Elöljáróban leszögezhető, hogy a mesterséges intelligencia eredetét általában a brit Alan Turing matematikus nevével kapcsolják össze, aki 1950-ben már olyan "gondolkodó gépekről" álmodozott, amelyek az emberi lények szintjén képesek gondolkodni. Tuning a később róla elnevezett tesztet javasolta annak meghatározására, hogy egy gép intelligens vagy sem.[1] Azt gondolta, hogy ha egy gép el tudja hitetni az emberrel, hogy egy másik emberrel kommunikál, olyan intelligensnek tekinthető, mint egy ember. A mesterséges intelligencia kifejezést néhány évvel később először 1956-ban a Massachusettsi Műegyetem professzora John McCarthy használta az autonóm gondolkodásra képes gépek megjelölésére.[2]
A mesterséges intelligencia fogalmát keresve egységes definícióval nem találkozhatunk: Goedbloed[3] például úgy fogalmaz, hogy az emberi intelligencia-folyamatok gépekkel, különösen számítógépes rendszerekkel történő szimulációjáról van szó, amely magában foglalja a tanulást, az érvelést és az önkorrekciót. West[4] utal arra, hogy a csak mechanikusan vagy előre meghatározott feladatokat végrehajtani képes passzív rendszerekkel szemben a mesterséges intelligencia jellemzője, hogy algoritmusait arra tervezték, hozzon döntéseket, mégpedig gyakorta valós idejű adatok felhasználásával. A mesterséges intelligencia az adatok tömegének szintetizálásán keresztül algoritmusokkal és gyors interaktív feldolgozással működik, ami lehetővé teszi, hogy a szoftver automatikusan tanuljon és alkalmazkodjon az
- 125/126 -
adatokban található minták alapján. E technika tehát a rendelkezésre álló adatok mintázatait, kapcsolatait beazonosítva a megszerzett tudást új adatokra alkalmazza.[5] Shubhendu és Vijay szerint[6] ezek a szoftverek olyan döntéseket hoznak, amelyek általában emberi szintű szakértelmet igényelnek és segítenek az embereknek előre látni vagy kezelni a felmerülő problémákat. Tucci, Burns és Laskowski[7] ugyanakkor utal arra, hogy a mesterséges intelligencia jelenleg nem képes többre, mint az emberi intelligencia folyamatainak szimulációjára, így a vizuális észlelésre, a beszédfelismerésre, a döntéshozatalra és a nyelvek közötti fordításra.
Összefoglalóan ezekből a meghatározásokból az rajzolódik ki, hogy egy tanulásra és alkalmazkodásra, problémamegoldásra képes gépi/számítógépes képességről van szó, amely alapján a gép a belétöltött adatok révén tulajdonképpen tanul, az emberi elmére jellemző képességeket utánoz és ennek nyomán alkalmas önállóan dönteni, illetve cselekedni.
Az emberi intelligencia ezen szimulációjának, avagy a gép/számítógép intelligenciájának népszerűsége és térnyerése vitathatatlan. Az Európai Parlament 2019 februárjában elfogadott állásfoglalása a mesterséges intelligenciára és a robotikára vonatkozó európai iparpolitikáról[8] például egyebek mellett arra utal, hogy a mesterséges intelligencia századunk egyik olyan stratégiai technológiája, amely évek óta szerepet játszik mindennapi életünkben, társadalmaink átalakításában és gazdaságaink digitalizálásában többek között az egészségügy, a közlekedés, az ipar területén.[9]
Kétségtelen tény, hogy napjaink digitális forradalmának meghatározó eleméről van szó, hiszen a mesterséges intelligencia jelen van például az online vásárlásainknál és ehhez kapcsolódóan a személyre szabott hirdetéseknél, az internetes kereséseknél. Segítséget nyújthatnak számunkra a mesterséges intelligenciára támaszkodó fordító szoftverek, a digitális/virtuális személyi asszisztensek, az internetre csatlakozó eszközök (okosóra, porszívó, hűtő). De utalhatunk a mezőgazdaságban történő felhasználásra (például az állatok mozgásának, takarmányfogyasztásának figyelemmel kísérésére, a műtrágya, a permetezés minimalizálása kapcsán az egészségesebb élelmiszerek előállítására), a koronavírus-járvánnyal összefüggésben a testhőmérséklet mérésénél igénybe vett hőképalkotásra, illetve maszkfelismerésre, ahogyan vizionálhatjuk az önvezető autók és önirányító járművek alkalmazását, az okos otthonok és okos városok megjelenését, valamint kiépülését is. Az okos, avagy intelligens otthonok és városok mintázatára napjaikra pedig már az okos börtön[10] is valósággá vált: Finnország a börtönkörnyezet digitalizálása jegyében
- 126/127 -
2021 márciusában nyitotta meg első intelligens börtönét,[11] illetve 2022 októberére tervezi a második ilyen létesítmény átadását. A projekt célkitűzése, hogy a digitális szolgáltatások használatát kiterjesszék a fogvatartottak rehabilitációjára, oktatására és reintegrációjára. A program folyományaként a mesterséges intelligenciát felhasználják a büntetések végrehajtásának megtervezésére és az elítélteknek nyújtandó szolgáltatások orientáltságának elősegítésére is.[12] Emellett pedig ezen csúcstechnológiás intézményekben olyan oktatási programokat működtetnek, amelyekben a fogvatartottak a mesterséges intelligencia alapjait sajátíthatják el.[13]
A fent leírtak tükrében a jelen tanulmány célja annak feltérképezése, hogy van-e létjogosultsága a mesterséges intelligencia börtönkörnyezetben való alkalmazásának, milyen lehetséges előnyökkel, illetve esetleges hátrányos következményekkel lehet számolni ezen technológia bevezetése esetén.
A bevezetőben megfogalmazott kérdések megválaszolása érdekében elsődleges feladatunk a rendelkezésre álló hazai, illetve nemzetközi szakirodalom összegyűjtése és feldolgozása volt. Tekintettel arra, hogy a honi szakirodalom mindösszesen néhány tanulmányt ölel fel,[14] a jelen írás alapvetően a feldolgozott angol nyelvű munkák alapján mutatja be a mesterséges intelligencia börtönkörnyezetben való alkalmazásának eddigi lépéseit és
- 127/128 -
tapasztalatait. A tanulmány megírása során egyaránt támaszkodtunk szakfolyóiratokban megjelent publikációkra, illetve egyéb internetes hírportálokon közzétett és hivatkozásokkal ellátott írásokra.
Elöljáróban már most leszögezhető, hogy a mesterséges intelligencia büntető igazságszolgáltatásban történő lehetséges felhasználása igen éles vitákat gerjeszt, mivel sokan etikailag megkérdőjelezik alkalmazhatóságát, míg a másik oldal éppen azzal érvel, hogy ezen tanulékony rendszerek használata a hatékonyság növelését eredményezné és javítaná a jelenlegi büntető rendszerek eredményeit, egyúttal csökkentené a költségeket. A technológia támogatói utalnak többek között a mesterséges intelligencia bűnüldözésben és bűnmegelőzésben betöltött jelentőségére, így a képjavító technológiák és arcfelismerő rendszerek rendőrséget segítő szerepére a gyanúsítottak azonosításában, valamint a tömegek megfigyelésében, illetve a kockázatértékelési algoritmusok széleskörű felhasználhatóságára. Az ellenzők ugyanakkor egyebek mellett kiemelik, hogy ezek a rendszerek jelentős kockázatot jelentenek a polgári szabadságjogokra nézve, fenyegetve a magánélet és véleménynyilvánítás szabadságát, az egyesülési szabadságot, a tisztességes eljárást. Az arcfelismerő technológia kapcsán hivatkoznak arra, hogy a megfigyelés az önkényuralmi rendszerek eszközeként funkcionál(t), aminek negatív hatását a jelen században az arcmegfigyelés csak tovább erősítheti.[15] A mesterséges intelligencia emberi jogi kihatásait kutatva Aleš Završnik[16] arra utal, hogy bár a gépi tanulással összefüggésben az átláthatóság hiánya számos területen nem jelenthet problémát, addig a bírósági környezetben ez alapvető kívánalom, hiszen itt a döntések megmagyarázhatósága és az érvelés átláthatósága tulajdonképpen civilizációs értékkel bír. Az átláthatóságot és érthetőséget nélkülöző döntéshozatal legitimitása pedig megkérdőjelezhető. Ebből fakadóan a büntető igazságszolgáltatásban használt új eszközök a mesterséges intelligencia-rendszerek átláthatatlan természete miatt ellentétesek lehetnek az alapvető szabadságjogokkal. A bűnözés visszaszorítása kiemelt cél, de ugyanilyen fontos kellene hogy legyen az eljárás igazságossága is.
A felvetődő aggályok nyomán az automatizált döntéshozatali rendszerek igazságszolgáltatási szektorban történő növekvő alkalmazását egyesek már "automatizált igazságszolgáltatásnak" nevezték el.[17] A két egymásnak feszülő tábor egyetértése tulajdonképpen abban mutatkozik, hogy ezek a technológiai fejlesztések mindenképpen fontos következménnyel járnak a büntető igazságszolgáltatási rendszerek számára.
- 128/129 -
A vizsgálódást a börtönkörnyezetre leszűkítve ugyancsak megfigyelhető az érvek-ellenérvek kettőssége, a pozitívumok és a negatívumok hangoztatása. Bala és Trautman cikke[18] például egyaránt utal ennek a technológiának a lehetséges előnyeire és a számításba jöhető hátrányokra. Így többek között kiemelik, hogy e technológia lehetőséget teremt bizonyos feladatok automatizálására és enyhítheti az emberi személyzet egyes terheit. A szerzők szerint nem lehet cél a személyi állomány mesterséges intelligenciával való teljeskörű helyettesítése, de a technológia elősegítheti a büntetés-végrehajtási tisztek hatékonyságát és egyúttal növelheti a fogvatartottak biztonságát, támogatását, adott esetben oktatását. A fogvatartottak viselkedésének elemzése például előnyös lehet olyan helyzetek felismerésére, amelyek a fogvatartottak önsértésére vagy egyéb erőszakra figyelmeztetnek. A gépi tanulás emellett felhasználható az őrszemélyzet kontrollálására is az általuk alkalmazott erőszak beazonosítására és visszaszorítására. Itt azon kutatásokra hivatkoznak, amelyek alapján e rendszerek alkalmasak lehetnek a személyzeti nyilvántartásokból olyan jelek beazonosítására, amelyek kiszűrik a stressznek és a kötelességszegés nagy kockázatának kitett őröket.
A szerzők mindazonáltal kételyeiket fogalmazták meg e technológia megbízhatóságát illetően: így például képes-e az mesterséges intelligencia az abnormális viselkedés nyomon követésére, avagy megfelelő mérőszámok kidolgozhatók-e a viselkedés rendellenes kódolásához? Ezzel összefüggésben fennáll-e a kockázata annak, hogy a rendszer figyelmen kívül hagy egy olyan helyzetet, megoldandó problémát, amit a személyi állomány korábban beazonosított és kezelt volna. A megbízhatóságon túlmenően utaltak a bebörtönzött fogvatartottak jogaival és méltóságával kapcsolatos kérdésekre, a megfigyeléssel együttjáró bizalmatlanság légkörére, amely feszültséget generálhat a személyi állomány és az elítéltek között, végsősoron pedig negatívan befolyásolhatja a rehabilitációs törekvéseket is. Külön kiemelték, hogy az emberekkel kapcsolatban összegyűjtött érzékeny biometrikus, viselkedési és azonosítási információk további kockázatokat hordozhatnak.
Heves vitákat vált ki az Egyesült Államokban a fogvatartottak telefonbeszélgetéseinek mesterséges intelligencia alkalmazásával történő megfigyelése és elemzése is olyan szavak, kifejezések kiszűrésével, amelyek valamiféle biztonsági kérdést, veszélyt jelezhetnek, illetve erőszakra, bűnözői magatartásra utalhatnak. Így a megfigyelés irányul például a bandák tevékenységére, tiltott tárgyak felkutatására, az öngyilkossági kísérletek, önkárosítások beazonosítására, illetve a Covid-19 járvány tetőpontján a vírussal kapcsolatos beszélgetések ellenőrzésére is.[19] A helyzet kapcsán a fogvatartottak és hozzátartozóik sérelmezték, hogy nézetük szerint a mesterséges intelligencia alkalmazása megnyitja az utat a hibák és a félreértések előtt. A büntetés-végrehajtás ugyanakkor akként nyilatkozott, hogy a személyi állomány létszáma nem teszi lehetővé minden egyes telefonhívás megfigyelését, a rendszeres és proaktív ellenőrzést.
Egy technológia-politikai elemző arra is rámutatott, hogy a technológia gyakorlati korlátai (a rendszer egyes kommunikációs formákat nehezebben ért meg mint másokat és
- 129/130 -
félreértelmezi az afroamerikai angol dialektust), így kihatással bírnak a mesterséges intelligencia börtönkörnyezetben való kiterjesztésére. A fogvatartottak igazságtalan megbüntetésének kiküszöbölése érdekében ezért alapvető kívánalom kell hogy legyen a mesterséges intelligencia ésszerű felülvizsgálata és a fellebbezés lehetőségének biztosítása. Másfelől az elemző szerint annak is fennáll a kockázata, hogy a telefonhívások kizárólag mesterséges intelligenciára bízott megfigyelését a fogvatartottak kijátszanák és a szoftvert például kódszavakkal félrevezetve veszélyeztetnék az intézmények biztonságát.[20]
A mesterséges intelligencia támogatói közül többen kiemelik az alkalmazások börtönlétesítmények biztonságára gyakorolt hatását. A technológia segítségével vizsgálják például többek között az újonnan bebörtönzöttek bebörtönzés előtti közösségi médiában való jelenlétét, annak érdekében, hogy feltárják fenyegetést jelent-e az adott fogvatartott a biztonságra vagy ő maga sebezhető-e az esetleges támadásokkal szemben, van-e kapcsolata a személyi állománnyal vagy jelenthet-e veszélyt a személyi állományra nézve. A mesterséges intelligencia emellett nemcsak a közösségi médiaadatok kiszűrésében nyújt(hat) segítséget, hanem a törvénytelen elektronikus eszközök, így a mobiltelefonok jeladatainak feldolgozásában is.[21] Példaként említhető a Verus névre elkeresztelt technológia, amely automatikusan letölti, elemzi és átírja a fogvatartottak rögzített hívásait, proaktívan megjelölve a felülvizsgálatra szorulókat. Ez a rendszer segíthet a személyi állománynak többek között a beteg fogvatartottak beazonosításában, ahogy a személyi állomány intézményen belüli megfelelő és igény szerinti besorolásában/elosztásában is.[22]
Hivatkozhatunk továbbá az Egyesült Államok azon gyakorlatára, melyben a bíróságok mesterséges intelligencia-rendszereket használnak többek között a bűnismétlés, valamint az óvadékkal és feltételes szabadságra bocsátással összefüggő szökési valószínűség felmérésére. Kérdéses lehet ezen döntések igazságossága, ha abból indulunk ki, hogy mindig lehetnek egyedi esetek, tények, amelyek a mérlegelési folyamat kimenetelét befolyásolnák, és egyúttal túlmutatnak az algoritmus által figyelembe vett paramétereken. Itt utalhatunk a Spanyolországban alkalmazott automatizált kockázatértékelési rendszer problematikus voltára is, tekintve, hogy az algoritmus alapján nagyobb a valószínűsége a potenciális bűnismétlésnek, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a fogvatartott maga is bántalmazás áldozata vagy van olyan hozzátartozója, aki már ült büntetés-végrehajtási
- 130/131 -
intézetben.[23] E példákból fakadóan alapvető kívánalomként fogalmazható meg a rendszerek folyamatos, végtelenségig történő fejlesztése.[24] Eubanks Egyesült Államokra vonatkozó automatizált jóléti rendszerekről készített elemzése[25] azt is kimutatta, hogy az emberi mérlegelési jogkör kiiktatása a döntéshozatali folyamatból kontraproduktív is lehet: egyfelől valóban csökkentheti az emberi elfogultságot, másrészről azonban súlyosbíthatja is a meglévő igazságtalanságokat vagy újakat idézhet elő. Egy a politikai döntéshozók tájékoztatását szolgáló elemzés[26] például elismeri a mesterséges intelligencia emberi döntéshozatalt javító képességét, de ezekből a kételyekből merítve csak alapos megfontolást követően javasolja mindazon mesterséges intelligencia-alkalmazások alkalmazását, amelyek előrejelzéseket generálnak vagy ajánlásokat fogalmaznak meg.
Elgondolkodtató az a felvetés is, hogy az Egyesült Államokban a magánelzárás káros hatásainak "ellensúlyozására" a mesterséges intelligencia segítségével "okos asszisztenseket" alkalmaznának. Ezek az asszisztensek "zárkatársként" elviekben enyhíthetnék az elzárással és elkülönítéssel járó szorongást és stresszt. Az elgondolás önmagában pozitív kicsengésű, mégis nem a valós probléma megoldására, a magánelzárás alkalmazásának visszaszorítására irányul, hanem csak egy felületi kezelésről van szó.[27]
A jelen fejezet a feltárt szakirodalom alapján mutatja be azon konkrét gyakorlati példákat, amelyekben a mesterséges intelligencia alkalmazására az elítélés utáni fázisban kerül sor. Itt utalnánk azon tényre, hogy a legtöbb börtönrendszer jelenleg még nem alkalmaz mesterséges intelligenciát, azaz egy meglehetősen korlátozott felhasználási területről van szó. Ennek ellenére a finn Büntetőjogi Szankciók Ügynöksége által az EuroPris[28] tagállamok körében kezdeményezett kérdőíves felmérésből az derült ki, hogy a válaszadó államok többsége fontolóra vette/veszi a bevezetést, noha ténylegesen konkrét terveket mégsem vázolt fel.[29]
A börtönkörnyezetben történő jelenleg ismert felhasználás kapcsán általánosságban úgy lehet fogalmazni, hogy az vagy a biztonság automatizálására irányul vagy célja a rehabilitációs törekvés érvényesítése.
- 131/132 -
A biztonsági szempontú megfigyelések például a gyanús viselkedés felismerésére, a fogvatartottak kommunikációjának megfigyelésére, az erőszakos incidensek arányának becslésére irányulnak, illetve a mesterséges intelligencia által felügyelt biztonsági kamerák alkalmasak lehetnek csempészáru, telefon, kábítószerek, fegyverek észlelésére és ezáltal börtönbe bejutásának megakadályozására. Mindamellett felhasználhatók a bűnismétlés kockázatának felmérésére,[30] a feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatos döntés segítésére, ahogy az elítéltek elhelyezésének meghatározására is, biztosítva, hogy a fogvatartottak a leginkább "kompatibilis" zárkatársakkal legyenek összezárva, a legmegfelelőbb zárkába kerüljenek.[31]
A biztonsági megfontolások érvényesítésében, az "intelligens" felügyelet megteremtésében az USA mellett egyértelműen az ázsiai országok járnak élen. Így a dél-koreai pohangi börtönben például autonóm robot börtönőrök járőröznek emberi felügyelet és iPaden keresztüli irányítás mellett. Az 5 méter magas robotok 3D mélységkamarákkal, valamint kétirányú vezeték nélküli kommunikációs rendszerrel vannak felszerelve és emberi viselkedési mintákat felismerő szoftverrel rendelkeznek. A mintafelismerő algoritmusok lehetővé teszik, hogy a járőr észlelje például az öngyilkossági kísérletet, a rabok közötti verekedést vagy gyújtogatást és jelezze azt a vezérlőknek. Az irányítóközpont őrei szükség esetén a kétirányú kamerák és beépített mikrofonok segítségével kommunikálhatnak is a rabokkal. A börtönhatóságok azt remélik, hogy ez a fejlesztés lehetővé teszi egyrészről az elítéltek életének, biztonságának megóvását, másfelől hozzájárul a személyi állomány munkaterhének megkönnyítéséhez. A jelenlegi típusok még nem lépnek fizikai interakcióba a fogvatartottakkal, ugyanakkor a tervezők szerint a jövő a testkutatásra alkalmas funkció beépítése lehet.[32]
Ugyancsak a személyi állomány munkáját igyekszik megkönnyíteni a Szingapúrban kísérleti jelleggel bevezetett videóelemző program is. Az Avatar névre elkeresztelt emberi viselkedést érzékelő rendszer egy algoritmus segítségével képes észlelni a szabálytalan mozgásokat, így például a rabok agresszív megnyilvánulásait a zárkákon belül, majd riasztást küld az irányítóközpontban lévő őröknek. A projekt keretében emellett arcfelismerő technológiát alkalmazva ellenőrzik a gyülekező rabokat, kiváltva ezzel a motozásokat.[33]
Stephen Chen 2019-ben megjelent cikke[34] pedig Kína vonatkozásában számolt be arról, hogy a janchengi börtönben olyan megfigyelőrendszert építettek ki, amelynek célja a
- 132/133 -
fogvatartottak valós időben történő megfigyelése rejtett kamerák és a zárkákban elhelyezett észlelők segítségével. A tervezők szerint a hálózat az általa összegyűjtött adatokat egy mesterséges intelligenciával működő számítógépre közvetíti, amely képes felismerni és megfigyelni minden fogvatartottat. Az arcazonosítás és mozgáselemzés mesterséges intelligencia-funkciói segítségével a rendszer a szingapúrihoz hasonlóan jelzi a személyi állomány számára ha gyanús viselkedést, általa a normálistól eltérő tevékenységet észlel.
A mesterséges intelligencia rehabilitációs célú hasznosításának példaországa Finnország. A skandináv állam kapcsán leszögezhető, hogy nemzeti mesterséges intelligencia-stratégiával rendelkezik és a digitalizáció mellett a mesterséges intelligencia használatának fejlesztése is erőteljes támogatást élvez. Ennek nyomán a büntetés-végrehajtásban is többirányú felhasználásról lehet beszélni. Így többek között megemlíthető egy szoftvercég[35] által biztosított dokumentumfeldolgozási munka, amelynek lényege, hogy a fogvatartottak algoritmusokat képeznek ki írásos dokumentumokban lévő szavak és jelentésük felismerésére.[36] A kísérleti projekt olyan fogvatartottak részvételével vette kezdetét, akik valamilyen oknál fogva nem tudtak fizikai munkát végzeni vagy a többi fogvatartott között dolgozni.[37] 2022-ben három zárt büntetés-végrehajtási intézetben tesztelték, köztük a bevezetőben már utalt okos börtönben. Utóbbi létesítmény legújabb kezdeményezésében fontos szerepet kap a mesterséges intelligencia a büntetések végrehajtásának megtervezése kapcsán. A finn Büntetőjogi Szankciók Ügynökségéhez kötődő RISE algoritmus lényege, hogy egyfelől a hivatalos dokumentumokból, illetve szakértői interjúkból elemzi az elítéltek háttértényezőit (a kriminogén és kockázati tényezőket), majd a kapott információk birtokában egyénre szabottan ajánlja fel a végrehajtás tartamára a meglátása szerint legmegfelelőbb igénybe vehető szolgáltatásokat és tevékenységeket. E kezdeményezés célja, hogy különösen a szabaduló elítéltek, illetve a fiatalkorú elkövetők a számukra releváns és szükséges közszolgáltatásokat megtalálják.[38] Fontos kiemelni, hogy nem automatizált döntéshozatali eljárásról van szó, hanem egy értékelő és ajánlást megfogalmazó eszközről a döntéshozók számára. A rendszer kétségtelen előnye, hogy az elkövetőket olyan szolgáltatásokhoz és tevékenységekhez irányítja, amelyek jobban megfelelnek kockázati szintjüknek, kriminogén szükségleteiknek, így támogatva rehabilitációjukat. Másrészről
- 133/134 -
azonban itt is fennáll a torzítás kockázata, nevezetesen, hogy az előítéletek beépülhetnek az adatokba, így az algoritmus megismételheti az emberi gondolkodás tipikus hibáit.[39]
A finnországi helyzetet bemutató tanulmány szerint a skandináv ország okos börtöne tulajdonképpen a mesterséges intelligencia-szolgáltatások kísérleti környezeteként működik, mivel a mesterséges intelligencia nemcsak az elítéltek kezelésében és munkáltatásában kapott szerepet, hanem a fogvatartottak oktatásában is. Így a Helsinki Egyetem három online mesterséges intelligencia kurzust kínál az elítéltek számára. Egy alapkurzus keretében ismerhetik meg a mesterséges intelligencia alapjait, továbbá elérhető egy programozási készségeket felölelő tanfolyam, valamint külön kurzus foglalkozik az etikai kérdésekkel. A szerző szerint ezen online tanfolyamok népszerűsítésében a börtönök tanulmányi tanácsadói igen jelentős munkát végeztek és a fentebb hivatkozott alaptanfolyam elvégzését a személyzetnek is javasolták. Eredményességüket mutatja, hogy az egyik finnországi büntetés-végrehajtási intézetben a személyi állomány segítségével a fogvatartottak az alaptanfolyamot kis csoportokban közösen elvégezték.[40]
A finn büntetés-végrehajtás 2022-ben kiadott sajtóközleménye szerint[41] a szervezet legújabb projektje az építőipari szoftvereket fejlesztő Metroc technológiai vállalattal közös kísérleti program, amelynek keretében négy finn büntetés-végrehajtási intézetben a cég által biztosított online munkaállomásokon a fogvatartottak építkezésekkel kapcsolatos dokumentumokat dolgoznak fel a mesterséges intelligencia algoritmusának képzéséhez. A képzés lényege, hogy a mesterséges intelligencia képes legyen a dokumentumok tartalmának értelmezésére és abból az építőipart érintő kérdéseket (például van-e a dokumentumban jóváhagyott építési engedély) megválaszolni. A sajtóközlemény szerint ez a kezdeményezés azon felül, hogy a számítógépes szoftvert építőipari dokumentumok értelmezésére tanítja, hozzájárul az elítéltek digitális készségeinek fejlesztéséhez, illetve egyúttal megismerhetik az építőipar alapjait is. Emellett kitér arra is, hogy a mesterséges intelligencia börtönkörnyezetben való képzése nem igényel nagy beruházást, emellett pedig egy korszerű munkatevékenységről van szó, amit a fogvatartottak rövid időn belül képesek elsajátítani. Utóbbi tényező így kedvez a rövid ítéleti idővel rendelkező fogvatartottak munkáltatásának is.
A virtuális valóságot általában akként definiálják mint a valóság mesterséges vagy számítógéppel generált, háromdimenziós, érzékszervekkel megtapasztalható interaktív ábrázolása.[42] A nem létező környezet (például sci-fi, fantasy) mellett valós élethelyzetek szimulációja egy-
- 134/135 -
aránt megvalósítható az alkalmazások segítségével. A virtuális valóságot John C. Biggs futurista álmodta meg, aki úgy vélte, hogy a virtuális környezetet megjelenítő technológia az élet számos területén, így például a művészetben, az oktatásban, a tervezésben, az orvostudományban egyaránt hatással lesz a jövőnkre.[43] Napjainkra egyértelműen kijelenthető, hogy a virtuális valóság-alkalmazások a szórakoztatáson kívül egyre nagyobb teret kapnak az oktatásban,[44] a járművezetői képzésben, a rehabilitációban,[45] a különféle szerepjátékokban, sőt, ha szűk körben is, de beszélhetünk a börtönkörnyezetben történő felhasználásról is.
Az elenyésző alkalmazás oka utóbbi esetben a digitális technológiák átvételét övező konzervatív megközelítésben, illetve ezzel szoros összefüggésben a büntetés-végrehajtási intézetek biztonságának fenntartására irányuló kötelezettségben keresendő. A McLauchlan - Farley szerzőpáros ezen felül kiemeli,[46] hogy sok virtuális valóság-alkalmazás internetkapcsolatot feltételez, ami azonban a legtöbb büntetés-végrehajtási intézetben nem áll a fogvatartottak rendelkezésére. Utalnak továbbá arra, hogy ezek az alkalmazások jelentős költségtényezők, valamint üzemeltetésük és felügyeletük egyúttal munkaigényes is, ami tovább növeli költségességüket.
Ahogy azonban arra Cornet és Van Gelder rámutattak,[47] az elmúlt néhány évben megfigyelhető a technológia növekvő alkalmazása a végrehajtási közegben a rehabilitáció, a reintegráció és az oktatás terén nyújtott előnyök miatt. Az innovatív digitális technológiai eszközök egyike a virtuális valóság, amelynek segítségével a fogvatartottak olyan ismeretekre tehetnek szert, amelyet a börtön falain belül egyébként nem tudnának elsajátítani. Így például megismerhetnek olyan szakmákat és azok környezetét, amelyre egyébként bebörtönzésükből fakadóan nem lenne lehetőségük, miként a közlekedési bűncselekmények elkövetői vezetési szimulációk segítségével gyakorolhatják a biztonságos vezetést, a közúti szabályok betartását.
A feldolgozott szakirodalom alapján a virtuális valóság számos előnyös vonása közül kiemelhető, hogy alkalmazásuk minimális vagy egyáltalán nem jár kockázattal, azaz használatuk biztonságos. A fogvatartottak oldaláról nézve javítja az információk felidézését,
- 135/136 -
emellett különböző tanulási stílusokhoz és tanulási kontextusokhoz egyaránt alkalmazható és nem utolsó sorban élvezetes.[48]
A virtuális valóságot biztosító büntetés-végrehajtási rendszerek között említhető a bevezetőben már beharangozott finnországi okos börtön, amely másik két finn fogvatartási hellyel együtt kísérleti jelleggel rehabilitációs célra használja a virtuális valóságot. Így börtönpszichológusok alkalmazzák e technikát a fogvatartottakkal végzett munka során: egy virtuális erdőt, illetve más szabadtéri környezetet jelenítenek meg többek között hangulatjavító célzattal. A Helsinki Egyetemi Kórházzal együttműködve 2022-től olyan virtuális környezetet kívánnak bevezetni, amely a szorongás enyhítésére, illetve az agresszió kezelésére alkalmas.[49]
Sajátos kezdeményezés az úgynevezett Back Home projekt, amely a chilei San Joaquin női büntetés-végrehajtási intézet fogvatartottainak igyekszik segíteni a családi kötelékek ápolásában, a külvilággal való kapcsolattartásban, olyan formában, hogy a virtuális valóságot megjelenítő fejhallgatókkal végignézhetik családjuk mindennapjait. A videófelvételeket Catalina Alarcón filmrendező tizenkét fogvatartott családjáról készítette hat hónapon keresztül egy 360 fokos kamera segítségével. Noha nem valós idejű felvételekről van szó, a fogvatartottak betekintést nyerhettek a tőlük távollévő családtagok életébe.
Az amerikai Colorado Állam 2016 óta él a virtuális valóság nyújtott lehetőségekkel azon fogvatartottak számára, akik addig nem részesültek reintegrációt elősegítő képzésekben. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága 2012-ben ugyanis visszamenőleges hatállyal megtiltotta a feltételes szabadságra bocsátás nélküli életfogytig tartó szabadságvesztést a fiatalkorúak vonatkozásában, így közel 50 fiatalkorúként elítélt, de addigra középkorú rab kapcsán kellett gondoskodni reintegrációs programokról. A coloradói törvényhozás az életfogytig tartó büntetésből 20-25 évet letöltő elítéltek számára ugyanis azzal a feltétellel tette lehetővé a szabadulás kérvényezését, ha előtte egy speciális visszailleszkedést segítő képzésen vesznek részt. Olyan fogvatartottak számára kellett tehát reintegrációt támogató programokat megszervezni, akik addigi életükben például még nem használtak bankkártyát, nem fizettek önkiszolgáló pénztárnál, nem vezettek autót. A fejhallgatókkal és kézi vezérlőkkel felszerelt virtuális valóságot megjelenítő videók a legkülönbözőbb élethelyzeteket szimulálják a rabok számára, annak érdekében, hogy felkészítsék őket a szabadulás utáni életre. Így többek között megtanulhatnak mikrohullámű sütőt vagy bankautomatát használni, mosógépet kezelni, számítógépes ismereteket sajátíthatnak el, de elképzelhetik azt is, milyen egy forgalmas utcán sétálni.[50]
Az Egyesült Államokból megemlíthető még a fogvatartottak és a személyi állomány szorongásának és depressziójának kezelésére szolgáló mediációs virtuális valóság program, amely Oregonban került alkalmazásra.[51]
- 136/137 -
Új-Zélandon a korlátozott számolási és írástudással rendelkező fogvatartottak oktatási élményét kívánták javítani 2019-ben egy kísérleti jellegű virtuális valóság alkalmazással. A formális oktatással szembeni kedvezőtlen tapasztalatok és a fogvatartottak alacsony számolási és íráskészsége késztette az Új-Zélandi büntetés-végrehajtást, hogy intenzív írás-olvasás és számolási képzést tartsanak az ország egyik legdélebbre eső fogvatartó intézetében. A hagyományos oktatással szemben ez a projekt ugyanakkor az írás-olvasási és számolási készségek elsajátítását egy virtuális szerelőműhely kontextusába helyezte virtuális valóság-, és táblagép-technológiák felhasználásával. A szerelőműhely mint virtuális helyszín a tervezési szakaszban a tanulókkal konzultálva került kiválasztásra abból az elgondolásból kiindulva, hogy a férfiak általában érdeklődnek az autók iránt, ami feltehetőleg elősegíti motivációjukat.[52]
A program célkitűzése annak meghatározása volt, hogy a virtuális környezet fokozza-e a fogvatartottak elkötelezettségét a kontextusba ágyazott tanulásban, elősegíti-e fejlődésüket. A projektgazdák a célcsoportot azokban a fogvatartottakban látták, akikben megvolt a motiváció és az elszántság az önképzésre.[53] A kezdeti eredmények pedig biztatónak mutatkoztak, lévén a résztvevők tanulási pontszámai mindenkinél javultak az írás-olvasás és/vagy számolás vonatkozásában. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a hagyományos tanuláshoz képest nagyobb volt a "tanulók" elköteleződése, az órákon egyértelműen motiváltabbak voltak. A projekt kiértékelése egyúttal arra is rámutatott, hogy ez a technológia jelentős potenciállal rendelkezik a szakoktatásban, valamint a szakképzésben való felhasználásban is.[54]
Ana Rita Pires és kollégáinak jelentése[55] a sikeres visszailleszkedést célzó felhasználások jó gyakorlatait tárja fel. Ezek közül megemlíteném többek között az elzászi oermingeni büntetés-végrehajtási intézet programját, amely 2021 áprilisában közel 20 fogvatartott számára biztosította a virtuális valóság-alkalmazást kifejezetten azzal a céllal, hogy munkaerőhiánnyal küzdő szakmákat ismerjenek meg. A 3-5 perces videók több mint 30 szakmai környezetben 110 munkát mutatnak be.
A jelentés Görögországból a STEPs névre elkeresztelt oktatási programot mutatja be, amely 2018 novemberében vette kezdetét. A projekt célja a társadalomba történő visszailleszkedés és a visszaesések megelőzése érdekében hatékony lépések elősegítése. E cél elérése érdekében az együttműködő partnerek olyan innovatív digitális képzési anyagokat fejlesztettek ki, amelyek börtöniskolákban, rehabilitációs központokban használhatók fel. A fogvatartottak "beköltöztek" egy-egy virtuális szobába, ahol profiljukhoz és bebörtönzésük okához valamilyen módon kapcsolódó elemekkel találkozhattak. Tulajdonképpen tanúi és szereplői lehettek egy olyan történetnek, amely talán hasonlított a sajátjukhoz, emellett szabadon cserélhették is egymás történeteit. A kutatók szerint a más fogvatartottakkal való érzelmi azonosulás, lelkiállapotuk, viselkedésük, motivációjuk megismerése hozzájárulhat saját viselkedésük megértéséhez, önbecsülésük fejlesztéséhez.
- 137/138 -
Portugáliából megemlíthető egyrészről a kábítószerfogyasztó fiatalkorú bűnelkövetők rehabilitációjához kifejlesztett virtuális valóság projekt, másrészről pedig az ún. VISION program. Előbbi alapjául azok a kutatások szolgáltak, amelyek a kezelés hatékonyságát mutatták ki olyan új technológiák mint a virtuális valóság és a videójátékok felhasználásának köszönhetően. Így reális forgatókönyveket alkalmazva a virtuális környezet elviekben segíthet a kábítószer iránti vágy figyelmen kívül hagyásában. A romániai és törökországi partnerek részvételével zajló projekt egyik konkrét célja a próbaidős fiatalkorúak szerhasználatának visszaszorítása és motiválása életük megváltoztatására. A másodikként említett VISION projekt pedig kifejezetten a szabaduló elítéltek álláskeresésének megkönnyítését célozza: a virtuális valóság-technológia felhasználása ennél a programnál szakképzési programokon keresztül valósul meg a fogvatartottak kompetenciáinak fejlesztésével, elősegítve a társadalmi visszailleszkedés eredményességét. A 2021-ben indult, és görög, román, francia, spanyol, valamint olasz partnerségben kezdődő projekt egyik célkitűzése a fogvatartottak szakképzési programok iránti elkötelezettségének növelése mellett arra is irányult, hogy fejlessze az oktatók oktatási készségeit a fogvatartottak képzéséhez kapcsolódóan.
Spanyolország esetén egy 2018-ban indult kezdeményezés emelhető ki, amely virtuális látogatást biztosít a bebörtönzésre váró elítéltek és családtagjaik számára. A virtuális séta lehetőséget kínál a leendő fogvatartottaknak arra, hogy megismerjék azokat a tereket és helyiségeket, ahol majd ítéletüket tölteni fogják, ezzel pedig csökkenhetők a bizonytalanságot jelentő ismeretlen tényezők, ahogy egyúttal segíthet közvetíteni a befogadást végző szakemberek és a fogvatartott között. Harmadsorban az a körülmény sem hanyagolható el, hogy a virtuális valóság kivetítésével a hozzátartozók is megismerhetik azt a környezetet, amelyben családtagjuk a mindennapjait tölteni fogja.
Ugyancsak megemlíthető az Almeriai Egyetem és az El Acebuche Büntetés-végrehajtási Központ közös projektje, amely a terápiás részleg 25 fogvatartottja számára tette lehetővé egy virtuális valóság workshopon való részvételt. Ennek keretében a fogvatartottak megismerhették az alkalmazásokat és felhasználási területeiket, illetve egy speciális virtuális oktatási szoftvert. Ez a szoftver többek között 3D-s objektumok megtekintését és szerkesztését teszi lehetővé tanulási célból közvetlenül a virtuális valóságban.
A fenti gyakorlati példákból kiolvasható, hogy a virtuális valóság számtalan előnyös vonással bír a börtönkörnyezetben (is): így olyan módon képes vizualizálni, ami egy hagyományos osztályteremben nem lenne lehetséges; alkalmas lehet a tanulók érdeklődésének felkeltésére; javítja az oktatás minőségét, a megszerzett ismeretek által elősegítheti a rabok reintegrációját. Az előnyök hangoztatása mellett szükségszerű utalni a lehetséges negatívumokra is: így megemlíthető a virtuális valóság használatával összefüggésben esetenként jelentkező hányinger, amelyet az vált ki, hogy a látás és a hallás olyan elemeket észlel, amelyeket a többi érzékszerv nem, és ez a szenzoros deszinkronizáció okozhatja a rosszullétet. Ezt a jelenséget azonban a technikai fejlődés mérsékelte, illetve az érzés egy kis szünetet tartva eltűnik. A hosszan tartó használat további negatív egészségügyi következményekkel járhat. Jellemző "mellékhatás" például a tájékozódási képesség elvesztése a fizikai térben; a szemszárazság és egyéb látási problémák (elmosódott érzékelés) jelentkezése. Mindemellett egyensúlyproblémákat is okozhat különösen az idősebb korosztálynál, növelve az elesés kockázatát. Utalnunk kell továbbá a költségtényezőre, tekintettel arra, hogy a rendszer csúcskategóriás berendezéseket feltételez, illetve arra a
- 138/139 -
körülményre, hogy a szimuláció során kifejtett teljesítmény nem mindig tükrözi hűen azt, hogy hogyan, miként reagál az egyén a való világban.[56]
A XXI. század kétségtelenül a digitalizáció, a digitális elkötelezettség százada, amely nem hagyja érintetlenül a büntetés-végrehajtási környezetet sem: a robotika, a mesterséges intelligencia, illetve utóbbi rendszerek által előidézett automatizálás csak néhány azon technológiák közül, amelyeket egyre több állam integrál börtönei infrastruktúrájába. Ezen technológiai újítások térnyerése az "okosodás" folyamataként írható le, amelynek jegyében egyre-másra születnek meg az "intelligens börtönök". A különböző technológiai újítások alapvetően két célkitűzést követnek: egyfelől a végrehajtási környezet biztonságossá tételét, másfelől pedig a fogvatartottak rehabilitációját, a bűnismétlés megelőzését. Így a személyi állomány és az adminisztratív személyzet munkájának megkönnyítése, munkaterhének enyhítése, a fokozott biztonság érvényesítése például a mesterséges intelligencia, az arcfelismerés és elemzés segítségével teremti meg az "intelligens megfigyelés" közegét. Az okos börtönök emellett a kockázatértékelési és "elővigyázatossági technológiák" büntetésbe való integrálásának bizonyítékai is.[57] Másfelől ezek a technológiák nem csupán a börtönhatóságok, hanem a fogvatartottak javát is szolgálják/szolgálhatják: hozzájárulhatnak a családi kapcsolataik fenntartásához, javíthatják a végrehajtási körülményeket, elősegíthetik a rehabilitációt.
A digitalizációs "újdonságok" közül az egyik leginkább vitatott és megosztó a mesterséges intelligencia alkalmazása, amely egyaránt hordoz kihívásokat és lehetőségeket a büntetés-végrehajtási közeg számára. Az eddigi korlátozott alkalmazások ellenére is leszögezhető ugyanis, hogy a mesterséges intelligencia olyan az emberi szem számára észrevehetetlen adatok és a korábbaiknál szélesebb körű információk összegyűjtésére és elemzésére képes, amely ebben a környezetben egyfelől támogató és előremutató lehet, másrészről azonban számtalan kockázatot is hordoz magában. Utalhatunk például a videómegfigyelő rendszerekre a fogvatartottak kommunikációjának ellenőrzése, a csempészáru felderítése kapcsán; vagy az adatelemzésekre, amelyek biztonságosabbá tehetik a börtönöket, de csak akkor, ha megfelelően, a bebörtönzöttek jogaival és méltóságával összhangban, a magánélet megsértése nélkül és nem visszaélve használják fel azokat. Egyrészről tehát senki és semmi nem lesz láthatatlan a rendszer számára, ideértve, hogy a személyi állomány intézkedései sem maradnak figyelmen kívül, másrészről azonban a biztonsági megfontolásokat szolgáló állandó felügyelet kontraproduktív is lehet, növelve a feszültséget a személyzet és a fogvatartottak, illetve a személyzetre vetítve a személyzet és a büntetés-végrehajtási szervezet között. Örvendetes továbbá a személyi állomány bizonyos terheinek enyhítésével kapcsolatos felhasználás, ugyanakkor semmiképpen nem lehet cél az emberi személyzet mesterséges intelligenciával való helyettesítése. Végül
- 139/140 -
nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a börtönkörnyezetben nagyon alapos megfontolást és körültekintő felhasználást igényel minden olyan alkalmazás, amelyben ez a gépi alapú rendszer ajánlásokat, előrejelzéseket ad, vagy döntéseket fogalmaz meg.
The digitization of society creates both challenges and opportunities for prisons: prison systems are also being digitalized, and the latest examples of this development are Artificial Intelligence solutions. This article discusses the current use of Artificial Intelligence in prison setting (for the automation of security as well as for the rehabilitative aspect of prisonisation) and we also focus on the advantages and possible side effects of artificial technologies available in prisons. On the basis of the relevant literature Artificial Intelligence has the potential to improve efficiency of overburdened prison staff and human decision-making, provide opportunities to automate certain tasks, but also misusing of artificial technologies can lead negative and unintended consequences. ■
JEGYZETEK
* A kutatást a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Humán és Társadalomtudományi Klaszterének IKT és Társadalmi Kihívások Kompetenciaközpontja támogatta. A szerző a Mesterséges intelligencia és a jogrend c. kutatócsoport tagja.
[1] A tesztben a gép egy imitációs játékban megpróbálja embernek álcázni magát úgy, hogy a feltett kérdésekre ember-szerű választ ad.
[2] West, Darrell M.: What Is Artificial Intelligence? Brookings, 25 October 2019, www.brookings.edu/research/what-is-artificial-intelligence/
[3] Goedbloed, Benny: Artificial Intelligence in a Prison Environment. Council of Europe, 22 May 2019, rm.coe.int/benny-goedbloed-ai-in-a-prison-environment-cdpps2019/168094ac84. Lásd még: Copeland, B. Jack: Artificial Intelligence. Encyclopædia Britannica, 11 Augustus 2020, www.britannica.com/technology/artificial-intelligence.
[4] West 2019.
[5] Artificial Intelligence - What It Is and Why It Matters. SAS, www.sas.com/en_us/insights/analytics/what-is-artificial-intelligence.html#howitworks
[6] Shukla, Shubhendu S. - Jaiswal, Vijay: Applicability of Artificial Intelligence in Different Fields of Life. International Journal of Scientific Engineering and Research (1) 2013, 28-35. pp.
[7] Tucci, Linda - Burns, Ed - Laskowski, Nicole: Artificial Intelligence - definition. Techtarget, 2020, https://searchenterpriseai.techtarget.com/definition/AI-ArtificialIntelligence
[8] Az Európai Parlament 2019. február 12-i állásfoglalása a mesterséges intelligenciára és a robotikára vonatkozó átfogó európai iparpolitikáról (2018/2088(INI).
[9] A mesterséges intelligencia különböző felhasználási területeiről bővebben: Shukla - Jaiswal 2013, 28-35. pp.
[10] Az okos vagy intelligens börtön megnevezést gyakorta olyan büntetés-végrehajtási intézetek kapcsán használják, amelyek információs és kommunikációs, valamint mesterséges intelligencia technológiákat alkalmaznak többek között a személyi állomány munkájának leegyszerűsítése, a fogvatartottak megfigyelése, illetve társadalomba történő sikeres visszailleszkedésük elősegítése érdekében. Bővebben: McKay, Carolyn: The Carceral Automaton: Digital Prisons and Technologies of Detention. International Journal for Crime, Justice and Social Democracy 11(2022), 100-119. pp.
[11] A hämeenlinnai női börtön 100 egyszemélyes zárkával rendelkezik, amelyekből egy intelligens rendszernek köszönhetően terminálok segítségével biztosítják, hogy a fogvatartottak a zárkákból érjék el a digitális szolgáltatásokat, így üzeneteket, kéréseket és videohívásokat küldhessenek a személyi állománynak, kapcsolatba léphessenek a hatóságokkal, a társadalombiztosítási szervekkel, civil szervezetekkel és más, a büntetés-végrehajtással együttműködő partnerekkel. A rendszert úgy tervezték, hogy integrálja a digitális szociális, pszichológiai, oktatási, egészségügyi szolgáltatásokat, amelyek így közvetlenül elérhetők minden zárkából. A fogvatartottak egyúttal hozzáférhetnek egy olyan weboldalhoz, ahol a mesterséges intelligenciáról tanulhatnak, illetve egy külön virtuális valóság-alkalmazás is biztosított, amelyet egy börtönpszichológus vezet. Az intelligens börtön koncepciójáról bővebben: Puolakka, pia: Smart prison - a historical digital leap in finnish prisons. http://justice-trends.press/smart-prison-a-historical-digital-leap-in-finnish-prisons/; Puolakka, Pia: Smart Prison Facility Spurs Rehabilitation in Finland. Correctional News, November 3, 2021, https://correctionalnews.com/2021/11/03/smart-prison-facility-spurs-rehabilitation-in-finland/
[12] Puolakka, Pia: Towards digitalisation of prisons: Finland's Smart Prison Project. 6th July 2021; https://www.penalreform.org/blog/towards-digitalisation-of-prisons-finlands-smart-prison-project/
[14] Czenczer Orsolya - Bottyán Sándor: Büntetés-végrehajtási algoritmusok. Tallózás a büntető igazságszolgáltatásban alkalmazott technikai nóvumok és fejlett technológiai megoldások tárházából a büntetés-végrehajtás vonatkozásában. Magyar Rendészet 2021/3. 15-28. pp.; Hinkel Tamás: A mesterséges intelligencia térhódítása a büntetés-végrehajtásban. Azaz a fogvatartás biztonságát támogató mesterséges intelligencia bevezetését megalapozó eszközök és tevékenységek vizsgálata. Börtönügyi Szemle 2020/4. 13-27. pp.; Bottyán Sándor: A mesterséges intelligencia alkalmazását támogató környezet szabályozása a büntetés-végrehajtásban. Börtönügyi Szemle 2020/4. 29-46. pp.; Schmehl Gábor Dániel: SMART eszközök és egyedi alkalmazások a magyar büntetés-végrehajtásban. Börtönügyi Szemle 2020/4. 49-67. pp. Kapcsolódó szakirodalomként megemlíthető még Karsai Krisztina: A mesterséges intelligencia szabályozásának európai tervezete, avagy algoritmusok térnyerésének előjelei a (büntető) igazságszolgáltatásban. In: Farkas Csaba et al. (szerk.): Ünnepi kötet Dr. Szabó Imre egyetemi tanár 70. születésnapjára. FORVM Acta Juridica et Politica, Szeged, 2021.; Karsai Krisztina: Algoritmusok és büntető igazságszolgáltatás. In Török Bernát - Ződi Zsolt (szerk.): A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai. Tanulmányok a mesterséges intelligencia és a jog határterületeiről. Ludovika, Budapest, 2021. 357-386. pp.
[15] Spotlight - Coded Bias Documentary, www.ajl.org/facial-recognition-technology
[16] Završnik, Aleš: Criminal justice, artificial intelligence systems and human rights. Academy of European Law - ERA Forum (20) 2020, 567-583. pp.
[17] Marks, Amber - Bowling, Ben - Keenan, Colman: Automatic justice? Technology, crime and social control. SSRN Scholarly Paper, 19 October. In: Brownsword - Scotford - Yeung (eds.): The Oxford Handbook of the Law and Regulation of Technology. Oxford University Press, hivatkozza: Završnik, Aleš: Algorithmic justice: algorithms and big data in criminal justice settings. European Journal of Criminology (18) 2019, 623-642. pp.
[18] Bala, Nila - Trautman, Lars: Will artificial intelligence help improve prisons? Pacific Standard, May 3, 2019, Retrieved from https://psmag.com/social-justice/should-prisons-use-artificial-intelligence
[19] Asher-Schapiro, Avi - Sherfinski, David: Scary and chilling: AI surveillance takes U.S. prisons by storm. November 15, 2021; https://www.reuters.com/article/usa-prisons-surveillance-idUSKBN2I01H0
[20] Burns, Grayce: The use and future of artificial intelligence monitoring in prisons. Reason Foundation, February 1, 2022, https://reason.org/commentary/the-use-and-future-of-artificial-intelligence-monitoring-in-prisons/
[21] O'Hare, Johnmichael: Reducing prison risks through AI-based threat intelligence. Apryl 27, 2021, http://corrections1.com/prison-gangs/articles/reducing-prison-risks-through-ai-based-threat-intelligence-i70XweDmHbGIAEIb/
[23] Eticas Foundation: Riscanvi, an algorithm to predict whether a prisoner will commit a violent offense if temporarily released from jail. February 1, 2022, https://eticasfoundation.org/RISCANVI-PREDICT-PEOPLES-BEHAVIOUR-EXTERNAL-ALGORITHMIC-AUDITING/
[24] Završnik 2020, 567-583. pp.
[25] Eubanks, Virginia: Automating Inequality: How High-Tech Tools Profile, Police, and Punish the Poor. St. Martin's Press, New York, 2018, 80-81. pp. Hivatkozza Završnik 2020, 580. p.
[26] Redden, James - Inkpen, Christopher - DeMichele, Matthew & Criminal Justice Testing and Evaluation Consortium: Artificial Intelligence Applications in Corrections. U.S. Department of Justice, National Institute of Justice, Office of Justice Programs, 2020, 8. pp.
[27] Završnik 2020, 567-583. pp.
[28] A Börtönök -és Büntetés-végrehajtási Szolgálatok Európai Szervezete
[29] A kivételek között említhető a Norvég Büntetés-végrehajtási Szolgálat, amely egy egyszerű gépi tanulási eszköz, a Q-radar bevezetését vette tervbe a hálózati forgalom figyelésére és elemzésére. https://www.europris.org/epis/kms/?detail=391
[30] Bővebben például: The Law Society of England and Wales: Algorithms in the Criminal Justice System. 2019, 48-53. pp.; Rizer, Arthur - Watney, Caleb: Artificial Intelligence can make our jail system more efficient, equitable and just. Texas Review of Law & Politics (23) 2018, 181-227. pp.
[31] Goedbloed, Benny: Artificial Intelligence in a prison enviroment. CDPPS, Ciprus, 21-22 May, 2019. http://rm.coe.int/benny-goedbloed-ai-in-a-prison-environment-cdpps2019/168094ac84
[32] Kim, Lena: Meet South Korea's new robotic prison guards. Digitaltrends April 2012; https://www.digitaltrends.com/cool-tech/meet-south-koreas-new-robotic-prison-guards/
[33] Deepanraj, Ganesan: New technology on trial at Changi Prison can detect cell fights through video analytics. The Straits Times October 9, 2018; https://www.straitstimes.com/singapore/new-technology-on-trial-at-changi-prison-can-detect-cell-fights-through-video-analytics
[34] Chen, Stephen: No escape? Chinese VIP jail puts AI monitors in every cell ‘to make prison breaks impossible'. South China Morning Post, 1 April, 2019; https://www.scmp.com/news/china/science/article/3003903/no-escape-chinese-vip-jail-puts-ai-monitors-every-cell-make?module=perpetual_scroll_0&pgtype=article&campaign=3003903
[35] A Vainu nevű cég adatokat és elemzéseket ad el más vállalatoknak a vállalkozások közötti értékesítés javítása céljából. Az adatok nyilvános forrásokból, így például pénzügyi kimutatásokból, üzleti sajtó cikkekből, weboldalak tartalmából származnak. A cég gépi tanulási modelljei ezekből a strukturálatlan adatokból automatikusan strukturált adatokat generálnak és az adatmunka akkor lép működésbe, ha a modell olyasmivel találkozik, amit a gép nem ismer fel. Bővebben Lehtiniemi, Tuukka - Ruckenstein, Minna: Prisoners training AI: Ghosts, humans and values in data labour. In: Pink et al. (eds.): Everyday Automation. Experiencing and Anticipating Emerging Technologies. Routledge, 2022. 184-197. pp.
[36] Chen, Angela: Inmates in Finland are training AI as part of prison labor. The Verge, March 28, 2019, https://www.theverge.com/2019/3/28/18285572/prison-labor-finland-artificial-intelligence-data-tagging-vainu
[37] E témáról még: Kaun, Anne - Stiernstedt, Fredrik: Prison media work: from manual labor to the work of being tracked. Media Culture and Society, (7-8) 2020, 1277-1292. pp.
[38] Pia Puolakka: Smart Prison: From Prison Digitalisation to Prison Using, Learning and Training Artificial Intelligence. Justice Trends, March 21, 2022, https://justice-trends.press/smart-prison-from-prison-digitalisation-to-prison-using-learning-and-training-artificial-intelligence/
[39] Puolakka, Pia - Van De Steene, Steven: Artificial Intelligence in Prisons in 2030. An Exploration on the Future of Artificial Intelligence in Prisons. Advancing Corrections Journal, Edition 11, 2021, ICPA
[40] A kurzus világviszonylatban is népszerűségnek örvend: 170 országban, 21 nyelven tanulható. A Helsinki Egyetem közreműködésének köszönhetően a cikk szerint a finn lakosság több mint 1%-a már elvégezte az alaptanfolyamot.
[42] Van Gelder, Jean-Louis - Otte, Marco - Luciano, Eva C: Using virtual reality in criminological research. Crime Science (3:10) 2014, http://www.crimesciencejournal.com/content/3/1/10
[43] Farley, Helen: Using 3D Worlds in Prison: Driving, Learning and Escape. Journal of Virtual Worlds Research (11) Assembled 28 April 2018, 2-11. pp.
[44] Lásd például Moll-Khosrawi, Parisa et al.: Virtual reality as a teaching method for resuscitation training in undergraduate first year medical students during COVID-19 pandemic: a randomised controlled trial. BMC Medical Education (2022) 22:483; https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC9214467/pdf/12909_2022_Article_3533.pdf; Cecotti, Hubert - Gordo Peláez, Luis: Virtual Reality for Immersive Learning in Art History. Conference Paper: 2020 6th International Conference of the Immersive Learning Research Network, June 2020
[45] A rehabilitációs programok a való világot szimulálják és segítenek a terapeutáknak beazonosítani például a szenvedélybetegek kockázati területeit. A mesterséges intelligencia által vezérelt programok a részvevők számára is pozitív hozadékkal bírnak, mivel támogatást kapnak a szociális készségek fejlesztésében és lehetővé válik számukra, hogy szembenézzenek vágyaikkal. Farley 2018, 2-11. pp.
[46] McLauchlan, Jimmy - Farley, Helen: Fast Cars and Fast Learning: Using Virtual Reality to Learn Literacy and Numeracy in Prison. Journal of Virtual Worlds Research (12) 2019, 2. p.
[47] Cornet, Liza J. M. - Van Gelder, Jean-Louis: Virtual reality: A use case for criminal justice practice. Psychology, Crime & Law, 26(7) 2020, 631-647. pp.
[48] Pires, Ana Rita et al.: The potential of virtual reality for education and training in prisons. Technical report, January 2021, p. 34. https://www.researchgate.net/publication/357752509_THE_POTENTIAL_OF_VIRTUAL_REALITY_FOR_EDUCATION_AND_TRAINING_IN_PRISONS
[49] Puolakka 2022
[50] Matt, Clarke: Some Prisons Are Using Virtual Reality for Reentry and Other Programs. Prison Legal News, July, 2019, 26. p., https://www.prisonlegalnews.org/news/2019/jul/2/some-prisons-are-using-virtual-reality-reentry-and-other-programs/
[51] Pires et al. 2021.
[52] McLauchlan - Farley 2019, 3. p.
[53] Collins, Jonny - Langlotz, Tobias - Regenbrecht, Holger: Virtual Reality in Education: A Case Study on Exploring Immersive Learning for Prisoners. Conference Paper, November 2020; https://www.researchgate.net/publication/347667651
[54] McLauchlan - Farley 2019, 9. p.
[55] Pires et al. 2021.
[56] Uo. 10-20. pp.; 34-40. pp.
[57] McKay 2022, 100-119. pp.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző egyetemi tanár, SZTE ÁJTK.
Visszaugrás
