Egy szakterületről, annak gyakorlatáról a jogszabályok folyamatos változása következtében nehéz naprakész cikket írni. A jogszabályok változása szükséges velejárója a fejlődésnek, alkalmazkodni kell a megváltozott viszonyokhoz, de napjainkban ugyanarra az eljárásra, jogintézményre vonatkozó szabályok - szinte már követhetetlenül - akár 1-2 hónapon belül is módosulhatnak. Ez történt a cikk alapját képező apai elismeréssel is, így írás közben alakult, szűkült a tartalom az apai elismeréssel kapcsolatos jogalkotási anomáliák ismertetésére. Bár az apai elismerésen belül több problémás téma is akad (például hozzájárulások, cselekvőképesség, külföldi elem megjelenése stb.), valamennyi alapját a jogintézmény hibás minősítése és az ebből következő - főleg a közigazgatási ágazati szabályozásban megjelenő - pontatlan rendelkezések adják.
A házasságon kívül született gyermek jogállásról szóló 1946. évi XXIX. törvénycikk előtt az apai elismeréshez nem fűződtek a maihoz hasonló joghatások, amelyet a családjog területeit összefogó egységes szabályozás hiánya, az apai elismerés jogintézményének kiforratlan jellege, a férfiak-nők, házasságban-házasságon kívül született gyermekek eltérő társadalmi helyzete indokolt. 1953-ig a családjognak csak két területe, a házassági jog és a gyámság joga volt kodifikálva, családjogi szabályokat azonban a közigazgatási ágazati jogszabályok[1] is tartalmaztak, egyes rendelkezések[2] a családjog egységes szabályozása után is megmaradtak. A családjogi anyagi jellegű rendelkezések később fokozatosan kikoptak a közigazgatási jogalkotásból, az ágazati jogalkotásnak azonban a mai napig nem sikerült minden esetben szakszerűen meghatározni a családjogi rendelkezések igazgatási szabályainak kereteit, a közreműködő hatóságok feladatait.
A cikkben kísérletet teszek annak feltárására, hogy milyen okok vezettek az apai elismerés ellentmondásos szabályainak megalkotásához vagy adott esetben a teljes szabályozatlansághoz, valamint a hibás gyakorlathoz. Az apai elismerés, valamint általában a családi jogállás és névviselés szabályainak kuszaságát, szabályozatlanságát a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.), valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet módosító) sem oldotta meg. A cikk utolsó részében a jogalkalmazói gyakorlat segítése érdekében a két salátamódosítónak az anyakönyvi és gyámügyi jogszabályokat egyaránt érintő, elsősorban családi jogállással és névviseléssel kapcsolatos rendelkezéseinek ellentmondásaira, szabályozási hiányosságaira hívom fel a figyelmet.
Az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014. (V. 19.) KIM rendelet (a továbbiakban: KIM rendelet) még részletesen szabályozta az apai elismerés felvételére és rögzítésére vonatkozó szabályokat, az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 429/2017. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ar.) hatálybalépésével azonban az eljárási szabályok drasztikusan csökkentek. 2018. január 1-jével az Ar.-be nem kerültek átvételre - többek között - az apai elismerés eljárási szabályai, amelyek más anyakönyvi jogszabályokban sem találhatók, ez vonatkozik mind az apai elismerő nyilatkozat felvételének, mind az elektronikus anyakönyvi rendszerben történő rögzítésének szabályaira. A KIM rendelet még meghatározta a jegyzőkönyvet felvevő hatóságok feladatát, így a tájékoztatási kötelezettséget, a jogszabályi feltételek fennállásának vizsgálatát, az anyakönyvvezető őrizetében lévő apai elismerő nyilatkozatról másolat kiadását.
- 22/23 -
Rögzítette továbbá a jegyzőkönyv példányszámát, a továbbítására vonatkozó szabályokat, az Ar. viszont már nem tartalmaz az apai elismerő nyilatkozat felvételére alkalmazandó, az anyakönyvvezetőkre vonatkozó eljárási szabályokat.
A rendelkezések számának redukálása több tényezőre vezethető vissza. Az apai elismerés anyakönyvi eljárási szabályai az apai elismerés hibás minősítésének, az anyakönyvi gyakorlati ismeretek hiányának, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) való erőszakos megfelelésnek, valamint a deregulációs tevékenységnek estek áldozatul, ami az anyakönyvi igazgatásban az apai elismerő nyilatkozat felvételének teljes szabályozatlanságához vezetett.
Az apai elismerés magánjogi jellegének figyelmen kívül hagyása vagy hibás meghatározása a közreműködő hatóságok ágazati szabályait tekintve az anyakönyvi jogalkotásban a legszembetűnőbb. Az anyakönyvvezetőknél az apai elismerő nyilatkozattal kapcsolatban két tevékenységről beszélhetünk, egyrészt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott apai elismerő nyilatkozat felvételéről, másrészt az apai elismerő nyilatkozatnak az elektronikus anyakönyvi rendszerben történő rögzítéséről. Az anyakönyvvezetők esetében indokolt különválasztani a felvételre és a rögzítésre vonatkozó szabályokat annak ellenére, hogy a két cselekmény lényegében egybeesik abban az esetben, ha az érintettek az apai elismeréshez szükséges nyilatkozatok megtételére megjelennek az anyakönyvvezető előtt. Egyéb esetekben az anyakönyvvezetők feladata a felvett jegyzőkönyv rögzítése, azonban ez a tevékenység és a jegyzőkönyvek adattartalmának javítása, hiánypótlási végzések vagy idézés kibocsátása (például megállapodás a gyermek születési családi nevében) sok energiát igényel tőlük.
Míg az apai elismerő nyilatkozat felvétele magánjogi jellegű, családjogi jogviszony létrehozására irányul, addig az elektronikus anyakönyvi rendszer "Apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásába" rögzítése technikai lépés, az anyakönyvvezető már nem papíralapú jegyzőkönyvet vesz fel, mint a többi közreműködő szerv, hanem egy elektronikus rendszerben rögzíti az adatokat, a kinyomtatott jegyzőkönyvet pedig a résztvevők aláírják.
A Ptk. alapján az anyakönyvvezetők is jegyzőkönyvet vesznek fel az apai elismerő nyilatkozatról, ez azonban nem azonos az Ákr. 78. §-ában szabályozott jegyzőkönyvvel, ez utóbbi ugyanis a közigazgatási hatósági eljárásban felvett jegyzőkönyv. Az Ákr. tárgyi hatálya a közigazgatási hatósági ügyekre terjed ki, amelybe - a közigazgatási hatósági ügy meghatározására tekintettel - az apai elismerő nyilatkozat felvétele nem tartozik bele. A közigazgatási szervek határozatai felülvizsgálatának egyes kérdéseiről szóló 1/2011. (V. 9.) KK vélemény az Ákr. tárgyi hatálya vonatkozásában is irányadó. A Kúria a véleményben rögzíti, hogy a hatósági jogviszonyok a közigazgatási szervek olyan jogalkalmazó tevékenysége során jönnek létre, amikor a közigazgatási szervek közhatalom birtokában egyoldalúan döntenek a jogviszony másik oldalán álló jogalanyok ügyeiben, jogokat, kötelezettségeket állapítanak meg, tényt vagy jogosultságot igazolnak, hatósági nyilvántartást vezetnek, vagy hatósági ellenőrzést végeznek. Az Ákr. szabályai az apai elismerésről felvett jegyzőkönyvre nem, kizárólag az "Apai elismerő nyilatkozatok nyilvántartásába" történő rögzítésre, mint közigazgatási hatósági eljárásra vonatkoznak.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
