A magyar kormány képviseletében Trócsányi László igazságügyi miniszter és Kecsmár Krisztián európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár vett részt a Bel- és Igazságügyi Tanács 2017. december 8-i ülésén, Brüsszelben. Az elmúlt időszak intenzív és hatékony tárgyalásainak köszönhetően az Igazságügyi Tanács több jogalkotási javaslattal kapcsolatban is olyan általános megközelítést fogadott el, amelyet Magyarország támogatott. A bűncselekményből származó vagyon befagyasztását, illetve elkobzását elrendelő határozatok kölcsönös elismeréséről szóló rendeletjavaslatról Trócsányi László elmondta, hogy ez az eszköz nagyban hozzá járul a szervezett bűnözés elleni harc megerősítéséhez. A magyar kormány álláspontja szerint az elérni kívánt célok irányelv formájában megfelelőbben biztosíthatók, és a tervezet elfogadása esetén sem tekinthetjük precedens értékűnek a rendeleti forma alkalmazását a jövőbeli, büntetőjogi együttműködés kialakításakor.
Az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) módosításáról folytatott tárgyalásokon a magyar politikusok elmondták, hogy határozottan elkötelezettek vagyunk a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni küzdelemben. Európának egységesen és aktívan kell fellépnie annak érdekében, hogy garantálható legyen az uniós polgárok biztonsága. Ennek egyik kiemelkedően fontos eszköze lesz az a központi rendszer, amely elősegíti a harmadik országbeli állampolgárok teljes bűnügyi előéletének megismerését és az ezzel kapcsolatos információk cseréjét.
Trócsányi László több kétoldalú megbeszélést is folytatott. Cecka Cacseva bolgár igazságügyi miniszterrel a soron következő bolgár elnökség prioritásairól és az ukrán nyelvtörvény kérdéséről egyeztetett. Utóbbival kapcsolatban a bolgár miniszter támogatásáról biztosította a magyar törekvéseket. Wolfgang Brandstetter osztrák igazságügyi miniszterrel a közelmúltban elfogadott, a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat közötti különbségtételt diszkriminatívnak találó alkotmánybírósági határozatról folytatott rövid eszmecserét. Holland partnerével, Ferdinand Grapperhaus miniszterrel pedig az Eurojust jövőjének fontosságáról egyeztetett.
(2017. december 9.)
hiszen gyakran több országot is behálózó bűnszervezetek állnak a cselekmények mögött - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az emberkereskedelemről rendezett konferencián 2017. november 4-én, Budapesten. Az emberkereskedelem aktuális kérdéséről az ERGO Európai Regionális Szervezet az Igazságügyi Minisztériummal és a nagy-britanniai The Centre for the Study of New Security Challenges Ltd-vel szervezett konferenciát. Völner Pál köszöntőjében úgy fogalmazott, az emberkereskedelem még a súlyos bűncselekmények közül is az egyik legsötétebb, legkegyetlenebb, az emberkereskedő a legelesettebbeket veszi célba, és emberi mivoltukkal egyáltalán nem törődve, használati tárgyként kezeli őket. Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár előadásában arról beszélt, az áldozatsegítés hazai intézményrendszere képes azonosítani, befogadni és oltalmazni az emberkereskedelem áldozatait, működésüket az azonnali, személyre szabott segítés, az embermentés gondolata vezérli.
(2017. december 4.)
Belső piaci és iparpolitikai kérdésekről tanácskoztak a versenyképességért felelős miniszterek 2017. november 30-án, Brüsszelben. A tanácsülésen Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára, illetve Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára képviselte Magyarországot.
(2017. december 1.)
Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2017. november 23-án közzétette azon határozatát, amellyel elfogadta a Magyarország által a börtönzsúfoltság megszüntetése, illetve az ezzel kapcsolatos kompenzáció érdekében tett intézkedéseket. A határozat ezen az ügycsoporton túlmutató jelentőséggel bír, hiszen a Magyarországgal szemben indított ügyek számának drasztikus csökkenését eredményezi.
(2017. november 24.)
- 70/71 -
- jelentette ki az igazságügyi miniszter 2017. november 23-án, Szegeden. Trócsányi László a Europe Direct Szeged által szervezett, Párbeszéd a kohéziós politikáról és a szociális jogok európai pilléréről című konferencián azt mondta: a szociális kérdések szorosan összefüggnek a versenyképességgel, szabályozásuk pedig a tagállami szuverenitással.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) professzoraként is dolgozó politikus közölte, komoly viták várhatók arról, hogy egy ország a foglalkoztatáspolitikában vagy a munkajog területén milyen hatásköröket kíván átadni vagy megtartani. Ezek a kérdések, amelyekben a tagállamoknak - így Magyarországnak is - állást kell foglalniuk, nagyon fontos választóvonalat jelentenek, eldől, milyen irányban halad az uniós integráció - közölte a miniszter. Trócsányi László hangsúlyozta, rendkívül nehéz feladat lesz a versenyképesség és a szociális Európa összhangját megteremteni.
(2017. november 23.)
Elismerés övezi a közjegyzői hivatásrend tevékenységét, és élvezi a jogalkotó bizalmát is, mert a rájuk bízott feladatokat magas színvonalon és hatékonyan tudják ellátni - mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy konferencián.
Völner Pál a 29. Közép-európai Közjegyzői Kollokviumon, illetve a közjegyzőség fennállásának 25 éves jubileumi konferenciáján arról beszélt, folyamatosan bővült a közjegyzők feladatköre az elmúlt 25 évben, a jogalkotónak ugyanis az volt a célja, hogy a bíróságok tehermentesítésével az átadott eljárásokban gyorsuljon az ügyintézés.
(2017. november 17.)
A magas szintű közigazgatási bíráskodás egyik alapvető feltétele a közigazgatási szakismerettel rendelkező közigazgatási bíró, a tárca ezért olyan pályáztatási rendszert kívánt kialakítani, amely alapvetően a szaktudást helyezi előtérbe, és objektívebb, átláthatóbb pontozást biztosít - írta az igazságügyi miniszter a figyelo.hu-n. Trócsányi László hozzátette: a közigazgatási bírák megfelelő kiválasztásához szükséges jogszabályi környezet megteremtése reményeik szerint hozzájárul a bíráskodás fejlődéséhez és a közigazgatási bíráskodásba vetett bizalom növekedéséhez.
A miniszter írásában hangsúlyozta: az önálló közigazgatási perrendtartásról szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés kinyilvánította, hogy a közigazgatási perek jelentősen eltérnek a magánjogi perektől, ez megmutatkozik mind a felek eltérő, alá-fölérendeltségi pozíciójában, mind az ügyeket elbíráló bírói testületekkel szemben felállított sajátos szakmai követelményekben. Mint írta, a rendszerváltás óta átmeneti jelleggel működő közigazgatási bíráskodás helyett - a közigazgatási perjogi kódex megalkotásával és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosításával - olyan professzionális közigazgatási bírósági rendszer létrehozása volt a cél, amely egyrészt a jogállamiság jegyében teljes körű bírói kontrollt biztosít a közigazgatás tevékenysége felett, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy az ítélkezési gyakorlat egységessé váljon, szakmai színvonala emelkedjen.
(2017. november 17.)
- mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az MTI-nek a világszervezet New York-i székházában folytatott tárgyalásai után, helyi idő szerint 2017. november 16-án, csütörtökön. Háromnapos látogatása során Trócsányi László tárgyalt Miguel de Serpa Soaressel, az ENSZ jogi ügyekért felelős főtitkárhelyettesével, Louise Arbour asszonnyal, az ENSZ-főtitkár nemzetközi migrációért felelős különleges képviselőjével és Ivan Simonoviccsal, aki a "védelmi felelősség" elvével kapcsolatos ügyekben tanácsadója António Guterres ENSZ-főtitkárnak. A miniszter emellett eszmecserét folytatott Naszír Abdulaziz al-Naszerral, a Civilizációk Szövetségének (AOC) főképviselőjével is, valamint előadást tartott ENSZ-ben akkreditált nagyköveteknek és a világszervezet más vezetőinek Magyarország Európai Unióban és a globális folyamatokban betöltött szerepéről.
Megbeszélései után a tárcavezető arról tájékoztatta az MTI-t: Louise Arbour migrációs különmegbízott is egyértelművé tette, hogy a migráns és a menekült között különbséget kell tenni. A genfi konvenció pontosan meghatározza, hogy menekült az, aki üldöztetésnek van kitéve. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy ha ez ilyen egyértelmű és nemzetközi konvenció is meghatározza, akkor például az Európai Unió migránsokkal és menekültekkel kapcsolatos politikájában ez miért nem tükröződik, Trócsányi László kifejtette: "az a baj, hogy a fogalmak összekeveredtek, s a migrációs hullám 2015-ben történt megindulása óta egészen 2017 nyaráig a nemzetközi relációban sem volt tiszta és világos a két fogalom közti különbség, s az ennek megfelelő politika" A miniszter hozzátette: "mi, magyarok mindig azt mondtuk, hogy a migrációs politika nemzeti hatáskör".
(2017. november 17.)
- 71/72 -
Trócsányi László miniszter felszólalt a tizedik alkalommal megrendezett "Ügyvédek Napján", 2017. november 11-én, a Kúria Dísztermében. Az igazságügyi miniszter szerint a kormányzati ciklus végén elmondható, hogy a magyar jogrendszer alapjaiban megváltozott: megújultak az anyagi és eljárásjogi kódexek.
Trócsányi László a magyar ügyvédek napja alkalmából rendezett szombati ünnepségen a mostani kormányzati ciklus jogalkotási tevékenységéről tartott előadásában arról beszélt, a nagyobb horderejű törvények komoly kihívás elé állítják a jogalkalmazókat, és kérdés, hogy ezeknek a jogszabályoknak a megalkotása milyen tapasztalatokat eredményez a jogalkotónál és a jogalkalmazónál. Hangsúlyozta: a jogállamiság egyszerre ténymegállapítás és program, az Igazságügyi Minisztérium (IM) pedig ennek szellemében igyekezett munkálkodni az elmúlt években. Elmondta, az új kódexek nemcsak a jogrendszer önmagáért való megújulását célozzák, hanem hozzájárulnak a jogi versenyképesség növeléséhez is. Megítélése szerint a 2018-2022-es kormányzati ciklus egyik vezérmotívuma az igazságügyi tárca szempontjából a versenyképesség lesz.
(2017. november 11.)
(Trócsányi László jelenlegi kormányzati ciklust értékelő, elvi jellegű felszólalásának szerkesztett változatát lapunk 2018. évi 1. számában közöljük.)
A vidéki jogi karok teljesítménye fontos a jogásztársadalom számára, az Igazságügyi Minisztérium (IM) pedig szakmailag és anyagilag is támogatja a jogászképzést - hangoztatta Trócsányi László igazságügyi miniszter a nemzeti kiválósági jogászösztöndíjasok szakmai napján, 2017. november 7-én, Budapesten. A vidéki jogi karokról az IM épületébe látogató több mint száz ösztöndíjas jogászhallgatónak Trócsányi László bemutatta a minisztérium felépítését és működését, amely - mint mondta - létszámát tekintve a kisebbek közé tartozik, ám a végrehajtó hatalomban betöltött szerepét jelzi, hogy a kormányüléseken két miniszternek van vétójoga: a pénzügyekért felelős miniszternek és az igazságügyi miniszternek.
Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár a rendezvény megnyitóján elmondta: egy 2014-es kormánydöntés nyomán az igazságügyi tárca erősebb felhatalmazást kapott a jogászképzésben, főként a szakmai színvonal emelése terén. Az államtitkár kiemelte: az ösztöndíjprogram eddigi sikere is bizonyítja, hogy Magyarországon is, és különösen vidéken, szükség van a jogászképzésre. A hallgatói létszámok demográfiai folyamatokból is következő csökkenését pénzügyi és szakmai ösztönző rendszerekkel is ellensúlyozni próbálják. Ezekre a célokra az IM költségvetésében évi félmilliárdot különítettek el, melynek jelentős részét a kiválóan teljesítő jogászhallgatók ösztöndíjára fordítják.
A 2016 óta élő Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíj program keretében az öt vidéki jogi karról - Szeged, Debrecen, Pécs, Miskolc, Győr - tanulmányi félévenként összesen 250 hallgató részesül ösztöndíjban. Az ösztöndíjprogram szabályai szerint a pályázatokról az egyes jogi karok döntenek a tanulmányi eredmény és a szakmai többletteljesítmények alapján. Akik bekerülnek a programba, azok fél évig havi 50 ezer forintos ösztöndíjban részesülnek.
Kecsmár Krisztián európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkár a tagállamok és az uniós jog viszonyáról, a hatáskörmegosztásról tartott előadásában kiemelte: döntően befolyásolja a nemzeti és az uniós jog viszonyát az adott tagállam szuverenitásfelfogása. Az uniós tagsággal az egyes államok szuverenitásuk egy részét átruházták az unióra, ám az EU minden hatásköre a tagállamok által átengedett hatáskör.
(2017. november 7.)
Az elmúlt négy év tapasztalatai alapján szükség van az önálló igazságügyi minisztériumra - jelentette ki Trócsányi László október 26-án, Szegeden. Amennyiben a jognak nagyobb szerepet akarunk adni, alkotmányossági érveinket jobban érvényre kívánjuk juttatni, szükség van az önálló igazságügyi tárcára - mondta a miniszter a Negyvenedik Jogász Vándorgyűlés háromnapos programját megnyitó előadásán. Az elmúlt években elvégzett feladatok közül a miniszter kiemelte, hogy többéves munka eredményeként elkészültek az új eljárási törvények, megszületett az új ügyvédi és választottbírósági törvény. Elkezdődött a végrehajtók, illetve az igazságügyi szakértők helyzetének rendezése - közölte Trócsányi László, hozzátéve azonban, ez a munka még nem ért a végére. A miniszter a jogalkotás folyamatát bemutatva hangsúlyozta, a törvények elfogadását követően az utólagos hatásvizsgálatot erősíteni kell, figyelemmel kísérve a jogérvényesülést, nyomon követve a különböző vitás kérdéseket.
(2017. október 26.)
A közigazgatási bíráskodás szorosan összekapcsolódik a jogállammal, a közigazgatási perrendtartás elfogadás az első lépés a közigazgatási bíráskodás "újrapozícionálása" terén - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) tartott konferencián, Budapesten, csütörtökön. A miniszter kiemelte: egyik legnagyobb
- 72/73 -
eredményének tartja, hogy megszületett az önálló közigazgatási perrendtartás, amely 2018. január 1-jén lép életbe. A miniszter Boér Elek, a 20. század első felében alkotó magyar jogtudós nyomán kifejtette: a közigazgatási bíráskodásnak kettős célja van. Egyfelől "jogi garancia az állam mindenhatóságával szemben, amire szükség van a mai államban, ahol óriási tetterő fejlődik ki, mely könnyen túlcsaphat a megengedhető határokon, és ezáltal veszélyeztetheti a szabadságot". Másfelől az állam számára is biztosítékul szolgál, hogy az egyéni érdek se jusson korlátlan uralomra a közérdek felett. Csak a bírói ellenőrzésnek alávetett közigazgatás biztosíthatja az egyén szabadságát az államban, és ez a jogállamnak legfőbb követelménye.
(2017. október 26.)
A jövőre életbe lépő új perrendtartások célja az ügyfélbarát, jelenleginél gyorsabb, hatékonyabb, átláthatóbb eljárás -mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) közös sajtótájékoztatón. Handó Tünde, az OBH elnöke kifejtette: nagy odafigyelést kívánnak a bíróktól, ügyvédektől, ügyészektől és a bírósághoz fordulóktól egyaránt az új kódexek.
(2017. október 24.)
A kárpátaljai magyarok voltak a leginkább elzárva a többi magyar nemzetrésztől a szovjet időkben, ezért különös tiszteletet érdemelnek részünkről, hogy a rendkívül nehéz körülmények között is megőrizték anyanyelvüket és önazonosságukat - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter, a kárpátaljai magyarság központi '56-os megemlékezésén, Ungváron.
(2017. október 23.)
A körülmények változnak, de az igazi értékek állandóak, és ezek szükségesek a sikerhez és megbecsüléshez minden nemzet, így a magyarság számára a harmadik évezred elején is -mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére a Műegyetemi emlékműnél tartott ünnepségen. A tárcavezető a megemlékezésen mondott beszédében kiemelte: az 1956-osoknak sokat köszönhet nemcsak Magyarország, hanem egész Európa, sőt a világ is. Az 56-os magyar szabadságharcosokat is be lehetne sorolni az egyesülő Európa alapító atyái közé, ha ugyanis győztek volna, a kontinenst kettészelő vasfüggöny és fal előbb leomlott volna - mondta. Hozzátette: erkölcsileg így is győztek, a kommunizmus mítoszának lerombolása nélkül ugyanis nem lett volna lehetséges a szabad Európa.
(2017. október 22.)
Az 1956-os forradalom alapfogalmai még mindig érvényes értékek, ahogyan a magyar-lengyel barátság is az - hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken Varsóban, a forradalom és szabadságharc 61. évfordulója alkalmából, a varsói Királyi Várban rendezett fogadáson mondott köszöntőjében. A magyar alkotmány Nemzeti Hitvallását idézve Trócsányi László aláhúzta: a mai szabadság az 1956-os magyar forradalomból sarjadt ki. Kifejtette: 1956 alapfogalmai az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a demokrácia, a jogállamiság, a szolidaritás és a nemzeti szuverenitás voltak. Meggyőződését fejezte ki, hogy még mindig érvényes értékekről van szó, és máig érvényes a magyar-lengyel barátság is, amelynek jelszavaival vonultak utcára a tüntetők 1956 októberében.
Emlékeztetve több mai politikai gondolkodó véleményére, miszerint a globalizáció pusztító lesz, amennyiben "csak a piacok, a pénzügyek és a távközlés globalizációját jelenti", leszögezte: a globalizációnak szüksége van a szellem embereire. Trócsányi szerint az egyik legnagyobb ilyen személyiség Szent II. János Pál pápa volt. "Ő a szolidaritásra és a szeretetre szólított fel bennünket, és azt is elmondta, hogy minden nemzet hivatása valami rendkívülit felajánlani a többieknek" - idézte fel a lengyel pápa tanítását. "A körülmények megváltoznak, az igazi emberi eszmék viszont állandóak" - folytatta a miniszter. Hozzátette: az '56-os szabadságharcosokat "nem fegyvereik ereje miatt csodáljuk, hiszen alig voltak felfegyverezve", hanem "reményük és hitük ereje miatt".
(2017. október 20.)
Az Európai Közjogi Szervezet igazgatója magyarországi látogatása alkalmával aláírt háromoldalú megállapodás a Szervezet és Magyarország Igazságügyi Minisztériuma, valamint a Szervezet és a Szegedi Tudományegyetem között jött létre.
(2017. október 16.)
- 73/74 -
- jelentette ki Trócsányi László a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Frankofón Egyetemi Központjának tanévnyitó ünnepsége előtt. A kormány azzal a céllal hozta létre a központot, hogy megteremtse a magyarországi francia nyelvű felsőoktatás intézményi kereteit - mondta az igazságügyi miniszter a tanévnyitó előtt tartott sajtótájékoztatóján. A világon 270 millió ember beszél franciául és a nemzetközi kapcsolatokban ez a második legfontosabb nyelv - mondta a Szegeden professzorként is oktató miniszter. Hozzátette: az egyetem az évente érkező 40 millió forintos kormányzati támogatást saját forrásaival egészíti ki, emellett frankofón szervezetek, a francia kormány is hozzájárul a központ működéséhez.
Trócsányi László kifejtette, a szolidaritást számon kérve Magyarországot méltatlan támadások érik. Az ország azonban szolidaritását a központ négyéves sikeres munkájával is bizonyítja. A Szegedre különböző országokból, köztük Nyugat-Afrikából érkező diákok Európáról tanulnak, közben a magyar hallgatók és oktatók is jobban megismerhetik Afrikát.
(2017. október 6.)
Kecsmár Krisztián, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós és nemzetközi igazságügyi együttműködésért felelős államtitkára 2017. október 5-én nyitotta meg a SOLVIT 43. munkacsoport ülését, melynek ez alkalommal Budapest adott otthont. A SOLVIT egy informális panaszkezelő hálózat, amely akkor tud segíteni, ha egy tagállami hatóság az eljárása során belső piacot szabályzó uniós jogot sért. A hálózat 15 éve működik, Magyarország a 2004-es Uniós csatlakozása óta tagja. Kecsmár Krisztián kiemelte a belső piaci eszközök közül a SOLVIT jelentőségét, mely kiváló példája az eredményes adminisztratív együttműködésnek. A SOLVIT nagyban hozzájárul az uniós jog helyes alkalmazásához, és évente több ezer uniós állampolgár és cég problémájának orvoslásában nyújt segítséget.
(2017. október 5.)
Jövő januártól változik az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, az előterjesztés ezzel összefüggésben változtat azokon az előírásokon, amelyek a jogtanácsosok és az ügyvédek eljárására, a jogi képviseletre, valamint az okiratok ellenjegyzésére vonatkoznak - mondta expozéjában az igazságügyi tárca államtitkára 2017. október 3-án, az Országgyűlésben.
(2017. október 4.)
Wolfgang Brandstetter osztrák igazságügyi miniszter és alkancellár 2017. október 3-ai, budapesti látogatása során tárgyalásokat folytatott Trócsányi László igazságügyi miniszterrel. Az osztrák miniszter a találkozó keretében tájékoztatást adott az osztrák belpolitikai helyzetről két héttel az országgyűlési választásokat megelőzően. A miniszterek egyetértettek abban, hogy Ausztria és Magyarország között az igazságügyi együttműködés tekintetében vitás kérdés nem áll fenn, továbbá abban, hogy Közép-Európa érdekeit hangsúlyosan kell megjeleníteni az EU-s színtéren.
(2017. október 3.)
A hatalmi ágak klasszikus szétválasztása hatályos alkotmányos elv marad, de semmi nem tilthatja meg az együttműködést, az amúgy független ágak között. Ellenkezőleg, kölcsönösen egymást támogató kapcsolatban kellene állniuk. Egy ilyen kapcsolatból a jogalkotás minősége csak profitálni tud - jelentette ki Trócsányi László igazságügyi miniszter a Közép-Európai Országok Ügyvédi Kamaráinak elnöki találkozóján 2017. október 2-án, Budapesten.
(2017. október 3.)
* * * A Közéleti hírek rovat zárása: 2017. december 12. * * * ■
Visszaugrás
