020/2. számában megjelent cikkemben[1] bemutattam azokat az apai elismeréssel kapcsolatos jogalkotási hibákat, amelyek jellemzően a jogintézmény hibás minősítésére vezethetők vissza. A hibák kiküszöböléséhez szükséges az apai elismerés mibenlétének meghatározása, a jelen cikk első része ehhez ad elméleti alapot. A második része az apai elismerés alaki feltételeire, a közreműködő hatóságokra és a jegyzőkönyv alakiságára, ezek vitás, problémás kérdésire fókuszál.
Nizsalovszky Endre a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényben (Csjt.) szabályozott apai elismerést a következőképpen definiálja: "meghatározott személyre vonatkozó, de nem meghatározott személyhez intézett, címzett jognyilatkozat", társadalmi rendeltetése pedig az, hogy apai családot nyújtson annak, aki az ilyet nélkülözi.[3] Csiky Ottó az elismerés célját abban látta, hogy lehetőséget ad "a nem házasságból született gyermek családi jogállásának önkéntes betöltésére, rendezésére olyan esetekben, amikor a férfi az anyával nem köthet, vagy valamelyikük nem is akar a másik szülővel házasságot kötni".[4]
Az apai elismerés jogintézménye tehát arra szolgál, hogy a férfi önkéntes elhatározással magáénak elismerje azt a gyermeket, akinél az apai jogállás nem betöltött. Az apai elismerés központi eleme az akarat,[5] a férfi elhatározása, hogy apává váljon. A férfi ilyen irányú nyilatkozata ugyan szabad elhatározásán alapul, önmagában azonban az apa döntése joghatás kiváltásához nem elégséges. A teljes hatályúvá válásához további aktusra van szükség, mégpedig az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és a 14. életévét betöltött gyermeknek a hozzájárulására. Nizsalovszky álláspontja szerint azonban "az apaság elismerése a teljes hatályhoz szükséges többi nyilatkozat megtörténte előtt is befejezett és végleges egyoldalú jognyilatkozat".[6] Az apai elismerés a szükséges hozzájárulások nélkül ugyan családjogi joghatás kiváltására önmagában nem alkalmas, de apasági perben mint nyilatkozat a bíróság számára bizonyítékként értékelhető, feltéve, hogy az előírt alaki feltételeknek megfelel.[7]
A Ptk. alapján a teljes hatályú apai elismerés két eljárási szakaszra osztható, amelyek - adott esetben - térben és időben is elválhatnak egymástól. Egyrészt áll a férfi nyilatkozatából, másrészt a teljes hatályhoz szükséges hozzájáruló nyilatkozatból vagy nyilatkozatokból.
A korszak családjogászainak fogalmi meghatározásai, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezései együttesen adják az apai elismerés legfontosabb jellemzőit:
- az apai jogállás betöltetlensége esetére szóló
- meghatározott személyre vonatkozó
- önkéntes
- személyes
- egyoldalú jognyilatkozat,
- amely az anyagi és alaki feltételek megléte esetén válik teljes hatályúvá
- és így mindenkivel szemben hatályossá.
Az apasági vélelmek sortartó rendszerében az apai elismerés az a családi jogállást rendező tényállás, amelyben mindkét nagy jogrendszerhez tartozó, különböző hatáskörökkel rendelkező hatóságok is eljárhatnak. Közigazgatási hatóságként jelenik meg az anyakönyvvezető, a gyámhatóság, a konzul, továbbá polgári rendes bíróság előtt is tehető apai elismerő nyilatkozat, valamint köz-
- 32/33 -
jegyzői okiratba is foglalható. A közreműködő hatóságok a magánjog és a közjog területét képviselik, a feladatuk azonban közös, az apai elismerő nyilatkozat (és a szükséges hozzájárulások) felvételével családjogi jogviszony létrehozása. Az apai elismeréssel kapcsolatos eljárásban közreműködő közigazgatási hatóságok miatt azonban sokszor tévesen minősítik az apai elismerő nyilatkozatot, és a közigazgatási hatósági eljárásra irányadó eljárási szabályok alá vonják.
A jogintézmény megfelelő elhelyezését Csiky Ottó meghatározása sem segíti. Álláspontja szerint "az apasági vélelem a férjjel szemben a házassághoz kapcsolódó automatikus joghatás, az apasági vélelem egyéb eseteiben azok beállásához igazgatási vagy bírói aktus szükséges".[8] Az apasági vélelem egyéb esete az apai elismerő nyilatkozat is, amelynél a joghatás kiváltásához - Csiky Ottó szerint - igazgatási vagy bírói aktus szükséges.
Jakab András jogi aktusnak nevezi mind a cselekedetet, mind annak az eredményét. Ez utóbbinál normatív és egyedi aktusok között tesz különbséget, egyedi aktusok pedig a bírósági határozatok és a közigazgatási határozatok is.[9] A közigazgatási aktus jellemzője, hogy azt a közigazgatási szerv egyoldalú aktussal egyedi ügyekben adja ki jogalkalmazása során, amellyel közvetlen joghatást vált ki.[10] A bírósági határozatoknak is jellemzője a hatósági akaratkijelentés, amely befolyásolja a felek magatartását.[11]
A meghatározások alapján az apai elismerést nem lehet bírósági vagy hatósági határozatnak, ítéletnek tekinteni, ezek ugyanis a bíróság vagy hatóság egyedi ügyekben hozott döntései, amelyek ellen biztosítani kell a jogorvoslatot. Apai elismerő nyilatkozat esetén a bíróság vagy közigazgatási hatóság nem döntést hoz, hanem nyilatkozatot foglal írásba, jogorvoslatra pedig nincs lehetőség, a Ptk.-ban meghatározott alaki és anyagi feltételek megléte esetén a teljes hatály beáll, a gyermek családi jogállása rendeződik. Az apai jogállás betöltése után kizárólag az apaság vélelmének megdöntésére van lehetőség. Ha bármely feltétel hiányzik, az apai elismerés nem válik teljes hatályúvá, joghatás kiváltására nem alkalmas.
Az elektronikus anyakönyvi rendszeren belül több nyilvántartás is található, amelyeket az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (At.) 69. § (2) bekezdése határoz meg. Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás része az elektronikus anyakönyv, az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása, az anyakönyvi és névváltoztatási okiratok nyilvántartása, a jogosultsági nyilvántartás és a papíralapú anyakönyvek nyilvántartása. Az At. 2. §-a azt is rögzíti, hogy az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásának vezetése közigazgatási hatósági eljárás, az 1. § (2) bekezdése alapján pedig - az anyakönyvhöz hasonlóan - az apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartása az ellenkező bizonyításáig közhitelesen tanúsítja a bejegyzett adatokat, illetve azok változását. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.) szerint pedig ezeket a bejegyzéseket határozatnak kell tekinteni, azonban e rendelkezések alapján a - jegyzőkönyvbe foglalt - apai elismerő nyilatkozat nem minősül közigazgatási hatósági határozatnak.
Nem minősíthető határozat jellegű közokiratnak sem, mert az ilyen közokiratok jogviszonyt nem hoznak létre, jogot nem keletkeztetnek, feladatuk egy már létrejött jogviszony deklarálása (például anyakönyvi kivonat). A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat nem deklarál, hanem konstitutív hatályú, családjogi jogviszonyt hoz létre, így határozat jellegű közokiratnak sem minősíthető.[12] A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatba foglalt adatok anyakönyvi bejegyzését követően az anyakönyv is kizárólag deklarálja a jogviszony létrejöttét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
