A Bitcoin, mint a legfontosabb kriptoeszköz értéke, amelyet 2008-ban Satoshi Nakamoto fehér könyvének közzétételével indítottak útjára, gyakorlatilag nulláról pár év alatt néhány száz dollárra emelkedett, majd 2017-re átlépte a bitcoinonkénti 1000 dolláros szintet. A 2020-as év elejére a 10 000 dolláros határon mozgott, és 2021 végén a 60 000 dolláros tartományig meg sem állt. Mostanra, egy hosszú lejtmenetet követően 26 000 dollár körüli szintre küzdötte vissza magát az árfolyam, és nem világos, hogy ez a drasztikus csökkenés a Bitcoin árfolyamának összeomlását vagy csak egy ciklikus mélypontot jelentett-e. Az elmúlt időszakot, amit kripto télnek neveznek, nem csak a Bitcoin és sok ezer altcoin árfolyamának beszakadása jellemzi, hanem több kripto projekt végét is eredményezte. Néhány hónap leforgása alatt az ökoszisztéma számos prominens tagja kezdeményezett csődeljárást, az összeomlásuk nagyságrendileg több százmilliárd dolláros értéket tesz ki. A kudarcok sorozatát vannak, akik a 2008-as pénzügyi válság nagy veszteséhez, a Lehmann Brothers bukásához hasonlítják. A tiszavirág életű befektetési sztorik befektetők, fogyasztók ezreit károsítják meg, akik sérelmüket igyekeznek peres útra terelni. Az elmúlt év történéseiből adódóan a kriptoeszközök szabályozatlansága nagyszámú fogyasztóvédelmi, szerződéses, magánjogi kártérítéses, védjegy, származékos ügyletekből származó, értékpapír felügyeleti jogvita alapját képezte, amely a szigorúbb és teljeskörű szabályozási modell felé való elmozdulást eredményezheti.
A kriptoeszközök mögött meghúzódó blokklánc technológia számos kiaknázatlan lehetőséget nyújt a közigazgatás fejlesztésétől kezdve, az egészségügyön, a fizetési szolgáltatások egyszerűsítésén és gyorsításán, továbbá a közbeszerzések újraértelmezésén[1] keresztül, egészen a digitális pénz bevezetéséig[2]. Ugyanakkor az innovációnak káros hatásai is vannak, hiszen a fogyasztóvédelmi, befektetővédelmi, pénzmosás[3] és adócsalási elleni küzdelem[4], továbbá az adatbiztonság kérdéskörei mind olyan témakörök, amelyek felülvizsgálata folyamatban van, annak érdekében, hogy a jogellenes magatartásokat a jogalkotó visszaszorítsa. Az eltérő gazdasági, társadalmi és kulturális tulajdonságaik miatt egyes országok már igen előrehaladott szabályozási környezettel rendelkeznek, mint például Svájc, Málta, Észtország, de a mérleg másik oldalán vannak olyan államok, mint Kína, India, Oroszország vagy Mexikó, ahol a kriptoeszközökkel kapcso-
- 119/120 -
latos gazdasági ügyletek szinte teljes mértékben tiltottak.[5] Egyes nemzetek - köztük az Amerikai Egyesült Államok - közpolitikai gondolkodásukban, sőt saját belső jogukban sem jutottak még dűlőre, hogy a technológia mellett, vagy ellen tegyék le a voksukat. Magyarországon a jogalkotó a 2022 januári személyi jövedelemadó törvénymódosításig mintha nem vett volna tudomást a blokklánc technológiáról, viszont az új jogszabályi rendelkezések egy kripto-barát környezet kialakításának az alapjait fektették le.[6] A szerző meglátása szerint az alulszabályozás, valamint a rendkívül sokszínű és változatos normatív környezet jogbizonytalansághoz vezethet, ami a pereskedési hajlam növekedését okozhatja, hiszen a polgárok a kriptoeszközökkel kapcsolatos kételyeiket, vélt igényeiket bírósági útra terelhetik az eredményes elbírálás reményében. Tovább erősíti a folyamatot a kripto tél beköszönte, aminek következében számos meghatározó szereplő omlott össze gazdaságilag, magával rántva a befektetők pénzét. A tanulmányban a szerző olyan kártérítéses, adózási, fogyasztóvédelmi és értékpapír-felügyeleti jogvitákat mutat be, amelyek kimenetele a kriptoökoszisztéma jövőjére is meghatározó lehet. Az eljárások jó részében felperesként a Franklin. D. Roosevelt regnálása alatt alapított U.S. Securities and Exchange Commission (a továbbiakban SEC), az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete vesz részt, amely egy független amerikai szövetségi kormányügynökség, ami a szövetségi értékpapír törvények betartatásáért felelős.
Jóval a kripto tél beállta előtt az Európai Unió Bírósága is mélyrehatóan foglalkozott a kripoteszközök, elsősorban a Bitcoin adózási tulajdonságaival, ugyanis egy svéd adóügyben a Bitcoin ügyletekhez kötődő hozzáadottérték-adó kötelezettség meglétét vizsgálta. Látható, hogy az értelmezési kérdések nem új-keletűek, ugyanakkor az idő előrehaladtával a technológia egyre több fejtörést okozhat a jogalkotó és jogalkalmazó szerveknek egyaránt.
A tanulmányban a szerző bepillantást nyújt a kriptovilágot érintő legnagyobb perek egy részébe, bemutatva, hogy a jogalkotás hiányosságai milyen súlyos, milliárdokat jelentő következményekkel járhatnak a gyakorlatban.
A kriptovalutákkal kapcsolatos jogi bizonytalanságok az adójog területén is komoly kihívások elé állítják a jogalkotó, jogalkalmazó szervezeteket és az adóalanyokat. 2015 októberében hozott döntésében az Európai Unió Bírósága a hozzáadottérték-adó - magyar megfelelője az általános forgalmi adó - tekintetében fektetett le néhány elvi jelentőségű tételt, amelyet az adójogi harmonizációs rendszernek köszönhetően az unió tagállamai jogalkalmazó szerveinek is alkalmaznia szükséges, kvázi egységesítve az általános forgalmi adó gyakorlatot. A Skatteverket, azaz a svéd adóhatóság kontra David Hedqvist ügy tényállása szerint David Hedqvist hagyományos devizák bit-
- 120/121 -
coin virtuális devizára való át- és visszaváltását jelentő szolgáltatást kívánt nyújtani egy gazdasági társaságon keresztül. Az általa tervezett ügyletek tehát a bitcoin virtuális devizaegységek olyan hagyományos devizák ellenében való eladására és vételére korlátozódtak volna, mint például a svéd korona. A gazdasági tevékenység megkezdése előtt David Hedqvist az adójogi bizottság előzetes állásfoglalását kérte arról, hogy kell-e fizetnie hozzáadottérték-adót a bitcoin virtuális devizaegységek vétele és eladása után. Az adójogi bizottság 2013. október 14-i állásfoglalásában az Európai Unió Bírósága First National Bank of Chicago C-172/96, EU:C:1998:354 számú ítélete alapján megállapította, hogy David Hedqvist ellenérték fejében történő átváltási szolgáltatást kíván nyújtani. A bizottság mindazonáltal megállapította, hogy a héatörvény 3. fejezetének 9. cikke értelmében ezen átváltási szolgáltatásra adómentesség vonatkozik. Erre tekintettel a svéd adóhatóság keresetet nyújtott be a svéd legfelsőbb közigazgatási bíróságon azt állítva, hogy a David Hedqvist kérelmében hivatkozott szolgáltatás nem tartozik a héatörvény 3. fejezetének 9. cikke szerinti adómentesség hatálya alá.
A bíróságnak kétségei támadtak azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy ezen adómentességek valamelyike alkalmazandó-e az ilyen ügyletekre, ezért felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjesztette az Európai Unió Bírósága elé. Úgy kell-e értelmezni a héairányelv 2. cikkének (1) bekezdését, hogy ellenszolgáltatás fejében teljesített szolgáltatásnyújtásnak minősülnek az értékesítő által az átváltási árfolyamba épített ellenérték fejében végrehajtott, virtuális deviza és hagyományos deviza átváltása, illetve visszaváltása formájában megvalósuló ügyletek? Amennyiben igenlő választ kapunk, akkor úgy kell-e értelmezni a 135. cikk (1) bekezdését, hogy a fent említett átváltási ügyletek adómentesek?
Az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta, hogy a bitcoin egyrészt nem tekinthető folyószámlának, sem betétnek, fizetésnek vagy átutalásnak, mivel a bitcoin virtuális deviza szerződéses fizetőeszköznek minősül. Másrészt a héairányelv 135. cikke (1) bekezdésének d) pontjában említett követeléstől, csekktől és egyéb átruházható értékpapírtól eltérően az azokat elfogadó gazdasági szereplők közötti közvetlen fizetőeszköznek tekintjük. Az Európai Unió Bírósága szerint a héairányelv 135. cikke (1) bekezdésének e) pont rendelkezése értelmében vett hozzáadottértékadó-mentes ügyletnek minősülnek az olyan szolgáltatásnyújtások, mint amelyek az alapeljárás tárgyát képezik, és hagyományos devizák bitcoin virtuális devizaegységekre, olyan összeg megfizetése ellenében való át- és visszaváltását foglalják magukban, amely egyrészt az érintett gazdasági szereplő által a devizák vásárlásakor fizetett ár, másrészt az ügyfeleivel szemben alkalmazott eladási ár közötti különbséget képező haszonkulcsnak felel meg. A héairányelv 135. cikke (1) bekezdésének d) és f) pontját úgy kell értelmezni, hogy az ilyen szolgáltatásnyúj-
- 121/122 -
tások nem tartoznak e rendelkezések hatálya alá.[7] A kriptovalutákkal összefüggésben felmerülő általános forgalmi adókötelezettség tekintetében elmondható, hogy az Uniós tagállamok - köztük Magyarország is - betartják a Skatteverket v. David Hedqvist ügyben hozott határozat követelményeit, a fiat és a virtuális valuta közötti csereügyleteket mentesítik az Áfa fizetés alól.[8]
A kriptovaluták egyik jellemzője, hogy egyszerre több eszközcsoport tulajdonságait viselik magukon, de nincs olyan kategória, amely alá egyértelműen besorolhatóak lennének. A legfontosabb tisztázandó kérdés, hogy a már meglévő eszközcsoportokba integrálódjanak, vagy egy teljesen új osztály létrehozása jelentene hatékonyabb megoldást.[9] A Ripple 2020-ban indult pere is ezt a kérdéskört hivatott eldönteni.
A Ripple cég termékét az XRP-t úgy reklámozta, mint az egyik legjobb digitális pénzeszközt a fizetések végrehajtására. Mellette szól a gyorsaság, a költség- és energiahatékonyság, valamint a skálázhatóság is. Világszerte több mint 200 tőzsdén lehet XRP-vel kereskedni. A vállalat mindig is hangsúlyozta, hogy az XRP a Ripple-től függetlenül létezik és nem lehet értékpapír, mivel az XRP befektetők semmilyen módon sem részvényesei a Ripple-nek. Több ország[10], köztük az Egyesült Államok gazdasági vezetői is elismerték, hogy a Bitcoint és az Ethereumot nem tekintik értékpapírnak.[11] Ezzel szemben a SEC 2020-ban keresetet terjesztett elő az XRP-t kibocsátó Ripple ellen az alábbi indokokra alapozva.
A SEC rendelkezésére álló adatok alapján, becslései szerint 2013-tól napjainkig az alperesek több mint 14,6 milliárd darab "XRP" nevű digitális értékpapírt adtak el, több mint 1,38 milliárd dollár értékben pénzért vagy más ellenszolgáltatásért cserébe, annak érdekében, hogy a Ripple működését finanszírozzák, és Christian Larsen a Ripple első vezérigazgatója és jelenlegi igazgatótanácsi elnöke, valamint Bradley Garlinghouse a Ripple jelenlegi vezérigazgatója jogellenesen gazdagodjon. Az alperesek anélkül vállalták ezt a forgalmazást, hogy az XRP kibocsátásaikat és eladásaikat a SEC-nél bejegyeztették volna, ahogyan azt a szövetségi értékpapírtörvények előírják, és e követelmény alól semmilyen mentesség sem vonatkozott rájuk. Mivel a Ripple soha nem nyújtott be regisztrációs nyilatkozatot, a befektetők számára soha nem biztosították azokat a lényeges információkat, amelyeket minden évben több száz más kibocsátói nyilatkozat tartalmaz. Ehelyett a Ripple olyan információs vákuumot hozott létre, hogy a Ripple és az azt leginkább irányító két bennfentes - Larsen és Garlinghouse -eladhatták az XRP-t egy olyan piacon, amely csak azokra az információkra korlátozódott, amelyeket az alperesek a Ripple-ről és az XRP-ről megosztottak.[12] A Ripple legkésőbb 2013-tól napjainkig részt vett ebben az illegális értékpapír-kibocsátásban, annak elle-
- 122/123 -
nére, hogy a Ripple már 2012-ben jogi tanácsot kapott arról, hogy bizonyos körülmények között az XRP "befektetési szerződésnek" és így a szövetségi értékpapírtörvények értelmében értékpapírnak minősülhet. Az alperesek az 1933. évi Securities Act (a továbbiakban Securities Act), azaz értékpapírtörvény megsértésével értékpapírok jogellenes felajánlásában és értékesítésében vettek és vesznek részt.[13] Az értékpapírtörvény szerinti "értékpapír" fogalma a befektetési eszközök széles körét foglalja magában, beleértve a "befektetési szerződéseket"[14] is. A befektetési szerződések olyan eszközök, amelyeken keresztül egy személy pénzt fektet be egy közös vállalkozásba, és ésszerűen mások vállalkozói vagy vezetői erőfeszítéseiből származó nyereséget vagy hozamot vár.
A befektetési szerződésnek történő minősítéssel kapcsolatban az ún. Howey-tesztet alkalmazzák, amely megoldást a SEC kontra W.J. Howey Co. ügyben fejlesztette ki a bírósági joggyakorlat. A Howey társaság citrusültetvényeket adott el floridai vevőknek, akik aztán visszabérelték a földet a Howey-nak. A vállalat alkalmazottai gondozták a ligeteket és értékesítették a gyümölcsöt a tulajdonosok nevében. A bevételből pedig mindkét fél részesedett. A legtöbb vevőnek nem volt tapasztalata a mezőgazdaságban, és nem kellett maguknak gondozniuk a földeket. A társaság elmulasztotta bejegyeztetni az ügyleteket, és az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet, azaz a SEC beavatkozott. A Legfelsőbb Bíróság 1956-ban hozott ítéletében megállapította, hogy a visszabérleti megállapodások befektetési szerződésnek minősülnek. Ennek eldöntésére a Legfelsőbb Bíróság négy kritériumot állapított meg, amelyek alapján befektetési szerződésnek minősül az adott jogügylet, ha pénzbefektetésről van szó, közös vállalkozás keretében, nyereségvárakozás reményében történik és az a mások erőfeszítéseiből származik. A Howey-tesztet a kriptovaluták esetében is alkalmazzák, hiszen a kategorizálás régóta problémát jelent.
A tőzsdefelügyelet szerint a "pénzbefektetés" tesztje könnyen teljesíthető a digitális eszközök eladása esetén, mivel fiatpénz vagy más digitális eszközök cseréje történik. Hasonlóképpen a "közös vállalkozás" teszt is könnyen teljesíthető. A legtöbb esetben az, hogy egy digitális eszköz befektetési szerződésnek minősül-e, nagyrészt azon múlik, hogy van-e mások erőfeszítéseiből származó nyereségre vonatkozó elvárás. Például egy digitális eszköz vásárlói mások erőfeszítéseire támaszkodhatnak, ha a projekt támogatóitól függ a digitális hálózat fejlesztése és karbantartása - különösen annak korai szakaszában -, ahelyett, hogy ezeket a feladatokat a független felhasználók szétszórt közössége látná el. A teszt akkor is teljesül, ha a projekt támogatói lépéseket tesznek a digitális eszköz árának támogatására, például a tokenek elégetésével "szűkösséget" teremtenek.[15]
A jogszabály előírja, hogy az olyan értékpapír-kibocsátóknak, mint a Ripple, valamint az olyan ellenőrző személyeknek és kapcsolt vállalkozásoknak, mint Larsen és Garlinghouse,
- 123/124 -
regisztrálniuk kell az értékpapírok felajánlását és értékesítését a SEC-nél, amikor értékpapírokat kínálnak és adnak el a nyilvánosságnak, kivéve bizonyos mentességeket, amelyek nem vonatkoznak az alperesek ügyleteire. Az értékpapírok kibocsátásával kapcsolatos regisztrációs nyilatkozatok[16] a befektetők számára lényeges információkat nyújtanak a kibocsátóról és a felajánlásról, beleértve a pénzügyi és vezetői információkat, azt, hogy a kibocsátó hogyan fogja felhasználni az értékesítésből származó bevételeket, valamint a vállalkozást és az értékpapírjaiba történő befektetést érintő kockázatokat és tendenciákat.[17]
A Ripple védekezésében hivatkozik az USA alkotmányára, amely nem csak azt követeli meg, hogy az adott vállalatot tisztességes módon értesítsék magatartása törvényellenességéről, hanem a SEC vagy más, hatáskörrel rendelkező hatóság konkrét, hivatalos értesítését is hiányolja. E mellett a cég érvelésében kéri a bíróságot, hogy állapítsa meg azt, hogy a befektetési szerződés fogalmát a korábbi gyakorlat és a jogszabályi rendelkezések nem egyértelműen határozták meg, ebből adódóan a Ripple nem tudhatta, hogy jogszabálysértő magatartást folytat.[18]
A társaság vezetői úgy vélik a 2020-ban a Ripple ellen indított hadjárat jól mutatja, hogy a SEC, közvetetten pedig az Egyesült Államok Kormánya intézkedéseivel kiválasztja a nyerteseket és a kriptó ipart érintő amerikai innovációt megpróbálja leszűkíteni a Bitcoinra és az Ethereumra. A több mint két és fél éve húzódó per már 200 millió dollárt emésztett fel a társaság oldalán, nem beszélve az eljárás megindulása óta megzuhant és azóta sem szárnyaló részvényárfolyamról.[19]
A tél legnagyobb média visszhangot keltő kriptobotránya az FTX kriptotőzsde és az alapító, vezérigazgató Samuel Bankman-Fried bukása. A történet katalizátora a Binance kriptotőzsde november 6-i bejelentése volt, miszerint a közelmúltbeli fejleményekre hivatkozva meg akar válni a birtokában lévő FTX által kibocsátott FTT-tokenektől. Mivel a Binance rendelkezett a teljes FTT-készlet nagyjából 7,4 százalékával, a hírre az FTT árfolyama 10 százalékot zuhant, aminek hatására a kisbefektetők pánikba estek, és mindenáron meg akartak szabadulni a birtokukban lévő FTT-től, aminek köszönhetően az FTX likviditási válságba került. A vállalat november 8-án a Binance-hez fordult segítségért, és egy nem kötelező érvényű megállapodást kötöttek, amelynek értelmében a Binance felvásárolná riválisát. A bejelentést követő napon, az FTX pénzügyi jelentéseinek átvilágítása során feltárt tények miatt a Binance elállt az üzlettől. Az átvilágítás egyértelművé tette, hogy az FTX helytelenül kezelte ügyfelei pénzét. Ezt követően november 11. napján Sam Bankman-Fried lemondott a vezérigazgatói posztról, és csődvédelmet kért. Becslések szerint FTX százezer és egymillió közötti hitelezőnek tartozhat, közülük
- 124/125 -
az 50 legnagyobb irányába 3,1 milliárd dollár a kriptotőzsde kintlévősége.[20]
A SEC keresetet nyújtott be az alapító és vezérigazgató Sam Bankman-Fried ellen. A periratok alapján 2019 májusától 2022 novemberéig Sam Bankman-Fried részt vett az FTX Trading Ltd. részvénybefektetőinek megtévesztésére irányuló tervben. Több, mint 1,8 milliárd dollárt gyűjtött a befektetőktől, köztük amerikai befektetőktől, akik abban a hitben vásároltak részesedést az FTX-ben, hogy a vállalat megfelelő kontrollokkal és kockázatkezelési intézkedésekkel rendelkezik. A befektetők és ügyfelek tudta nélkül Sam Bankman-Fried egy hatalmas, évekig tartó csalást szervezett, több milliárd dollárt csoportosított át a kereskedési platform ügyfeleinek pénzéből a saját személyes hasznára és kripto-birodalma növekedésének elősegítésére. Ebben az időszakban Sam Bankman-Fried a kriptoközösség felelős vezetőjeként mutatkozott be. A szabályozás és az elszámoltathatóság fontosságát hirdette. Ugyanakkor kezdettől fogva szabálytalanul átirányította az ügyfelek vagyonát a magánkézben lévő kripto fedezeti alapjába, az Alameda Research LLC-be, majd az ügyfelek pénzeszközeit nem nyilvános kockázati befektetésekre, luxus-ingatlanvásárlásokra és nagy összegű politikai adományokra használta fel. Az Alameda-t a nyilvánosság felé csak egy újabb platformügyfélnek mutatta be, akinek nincsenek különleges kiváltságai. A valóságban a Bankman-Fried felmentette az Alamedát a kockázatcsökkentő intézkedések alól, és különleges bánásmódot biztosított az Alamedának az FTX platformon, beleértve a platform ügyfelei által finanszírozott, gyakorlatilag korlátlan "hitelkeretet".[21]
A SEC keresete szerint az alperes megsértette a Securities Act és a 1934. évi értékpapírtőzsdei törvény (a továbbiakban Exchange Act) rendelkezéseit, mivel a fent leírt magatartás miatt az alperes az értékpapírok felajánlásával vagy eladásával kapcsolatban, az államközi kereskedelem vagy a posta eszközeinek vagy eszközeinek felhasználásával, közvetlenül vagy közvetve, tudatosan, gondatlanul, vagy a (ii) és (iii) pontok tekintetében gondatlanságból eljárva (i) csalásra alkalmas eszközöket, rendszereket vagy trükköket alkalmazott; (ii) pénzt vagy vagyont szerzett lényeges tények valótlan állításával és olyan lényeges tények állításának elmulasztásával, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tett állítások - az azokat megalapozó körülmények fényében - ne legyenek félrevezetőek; és (iii) olyan cselekményekben, gyakorlatban vagy üzleti tevékenységben vett részt, amelyek bármely személy, beleértve az értékpapírok vásárlóit vagy eladóit is, csalással vagy megtévesztéssel jártak vagy járnának.[22]
A SEC keresete mellett, Edwin Garrison felperes saját maga és minden más hasonló helyzetben lévő személy nevében csoportos kártérítési pert indítottak Sam Bankman-Fried, Tom Brady, Gisele Bundchen, Stephen Curry, Golden State Warriors, Shaquille O'Neal, Udonis Haslem, David Ortiz, William Trevor Lawrence, Shohei Ohtani, Naomi Osaka, Lawrence Gene David és Kevin O'Leary (együttesen "alperesek"), továbbá valamennyi olyan fél ellen,
- 125/126 -
aki vagy irányította, támogatta, segítette és aktívan részt vett az FTX által az Egyesült Államok lakosai számára hozamtermelő számlák ún.: YBA-k formájában be nem jegyzett értékpapírok felajánlásában és értékesítésében. A csoportos akció 11 milliárd dollárban jelöli meg azt a kárt, amit a hiszékeny befektetők elszenvedtek az FTX csalásnak köszönhetően. Sam Bankman-Fried alperesnek a jelen keresetlevélben leírt magatartásán túlmenően a sport és a szórakoztatóipar néhány legnagyobb neve vagy befektetett az FTX-be, vagy a vállalat márkanagykövete volt. Többük a közösségi médián keresztül reklámozta az FTX-et a rajongóinak, ezzel elősegítve a megtévesztő FTX platform kiskereskedelmi fogyasztói elfogadását és a bizalom építését.[23]
Az FTX bukás egy másik nagy projekt és vállalat a Solana Labs árfolyamának beesését eredményezte, mivel korábban Sam Bankman-Fried-ot több gazdasági szálon keresztül kapcsolatba lehetett hozni a céggel. Az Ő bukása pedig a Solana iránti bizalmat is meggyengítette a befektetőkben. A Solana Labs 2020 márciusban tartotta első nyilvános SOL token értékesítését, ami megfelelt egy Initial Coin Offering ("ICO") elnevezésű kibocsátásnak. A SOL értékpapírokkal azóta folytatnak nyilvános kereskedést, és az Egyesült Államokban székhellyel rendelkező kriptotőzsdéken. Az ebből szerzett bevételekből az alperesek hatalmas összegeket költöttek a SOL értékpapírok népszerűsítésére, és e promóciós erőfeszítések eredményeképpen a SOL értékpapírok értéke elérte a tokenenkénti 258 dolláros csúcsárat, a piaci több mint 77 milliárd dolláros piaci kapitalizációval 2021. novemberében. A token értéke azóta az 5 dolláros szintet is megjárta, jelen íráskor pedig 24 dollár körül mozog az árfolyam. Befektetők tucatjai vesztették el vagyonukat, így a vállalat tevékenysége ellen ismételten egy csoportos keresetet nyújtottak be, amelyben az elszenvedett károk megtérítését kérik. A periratok szerint a Solana, hasonlóan az FTX-hez, be nem regisztrált, minősítetlen értékpapírokat bocsátott ki és értékesített a mit sem sejtő befektetőknek, amellyel megsértette a Securities Act vonatkozó rendelkezéseit. A hálózat decentralizált jellegét is kétségbe vonták, tekintve, hogy a cég bennfentesei 48%-os részesedéssel rendelkeztek a vállalat tokenjeiből.[24]
A 2022-es év másik nagy kriptobotránya a Terra-ökoszisztéma összeomlásához köthető. Kwon Do-Hyung a Terra-hálózat alapítója és vezetője az elmúlt években rendkívül nagy hírnévre szert tevő projektet alkotott meg, aminek elsődleges termékét a Terra natív tokenjét, a Luna-t 2022 áprilisában még 32 milliárd dolláros piaci kapitalizációval a kilencedik legnagyobb kriptovalutaként jegyeztek. Néhány nap leforgása alatt azonban a sikertörténet véget ért, amikor a Luna értékének 99,99 százalékát elvesztette, és az egész Terra-ökoszisztéma csődbe ment.[25] A mélyrepülés elsődleges oka a Terra stablecoinja, az UST volt. A stablecoinokra jellemző, hogy nem olyan volatilisek, mint a többi kriptovaluta, és az árfolyamuk sem
- 126/127 -
változik folyamatosan, mivel ezek mögött más eszköz vagy garanciális elem, így például fiatvaluta, nemesfém, vagy logaritmus biztosítja a fedezettséget ezáltal a kisebb árfolyammozgást.[26] Az UST-vel azonban nem ez volt a helyzet, mivel dollár helyett algoritmusok szabályozták az árfolyamot és tartották stabilan az UST-t, ebből adódóan az egész rendszer értékét. A Terra-hálózatot megcélzó támadók az algoritmikus stablecoin hibáit kihasználták és tranzakcióknak köszönhetően összeomlott az árfolyam, aminek hatására a kisbefektetők pánikba estek, és rövid időn belül több milliárd dollár értékben vonták ki eszközeiket. Ezek után már nem volt visszaút, a Terra-hálózat 60 milliárd dolláros becsült veszteséggel járó összeomlása az egész piacot megrázta.
A csoportos keresetet Nick Patterson egyénileg és minden más hasonló helyzetben lévő személy nevében - legalább 100 fő -, a Terra vállalat és leányvállalatai, valamint Kwon Do-Hyung ellen nyújtották be, kártérítési igényüket az alábbiakra alapították.
Az alperesek értékesítették a Terra tokeneket a visszatartott készletből, és felhasználták az eladásokból származó bevételt a vállalat finanszírozására, a befektetők jutalmazására és vállalatirányítási tokenekként. Annak ellenére, hogy a Terra tokenek a befektetési szerződések és így az értékpapírok minden jellemzőjét magukon viselik, illetve a Howey-teszt szerint értékpapírnak minősülnek, a vállalat képviselői nem nyújtottak be regisztrációs nyilatkozatot a SEC-hez a különböző Terra kibocsátások tekintetében. A kereseti kérelem jogalapja, hogy a kibocsátó olyan értékpapírokat értékesített, amely bejegyzése nem történt meg. Továbbá a Terra vállalat brókerként vagy kereskedőként sem regisztráltatta magát. A felperesek szerint a cég és vezetője, magatartásukkal megsértették a Securities Act és az Exchange Act vonatkozó rendelkezéseit, több milliárd kárt okozva a befektetőknek.[27]
A tanulmány írásának idején újabb viharfelhők jelentek meg a kriptopiac egén, fokozva a szektor szabályozatlanságából adódó félelmeket, bizonytalanságokat. Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) vádat emelt a Binance Holdings Ltd., azaz a Binance cégóriás ellen, amely a világ legnagyobb kriptoeszköz-kereskedelmi platformját, a Binance.com-ot üzemelteti az amerikai székhelyű leányvállalatot, a BAM Trading Services Inc, amely a Binance-szel együtt a Binance.US kriptoeszköz-kereskedelmi platformot üzemelteti, valamint alapítójukat, Changpeng Zhao-t, számos értékpapírjogi jogsértéssel vádolja a hatóság.
A SEC tizenhárom vádpontban azt állítja, hogy Zhao és a Binance szervezetek a megtévesztés, az összeférhetetlenség, a nyilvánosságra hozatal hiánya és a törvények számító kikerülése kiterjedt hálózatában vettek részt. A vádpontok szerint Zhao és a Binance ellenőrzést gyakorol a platformok ügy-
- 127/128 -
feleinek eszközei felett, lehetővé téve számukra, hogy tetszésük szerint összekeverjék az ügyfelek eszközeit, vagy átirányítsák az ügyfelek eszközeit, többek között egy Zhao tulajdonában lévő és általa ellenőrzött Sigma Chain nevű szervezethez.
Ezen túlmenően az alperesek félrevezették a befektetőket a Binance.US platform nem létező kereskedési ellenőrzéséről, miközben a Sigma Chain manipulatív kereskedést folytatott, amely mesterségesen felduzzasztotta a platform kereskedési volumenét. A kereset továbbá azt állítja, hogy alperesek eltitkolták azt a tényt, hogy több milliárd dollárnyi befektetői vagyont kevertek össze és továbbítottak egy harmadik félnek, a Merit Peak Limitednek, amely szintén Zhao tulajdonában van.
A SEC szerint a szövetségi értékpapírtörvények regisztrációval kapcsolatos rendelkezéseinek megsértése is megvalósult, e szerint a Binance és a BAM Trading nem bejegyzett nemzeti értékpapírtőzsdék, bróker-kereskedők és elszámoló ügynökségek működtetésével. A Binance és a BAM Trading a Binance saját kripto eszközeinek, köztük egy úgynevezett tőzsdei token, a BNB stablecoin-nak be nem jegyzett felajánlásával és értékesítésével éltek vissza.[28]
Az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (SEC) vádat emelet a másik óriás a Coinbase Inc. ellen, amiért kriptoeszköz-kereskedelmi platformját be nem jegyzett nemzeti értékpapírtőzsdeként, brókerként és elszámoló ügynökségként működteti. A SEC emellett azzal is megvádolta a Coinbase-t, hogy nem regisztrálta a kriptoeszköz-tárolási szolgáltatásként nyújtott programjának felajánlását és értékesítését.
A keresetlevél szerint a Coinbase legalább 2019 óta dollármilliárdokat keresett a kriptoeszköz-értékpapírok vételének és eladásának jogellenes megkönnyítésével. A SEC azt állítja, hogy a Coinbase összefonja a tőzsde, bróker és klíringügynökség hagyományos szolgáltatásait anélkül, hogy e funkciók bármelyikét a törvény által előírt módon regisztrálta volna. E be nem jegyzett szolgáltatások révén a Coinbase piacteret biztosít és összehozza több vevő és eladó értékpapírokra vonatkozó megbízásait, olyan bevett, nem diszkrecionális módszerekkel, amelyek alapján az ilyen megbízások kölcsönhatásba lépnek egymással.
A SEC azt állítja, hogy a Coinbase a regisztráció elmulasztásával megfosztotta a befektetőket jelentős védelemtől, többek között a SEC általi ellenőrzéstől, megfelelő közzétételi dokumentumok kibocsátásától, a nyilvántartási követelményektől és az összeférhetetlenség elleni biztosítékoktól. A SEC a keresetben rámutat, hogy a Coinbase 2019 óta be nem jegyzett értékpapír-kibocsátást folytat, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy nyereséget szerezzenek bizonyos blokkláncok "proof of stake" mechanizmusaiból és a Coinbase erőfeszítéseiből.[29]
Jelen írásban a szerző a teljessége igénye nélkül bepillantást nyújtott néhány, a kriptovalutákat érintő peres eljárásba, amelyeket a közelmúlt ese-
- 128/129 -
ményei indukáltak, elsősorban a kriptoeszközök tőzsdei árfolyamzuhanása. Meglátásunk szerint továbbra is heves vitákra számíthatunk mind az akadémiai körökben, mind a gyakorlati szakemberek között a kriptovalutákkal kapcsolatos előnyökről és hátrányokról, a technológia jövőjéről. Ezek a eszmecserék azonban egyre inkább a tárgyalótermekben folytatódnak, ahol súlyos dollármilliárdokról születnek döntések. Nem szabad tehát elfelejtenünk, hogy a jogalkalmazó szerveknek, elsősorban bíróságoknak legalább olyan fontos szerepe van és lesz a blokklánc innováció jövőbeni alakításában, mint a jogalkotónak. A kriptoökoszisztéma elleni bizalmat nagymértékben gyengítheti a kártérítéses perek garmadája, ugyanakkor az érem másik oldalán, megfelelő ítéletek és kompenzáció születése esetén a fogyasztók akként is vélekedhetnek, hogy bár veszélyes és kockázatos a kriptovalutákba történő invesztálás, de a veszteségeket nem kell, vagy csak minimális mértékben elviselniük, hiszen a történet végén az állam kompenzálja őket,
Ez a folyamat játszódott le az elmúlt évtizedekben több külföldi és magyar vonatkozású vállalati és brókerbotrány esetében, ahol végső menedékként az állami kártalanítás sokakat kisegített a bajból. Kiemelendő a Quaestor Csoport által okozott károk jogalkotó által történő kezelése. A fiktív kötvénykibocsátásokkal, speciális célú jogalanyok közbeiktatásával és a fogyasztók, befektető felé közvetített hamis kommunikációval a Quaestor sok milliárdnyi forint veszteséget okozott a magyar lakosságnak. A cégcsoport sok éven át kihasználta a jogi hézagokat, valamint a pénzügyi felügyelet szigorú és alapos ellenőrzési gyakorlatának hiányát.
A brókerbotrányra válaszul az állam a veszteséges pozíciók tulajdonosait kedvezményezett csoportként kezelte. A kárpótlási törvények indokolása szerint a károsultak számossága és a kár mértéke volt az a két tényező, ami miatt az előbb említett csoportot előnyösebb pozícióba helyezte a jogalkotó.[30] Fontos megjegyezni, hogy a média hatása és a Quaestor tagok társadalmi kapcsolatai sem voltak elhanyagolható tényezők a kárpótlás szempontjából, mivel lényeges nyomást tudtak gyakorolni a törvényhozókra. A szabályozás során a rövid távú, de annál látványosabbnak tűnő megoldásokra helyezték a hangsúlyt. Elsődleges célként a károsultak kompenzációja volt kitűzve, azáltal, hogy az addigi 20.000 Eur összegnél sokszorta magasabb, azaz 100.000 Eur-ban lett megállapítva a kártalanítás mértékének maximuma.[31] A szerző egyetért azon véleményekkel, hogy a kárpótlási törvényekkel az állam nem segített elő a felelős, prudens döntések meghozatalát a későbbiekben. A befektetők részére bátorítást jelenthetnek a megtett intézkedések, hiszen felmentve érezhetik magukat a veszteségek viselése alól, sőt a jövőben további átgondolatlan, kockázatos befektetéseket eredményezhet az a kialakult tudat, hogy az állami segítség nem marad el, ha megfelelő méretű a krízisben érintett társaság gazdasági súlya.[32]
Hasonlóságot fedezhetünk el a kriptovalutákba történő befektetések során is, hiszen az általános piaci kockázatnál jóval magasabb volatilitású eszközök-
- 129/130 -
ről beszélünk, így a veszteséges pozíciók aránya is nagyobb lehet. Ugyanakkor a befektetők kis százaléka törődik a veszélyekkel, csak és kizárólag a jövőbeni lehetséges profitra koncentrálnak. A tanulmányban bemutatott peres eljárásokból kiderül azonban, hogy nagyon könnyen pórul lehet járni és a befektetett pénzek megtérülése sok éves pereskedés után sem biztosított. ■
JEGYZETEK
[1] Glavanits Judit: Okosszerződések alkalmazási lehetőségei a közbeszerzési jogban. In: Auer Ádám (szerk.): Közszerződési jogi koncepciók online kiadás, Akadémiai Kiadó, Magyarország: 2022. IV. fejezet 56. o.
[2] Bujtár Zsolt: Central bank-issued digital currencies and their characteristics in light of security. In: Kőhalmi László - Kulcsár Gabriella - Tóth Dávid - Gáti Balázs - Sándor Enikő (szerk.): Biztonság és jog: Konferenciakötet Magyarország: PTE ÁJK Kriminológiai és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék 2022. 49-61. o.
[3] Gáspár Zsolt: Money Laundering and Cryptocurrencies in the Hungarian and EU regulations. In: Bujtár Zsolt - Gáspár Zsolt - Szilovics Csaba - Breszkovics Botond - Ferencz Barnabás - Ázsoth Szilvia - Szívós Alexander Roland - Martin Márton (szerk.): FINTECH - DEFI - Kripoeszközök Gazdasági és Jogi lehetőségei és kockázatai: Konferenciakötet - Válogatott Tanulmányok Magyarország: Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2022 49-58. o.
[4] Szívós Alexander: Tax Treatment of Cryptocurrencies In: Sergey Y. Yurish: Proceedings of the 1st Blockchain and Cryptocurrency Conference (B2C' 2022) Barcelona (IFSA) Publishing, S. L. 2022. 11-14. o.
[5] Kecskés András - Bujtár Zsolt: Felvetések a kripto eszközök szabályozása terén. In: Controller Info 7: 2 49-53. o.
[6] lásd 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 67/C §
[7] C-264/14. számú Skatteverket kontra David Hedqvist ügy (elérhető: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:62014CJ0264&from=HU)
[8] Szívós Alexander: A krioptoeszközök és az adózás. In: Bujtár Zsolt, Szívós Alexander Roland, Gáspár Zsolt, Szilovics Csaba, Breszkovics Botond (szerk.): Kriptoeszközök világa a jog és gazdaság szemszögéből: Konferenciakötet - Válogatott tanulmányok. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Magyarország, 2021. 18. o.
[9] Nagy Zoltán: A kriptopénzek helye és szerepe a pénzügyi rendszerben. In: Miskolci Jogi Szemle, Miskolc 2019. 14. évfolyam 2. szám, 5-14. o.
[10] https://kriptoakademia.com/2022/11/26/belgium-a-bitcoin-es-ez-ethereum-nem-ertekpapir (letöltés ideje: 2023.05.20.)
[11] https://finance.yahoo.com/news/sec-announces-ether-not-security-162658147.html (letöltés ideje: 2023.04.17.)
[12] https://www.sec.gov/news/press-release/2020-338 (letöltés ideje: 2023.03.22.)
[13] 1933 Securities Act. [15 U.S.C. §§ 77e(a) és 77e(c)] 5(a) és 5(c)
[14] https://cointelegraph.com/news/what-are-the-howey-test-and-its-implications-for-cryptocurrency (letöltés ideje: 2023.06.07.)
[15] https://www.investopedia.com/terms/h/howey-test.asp (letöltés ideje: 2023.06.02.)
[16] Erről lásd részletesebben Kecskés András -Bujtár Zsolt - Halász Vendel: Tőzsdeuniverzum. HVG ORAC, Budapest, 2019.
[17] Securities and Exchange Commission v. Ripple Labs Inc. Bradley Garlinghouse and Christian A. Larsen Case 1:20-cv-10832 Document 4 Filed 12/22/20 Page 1 of 71
[18] Securities and Exchange Commission Case 1:20-cv-10832-AT-SN Document 54 Filed 03/09/21 Page 1 of 4
[19] https://seekingalpha.com/article/4608875-ripple-vs-sec-heres-whats-new (letöltés ideje: 2023.06.03.)
[20] https://hu.coincash.eu/blog/ftx-botrany-minden-reszlet-egy-helyen (letöltés ideje: 2023.05.05.) továbbá https://www.portfolio.hu/uzlet/20230105/ujabb-kriptos-nagyagyu-vezeret-vinnek-birosag-ele-588790 (letöltés ideje: 2023.05.07.)
[21] Securities and Exchange Commission v. Sam Bankman-Fried Case 1:22-cv-10501 Document 1 Filed 12/13/22 Page 1 of 28
[22] Securities Act 17(a) szakaszát [15 U.S.C. § 77q(a)]; és az 1934. évi értékpapírtőzsdei törvény ("Exchange Act") 10(b) szakaszát [15 U.S.C. § 78j(b)] és annak 10b-5 szabályát [17 C.F.R. § 240.10b-5].
[23] Class Action v. Sam Bankman-Fried et all Defendants Case 1:22-cv-23753-XXXX Document 1 Entered on FLSD Docket 11/15/2022 Page 1 of 41
[24] Case 3:22-cv-03912 Document 1 Filed 07/01/22 Page 1 of 40
[25] https://elemzeskozpont.hu/luna-es-terra-osszeomlas-okai-kovetkezmenye-kriptovalutak (letöltés ideje: 2023.04.16.)
- 130/131 -
[26] Bujtár Zsolt: A digitális jegybankpénz monetáris politikai kihívásai. In: Bujtár Zsolt - Szívós Alexander Roland - Gáspár Zsolt - Szilovics Csaba - Breszkovics Botond (szerk.): Kriptoeszközök világa a jog és a gazdaság szemszögéből: konferenciakötet. Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Magyarország, 2021. 99-116. o.
[27] Nick Patterson, individually and on Behalf of All Others Similarly Situated v. Terraform Labs, subsidies and Do Kwon Case 3:22-cv-03600 Document 1 Filed 06/17/22 Page 1 of 72.
[28] https://www.sec.gov/news/press-release/2023-101 (letöltés ideje: 2023.06.07.)
[29] https://www.sec.gov/news/press-release/2023-102 (letöltés ideje: 2023.06.07.)
[30] lásd 2015. évi CCXIV. Törvény a Tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről
[31] Szívós Alexander: A Quaestor botrány megközelítése gazdasági jogi szempontból. In: Scriptura, PTE ÁJK, 2019. 218-221. o.
[32] Bujtár Zsolt - Kecskés András: Másodszor is Quaestor? Az új kárpótlási szabály rendelkezéseiről. In: Magyar Jog, 63 (3).. 156-165.,165. o.
Lábjegyzetek:
[1] A szerző doktorandusz, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola.
Visszaugrás
