Az infláció folyamatos emelkedése a jegybanki alapkamat és az irányadó kamat jelentős mértékű megemelését eredményezte. A válságjogi jogalkotás keretében ezen gazdasági folyamatok a jogalkotói válaszreakciókat is kiváltották, aminek első megjelenési formái az ársapkának, illetve kamatstopnak nevezett intézmények voltak. Ezt követően a magánjogi jogviszonyokba kormányrendelettel avatkozott be a jogalkotó, huszonöt százalékban maximalizálva az érvényesíthető késedelmi kamatot, valamint a forintban elhelyezett látra szóló és legfeljebb egy éves futamidejű betétszerződés alapján a betét összegére fizetett kamat tekintetében írt elő felső határt meghatározott intézmények és húszmillió forintot meghaladó betétet elhelyező lakossági befektetők tekintetében. Az írás első része a válságjogi jogalkotást és annak néhány közelmúltbeli konkrét megnyilvánulási formáját mutatta be általános jelleggel, a második részben a késedelmi és a betéti kamatmaximum szabályok és azok hatásainak elemzésére kerül sor.
The continued rise in inflation has led to a significant increase in the base rate and the policy rate. In the context of crisis legislation, these economic developments also triggered a legislative response, the first manifestations of which were the institutions known as price caps and interest rate freezes. Subsequently, the legislator intervened in private law relationships by means of a government decree, capping the amount of interest on arrears at 25 percent, and imposed a cap on the interest paid on the amount of the deposit under a demand deposit contract in HUF with a maximum maturity of one year for certain institutions and retail investors with deposits exceeding HUF 20 million. In the first part of the article, the crisis legislation and some of its recent concrete manifestations were presented in general terms, while the second part deals with the rules on maximum interest rates for late payments and deposits and their effects.
Cikkünk első részében áttekintettük az infláció emelkedésének a jegybanki alapkamat és az irányadó kamat emelését eredményező hatását és a gazdasági folyamatokra adott jogalkotói válaszreakciókat, aminek első megjelenési formái az ársapkának, illetve kamatstopnak nevezett intézmények voltak. E helyütt, az írás második részében részletesen elemezzük a magánjogi jogviszonyokba kormányrendelettel történt jelentős beavatkozást jelentő kamatmaximum szabályokat, egyrészt a legfeljebb 25%-ban érvényesíthető késedelmi kamatra vonatkozó veszélyhelyzeti rendelkezéseket, másrészt a forintban elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétszerződés alapján a betét összegére fizetett kamat tekintetében előírt felső határra vonatkozó szabályokat, melyek meghatározott intézmények és húsz millió forintot meghaladó betétet elhelyező lakossági befektetőkre vonatkoznak.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk) által szabályozott késedelmi kamatra vonatkozó egyes anyagi jogi rendelkezések veszélyhelyzetre tekintettel történő eltérő alkalmazásáról alkotott a Kormány rendeletet 2022 őszén,[1] aminek az időbeli hatályt szabályozó rendelkezésein túlmenően alapvetően egyetlen érdemi rendelkezése van. Ez kimondja, hogy a késedelmi kamatkövetelés legfeljebb évi 25%-os mértékben érvényesíthető, ezt meghaladó részében pedig úgy kell tekinteni, mintha azt ki sem kötötték volna.[2] A norma látszólag egyértelmű rendelkezést tartalmaz, mégis több ponton magyarázatra szorul. A legfontosabb anyagi jogi jogértelmezési kérdéseket az alábbiak szerint foglaljuk össze, nem vizsgálva a norma bírósági eljárásban történő alkalmazási nehézségeinek eljárásjogi vetületeit, melyekre Pribula László részletesen rámutatott a Polgári Perrendtartás[3] rendelkezési elvének érvényesülésével összefüggésben, arra keresve a választ, hogy milyen döntési lehetősége van a bíróságnak akkor, ha (a) a felperes a kamatmaximumot meghaladó részre is igényt tart a veszélyhelyzeti időszakra vonatkozóan, de ennek kizártságára az alperes nem hivatkozik, illetve (b) mik a másodfokú döntés korlátai a kamatmaximumot figyelmen kívül hagyó elsőfokú ítélet elleni olyan fellebbezés kapcsán, ami ezt nem sérelmezi.[4]
A rendelet időbeli hatályát illetően kell először megállapításokat tennünk. A rendelet a kihirdetését követő
- 18/19 -
napon lépett hatályba,[5] azaz 2022. november 10. napjától kellett azt alkalmazni mindaddig, amíg a 424/2022. (X.28.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet fennáll, azaz eredetileg 2023. május 31. napjáig.[6] Mivel azonban a veszélyhelyzet meghosszabbításra került, a késedelmi kamatot érintő speciális rendelkezések időbeli hatálya is kitolódik, a legújabb módosítás szerint 2023. november 26-ig.[7]
A szabályozás tárgyi hatálya a késedelmi kamatra vonatkozó anyagi jogi rendelkezésekre terjed ki, azaz mind a régi, mind az új Ptk. késedelmi kamatszabályait érinti anélkül, hogy konkrétan utalna akár a régi, akár az új Ptk. bármely szakaszára. Nem vonatkozik azonban a szabályozás arra az esetre, ha a felek a szerződésükben nem a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kötötték ki, vagy ha a késedelmi kamatot nem a Ptk., hanem más jogszabály határozza meg, így például A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 17/F. § szerinti speciális késedelmikamat-maximum szabályra a hatálya nem terjed ki.[8] A régi Ptk. kapcsán a 2014. március 14. napján hatályos szöveget alapul véve, szigorú nyelvtani értelmezés alapján megállapítható, hogy a kódex 232. §-ban rögzített ügyleti kamatra nem vonatkozik a szabály, bár a jogalkotói cél nyilvánvalóan az volt, hogy a felek szerződésében kikötött kamatra is érvényesüljön a kógens szabályozás. Alkalmazandó ugyanakkor a rendelet a pénztartozás késedelmes fizetésére kikötött kötbérre, melyre a késedelmi kamat szabályait rendeli alkalmazni a régi Ptk.[9] A régi Ptk. 301. §, valamint a 301/A. § és 301/B. § rögzíti a késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseket, így alapvetően ezek alkalmazása körében tekintettel kell lenni a veszélyhelyzeti kamatmaximum szabályra. Az utóbbi két esetben a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések, illetőleg szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősülő személlyel kötött szerződése esetére irányadó késedelmi kamatszabályra vonatkozó rendelkezések jönnek figyelembe, ahol a jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt mértékében határozta meg a jogalkotó a késedelmi kamat mértékét, míg előbbi esetben ezen alanyi körön túlmenő más személyek közötti jogviszonyból eredő pénztartozás késedelmes teljesítése esetére előírt késedelmi kamatmérték a jegybanki alapkamattal egyezik meg azzal, hogy amennyiben a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jogszabály vagy szerződés alapján jár, úgy a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de legalább a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot köteles fizetni azzal, hogy a magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött késedelmi kamat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó részben semmis.[10] A régi Ptk-nak a felek által túlzott mértékben megállapított késedelmi kamat bíróság általi mérséklését lehetővé tevő, illetőleg a késedelmi kamatot meghaladó kár jogosult általi követelhetőségét lehetővé tevő rendelkezései is irányadóak a veszélyhelyzeti norma alkalmazása során.[11] Relevánsak lehetnek továbbá a régi Ptk-nak a gazdálkodó szervezetek közötti szerződések esetére rögzített késedelmi kamatkikötések mértékét érintő érvénytelenségi szabályok,[12] valamint a szerződő hatóság szerződő hatóságnak nem minősülő személlyel kötött szerződése esetére vonatkozó késedelmi kamat mértékét érintő érvénytelenséggel kapcsolatos rendelkezések.[13] Ezek a szabályok elsődlegesen a tisztességtelen általános szerződési feltételek esetén biztosítanak megtámadási jogot, illetőleg deklarálják a kikötés semmisségét, de nem tartalmaznak kamatmaximumra vonatkozó rendelkezéseket, kivéve a magánszemélyek egymás közötti viszonyában kikötött késedelmi kamat tekintetében a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét meghaladó késedelmi kamat semmisségét.
A Jogkódex-előfizetéséhez tartozó felhasználónévvel és jelszóval is be tud jelentkezni.
Az ORAC Kiadó előfizetéses folyóiratainak „valós idejű” (a nyomtatott lapszámok megjelenésével egyidejű) eléréséhez kérjen ajánlatot a Szakcikk Adatbázis Plusz-ra!
Visszaugrás
