Az okos épületek, illetve az okos városok napjaink felkapott témái az innovációs és technológiai diskurzusokban. Az okos épületek az energiafogyasztás, a működési hatékonyság és a lakók kényelmének optimalizálására olyan technológiai fejlesztésként írhatók le, amelyek a fenti célkitűzések érdekében érzékelők, automatizált rendszerek és adatelemzés felhasználásával valósulnak meg. Az okos épületek alapvető egységei az okos városoknak, amelyekben az összekapcsolt technológiák és az adatvezérelt döntéshozatal javítja a fenntarthatóságot, az erőforrás-gazdálkodást és az általános életminőséget, előtérbe helyezve az ottlakók jólétét.[1] Ezen "okosodási" folyamat a különféle alkalmazások, érzékelők, algoritmusok és a mesterséges intelligencia felhasználásával ilyenformán hozzájárulhat az emberek életkörülményeinek javításához, mindennapjaik könnyebbé és hatékonyabbá tételéhez.
A leírtak tükrében a jelen tanulmány nemzetközi kitekintés keretében alapvetően arra keresi a választ, hogy a börtönügyi szakemberek körében is egyre inkább beszédtémává váló okosbörtönök képesek lehetnek-e egy hatékonyabb és fenntarthatóbb végrehajtási környezet kialakítására, a fogvatartottak és a személyi állomány életkörülményeinek javítására. A témareleváns idegennyelvű szakirodalom feltérképezése azzal szembesített, hogy amíg az okos vagy intelligens városok igen bőséges szakirodalmi bázissal rendelkeznek[2],
- 99/100 -
addig az okosbörtönökkel meglehetősen kevés tudományos munka foglalkozik, illetve azok egyrésze is kifejezetten, vagy érintőlegesen a technológiai kérdéseket tárgyalja[3]. Ezen szűkös keresztmetszetre tekintettel, a jelen tanulmányban a szakcikkeken kívül egyebek mellett büntetés-végrehajtási szervezetek honlapjain közzétett írások, dokumentumok is feldolgozásra kerültek.
Az elsődlegesen tisztázandó kérdés, hogy mi tesz egy büntetés-végrehajtási intézetet "okossá", azaz mikor beszélhetünk okos, vagy intelligens börtönről?
A feldolgozott szakirodalom alapján egyfelől leszögezhető, hogy az okos városokhoz hasonlóan az okosbörtönök kapcsán sem lehet egyértelmű fogalommeghatározással találkozni, másfelől megfigyelhető a megnevezésbeli változatosság is. Így szinonimaként találkozhatunk például intelligens, továbbá digitalizált/digitális, illetve automatizált börtönökkel, valamint angol nyelvterületen használatos a "technocorrections"[4] megjelölés is.
Az okosbörtön legegyszerűbben megfogalmazva valójában egy okos épület, amelyet az információs és kommunikációs technológiák, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazása jellemez. Fedorczyk megfogalmazásával élve[5] az okosbörtönök a jelen kor társadalmát átható technológiai fejlesztések logikus kiterjesztésének tekinthetők. Meglátásom szerint lényegi kérdés azonban, hogy a fogvatartó államok ezeket a technológiai megoldásokat milyen célok szolgálatába állítják. A már működő és "okos" címkével ellátott intézményeknél az intelligens technológia felhasználása ugyanis három területet érint: a technológiát használják felügyeleti, továbbá adminisztratív célokra, valamint a fogvatartottak rehabilitációjának elősegítése érdekében.
A felügyeleti cél a különféle megfigyelési technológiák alkalmazásában ölt testet, így utalhatunk egyebek mellett a valós idejű helymeghatározó és nyomon követő technológiák, a viselkedési mintákat elemző és a gyanús viselkedést észlelő biztonsági kamerarendszerek, illetve a végrehajtási intézeten belüli beszélgetések, továbbá a külvilággal folytatott telefonhívások elemzésére alkalmas audio-megfigyelőrendszerek használatára. Az adminisztrációs feladatok, folyamatok felgyorsítása, és ezzel a hatékonyság növelése
- 100/101 -
immáron elérhető algoritmusok segítségével történő automatizálással. A fogvatartottak reintegrációját pedig támogathatják például a különféle digitális önkiszolgáló rendszerek bevezetésével, digitális eszközök személyes használatra történő biztosításával, a korlátozott internet, illetve skype-hozzáféréssel. Egyetértve McKay-jel[6], így a börtönök infrastruktúrájába beágyazott technológiák a fokozott biztonság, felügyelet, hatékonyság révén egyfelől a hatóságok érdekeit, javát szolgálják, másfelől a fogvatartottak számára lehetnek előnyösek, az ő szabadulásuk megkönnyítését célozzák többek között a családi kapcsolatok fenntartása, közcélú digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés révén.
Jelenleg a három célkitűzés közül alapvetően az intézmények biztonságának és az adminisztrációs folyamatok hatékonyságának növelését célzó megközelítés dominál, ezeken keresztül pedig hangsúlyos szerepet kap a fogvatartottak viselkedésének megfigyelése és ellenőrzése. Az okos fejlesztések másik lehetséges iránya, azaz a fogvatartottak sikeres reintegrációját és a bebörtönzés alatti mindennapjainak javítását szem előtt tartó megközelítések ilyenformán még nem számottevőek.
A fentiek alátámasztására Sun megfogalmazásában az okosbörtön a technológia felhasználására összpontosít a fogvatartó intézet biztonsága és a fogvatartottak kezelésének javítása érdekében. Az okos épületekhez, illetve az okos városokhoz hasonlóan jellemzője az automatizálás és az adatvezérelt döntéshozatal, ugyanakkor a hangsúly a fogvatartottak megfigyelésén, nyomon követésén és a büntetés-végrehajtásra egyébként nem jellemző erőforrás-kezelésen van.[7]
Kaun és Stiernstedt úgy tekint az okosbörtönökre, mint a nagyobb megbízhatóság és hatékonyság érdekében digitális eszközökre támaszkodó fogvatartási helyre. Ez a börtönkörnyezet olyan teljesítmény-infrastruktúrával rendelkezik, amely a feltörekvő technológiák segítségével biztonságosabb végrehajtási környezetet teremt a fogvatartottak és a személyi állomány számára.[8]
Mesfer Aldhaheri munkája alapján az intelligens épülettechnológiákat alkalmazó okosbörtönök főbb jellemzői az üzemeltetési költségek csökkentésére, egy hatékonyabb és fenntarthatóbb börtönkörnyezet megteremtésére, valamint a fogvatartottak és a személyi állomány körülményeinek javítására irányuló törekvések. Az ő elképzelésében egy olyan börtönstruktúráról van szó, amely egyfelől megfelel a biztonsági követelményeknek, ezen felül azonban segít az erőforrások megtakarításában és idővel csökkenti a működési költségeit. A két fő tényező ilyenformán a biztonság és a hatékonyság.[9]
Knight számára az okosbörtön egy olyan végrehajtási környezet, amely felhasználóközpontú, a digitális technológiákhoz való hozzáférés korlátozása helyett ezen technológiák folyamatos hozzáférését biztosítja például az oktatás, a szabadidő területén. Igaz
- 101/102 -
ugyan, hogy az összegyűjtött adatokat adminisztratív és punitív célokra is felhasználja, de nem ez az első és a legfontosabb prioritás.[10]
Knight és Van De Steene közös tanulmányukban az okosbörtönre olyan intézményként tekintenek, ahol az új technológiák bevezetése humánus végrehajtási környezetet biztosít a fogvatartottak számára. Megítélésük szerint ezen innovatív technológiai megoldások alkalmazása a fogvatartottak szolgálatába állítva elősegítheti, hogy választási lehetőséget kapjanak, önálló döntéseket hozhassanak, így nagyobb önállóságra tegyenek szert. Ebből a nézőpontból az okosbörtön végső soron javíthatja, zökkenőmentesebbé teheti a társadalomba való visszailleszkedésüket, és egyúttal közvetve támogatja a személyi állomány hatékonyságát is.[11]
A három célkitűzést ötvözve Mckay az okos vagy intelligens börtön titulust olyan büntetés-végrehajtási intézetek kapcsán használja, amelyek információs és kommunikációs, valamint mesterséges intelligencia technológiákat alkalmaznak többek között a személyi állomány munkájának leegyszerűsítése, a fogvatartottak megfigyelése, illetve társadalomba történő sikeres visszailleszkedésük elősegítése érdekében. Ő az okosbörtönt a társadalomban fellelhető intelligens technológiák börtönkörnyezetben történő természetes kiterjesztéseként fogja fel, és nála jelenik meg az automatizált börtön megnevezés is, amely alatt olyan csúcstechnológiás börtönrendszert ért, amelyben csökken annak szükségessége, hogy a személyi állomány fizikailag érintkezzen a fogvatartottakkal. Ez a rendszer ugyanis képes megállapítani a fogvatartottak személyazonosságát, nyomon követni, érzékelni, rögzíteni és elemezni a mozgásukat, előre jelezni viselkedésüket, szabályozni a jutalmazási rendszereket, illetve a környezeti feltételeket.[12]
A feldolgozott szakirodalom alapján az okosbörtönöket, vagy legalábbis azok egyes aspektusait, (például a nyomkövetőket, a rádiófrekvenciás azonosítást, a zárt láncú kamerarendszereket; a különféle önkiszolgáló egységeket, a videólátogatásokat, a telemedicinát, a virtuális valóság szemüveget)[13] mára már több országban alkalmazzák. Ugyanakkor, mint arra a bevezetőben már utalás történt, jelenlegi ismereteink szerint az okosbörtön jelzővel ellátott intézmények alapvetően mégis biztonsági, valamint hatékonysági célkitűzéseket képviselnek, így kevésbé jellemző, hogy a fogvatartó intézetek az innovatív technológia eszközöket, megoldásokat a fogvatartottak javára, az ő érdekeiket előtérbe
- 102/103 -
helyezve alkalmazzák. A kivételek között említeném a videólátogatások gyakorlatát a külvilággal való kapcsolattartás fenntartása érdekében, a Covid-19 világjárvány idején egyre jelentősebbé váló telemedicinát az egészségügyi ellátás biztosítására, valamint a virtuális valóság alkalmazását a fogvatartottak munkába állásának elősegítésére például Franciaországban, Görögországban, Portugáliában és Spanyolországban.[14] A fenti példák egy-egy szeletét jelentik a fogvatartottak életkörülményeit javító "okosodó" börtönkörnyezetnek, míg ezeknél átfogóbb megvalósítás jellemzi a belga Prison Cloud-modellt, illetve a holisztikus megközelítése miatt Finnország okosbörtön-projektjét. A jelen tanulmányban utóbbiak kerülnek részletesebb bemutatásra.
A Prison Cloud egy digitális börtönkörnyezetet megvalósító kezdeményezés, amelyet a fogvatartottak számára különféle szolgáltatások zárkán belüli igénybevételére fejlesztettek ki. A rendszert először kísérleti környezetben tesztelték, majd 2014-ben az újonnan átadott bevereni büntetés-végrehajtási intézetben végezték az első igazi telepítést.
Egy felhőalapú számítástechnikai szolgáltatási platformról van szó, amely lehetővé teszi egyebek mellett, hogy a fogvatartottak a zárkájukból telefonáljanak, illetve videóhívásokat kezdeményezzenek, TV-t nézzenek, videójátékokat játszanak, filmet kölcsönözzenek, meditációs anyagokat hallgassanak vagy kommunikáljanak a belső végrehajtási szakszolgálatokkal. Ezen a hálózaton keresztül közvetlenül kérhetnek például időpontot az orvostól, vehetnek részt e-learning oktatásban, relaxálhatnak, konzultálhatnak a jogi képviselőjükkel, megtekinthetik a róluk vezetett bűnügyi nyilvántartást és megtervezhetik a napirendjüket is. Az elérhető alkalmazások között megtalálható még egy webshop, ahonnan ennivalót, cigarettát vásárolhatnak. Ezen standard applikációk mellett a platform további webalapú alkalmazásokat is befogadhat. Így e-mail-szolgáltatás is elérhető, amelyben az elektronikus leveleket a hagyományos levelekhez hasonlóan a börtön személyzete ellenőrzi. A rendszerhez való hozzáférést minden elkövető vonatkozásában személyre szabottan alakították ki és a külvilággal való kommunikáció az elkövető sajátos körülményeihez igazodik. A belső, azaz bv. intézeten belüli kommunikáció tekintetében lényegi változás, hogy a fogvatartottak közvetlenül, azaz "közvetítők" és ellenőrzés nélkül írhatnak üzeneteket a különféle végrehajtási szolgálatoknak (például kérhetnek időpontot az egészségügyi részlegtől), így ez felgyorsította az amúgy nehézkes és többszereplős kommunikációs folyamatot.
A belga börtönszolgálat meggyőződéssel vallja, hogy a digitális platform segítségével a fogvatartottak nagyobb felelősséggel szervezhetik életüket, és aktívabb szereplőivé válhatnak fogvatartásuknak, emellett hozzájárul, hogy reintegrációjuk a digitális társadalomba is sikeresebb legyen. A rendszer elérése és a külvilággal való kommunikáció az egyes fogvatartottakra szabott. Így bár a szolgáltatások elviekben a nap 24 órájában, a hét minden napján elérhetőek, a fogvatartottak magatartása, a kockázat, illetve a szükségletek
- 103/104 -
függvényében alkalmazásuk egyénenként engedélyezhető. A szolgáltatás időben és helyileg is korlátozható, illetve aktiválható. A rendszer biztonságát egy NATO-hiteles platform biztosítja, így a személyi állomány által a fogvatartottak minden tevékenysége nyomon követhető bármely internet alapú készülékről. A fogvatartottak a személyre szabott, jelszóval ellátott USB-meghajtóval biztonsági és adatvédelmi okokból csak a saját zárkájukban elhelyezett eszközzel vehetik igénybe a szolgáltatást.[15]
Az ilyenformán létrehozott digitális börtönkörnyezettel a fő cél a börtönélet megkönnyítésén túlmutatóan a fogvatartottak társadalomba való optimális visszailleszkedésének irányítása, elősegítése volt. Ennek sikerességéhez elengedhetetlennek tartották a digitális technológiák biztonságos megismertetését az elítéltekkel. A belga börtönszolgálat meglátása szerint a Prison Cloud alkalmas eszköze lehet a digitális írástudatlanság orvoslásának, azaz a reintegrációs stratégai egyik fontos összetevője. 2017 óta a fogvatartottak egy kis csoportja telefonos ügyfélszolgálati munkatársként a rendszeren keresztül a zárkájában fizetett munkát is végezhet.[16] A fentieket összegezve a Robberechts és Beyens nevéhez köthető, Prison Cloud-ot vizsgáló etnográfiai kutatás egyebek mellett arra mutatott rá, hogy ebben a digitális börtönmodellben a zárkák multifunkcionális jelleget öltenek, mivel a hagyományos alvás-és étkezés funkción túlmutatóan tulajdonképpen munkahellyé, tanteremmé és rekreációs helyiséggé alakultak.
A fentebb hivatkozott etnográfiai kutatás a fogvatartottak körében készített interjúk alapján a Prison Cloud pozitívumai mellett annak lehetséges árnyoldalait is feltárta. Így egyfelől rámutatott arra, hogy a zárkán belüli technológia, (például a telefonhasználat), a virtuális kommunikációhoz való hozzáférést az elítéltek számára megkönnyítette és a fizikai elszigeteltség ellenére társadalmi kapcsolatot biztosított a külvilággal, ugyanakkor annak a fogvatartott költségvetése jelentős gátat is szabhatott. Azok tehát, akik nem rendelkeztek megfelelő pénzügyi háttérrel, a felkínált, és potenciálisan napi 24 órás tartamban használható szolgáltatást csak a meghatározott anyagi keretek között vehették igénybe. A zárkában elhelyezett, és így szem előtt lévő eszköz tehát egyfelől a magánélet képzetét keltette, másfelől azonban folyamatosan emlékeztette őket a kapcsolattartás lehetőségére, ami ilyenformán frusztrációt okozott.
A digitális technika, és ezzel a napi tevékenységek börtöncellákba való áthelyezése, mindemellett azt eredményezte, hogy a fogvatartottak egyre több időt töltöttek zárkáikban, azaz tulajdonképpen önként vállalt elszigeteltség alanyai lettek. A Prison Cloud hatására visszaszorult a fogvatartottak és a személyi állomány közötti személyes interakciók
- 104/105 -
száma is. Utóbbival összefüggésben a személyi állomány kevésbé volt képes a fogvatartottak hangulatának kontrollálására, és szükség esetén a beavatkozásra, így a visszajelzések alapján gyakorta szorongva nyitották ki a zárkaajtókat, nem tudván, mi fogadja őket.
A kutatás pozitívumként tárta fel, hogy a zárkából közvetlenül igénybe vehető szolgáltatások nyomán csökkent az őrök igénybevétele és leterheltsége, de egyúttal ezzel párhuzamosan megnőtt a különféle belső bv. szolgálatokkal való üzenetváltások száma is. Utóbbira figyelemmel a helyi börtönvezetés már korlátozza az egyes szolgálatokhoz napi vagy heti rendszerességgel elküldhető üzenetek számát. Ilyenformán tehát a szervezeti korlátok a Prison Cloudon keresztüli belső kommunikációnak gátló tényezőivé váltak.
A kutatók rámutattak arra is, hogy a zárt börtönrészlegeknél, ahol az elítélteknek kevesebb lehetőségük van zárkáik elhagyására, az elszigeteltség irányába mutató tendenciák markánsabban jelentkeztek, mint a nyitott részlegeknél. Az értelmes társadalmi interakciók lecsökkentek, és a zárt részlegek elítéltjeinek mindennapjait tulajdonképpen a kommunikáció virtuális formáitól való függés határozta meg, azaz a technológia révén a függőség új formái kezdtek kibontakozni. Paradox módon tehát a nagyobb virtuális kommunikáció esetükben fizikai és társadalmi elszigeteltséget eredményezett. A kutatás mindamellett arra a véleményre helyezkedett, hogy az izoláció jelenségét nem önmagában a technológia generálta, hanem a kiváltó ok sokkal inkább a technológia felhasználási módjában, azaz a tevékenységek börtöncellákba való áthelyezésében keresendő.[17]
A finn projekt bevezetésének hátterében az a 2015-ös jogszabályi változtatás állt, amely a normalizáció elvét szem előtt tartva lehetővé tette, hogy a fogvatartottak internethozzáférést kapjanak a szociális, az oktatási és az egészségügyi szolgáltatásokhoz, valamint skype-on vagy más alkalmas technikai eszközön tarthassák a kapcsolatot családtagjaikkal, jogi képviselőjükkel, illetőleg e-maileket küldjenek és fogadjanak megélhetés, munkába-állás, oktatási, igazságügyi, szociális vagy lakhatási ügyek intézése céljából. A hivatkozott normalizációs elv proaktív megközelítése ugyanis a börtönhatóságok aktív szerepvállalását hangoztatja olyan fogvatartási körülmények megteremtésében, amelyek a leginkább hasonlítanak a szabad társadalomban fellelhetőekhez.[18] Ezt kiegészítve a kollektív normalizáció pedig azt jelenti, hogy a végrehajtási intézetekben nyújtott szolgálta-
- 105/106 -
tásoknak a szolgáltatások jellege és minősége tekintetében a lehető legnagyobb mértékben egyenértékűnek kell lenniük a külvilágban nyújtott szolgáltatásokkal.[19] A normalizáció ezen két megközelítésének gyakorlatba való átültetésére való törekvés volt tehát egyfajta bázisa a 2015-ös reformnak, amely 2015 és 2017 között a finn büntetés-végrehajtási intézetekben a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférést a fogvatartottak számára közös használatú munkaállomásokon és korlátozottan biztosította.[20]
A digitalizációs folyamat következő lépéseként, 2018 októberében vette kezdetét az ún. okosbörtön-projekt. Egy kísérleti projektről van szó, melynél a cél az új hämeenlinnai női elítéltek elhelyezésére szolgáló zárt büntetés-végrehajtási intézet egyszemélyes zárkáinak digitális eszközökkel való felszerelése volt, egyebek mellett a szociális, pszichológiai, oktatási, egészségügyi szolgáltatásokhoz való közvetlen hozzáférés érdekében. Az ötletgazdák törekvése a személyes használatú laptopokkal egy digitális tanulási környezet megteremtése, és ezzel összhangban a (digitális) társadalomba való sikeres visszailleszkedés elősegítése, a marginalizálódás megelőzése volt. Ennek az okosbörtön elképzelésnek az egyik kulcsmozzanata tehát az eredményes rehabilitáció támogatása a digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségének megteremtésével. Emellett a fogvatartottak digitális készségének elmélyítésével és függetlenebbé válásával a személyi állomány munkafolyamatai megkönnyítésének és gyorsításának elgondolása is meghúzódik.[21]
A hameenlinnai intézet 2020 novemberében kezdte meg működését és alapos tervezést, illetve előkészítést (más európai börtönökben használt intelligens rendszerek elemzését, digitális szolgáltatásokkal kapcsolatos igényfelmérést, workshoppokat, próbaidőszakot, digitális önkiszolgáló megoldások tesztelését, országos digitális képzést) követően az új, Doris ("digitálisan szervezett gyors információs rendszer") névre elkeresztelt rendszer bevezetésére 2021 márciusában került sor. Az okosbörtön jegyében minden női fogvatartott személyes használatú laptopot kapott részint a börtönön belüli, részint pedig korlátozottan a külvilággal való online kommunikációhoz és ügyintézéshez. A rendszernek köszönhetően különféle web-alapú szolgáltatásokat, így oktatási, szakképzési, egészségügyi, pszichológiai és szociális szolgáltatásokat érnek el, emellett civil szervezetek közreműködésével olyan tanulási platform is igénybe vehető, amely a digitális készségek elsajátításában nyújt segítséget. A külvilággal való kapcsolattartást pedig skype, valamint emailek útján is bonyolíthatják, illetve az intelligens rendszer alkalmas a személyi állománnyal való kommunikációra, kérelmek, panaszok előterjesztésére is[22]. Ilyenformán a hameenlinnai fogvatartó intézet
- 106/107 -
lett az első olyan börtön Finnországban, amely napi funkcióiban, irányításában és a kommunikációt tekintve is fejlett információs és kommunikációs technológiát használt.[23]
Fontos hangsúlyozni, hogy a fogvatartottak számára biztosított internethasználat nem korlátlan, mivel csak meghatározott ún. fehérlistán szereplő weboldalak érhetők el például online tanulmányok folytatásához, mentális egészégügyi szolgáltatások igénybevételéhez, online vásárlások lebonyolításához, civil szervezetek felkutatásához, a szabadidő értelmes eltöltéséhez.[24] Ezek a webhelyek egyfelől biztonsági ellenőrzéseken estek át, másfelől a fogvatartottaktól és a személyi állománytól érkező visszajelzések alapján kerültek összeállításra.[25]
A projekt a digitális szolgáltatások nyújtásán túlmenően hangsúlyt helyez a mesterséges intelligencia alapjainak elsajátítására is, így a személyes használatban lévő laptopokon a fogvatartottak hozzáférhetnek a Helsinki Egyetem által szervezett mesterséges intelligenciával foglalkozó weboldalhoz is. Az okosbörtön-koncepció ugyancsak rehabilitációs célzattal használja a virtuális valóságot. Így börtönpszichológusok alkalmazzák e technikát a fogvatartottakkal végzett munka során: egy virtuális erdőt, illetve más szabadtéri környezetet jelenítenek meg többek között hangulatjavító célzattal. A Helsinki Egyetemi Kórházzal együttműködve olyan virtuális környezetet alkalmaznak, amely alkalmas lehet a szorongás enyhítésére, illetve az agresszió kezelésére.[26]
Kísérleti projektről lévén szó, a finn börtönügyi szakemberek az okosbörtönben azt tesztelték, hogy a digitalizáció hogyan, mennyiben támogatja a fogvatartottak rehabilitációját. E kérdés megválaszolására egyfajta utánkövetésként két kutatást említenék: az egyik, három fázisban, 2021 májusától, azaz szinte a kezdeti bevezetéstől, 2023 májusáig terjedően a fogvatartottak, illetve a személyi állomány bevonásával, interjúkon keresztül igyekezett feltárni, hogy a már többször hangoztatott normalizáció elve hogyan valósult meg az információs és kommunikációs technológia alkalmazásán keresztül.[27] Az interjúk alapvetően arra fókuszáltak, hogy a lakóegységekben elhelyezett laptopok milyen hatást gyakoroltak a társadalmi interakciókra, illetve milyen lehetőségeket hordoznak a börtönből való szabadulást követően.
- 107/108 -
A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a technológia alkalmazása (például elektronikus űrlapokon keresztüli ügyintézés) automatikusan nem vonta maga után a személyes interakció csökkenését, hanem diverzifikálta a belső kommunikációt és javította a bebörtönzött női fogvatartottak és a személyi állomány közötti kapcsolatot. Az interjúk alapján a büntetés-végrehajtási dolgozók úgy érezték, hogy a korábbiakhoz képest jobban elérhetőek az elítélt nők számára, miként a fogvatartottak is a kapcsolatfelvétel könnyebbé válásáról, az ügyintézési folyamat egyszerűsödéséről nyilatkoztak. A beszélgetésekből az is kiderült, hogy bizonyos gyakorlatias kérdések megvitatásánál (például egy fogvatartási terv elkészítésénél) mindkét fél preferálta a személyes találkozásokat, azaz a technológia és a személyes érintkezés megfelelő kombinációja segítette elő a felek közötti társadalmi kapcsolatok kialakulását és egyúttal hozzájárult a bebörtönzött nők börtönkörnyezettel való megbirkózásához. Ilyenformán ez a kutatás sem a társadalmi interakció csökkenését, sem a fogvatartottak esetleges elszigeteltségét nem tárta fel az információs és kommunikációs technológia alkalmazásával összefüggésben.
A kutatás ugyanakkor azonban arra is rámutatott, hogy a fogvatartottak és a kívülállókkal folytatott elektronikus kommunikáció szorosabb kontrollt eredményezett, mivel a biztonságra összpontosító felfogás nyomán az összes elektronikus úton zajló interakciót ellenőrizték vagy korlátozták. Az esetleges bűncselekmények elkövetésétől való félelem és az ennek megelőzésére irányuló törekvés tehát összekapcsolódott a technológia bevezetésével: így például a hozzátartozókkal folytatott videóhívások engedélykötelesek lettek, emellett a beszélgetéseket a börtönhatóság figyelemmel kísérte. Ezzel parallel a telefonhívások külön engedély és felügyelet nélkül történtek a korábban bejelentett felek irányába. Nem volt szabad a különféle digitális csoportokban (anoním alkoholisták, szülői csoportokban) való részvétel; a tanulás kapcsán is csak olyan tanulási környezet volt engedélyezett, amely nem tette lehetővé a tanulók közötti személyes interakciót. A pénzátutalásokat is szigorú ellenőrzés alá vonták, hogy kiszűrjék és megelőzzék bűncselekmények elkövetését. Összességében véve a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy ez a fajta fokozott ellenőrzés egyfelől hozzájárulhat a fogvatartó intézetek biztonságához; másfelől azonban a túlzottan hangsúlyos biztonsági logika kulturális akadályként tornyosul az információs és kommunikációs technológia börtönkörnyezetben való bevezetése előtt és ezzel lassítja az alkalmazás folyamatát.
A másik kutatásra 2023 júliusa és augusztusa között került sor, miután a Doris-rendszer folyamatos fejlesztése és finomhangolása egy két és fél éves időtartamot már felölelt. A kutatók elektronikus kérdőív segítségével gyűjtöttek a női fogvatartottaktól adatokat arra vonatkozóan, hogy megítélésük szerint ez a technológiai fejlesztés hozzájárul-e a rehabilitációjukhoz. Annak ellenére, hogy viszonylag kevés női elítélt küldte vissza a kérdőívet, azokból kirajzolódott, hogy a válaszadók szerint a rendszer olyan szolgáltatásokat nyújtott, amelyek javították a visszailleszkedési esélyeiket, ideértve a napi ügyek intézését, a tanulást, a gyermekekkel, családdal való kapcsolattartást, a külvilág eseményeiről való tájékozódást, a szabadidő hasznos eltöltését.[28]
- 108/109 -
Részint ezen pozitív visszacsatolások, részint pedig a Covid-19 járvánnyal összefüggésben megnövekedett digitális szolgáltatások iránti igény nyomán az okosbörtön-projektet azóta kiterjesztették két férfi fogvatartottak befogadására szolgáló zárt büntetésvégrehajtási intézetre is. A Finn Büntetés-végrehajtási és Pártfogó Felügyelői Szolgálat sajtótájékoztatása[29] alapján az okosbörtönökben a fogvatartottak napi szinten és aktívan használják a felkínált digitális szolgáltatásokat, a visszajelzések egyértelműen pozitívak, így a jövőre nézve a projektet valamennyi zárt büntetés-végrehajtási intézetre kiterjesztenék, a tervek szerint éves szinten 2-2 intézmény bevonásával.
Összeségében véve a finn kezdeményezésről elmondható, hogy középpontjában a fogvatartottak sikeres reintegrációja/digitális rehabilitációja áll, amelynek egyik záloga a digitális készségek fejlesztése, ennek megvalósítása érdekében pedig a digitális eszközökhöz való személyes hozzáférés biztosítása. Az okosbörtön által nyújtott digitális szolgáltatások felölelik a mindennapi ügyek független intézését, a rehabilitációt, a különféle hatóságokkal, illetve a hozzátartozókkal való kapcsolattartást. Az okosbörtön ezen elsődleges célmeghatározása mellett további célként könyvelhető el a személyi állomány munkafolyamatainak könnyebbé, gyorsabbá és ezáltal hatékonyabbá tétele. Meglátásunk szerint a fogvatartottak digitális szolgáltatásokhoz való hozzáférése elősegítheti utóbbi törekvést is, lévén a fogvatartottak önálló ügyintézése felszabadíthatja a felügyeleti és logisztikai erőforrások egy részét, azaz a személyzet erőforrásai produktívabban felhasználhatók és átcsoportosíthatók a személyes rehabilitációs munkára.[30]
A finn digitális elköteleződés mellett az intelligens technológiák másik felhasználási irányát a börtönnépesség megfigyelése, ellenőrzése és kezelése jelenti. Az "intelligens" felügyelet megteremtésében az USA, illetve az ázsiai országok járnak élen. Az Egyesült Államokban például a fogvatartottak folyamatos megfigyelése, illetve bizonyos biometriai adatok nyomon követése érdekében egyebek mellett már olyan technikai megoldást alkalmaznak, amely a börtönfalakba beépített érzékelők, illetve a fogvatartottak által csuklón viselt nyomkövetőeszköz segítségével egyrészről folyamatosan figyeli a fogvatartottak pulzusát, másfelől félpercenként követi a tartózkodási helyüket és egyúttal háromdimenziós ábrázolásokkal is szemlélteti az interakciókat. Emellett a videómegfigyelések intelligens elemzéssel való ötvözése ugyancsak innováció, amely elősegítheti a biztonságot és a hatékonyságot. A kamerarendszerek döntő tényezők a fogvatartó intézetek biztonsága szempontjából, ugyanakkor folyamatos megfigyelést várnak el a személyi állománytól és valamennyi fogvatartott egyidejű figyelemmel kísérése, különösen a túlzsúfolt amerikai fegyintézetekben, objektíve szinte lehetetlen. Ebben nyújthat segítséget a
- 109/110 -
videóelemzés, amely lehetővé teszi az elkészült felvételek többcélú és valós idejű elemzését például személyek azonosítása, tiltott tárgyak észlelése érdekében. A videóelemzés funkciói között szerepel, hogy valós idejű riasztások küldésére is alkalmas, illetve rendelkezik az emberi érzelmek felismerésére irányuló képességgel is, ami például lehetővé teszi az agressziót jelző arckifejezés valós időben történő beazonosítását.[31]
Leighton 2014-ben közreadott tanulmánya a japán Shimane Asahi büntetés-végrehajtási intézményről[32] az elkövetkező 50 év modellbörtöneként írta le a fogvatartási helyet, amelyet a high-tech integrálása jellemez. Az írás alapján a japán bv. intézet már ekkor egy rádiófrekvenciás helyinformációs rendszert alkalmazott, amely a fogvatartottak ruházatán egyedi azonosítóként jelezte a konkrét helyzetüket, illetve a napi programok ismeretében figyelmeztetést küldött, ha a fogvatartott nem tartózkodott ott, ahol a program alapján lennie kellett volna. A tanulmány alapján ez a technológia egyfelől kiküszöböli az időigényes napi létszámellenőrzést, csökkenti a biztonsági személyzet igénybevételét, valamint a személyi állomány és a fogvatartottak közötti feszültséget, másfelől lehetővé teszi a fogvatartottak számára, hogy az intézmény területén kíséret nélkül mozogjanak, növelve ezzel önállóságukat.
A hozzávetőlegesen 24 hektáron elterülő komplexum hatékony működtetése, a személyzet igénybevételének csökkentése érdekében került bevezetésre az automatizált ételszállítás rendszere is. Egy önvezető egységet kell elképzelni, amely a padlón elhelyezett speciális szalagot követve naponta 6000 ételt szállít a fogvatartottaknak. Ezzel az automatizált megoldással a biztonsági problémák is visszaszoríthatók, mivel a fogvatartottak étkező előtt történő sorban állása, gyülekezése mint potenciális veszélyforrás, kiküszöbölhető.
A felügyeleti, biztonsági megközelítés mellett említést érdemel, hogy a végrehajtási intézet egy kioszkterminált is üzemeltet, amelyen keresztül a fogvatartottak közvetlenül tudnak bizonyos szolgáltatásokhoz hozzáférni. A kioszk ujjlenyomattal és jelszóval teszi lehetővé különféle intézeti ügyek intézését, időpontfoglalást, szolgáltatások (például könyvkölcsönzés) igénybevételét.
Chen 2019-ben megjelent cikke Kína vonatkozásában számolt be arról, hogy a janchengi börtönben olyan megfigyelőrendszert építettek ki, amelynek célja a fogvatartottak valós időben történő megfigyelése rejtett kamerák és a zárkákban elhelyezett észlelők segítségével. A tervezők szerint a hálózat az általa összegyűjtött adatokat egy mesterséges intelligenciával működő számítógépre közvetíti, amely képes felismerni és megfigyelni minden fogvatartottat. Az arcazonosítás és mozgáselemzés mesterséges intelligenciafunkciói segítségével a rendszer jelzi a személyi állomány számára, ha gyanús viselkedést, általa a normálistól eltérő tevékenységet észlel.[33]
- 110/111 -
A dél-koreai pohangi börtönben autonóm robot börtönőrök járőröznek emberi felügyelet és iPaden keresztüli irányítás mellett. Az 5 méter magas robotok 3D mélységkamarákkal, valamint kétirányú vezeték nélküli kommunikációs rendszerrel vannak felszerelve, és emberi viselkedési mintákat felismerő szoftverrel rendelkeznek. A mintafelismerő algoritmusok lehetővé teszik, hogy a járőr észlelje például az öngyilkossági kísérletet, a rabok közötti verekedést vagy gyújtogatást és jelezze azt a vezérlőknek. Az irányítóközpont őrei szükség esetén a kétirányú kamerák és beépített mikrofonok segítségével kommunikálhatnak is a rabokkal. A börtönhatóságok azt remélik, hogy ez a fejlesztés lehetővé teszi egyrészről az elítéltek életének, biztonságának megóvását, másfelől hozzájárul a személyi állomány munkaterhének megkönnyítéséhez. A jelenlegi típusok még nem lépnek fizikai interakcióba a fogvatartottakkal, ugyanakkor a tervezők szerint a jövő a testkutatásra alkalmas funkció beépítése lehet.[34]
Ugyancsak a személyi állomány munkáját igyekszik megkönnyíteni a Szingapúrban kísérleti jelleggel bevezetett videóelemző program is. Az Avatar névre elkeresztelt emberi viselkedést érzékelő rendszer egy algoritmus segítségével képes észlelni a szabálytalan mozgásokat, így például a rabok agresszív megnyilvánulásait a zárkákon belül, majd riasztást küld az irányítóközpontban lévő őröknek. A projekt keretében emellett arcfelismerő technológiát alkalmazva ellenőrzik a gyülekező rabokat, kiváltva ezzel a motozásokat.[35]
Hong Kong okosbörtön fejlesztése a büntetés-végrehajtási szervezet honlapja alapján 2018-ban vette kezdetét és egy komplex rendszerként jellemezhető, amely magában foglalja a biztonsági és felügyeleti, továbbá az üzemeltetési és irányítási rendszert, emellett pedig önkezelő/önkiszolgáló és személyzeti kapacitásnövelő elemekkel is rendelkezik. A biztonsági/felügyeleti rendszer egyfelől videómegfigyelő és elemző funkciót, másfelől pedig egy robotmegfigyelő szisztémát takar. Előbbinél a rendszer a betáplált viselkedési minták alapján valós időben észleli a fogvatartottak rendellenes magatartását és arról haladéktalanul értesíti a személyi állományt, míg utóbbi az őrszemélyzet éjszakai járőrszolgálatának kiváltásaként kamerákkal és interkommunikációs funkcióval felszerelt járőrrobot, amely segítségével táblagépeken vagy a személyzeti munkaállomásokon található monitorokon keresztül figyelve valósul meg a fogvatartottak fokozott felügyelete. Az irányítási rendszer az intézményekbe telepített érzékelőkkel és a fogvatartottak által viselt intelligens csuklópántokkal biztosítja a fogvatartottak mozgásának, helymeghatározásának nyomon követését, valamint magában foglal egy érintésmentes életjelfigyelő rendszert is, amely az egészségügyi vészhelyzetek azonnali reagálását teszi lehetővé a szív- és légzési frekvenciák távoli és megszakítás nélküli monitorozása révén.
Az önálló kezelési/kiszolgáló funkció három elemből tevődik össze: egyfelől része egy digitális önkiszolgáló kioszk, amelyen keresztül a fogvatartottak napi ügyeiket (például az ételrendelést) egyénileg intézhetik, másfelől egy táblagépekre telepített öntanuló rendszer is bevezetésre került, amely alkalmas az önképzésre, e-könyvek és magazinok olvasására, zenehallgatásra, rehabilitációt célzó videók megtekintésére. Végül része egy
- 111/112 -
intelligens telefonos kommunikációs rendszer, amely önkiszolgáló jelleggel a jóváhagyott hozzátartozókkal, barátokkal való kapcsolattartást teszi lehetővé.
A személyi állomány hatékony munkavégzését olyan digitális kézi eszközök is segítik, amelyek alkalmasak többek között a fogvatartottak személyazonosságának ellenőrzésére, létszámellenőrzésre, különféle munkával kapcsolatos üzenetek fogadására. Emellett kiépítettek egy intelligens interaktív tanulási rendszert is a személyi állomány oktatásának, képzésének elősegítése érdekében.[36]
A honi híradásokban és szakmai berkekben is mind többet hallani a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Csengeren épülő okosbörtön-projektről. A projekt nemcsak azzal került az érdeklődés középpontjába, hogy Magyarország legnagyobb börtönéről, tulajdonképpen egy komplexumról van szó, hanem azért is, mert a legújabb technológiákat felvonultató, már-már futurisztikus high-tech "okos" bv. intézetről van szó. A büntetés-végrehajtási szervezet tájékoztatásából[37] egyértelműen a biztonság megteremtésére, valamint a személyi állomány munkaterheinek csökkentésére irányuló törekvés hallható ki, így az alkalmazott technológiai megoldások is alapvetően ezen célkitűzéseket hivatottak szolgálni. A tervek szerint 2024 szeptemberére elkészülő épületegyüttesben például a hagyományos őrtornyokon kívül autonóm drón járőrök lesznek szolgálatban, akik kiváltják a személyi állomány őrjáratait, illetve a tiltott tárgyak drónnal történő bejutását megakadályozandó, drón detektálást fognak alkalmazni. A fogvatartottak az intézeten belül a kijelölt mozgási útvonalakon szabadon mozoghatnak, de pozíciójukat helymeghatározó okos kamerarendszer felügyeli, amely nemcsak követi a fogvatartottak mozgását, hanem tiltott területre lépés esetén riasztja is a felügyeletet. Olyan viselkedés analitikai kamerarendszer követi majd nyomon a fogvatartottak tevékenységét, amely alkalmas a jogsértő magatartások felismerésére, valamint jelzésére (például egy nem engedélyezett fogvatartotti csoportosulás esetén riasztja a személyi állományt). Az okos kamerarendszer ezen felül az egészségügyi vészhelyzetek beazonosításában is hasznosítható, illetve a személyi állomány munkáját mesterséges intelligenciára épülő hangfelismerő rendszer is segíti: egy hangosabb szóváltás, vita észlelése esetén a rendszer ugyancsak riasztást küld a központnak. A mesterséges intelligencia alkalmazások ilyenformán kulcsszerepet tölthetnek be a rendkívüli események előrejelzésében, illetve megelőzésében és nem utolsó sorban hozzájárulhatnak a személyi állomány munkaterhének csökkentéséhez.
A bevezetni tervezett újdonságok között szerepel többek között az arcfelismerő technológia, amely a fogvatartottak beazonosítására szolgál; a zárkaajtók betekintő nyílásain elhelyezett digitális fólia, amely csak az állományi okosóra felhasználásával teszi lehetővé a zárkába való betekintést; de megemlíthetők az elektromos zárkaajtók; amelyek kulcsok nélkül egy online felületen biztosítják az ajtók nyitását és zárását, továbbá az az
- 112/113 -
informatikai rendszer is, amely egyebek mellett a bv. intézet papírmentességének megteremtéséhez járulna hozzá. Utóbbinak fontos eleme, hogy a fogvatartottak ügyeik intézését a zárkákban elhelyezett zárt online felületen tudják lebonyolítani, így a kioszk segítségével tudnak például kérelmet, panaszt előterjeszteni, tájékozódhatnak azok elbírálásáról, de itt foglalhatnak időpontot az orvoshoz is. Ennek az elektronikus ügyintézésnek a papírmentességen túlmutató kétségtelen előnye lehet, hogy gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé. Ezen informatikai eszköz emellett egy naprakész adatbázisként is funkcionál, így az arcfelismerővel történő sikeres beazonosítás után a fogvatartottak információkhoz jutnak saját adataikról[38] (például szabadulásuk időpontjáról, a felhasználható pénzükről, munkabeosztásukról).
A megismert információk alapján a fogvatartottak elektronikus ügyintézése egy fontos digitalizációs előrelépésként könyvelhető el, de a finn okosbörtön projekttel összevetve szembetűnő, hogy a hangsúly a magyar részről nem az elítéltek sikeres társadalmi visszailleszkedésének elősegítésén és támogatásán, hanem sokkal inkább a biztonsági és a hatékonysági megközelítésen van. Az épülőfélben lévő magyar börtönóriás így az információs és kommunikációs technológiákat, illetve a mesterséges intelligenciát felhasználó azon okosbörtönök sorába illeszkedik, amelyek javuló börtönbiztonsággal és a személyi állomány kedvezőbb munkaterhelésével jellemezhetők.
Ha elfogadjuk azt az állítást, hogy az okos épületek előtérbe helyezik az ottélők jólétét, akkor az okosépületként funkcionáló honi okosbörtön esetében a jövőre nézve tisztázandó kérdés lesz, hogy ez a digitális börtön mennyiben járul hozzá a fogvatartottak életkörülményeinek javításához. Meglátásom szerint ugyanis - ideális esetben - a technológia nyújtotta lehetőségeket a fogvatartottak igényeihez (is) igazítva kellene felhasználni. Egyetértve a Knight - Van de Steene szerzőpárossal, a digitális átalakítás nem pusztán önálló megoldások, így videólátogatások bevezetését, önkiszolgáló egységek telepítését, táblagépek biztosítását jelenti, hanem az egész szervezetre kiterjedően kell figyelembe venni a technológia környezetre és emberekre gyakorolt hatásai összetettségét.[39] Jelenlegi korlátozott ismereteink szerint a csengeri komplexum többi hazai bv. intézettel szembeni megkülönböztető ismérvét pedig az információs és kommunikációs technológiák, illetve a mesterséges intelligencia széleskörű alkalmazása adja, amely egy technológia által felügyelt, biztonságos végrehajtási intézetet eredményez.
A feldolgozott szakirodalom alapján osztjuk azt a nézetet, hogy a börtönkörnyezet digitális átalakulása jelentős lemaradásban van a szabad társadalomban végbement és jelenleg is zajló fejlődéshez képest. A különféle technológiai megoldások végrehajtási közegbe való átültetése óvatos, körültekintő döntéshozatalt feltételez, aminek hátterében a
- 113/114 -
biztonsági szempontok mellett, meg-megjelennek az esetleges műszaki problémákat és a közvélemény reakcióját taglaló megközelítések is. Nellis már a 2000-es évek elején rámutatott arra[40], hogy a telekommunikáció egészen a közelmúltig nem volt könnyen beépíthető a társadalmi, politikai, vagy éppen kriminológia elméletbe, lévén természeténél fogva rejtett, működése során átláthatatlan és csak kevesek számára érthető. Knight és Van de Steene 2017-ben megjelent tanulmányukban[41] pedig azt a hangzatos megállapítást tették, hogy a börtönök digitalizálása kihívás, míg okossá tételük szinte lehetetlennek tűnik.
Jelen ismereteink szerint egyre több ország alkalmaz a börtöneiben digitális és/vagy intelligens technológiát, de továbbra sem jelenthető ki, hogy a börtönkörnyezet digitálisan innovatív, avagy "okos" lenne. A technológiák igénybevétele ráadásul alapvetően biztonsági megfontolásokat szolgál, így a fokozott biztonság, felügyelet és annak pozitív hozadéka, azaz a személyi állomány hatékonyabb munkavégzésének megkönnyítése és elősegítése a hatóságok érdekeit, javát helyezi előtérbe. A bv. intézetek rendjének, biztonságának fenntartása érdekében a megfigyelés, az ellenőrzés fontossága megkérdőjelezhetetlen, mégis úgy látjuk, hogy a technológia mintegy fokozza és elmélyíti a fogvatartottak ellenőrzését és felügyeletét.
A fogvatartottak sikeres társadalmi visszailleszkedésének fontosságát hangoztató nézetek tükrében meglátásunk szerint igen hangsúlyos kérdés, hogy egy okosbörtön jelzővel ellátott épület mennyiben tud e tekintetben ténylegesen támogató közegként funkcionálni, azaz a fogvatartottak számára is előnyös lenni, vagy pedig inkább megmarad a biztonsági szempontoknak alárendelt, ámbár digitális börtönkörnyezetnek. Pozitív példaként Norvégia digitális átalakítási projektjére[42] hivatkoznánk, amely egy "normalizáltabb" börtönkörnyezet kialakítását tűzte ki célul. Olyan digitális szolgáltatások külső társadalomból való integrálását, amelyekkel az elítéltek visszakaphatják a döntési jogosultságot, a személyes biztonságot, vagy éppen a kreativitást, lehetőséget kapnak a digitális részvételre, a digitális kommunikációhoz és a digitális információkhoz való nyílt hozzáféréshez. Mindezt annak elismeréseként, hogy a digitális világ a normális, azaz a normalizációs törekvéseket ennek fényében kívánják érvényesíteni.
Végül itt utalnánk arra, hogy az ENSZ bűnözéssel és büntető igazságszolgáltatással foglalkozó interregionális intézetének (UNICRI) 2024-ben közzétett jelentése[43] új kifejezést, a "digitális rehabilitációt" vezette be, annak nyomatékosítására, hogy a digitális technológiák hozzájárulhatnak a fogvatartottak rehabilitációjához. A dokumentum alapján a digitális rehabilitáció a digitális technológiák alkalmazását jelenti rehabilitációs szolgáltatások nyújtására, illetve a rehabilitációs programokban résztvevők támogatására. Ennek megfelelően a digitális rehabilitáció a börtönkörnyezetben magában foglalja a fogvatartottaknak vagy a szabaduló elítélteknek nyújtott mindazon digitális szolgáltatást, vagy támogatást, amely azt célozza, hogy a társadalomba visszatérve sikeres életet élhessenek. Victoria Knight megfogalmazásával élve, a digitális rehabilitáció egyet jelent a
- 114/115 -
lehetőségekkel, a választásokkal, az autonómiával, benne rejlik az útmutatás, a támogatás, a kényelem és a tanulás.[44] A digitális rehabilitáció így felöleli többek között a digitális oktatást és szakképzést; a különféle önkiszolgáló rendszerek (kioszkok, zárkán belül elhelyezett digitális eszközök alkalmazását); a digitális kezelési programokat (például a telemedicinát, a digitálisan támogatott csoportterápiákat, a számítógép asszisztált terápiákat, a virtuális valóság-alkalmazásokat). Ugyancsak fontos összetevője a fogvatartottak közösségbe való visszatérésének támogatása (például különféle mobilalkalmazások révén); a családdal, külvilággal való kapcsolattartás elősegítése telekommunikációs módszerekkel; valamint a személyi állomány bevonása és képzése.
A jelentés alapján a technológia potenciálisan átalakíthatja, hogy a fogvatartó intézetek hogyan járulnak hozzá a fogvatartotti rehabilitációhoz, de iránymutatásokra van szükség egyfelől a legjobb gyakorlatok meghatározásához, másfelől pedig az etikus végrehajtás biztosításához. A megfelelő technológiák gondos kiválasztása, etikus és emberközpontú alkalmazása révén a technológia egyfajta sarokkőként szolgálhat a fogvatartottak méltóságának, jogainak és rehabilitációs kilátásainak növelésében.
Egyetértve a Zivanai - Mahlangu szerzőpárossal, a sikeres rehabilitáció maximalizálása érdekében meg kell találni az egyensúlyt a biztonsági szempontok, másrészről a normalizációs/digitális reintegrációs törekvés érvényesítése között.[45] A kérdés "csupán" az, hogy ezt miként lehet optimálisan megvalósítani.
This article will begin with an overview of the clarification of 'smart' prisons concept and states that two limbs are emerging in the development of 'smart' prisons: technologies that benefit prison authorities through heightened security and surveillance and technologies that may directly benefit people in prison and their rehabilitation.
The paper will provide an overview that smart digital detention technologies how stand to benefit prisoners (digital platform called Prison Cloud in Belgium and Smart prison concept of Finland) and prison authorities (for example use of AI, robotic forms of monitoring and surveillance and radio-frequency identification bracelet in USA and Asian countries).
The study briefly also describes the Hungarian smart prison project. ■
JEGYZETEK
* A kutatást a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Humán és Társadalomtudományi Klaszterének IKT és Társadalmi Kihívások Kompetenciaközpontja támogatta. A szerző a Mesterséges intelligencia és a jogrend c. kutatócsoport tagja.
[1] Mesfer Aldhaheri, Mohammed Abdulla Mohammed: Developing smart prisons in the United Arab Emirates. Dissertation of Doctor of Philosophy, Queensland University of Technology. 2023. 13-14. pp. https://eprints.qut.edu.au/243833/1/Mohammed%2BAldhaheri%2BThesis%283%29.pdf
[2] Lásd néhány monografikus példával: Dustdar - Nastic - Šćekić: Smart Cities. The Internet of Things, People and systems. Springer, 2017.; Vinod Kumar, T.M. (ed.): Smart Economy in Smart Cities. Springer, 2017.; McClellan - Jimenez - Koutitas: Smart cities. Applications, technologies, standards and Driving factors. Springer, 2018.; Roche - Nabian - Kloeckl - Ratti: Are 'Smart Cities' Smart Enough? https://senseable.mit.edu/papers/pdf/20120513_Roche_etal_SmartCities_SpatiallyEnabling.pdf; Peris-Ortiz -Benett -Yábar: Sustainable smart cities. Innovation, Technology, and Knowledge Management. Springer, 2017.
[3] Lásd például: Peiliang Sun: Smart Prisons. Springer, 2022; Tiande Pan: Intelligent Monitoring System for Prison Perimeter Based on Cloud Intelligence Technology. Wireless Communications and Mobile Computing 2022. https://www.hindawi.com/journals/wcmc/2022/2517446/; Kaun, Anne - Stiernstedt, Fredrik: PrisonTech: Imagining the Prison as Lagging Behind and as a Test Bed for Technology Advancement. Communication, Culture and Critique, Volume 15, Issue 1. 2022. 69-83. pp.
[4] Az új technológiák kínálta lehetőségeket kihasználó büntetés-végrehajtási intézetekről van szó, amelyek a rabtartás költségeinek csökkentésére és biztonsági megfontolásokra épülnek. Lásd például Fabelo, Tony: " Technocorrections": The Promises, the Uncertain Threats. Sentencing & Corrections 2000. No. 5. https://www.ojp.gov/pdffiles1/nij/181411.pdf; Craig Patterson: Technocorrections' and the future of crime control. https://www.crimeandjustice.org.uk/sites/crimeandjustice.org.uk/files/09627250408553233.pdf; Leighton, Paul: 'A model prison for the next 50 years': The high-tech, public-private Shimane Asahi Rehabilitation Center. Justice Policy Journal 11(1), 2014.
[5] Fedorczyk, Federica: Navigating the dichotomy of smart prisons: between surveillance and rehabilitation. Law, Innovation and Technology, 16 (1). 2024. 244. p.
[6] McKay, Carolyn: The Carceral Automaton: Digital Prisons and Technologies of Detention. International Journal for Crime, Justice and Social Democracy 11(2022). 100-119. pp.
[7] Mesfer Aldhaheri: i.m. 15. p.
[8] Kaun, Federica - Stiernstedt, Fredrik: Prison Media: Incarceration and the Infrastructures of Work and Technology (MIT Press, 2023.) 64.; 133. pp.
[9] Mesfer Aldhaheri: i.m. 4.; 158. pp.
[10] Knight, Victoria: Developing digital strategies: Becoming a smart prison. Paper presented at the ICT Workshop Stockholm. Stockholm, 2018. Hivatkozza Kaun, Federica - Stiernstedt, Fredrik: Doing time /Time Done: Exploring the temporalities of datafication in the Smart Prison. In: Hartmann; Prommer, Deckner, Görland (eds.): Mediated Time: Perspectives on Time in a Digital Age, Basingstoke: Palgrave Macmillan, 2019. 129-147. pp.
[11] Knight, Victoria - Van De Steen, Steven: Digitizing the prison: the light and dark future. Prison Service Journal 231, 2017. 22-30. pp. (2017a).
[12] McKay: i.m. 100-119. pp.
[13] A holland példáról olvashatunk Kenis - Kruyen- Baaijens - Barneveld: The prison of the future? An evaluation of an innovative prison design in the Netherlands. The Prison Journal 90(3), 2010. 313-330. pp.
[14] E témáról magyar nyelven: Juhász Zsuzsanna: Mesterséges intelligiencia és börtönkörnyezet? FORVM Acta Juridica et Politica. XII. 1. Szeged, 2022. 125-140. pp.
[15] Knight - Van De Steen: i.m. 2017. 22-30. pp.; EUROPRIS: Prisons of the future. Prison Cloud. http://www.europris.org/projects/prisons-of-thefuture/
[16] Robberechts, Jana - Beyens, Kristel: PrisonCloud: The Beating Heart of the Digital Prison Cell. In: Turner - Knight (eds.): The Prison Cell Embodied and Everyday Spaces of Incarceration. Palgrave Studies in Prisons and Penology. 2020. 286. p.
[17] Robberechts - Beyens: i.m. 283-305. pp.
[18] Engbo, Hans Jørgen: Normalisation in Nordic prisons - from a prison governor's perspective. In: Scharff Smith, Peter - Ugelvik, Thomas (eds.): Scandinavian penal history, culture and prison practice. Embraced By the Welfare State? Palgrave Macmillan, 2017, 327-352. pp.; De Vos, Helene: The normalization principle. A new perspective on imprisonment Comparative research on the development and interpretation of the normalization principle and its impact on the theory and practice of punishment. Dissertation, University of Leuven, 2021, https://lirias.kuleuven.be/retrieve/628617; az alapelvről magyar nyelven: Juhász Zsuzsanna: A büntetés-végrehajtás alapelve(i). Magyar Rendészet 2018/5. 15-28. pp.
[19] Järveläinen, Eeva - Rantanen, Teemu: Realisation of the principle of normalisation in the adoption of ICTs in a women's prison: A Finnish qualitative study. Journal of Criminology 0(0), 2023. 3-4. pp.
[20] Puolakka, Pia - Suomela, Maarit: Digitalization Supports Human Rights in Finnish Prisons, Advancing Corrections Journal 16, 2023. 50-61.pp.
[21] Puolakka, Pia: Smart Prison: Digital Environment for Rehabilitation. Future Justice & Corrections Summit, 30th March 2023, 3. p. https://www.communityjusticecoalition.org/wp-content/uploads/2023/04/Smart-Prison_2023_edited_FJ_2.pdf
[22] Az első fogvatartotti visszajelzések alapján a leggyakrabban használt szolgálatások közé az online kérelmek mellett a videóhívások, az e-könyvek, illetve hangoskönyvek, valamint az online bankolás és a kantin tartoztak. https://www.communityjusticecoalition.org/wp-content/uploads/2023/04/Smart-Prison_2023_edited_FJ_2.pdf; 24. p.
[23] Puolakka, Pia: Smart Prison: A historical digital leap in Finnish prisons. 2021, https://justice-trends.press/smart-prison-a-historical-digital-leap-in-finnish-prisons/; Puolakka, Pia: Towards digitalisation of prisons: Finland's Smart Prison Project. 6th July 2021; https://www.penalreform.org/blog/towards-digitalisation-of-prisons-finlands-smart-prison-project/; Lohiniva, Hannele: Strengthening one's digital skills outside of prison. Laurea, Thesis, December 2022, 32. p. https://www.theseus.fi/bitstream/handle/10024/787465/Lohiniva_Hannele.pdf;jsessionid=341371479271DAAA607D41339A50B5F5?sequence=2
[24] A hozzáférés egy intranet kezdőoldalon keresztül történik, amely különböző külső weboldalakra mutató hivatkozásokat tartalmaz.
[25] Dardai, Bilal: Summary: Analyzing teh effects of digital rights in Finnish prisons. February 20, 2024; https://www.myiacfp.org/summary-analyzing-the-effects-of-digital-rights-in-finnish-prisons/
[26] Puolakka, Pia: Smart Prison: From Prison Digitalisation to Prison Using, Learning and Training Artificial Intelligence. Justice Trends, March 21, 2022, https://justice-trends.press/smart-prison-from-prison-digitalisation-to-prison-using-learning-and-training-artificialintelligence/
[27] Järveläinen - Rantanen: i.m. 1-18. pp.
[28] Dardai: i.m.
[29] Prison and Probation Service of Finland: Smart prison solution adopted in two more prisons in Finland. https://www.rikosseuraamus.fi/en/index/topical/pressreleasesandnews/2023/smartprisonsolutionadoptedintwomor-eprisonsinfinland.html
[30] Puolakka, Pia: The purpose of digitalization of prisons is rehabilitation and reintegration. https://reshape.org/2024/01/15/the-purpose-of-digitalization-of-prisons-is-rehabilitation-and-reintegration/
[31] Fedorczky, Federica: Navigating the dichotomy of smart prisons: between surveillance and rehabilitation. Law, Innovation and Technology, 16(1). 2024. 248. p.
[32] Paul: i.m. 6-7. pp.
[33] Chen, Stephen: No escape? Chinese VIP jail puts AI monitors in every cell 'to make prison breaks impossible'. South China Morning Post, 1 April, 2019; https://www.scmp.com/news/china/science/article/3003903/no-escape-chinese-vip-jail-puts-ai-monitors-every-cellmake?module=perpetual_scroll_0&pgtype=article&campaign=3003903
[34] Kim, Lena: Meet South Korea's new robotic prison guards. Digitaltrends April 2012; https://www.digitaltrends.com/cool-tech/meet-southkoreas-new-robotic-prison-guards/
[35] Deepanraj, Ganesan: New technology on trial at Changi Prison can detect cell fights through video analytics. The Straits Times October 9, 2018; https://www.straitstimes.com/singapore/new-technology-on-trial-at-changi-prison-can-detect-cell-fights-through-video-analytics
[36] https://www.csd.gov.hk/emuseum/en/reinforcement_system.html
[37] V.ö.: például Biczó László bv. dandártábornok "A Csengeren létesülő új büntetés-végrehajtási intézet aktuális helyzete" c. előadása a Magyar Börtönügyi Társaság 2024. május 14. napján megtartott szakmai konfereciáján.
[38] Ezzel összefüggésben tisztázandó kérdés lehet például, hogy mennyi ideig lehet megőrizni az adatokat vagy kérheti-e a fogvatartott a digitális előzmények törlését.
[39] Knight, Victoria - Van De Steen, Steven: Digital transformation for prisons: Developing a needs-based strategy. Probation Journal, 2017. 10. p.
[40] Nellis, Mike: Out of this world: the advent of the satellite tracking of offenders in England and Wales. The Howard Journal of Crime and Justice, 44(2). 2005. 125-150. pp.
[41] Knight - Van de Steen: i.m. (2017a) 9. p.
[42] Van De Steene, Steven: Digital - the new normal for Norwegian prisons. https://www.unilink.com/digital-the-new-normal-for-norwegian-prison
[43] UNICRI: Digital rehabilitation in prisons. UNICRI. March 2024. 1-110. pp.
[44] Europris' ICT in Prisons Roundtable: Reflections, Rethinking & Rehabilitation; 17[th] & 18[th] October 2023. Helsinki, Finland, https://www.europris.org/file/europris-ict-in-prisons-roundtable-reilections-rethinking-rehabilitation/
[45] Zivanai, Eugenia - Mahlangu, Gilbert: Digital prison rehabilitation and successfulre-entry into a digital society: A systematic literature review on the new reality on prison rehabilitation. Cogent Social Sciences (2022), 8: 2116809; https://www.tandfonline.com/doi/epdf/10.1080/23311886.2022.2116809?needAccess=true
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi tanár, SZTE ÁJTK.
Visszaugrás
